Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-26 / 171. szám

Ma fél 7" kor Trencsényi-WatdapM Imre elvtárs előadásával nyílik meg a szegedi Petőfi-hét n. évi. 171. szam. Ara 60 fiiiór 1949 julius 26 kedt A VIT FEGYVER, AZ IMPERIALISTÁK ELLEN (n> i' v-) Közeledik augusz­tus 14-e, a budapesti Vüáfdf­jusági Ta'álkozó napja. A ma­kói és szegedi SzIT, EPOSz, MEFESz és Diákszövetségi szer­vezetek serényen készülődnek a nagy ta'álkozó mélló megün­nep'ésére. A kerületekben és a közpnntbau lázasan dolgoznak •a fiata'ok a kitűzött célok meg­va'ósitása soha nem ldtotl tolt mértékben fe'lenditi a sz<ta­vezcli é'e'-et és ennek az élet­nek komo'y tartalmat ád: A VIT a vi'ág haladószelle­mü ifjúságának kiállilása és bi­zonyságtéte'e lesz a Szovjet­unió vezette béketábor, az al­kotó emberi munka, a fejlődés mellett. Ezt a ngjgy célt a fiuk és a lánvok világszerte, orszá­guk adottságai szerint va'ósit­ják meg. Mi, a népi demokra­tikus fejlődés utján állunk, a szoeia'izmust építjük, ezért /ia­ta'jajnk a Világ:fjusági Talál­kozóra is már ebben a szettem­ben készü'ődnek. Az üzemek­ben fokozzák a terme'ést, a fa'vakban előre lendilik az uj lei 'més begyűjtését, még a nyá­ron is keményen tanulnak, alap­szervezeteikben pet'ig ápo'ják és fej'esz'ik a közösségi élei, a közösségi kútura.uj, szocia­lista fajtáját. Nagyszereden és Csanádme­gyében a MINSz minden SzIT szervezetben és több, mint 50 fa usi EPOSz szerverre'ben 15— 20 főből álló lufim-brigádot rZ T.eze't meg, ame'yek a kü­lönféle megmozdulásokon mél­tóképpen képvise ik az ifjúsá­got. Fokozottabb munkába len­dült a Vilámljmági Talá'kozó­ra va'ó készülődés mostani idő­szakában a központi ifjumunkás énekkórus és tánccsoport is, ame'ynek lagjai lelkiismeretesen tanulnak, készülődnek és pró­báznak, hogy a VIT-en a kül­földi államok képvise'őinek be­mu'athassik népük és mozgal­muk sajátrá ok ének- és tánc­számliaif Az ifjúsági városi és fa'usi kul'urbrigádok között is nemes versengés fo'yik, elhatá­rozták, hogv Szegedről a leg­jobb öt SzIT és a legjobb két F.POSz csoportot az "augusztu­si ünnepségekre felviszik Bu­dapestre. A naevszegedi ifjúsági kul­turgárfák előreláthatóan még ju'ius régén nagyszabású kuí­turversenvt rendeznek a sza­badléri színpadon, aliol bizott­ság állapítja majd meg azt: ki alkalmas arra ,hogy Budapes­ten a szegedi ifjúságot képvi­selje. A SzIT-esek és az EPOSz fiatalok bemutatják majd a ÜöJ­gozóknak tudásuk javát és azt, hogy az ideológia terén, a mü­ve' ődés terén is szorosan felzár­kóztak a munkásosztály élcsa pata, a Magyar Do'gozók Pártja mögé. Az a'apszervezetek készülődé­sének legfontosabb részét a vi­lágnézeti, a politikai nevetés* oktatás képezi. A MINSz elő­adói rész'eles, színvonalas elő­adásokon ismertetik a szegedi és makói ifjúmunkásokkal és dolgozó parasztfiatalokkal a Vi­lágifjuxági Találkozó nagy Je­lentőségét. Rámutatnék arra, hogy a VIT a párisi békekon­ferencia és a milánói szakszer vezeti világkongresszus után a béke megvédésének, a hazudo­zó és rgga'mazó imperialisták legyőzésének egyik jelentős fegyvere. Fegyver, amely összes ba'adó népek, az elnyo­mott, kizsákmányott gyarmati or zígok ifjúságának összefogá­sából és lelkesedéséből szülelik Imeg s ame'y kíméletlenül fesujl minden háborús rr.ederkedésre, provokációra, uszításra és a diada'mas marxi ta leninista cl" mé'et zászlaja alá toborozza a tío'gozó százmilliókat. A SzIT és az EPOSz alapszer­vezetek, amikor aueusztus 14-i-e készülődnek, elsősorban ezekel az irányelveket tartják szbm e'ő'.t. Ezeket a poU'ikai szem­pontokat érvényes-ittk kullurvo­na'ukon is és igyekeznek meg­terem leni, a maguk lehetőségei­hez mérten a Lenin által meg határozott magasabbrendü, iga­%bb pártmüvészetet, ame'y hű­ségeden kifejezi hovatartozásu­kat az osztályharcok élesedésé­nek időszakában. Va'ódi, ha­ladó tömegkullura megteremté­sén fáradoznak, hogy tömegei­ket kettőképpen képviselhessék az augusztusi nagy találkozón. Munkájuk, az ország és a vjí­lág többi ifjúsági szervezetének készü'ődésébez hozzáadva si­kerrel jár. Hiába acsarkodnak az imperialista bérenc nyugat­európai po'iükusok, hiába fuj dühödten a zsákutcában ver­gődő Amerika, az augusztus 14-i budapesti hafa'mas Világifju­sági Ta'álkozó mégis sikerüf, mégis eléri célját. H Szovjetunió jegyzéke visszautasítja Titoék durva rágalmait az osztrák szerződés ügyében A Szovjetunió belgrádi nagykövetsége a jugoszláv külügyminisztériumtól jegyzéket kapott, amely azt állítja, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának párizsi értekezlete az osztrák szerződés kérdésében alaptalanul és a jugoszláv kormány képviselőinek megkérdezése nélkül olyan dönté­seket hozott, melyek — a jugoszláv kormány jegyzéke szerint — elutasítják Jugoszláviának Ausztriára vonatkozó jogos követeléseit. A jugoszláv kormány emiatt tiltakozik és köveleli a határozatok felülvizsgálatát. A Szovjetunió nagykövetsége az említett jegyzékre július 19-én a következő válaszjegyzéket intézte Jugoszlá­via külügyminisztériumához: Véne! ért a !enfoní ÉklmisÉós szóróik A dokkmunkások bizonyságot lettek törhetetlen ragaszkodásukról a szakszervezeti elvekhez Hétfőre végetért a londoni dokkmunkásoknak a szakszerve­zeti egység jegyében folytatott 24 napos sztrájkja. a sztráj­kolok készek voftak felvenni a munkát a következő feltételek mellett: nem lesznek megtorlá­sok a sztrájkban való részvétel miatt, a sztrájkolok is megkap­ják a fizetett szabadság ked­vezményét és a sztrájkbizottság íagjai közül senkit sem szabad elbocsátani a mozgalom előkészí­téséért és vezetéséért. A sztriik megszűnésével kap­csolatban az angol polgári sajtó rámutat arra, hogy <z£ a mozga­lom is igazolja, mennyire kicsú­szott a szakszervezeti vezetők kezéből a dolgozó tömegek ve­zetése. A Daily Worker megállapítja hogy a dokkmunkás sztrájk ra­gyogó példája a munkásosztály nemzetközi egységének. A sztráj­kolok ragaszkodtak a nemzet­közi szakszervezeti egység el­véhez, amelyet éppen a jobbol­dali szakszervezeti vezetők árul­tak el. »A Szocialista Szovjetköztár­saságok Szövetségének nagykö­vetsége a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminiszté­riumának 1949 junius 22-i jegy­zékére a szovjet kormány fel­hatalmazása alapján a követke­zőket közli: Az emiitett jegyzékben fog­lalt állítás, hogy "a Külügymi­niszterek Tanácsa az osztrák szerződés kérdésében alaptala­nul és a jugoszláv kormány képviselőinek megkérdezése nél­kül olyan döntéseket hozott, melyek az Ausztriára vonatkozó jogos jugoszláv követeléseket — a jegyzék szerint — elutasítja, nem"'felel meg a valóságnjak és a Szovjetunióval szemben hangoztatott durva rágalom. A jugoszláv kormány ilyen állítá­sainak nyilván az a céljuk, bogy Jugoszlávia népei előtt eltitkolják azoknak a titkos tár­gyalásoknak kudarcát,' melye­két a jugoszláv kormány 'az 1 osztrák szerződés kérdésében a szovjet kormány háta mögött Nagybritannia képviselőivel folytatott. Á jugoszláv konnánv még 1947-ben, jóval a Külügymi­niszterek Tanácsának párisi ülés­szaka előtt, a szovjet kormány háta mögött igyekezett a nyu­gati hatalmakkal megegyezni Jugoszláviának Ausztriára vo­natkozó területi és gazdasági igényeire vonatkozóan. Ilyen tit­kos tárgyalások folytak 1947 nyarán Jugoszlávia képviselője és Noel Baker brit miniszter között ' Belgrádban, valamint Leontics, Jugoszlávia nagvbri­tanniai nagykövete és MacNeil brit miniszter között London­ban. A szovjet kormány ezek­ről a titkos tárgyalásokról a Szovjetunió főbiztosa mellett működő politikai tanácsadó ak­kori helyettesének, Kermauner bécsi jugoszláv megbízottal foly­tatott beszélgetésből szerzett tudomást Kermauner véletle­nül megemlitette, hogy Jugo­szlávia és Nagybritannia kép­viselői között tárgyalások foly­nak Jugoszlávia ausztriai terü­leti követeléseire vonatkozóan. A szovjet kormány ezzel kap­csolatban utasította" a Szovjet­unió belgrádi nagykövetét in­tézzen e tárgyban kérdést a jugoszláv kormányhoz. A kér­désre a jugoszláv kormány kény­telen volt beismerni, hogy való­ban folytak tanácskozások a britekkei és a jugoszláv kor­mány e tárgyalások alatt oly gyökeresen megváltoztatta ál­láspontját, hogy tulajdonképpen lemondott Ausztriára vonatkozó eredeti területi követeléseiről. A szovjet kormány előtt nem is­meretes, hogvan egyezett meg a jugoszláv kormány Nagybri­tannia kormányával és milyen engedményeket tett a jugoszláv kormány Jugoszlávia nemzeti jogainak terhére. Ha. a jugo­szláv kormány a szovjet" kor­mányt szövetségesnek tekintette volna, nem folytatott volna a szovjet kormány háta mögött titkos tárgyalásokat. Ilyen körülmények között' á jugoszláv kormánynak még in­kább nincs semmi alapja, hogy ilynemű igényekkel lépjen fel­A Szovjetunió következetesen támogatta az osztrák szerződés­sel kapcsolatos jugoszláv köve­teléseket és csak a Szovjetunió erőfeszítéseinek köszönhetői hogy a Külügyminiszterek Ta­nácsa határozatot hozott a* ausztriai szlovén és horvát nem. zetiségi kisebbségek jogainal védelméről és arról, hogy Ausz(> ria a jugoszláv területen talál­ható osztrák vagyontárgyakat* illetőleg jugoszláv területre vo« natkozó osztrák jogokat és ér­dekeket a háború idején okozott! kár fejében átadja Jugoszláviá­nak. A fentebbiek alapján a nagy­követség a szovjet kormány megbízásából visszautasítja a minisztérium jegyzékében fog­lalt tiltakozást, amely nem egyéb, mint a jugoszláv kor­mány hiábavaló kísérlete, hogy) Jugoszlávia népei előtt igazolja kulisszákmögötti mesterkedés seit.« Véglegesen renifezfék a függő pénzügyi kérdéseket M'jgysroiszág és Cse^szMia között Hétfőn Strbske Pieso tátrai üdülőhelyen Csehszlovákia és Magyarország képviselői jegy­zőkönyvet irtak alá azoknak az eddig ínög elintézetlen fon­tos pénzügyi kérdéseknek, vég­leges, kölcsönös rendezéséről, amelyek a' békeszerződésből, a lakosságcsere egyezményből, valamint a háború előtti gaz­dasági és pénzügyi kapcsola­tokból erednek. Csehszlovák részről Clementis külügymi­niszter, magyar részről pedij Anlos István pénzügyi állam® titkár irta alá a jegyzőköny­veket. A jegyzőkönyv annairt az elvi megegyezésnek magva® lósitása, amely Prágában & a csehszlovák és a magyar korw mány tagjai között a magvai kormányküldr ég ez évi jifc nius 21—23. napjaiban tett hi­vatalos látogatása alkalmával folytatott tárgyalások eredmá® nyeként jött létre a mká$Éí«?ö francia mm\\s!a pórinak mipdnapvol fmm Miíanaii hátat A moszkvai rádió hirmagya. rázója TmegMlapítja, hogy " a francia szocialista párt párisi kongresszusának befejezése után az eredményt két szóval igy le­hetne kifejezni: politikai csőd. Ez a csőd nyomta rá bélyegét a pártvezérek beszédeire, az egész kongresszusi vitára és a hozott határozatokra. Leon Blum beszédében igye­kezett bizonyitani, a bajok ab­ból* származnak, hogy a párt elvesztette önbizalmát. Felhív­ta a népkongresszus résztve­vőit, állítsák helyre az önbi­zalmat. Ugy látszik, a jobbol­dali szocialista vezérek elhatá­rozták, hogy a súlyosan Mejj pártot Coué módszerével gyó­gyitják. Ez a kuruzsló módszeí azonban nem vált be az orvos­tudományban és nincs kilátás® sikerre á politikáinn sem. A szocialista párt taglétszáma ö(J százalékkal csökkent. Ennek ok® közismert. A reakciós, munkás­áruló vezetőség a pártot telie­sen a franciaországi »kctt&« száz család* és a Wall-S'reet szolgálatába állította. Az ilyen) párttól a munkások elfordulnak^ még ha a »szocialista« nevei is viseli. Csal* a szóda! sla rendszer b'zíosíffó a nép anvagi és IiuSfurálfs ié!é ének állandó emelkedését Melnyikov, a moszkvai rádió hírmagyarázója a szovjet sta­tisztikai hivatal legújabb sta­tisztikai jelentésével kapcsolat­ban összehasonlítja a Szovjet­unió gazdaságának állandó emel­kedését a kapitalista államok, elsősorban az USA gazdasági helyzetével. Az év első hét hó­napjában az ipari termelés az USA-ban 13 százalékkal csök­kent. Az acéltermelés négy hó­nap alatt 27 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a Szov­jetunióban az acéltermelés 1949 második negyedévében 27 szá­zalékkai volt nagyobb, mint 1948-ban. A gabonanernüek vetésterülete ez évben 6 millió hektárral na­gyobb, mint tavaly. Ugyan a W kor az amerikai 'földmüvelés­ügyi miniszter felszólította t farmereket, hogy 6 millió hek­tárral kisebb területen termel* jenek bnzát a jövő évben, min( az idén. A Szovjetunióban a foglaikoZ* tátott munkások és alkalma* zottak száma ez év másodiM negyedében 1.600.000-rel nővért kedett. Az USA-ban 18 millil a munkanélküliek száma, Olasz^ országban 3 millió. Csak a szocialista rendszefi biztosíthatja a gazdaság terv* szerű fejlődését, szüntelen emel­kedését és a nép életszinvona* Iának anyagi és kulturális jólé­tének növekedését.

Next

/
Thumbnails
Contents