Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-27 / 172. szám

6 fizoroa, 1*48 juliu* Ül A terményhegyiijtés motorja: a DÉFOSz földmunkástagozat Cséplés, terménybegyiüjtés nagy munkája foglalja lo most az ország dolgozó parasztságát. A megfeszített muiika lázálvan ég most Szegeden, környékén, Csanád megyében s mindenütt a határ. Igy volt ez máskor is, do most mégis más ez a munka. Legelőször is m^S azért, mert van értelme, hiszen a dol­gozó parasztság sajátmaga ér­dekében, a dolgozók állama ér­dekében végzi munkáját, de ezenfelül más körülmények kö­zött is végzi. Sokkal szervezet­tebb ezidén a munka s minde­nekelőtt a dolgozó nép érde­keit népi demokráciánk szám­talan rendelkezéssel biztosítot­ta. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak köszönhetjük, bogy ezek a rendelkezések megszülettek és a Pád viny\t léltiícn továbbra is árra, hogy érvényt szerezzen a dolgozó parasztsá­gunk jogait és érdekeit védő rendeleteknek, törvényeknek. Biztosítja, hogy annyi szenve­dés, robot után érvényesüljenek a sycgényparasztság jogai és a falvak dolgozói ne legyenek többé kitéve a kulákok kénye­kedvének. Ebben a munkában a Párt Irányitása mellett rendkívül fon­tos hivatást töltenek lie a DfiEOSz-szervezetek, különösen izok földmunkás tagozatai. A Párt által megteremtett lehe­tőségek birtokában, a DEFOSz földmunkás tagozata segit.i a áotaozó parasztságot, bogy bát­ran és harcosan kiálllnsson a rendeletekben biztosított jogai­ért. Népi demokráciánk gondos­kodott arról, hogy a mezőgazda­sági dolgozók, hánfuns fa fim s'eitftfislnvesei! meefelelő munkafeltételek kö­zött dolgozzanak. Vége a lá­tástól-vakulásig való munkának. Vége az istállóban hálásnak, vége a pihenő és szabadság nélküli robotnak, de ezekkel egviitt vége a nők és fiatalok kizsákmányolásának, a köcsög aludttejért vagy viselt ruháért való munkának s mindannak, ami a múltban, olyan sanpamvá tette a dolgozó parasztság éle­tét. Nem kell már levett kalappal, hétrét,görnyedve lesni egretlen szegénypnrnsztnak sem, begy mit parancsolgat neki a kulák, ön­tudatoson, nyugodton végezheti a munkáját, mert erős szerveze­tet jelent a DEFOSz, amely nemcsak megvédi őket, de egy­ben megtanítja nrra is, hogyan kell sarkukra Sllniok a jogai­kért. Ezért foVoi^'k a h'7a'nni DÍndeniitt a DEFOSz iránt és eért növekszik egyre inkább r taglétszám is. A DEFOSz igazi motorját a ftldmunkástagozat jelenti, smely a szegényparasztság vé­delmén tru döntően fontos fel­adatának tartja a termelés kér­déseivel való foglalkozást. A termelési kérdésekben is a dol­gozó parasztság érdekeit védik. A tavaszi munkákat és a mos­tani nyári munkát is ezért szer­vezték meg versenyszerűen a dülőfelelősck mindenütt, igy Szeged határában és Csanád­megye községeiben is. E/ a kenik fe'atet: sen az elmúlt hetek során erő­södött meg bennük ea & tu­dat, amikor a munkaiinyi bizo tsánnk megkezdték működésűket és számos olyan esetben tettek igazságot, "amelynél már a ku­lák kezdte biztonságban érez­ni magát és markába nevetett örömében, hogy becsaphatta bé­resét, summását, kispásztorát, vagy más alkalmazottját. Az nevet azonban, aki utoljára ne­vet és a szegedkörnyéki mun­kahérügyek, a G8 holdas szaty­mazi (lombos Pálok, 48 hói­das láppal Józsefek, a leg­utóbb leleplezett szőregi) desz­ki, kübekházi és a többi sze­gedkörnyéki, valamint csanád­megyei kulákok ügtyei Mt bizo­nyítják, hogy a dolgozó paraszt­ság nevet utoljára, a kúráknak pedig legfeljebb a keserves megbánás marad. Ne rázzunk azonban ebben a megbánásban, mert ahogy ed­dig nem volt jó kulák, ugy nem 'esz ezután sem. Nem le­het eléggé hangoztatni, hogy 3 kulák csak kulák marad még akkor is, ha a Népfrontra szavazott, még akkor is, ha ma igyekszik köze'óbe férkőzni, bi­zetegni a dolgozó parasztok­álak. de főként a DEFOSz veze­tőknek. Hize'gése azonban hiá­bavaló marad. De hogy hibáa­va'ó maradjon a szegény­prirasztság minden rétegénél, minden egyes tagjánál is, an­nak érdekében megint csak a DEFOSz földmunkás tagozatára vár hata'mas feladat. EZ a fel­adat pedig a legszélesebbkor!! felvilágosító munka feladata, amely sok helyen sikerrel fo­lyik már Szegedkörnyékén és Csanádmegyóbcn. Népi demo­kráciánknak a "do'gozók érde­kében hozott rendéleteit Ids­gvü'éseken, réteggyüléseken és m'nien más alkalommal, igy a csépléseknél pihenő időben, vagy munkából hazamenet tu­datosítani kell. Jú néltlái mn ainak i\ dolgozó parasztság jogainak, 'rdckcinck védelme és u terme­ié® helyes megszervezése, irá­nyítása szorosan összefüggő arankát jelent. Mindkettő ugyanis a falusi osztályiellen­rág, a falusi nhgvtőkések," a ku­lik ok elleni harcot jelenti. Dolgozó parasztságunknak "nimi szélesebb tömeg látják e, hogy a DEFOSz iu.dmún­- ís tagozata milyen erős fegy­vert jelent számukra. Különö. orre környékünkön a dorozs­mai, sándorfalvi, szatymazi, a'sóközponti, várostanyai DE­FOSz fö'dmunkástagozatai, ame­lyekben nemcsak hetenként két­szer tartanak hivatalos órát, hanem mindennap felvilágosi­tással szolgálnak a hozzájuk fordúóknak, ezenkívül a napi kérdéseket rendszeresen átbe­szélik és kiviszik a tajgsá® közé. Ezeknél a szervezeteknél külö­nösen gyakran, de természete­sen a többi DÉFOSz szervezet­nél is rendszeresen kijárnak a határba a röpbizoltsáqok, meg­vizsgálják a kulák alka'mazot­tninak hettzetét. a szerződése­ket felülvizsgálják, megtekintik a munkaidőfeljegyzísi füzetet Most ezekben a hetekben fo­kozottan nagy feladat vár a DÉFOSz fö'dmunkás tagozatá­ra. A kulákok elleni küzdelmet, a felvilágosító munkát, a ver­senyszellemet még inkább fo­kozni kell most, hogy a ter­m{n!/l&fyüjtés menetében Zök­kenő ne mutatkozzék és nvomban a tréntől 'elies'Fe mindenit hnZ'fias kötelességéé A csép'őgópek felülvizsgálásá­val, rajonirozásával és a tere ménybegvüjtési verseny gyors lebonyolításával egész do'gozó népünk éleiében döntő munka megszervezése hárul a DEFOSz­ra s különösen földmunkás ta­gozatára, amely ezalkalommal is a motor szerepét tölli b©. Az eddigi jelek szerint ellát­ják DEFOSz földmunkás ta­gozataink mindenült ezt a mun­kát is, mint ahogyan eddig eredményesen vitték a falvak dolgozóinak érdekeiért folyó harcot. Nem hiába hunnak a csénlőnéoek Szeged határában, Csanádme­gye községeinek szérüjeiben vagy akárhol szerte az ország­ban, mert a Bárt vezetésével dolgos parasztemberek, mező­gazdasági munkások öntudatos tömegei állnak őrt a .DEFOSz földmunkás tagozatán keresz­tül, hogy kárba ne vesszen egyetlen szem gabona sem és minél jobb, nagyobb kenyeret szeghessen meg minden városi s falusi dolgozó. Lőkös Zoltán• ige a dísznóiiupec világnak Szegeden ii Eljárás Indul három csaló kupec ellen A kupecok, akik eddig abból éltek, hogy a dolgozó parasztságtól néhány forin­tért vették meg az állatokat és utána jó pénzért adták tovább a spekulánsoknak és nagykereskedőknek, még min­dig nem akarják elhinni, hogy a dolgozó nép államá­ban már nem lehet csalásból megélni. Legutóbb például Alsóközponton akarták be­csapni a kisparasztokat. Ácsai Lajos, szeged-rókusi feketeföldeken lakó kupec 9 sertést vásárolt össze az ot­tani kisparasztoktól. Vala­mennyit a megállapított áron jóval alul vásárolta meg. A Sertésfelvásárló és Értékesítő NV megbízotai azonban, ami­kor a sertéseket már Szeged­re hozta, a kupecet rajtacsíp­ték és az ügyet átadták a rendőrségnek, a sertéseket pedig lefoglaltatták. Hasonlóan akarta becsapó* a parasztságot Stumpf Fm rencné veresácsutcai kupec, aki hét sertést vásárolt meg, őt is letartóztatták, a serté­seket pedig lefoglalták A Sertésfelvásárló és Értékesít/l NV gondoskodik arról, hogy, a becsapott sertéstulajdono* sok az állataikért járó ren­des árat megkapják. A Sertésfelvásárló és Érté­kesítő NV valóban a dolgozó parasztsáb érdekeit szolgálja. Ezt bizonyítja Tóth István pálmamonostori lakos esett is, akitől a kupec 520 forin­tért akart megvenni egy ser. tést minden mérés nélkül Tóth már bele is egyezett af üzletbe, amikor a nemzeH vállalat félvásárlói észrevet, ték. A kupecot lefülelték ét átadták a rendörségnek, t disznóért pedig 880 forintot fizettek ki Tóth Istvánnak. Szeretnénk, ha az üzemek minél több fiatalt küzdenének a szakérettségi tanfolyamra mondják vizsga előtt a Révai iskolások A tantermek már üresen áll­nak. A táblán térképi ffüjgg, amelyből következtetni lehet, hogy földrajz volt az Utolsó óra. A Révai iskola tagjai mind a hálószobákban, s az udvar sarkaiha huzódVa tanul­nak szorgalmasan. Itt-ott két­három leány vagy fiu ült ösz­sze, hogy jobban megvitassák a feladatokat. A Sallai és Révai tanulóbri­gád leánytagjai soha nem lá­tóit szorgalommal készülődnek Még a beteg Bódi Margit is füzettel kezében mormolja a leckét. A tanulást hamarosan megzavarja Márton Annuska, a Révai-iskola legfiafalabb tag­ja, aki pár hónappal ezelőtt még a Iloffman üzlet kizsák­mányoltja volt, ma pedig a leg­jobb tanuló az iskolán. Amint Annuska belép, a szobában mindenki fölnéz a füzetéből, és megkezdődik a beszélgetés. — Gyertek lányok csinál­junk költségvetést — szól An­na s az öt lány máris össze­dugja a fejét. — Kaptam 220 forint tanulmányi segélyt, eb­ből legelőször is veszek VIT egyenruhát. Tudjátok, hogy mindann yian megyünk a Viláig­ifjusági Találkozóra s nekem ez föltétlenül kell. A könyv részlet fizetésre negyven fo­rint, a többit haza küldöm szüleimnek. Lássátok lányok — folytatja a 1 vészéi getést tovább Bódi Margit — a múltban ami­kor dolgoztunk reggeltől es­tik, egy fillért sem tudtunk haza adni. Az állam segít ben­nünket, egy év alatt leérett­ségizhetünk és szüleink sem veszítenek semmit, mert itt kapunk annyi tanulmányi se­gélyt, hogy még őket is segít­hetjük. Kerekes Irénke ai első aki, hivatkozik a sok tanulni­valóra s megy a füzetelért. — Bizony van mit tanulnuk — mondja. — Két hét óta uj módszer szerint felelünk. Egyszerre három tag megy ki abba a bizonyos »Körszékbe«. A tanárok megadják a tétele­ket, liz percig gondolkozha­tunk rajta. Utána mint valami érettségiző, kiállunk a katedrá­ra és megtartiuk az előadást Feleleteinket a többiek min­den alkalommal megbírálják, — Ez most még pillanatnyi­lag nehéznek tűnik, de meg­lássátok, igy jól felelünk majd az érettségin. Megcáfoljuk nem­sokára a reakciónak azt a hí­resztelését, hogy ez csak 'gyors­talpaló iskola. Mi mindenkor helytállunk munkánkért, mi a jövő értelmiségei leszünk. — Hatalmas vitatkozás fejlődik ki a lányok csoportjában. Megbírálják a Riva! Iskolások magatartását a reggeli torná­tól kezdve, a társadalmi mun­káig. — Bizony sokszor szívesen maradnánk tovább is az ágy­ban — mondja bánatos arc­cal Rácz Ica, aki különben mindig ötkor kel és amikefi megszólal a csengő szava, rö§> tön kiugrik az ágyból. — Váal tránk a tanulás. A Dolgozók idfi küld lék bennünket, hogy majfi az iskola végeztével mi la gyünk a nép tanítói. — Mi már karácsonjra vé£ zünk. Szeretnénk, ha a meg. induló uj*"1 szakérettségire mi. nél többen jelentkeznének aI üzemekből. Nem nehéz a ta nulás, és azzal, hogy ott hagy tuk az üzemet nem vesztettünl sokat, mert a szakérc ttsé^ után mint jó szakemberek visa szakerülhetünk oda. A gyárnál szüksége lenne most is ránk, de meghozza azt az áldozatot, hogy fiatal, tanulnivágyó ifjait iskolába adja, hogy később jő szakemberei legyenek. — f* jezi be a lány öntudatosan. Huiusztusbaii egészségvédelmi szakrei?delésekel fariénak a szegedkernyéki községedben és tanyaközponton A szegedi tisztifőorvosi hiva­tal mozgó egészségvédelmi szolgálata augusztus hónapban a következő helyeken tartrák­szürővizsgálatokat, valamint gyermek és csecsemővédelmi szakrendeléseket: Alsóközponton augusztus 2­án délelőtt, augusztus 4-én Rú­zsa járáson, 5-én Szatymazon, 17-én Csengelén, 18-áil pedig pedig Átokházán, Ez alkalom­mal ismételten felkéri a tis» tifőorvosi hivatal, ezeken a t» nyaközpontokon és & környék­beli tanyatelepüléseken lakó dolgozó paraszt asszonyokat ét terhes anyákat, hogy sajái egészségvédelmük érdekébe® minél nagyobb számban jelen jenek meg a szakrendeléseken, ahol teljesen díjtalanul vire gálják meg őket. cfliegjelent sztálin: A pártmunka fogyatékosságairól s a trockisia és egyéb kétkulacsosokfelszómoiását célzó rendszabályokról El a niü nélkülözhetetlen fegyver a trocklsta kémek elleni harcban 5öoldal,áralFt SZíKHAkladás Brosilsd a párfsafSéí!

Next

/
Thumbnails
Contents