Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

f Vaáarnap, 1949 julius 24. A Szovjetunióban 20 százalékkal emeMceieft az ipari termelés az év második felében A Szovjetunió központi statisztikai hivatalának jelenlése a háború utáni ötéves terv negyedik évének második negyedéről A Szovjetunió minisztertanáfcsa mellett működő központi statisztikai hivatal közzétette a Szovjetunió népg&zdasághelyre. illnási és fejlesztési terve teljesitósének az 1949. év második negyedére vonatkozó eredményeit. A Szovjetunió egész iparénak termelése a multJ esztendő megfelelő időszakához viszonyítva 20 százalékkai emelkedett A7, 1949 jun'uel napi áttngterm-lé- az. iparban 41 Százalékkal multa felül az 1910. évi háboruelőtti átlagot. 1919 első feléljen a Szovjetunió népgazdaságél«n toválib fejlesztenék az, élenjáró technika módszereit. Uj, tőkéié felébb pépeket és felszereléseket alkalmaztak, nugvohti termelékenységű termelő módszereket rezegtek he. A felszerelés és berendezés kihasználása 1949 első felében a mult. év első feléhez visronvitva megjavult. Az ipari termelés önköltségének esökkenté-ére kitűzött tervet 1949 első két évnegyedében túlteljesítették. A mezőgazda sághan Bikeresen »1 végezték a tavaszi vetést. A vetésterület növekedése n mult »szteudeihez viszonyítva körülbelül 6 millió hektár. A tavasul buza vetésterülete 1.6 millió hektárral, a burgonyáét 38f> ezer, a gyapoté 183 ezer. a lené 381 pmef, a kenderé 94 ezer, a napraforgóé 280 ezer hektárral növekedett. \ kolhozok, ezovhozokl ás meaö-jcazdasági gépállomások a tn•vnlvinál jóbban készültek fel az nrutá«i A- cséplési munkálatokra. A mezőgazdaság az idei év első felében másfélszer anvavi traktort és tehergépkocsit, 74 százalékkal több arató-cséplőgépet és majdnem kétszorannyi magánjáró arató-cséplőgépet kapott, mint az elmúlt esztendő első feléhen. A társadalmi tulajdonban levő állatállomány a kolhozokban 1949 jnlius 1-től ez. év jnlitis J-lir növekedett: a szarvasmarfcaállománv húsz, a sertésállomány 79, a juh és kecskeállo móny 11 százalékkal. A vasúti közlekedés átlagos napi szállítási tervét ez év második évnegyedében 100.8 százalékban téíjesitették. A teherforgalom napi átlaga 19-19 második negyedében a mult év hasonló időszakához viszonyítva 17 százalékkal emelkedett. Az 1949. év első felének tőkebefektetései a mult év első felének befektetéseiben kifejezve 124 ezáv-nlékra rúgnak. A szénbányászatiján ez az arány 125, a kohászati iparban 121, a villamos erőmütelepeknél 137, a gépgyártásban 114, az építőanyagiparban 123, a könnyűiparban 116, a közlekedésben 132 százalék. lakásépítésbe az idei év első felében 38 százalékkal többet fektettek be, mint 1948 első felében. Az idei márciusi fogyasztói árcsökkentés után a szovjet kereskedelem továbbfejlődött. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi'forgalom az év második negyedében a mult év hasonló időszakához viszonyítva 19 százalékkal 'emelkedett. Élelmiszerekből általában 15, húskészítményekből 51, cukrászati készítményekből 40 százalékkal, cukorból 17 százalékkal több értékű árut adtak el a lakosságnak, mint a mult év megfelelő időszakában. A Szovjetunió népgazdaságában alkalmazott munkások és tisztviselők száma az év második negyedében a mult év meg. megfelelő Időszakával szemben 1.6 millióval emelkedett- Az utolsó émegyedljen körülbelül 390 ezer fiatal szakember végezte el főiskolai, technikumi, vagy egyéb középfokú szakiskolai tanulmányait. Az ipari munkások munkájának termelékeny, sége az idei év második negyedében a mult év második negyedéhez viszonyítva 15 százai ékka 1 emelkedett. Az 19-19. év második évnegyedének eredményei tanúsítják, hogy a Szovjetunió népgazdaságának töretlen emelkedésében és a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése • terén ujabb nagy sikerek születtek. SzláUn elvtárs í937-es beszéde a trockisfák és egyéb kétkulacsosok felszámoláséról Hvuplewrfp és luerila fe!feqvver?ésa az ész^ailiati sztneis nkmmil aláiiwk pÉsáüi összeomláséhoz veze Az amerikai Szovjet Baráti Társaság nyilatkozata Az Amerikai-Szovjet Baráti Társa'á! országos tanácsa1 az é zal aí'anti szerződés szenátusi ra'ifiká'ása alkalmából nyilajt kozatot telt közzé. Az Egyesült Államok kzenfitusa ratifikálta áz északalfantl szerződést. Ez a lépés uj és veszí'ycs fejezetet nyit meg nemcsak Ke'eteurépához és a Szovjetunióhoz, hanem a nyugafeurőiiai országokhoz fűződő kapcsolataink terén js — mondja a nyi'atkozat. Történelmünk folyamin efsőizben val'afftunk köle'ereltséget, hogy béke idején iíyilt katonai szövetségben veszünk részt. A szenátusi vita megmutatta, hogy a szerződésben messzemenő ka'onaí kötelezettséget vállaltunk magunkra. Kü'poUfikánk fő fegyvere a mfüarizmus lelt. Nyugateurópa és Amerika felfegyverzése feltétlenül a szerződés valamennyi Aláírójának gazdasági összeom'áához vezet, zet. i Ezévi könyvkiadásunk egyik nagy eseménye az a vékony, mindössze 55 oldalas füzet, amelyet most hozott forgalomba a Szikra, a »Marxizmuss—leninizmus lds könyvtára* sorozatban. A könyv Sztálin elvtársnak a SZUK(b)P Központi Vezetőségi ülésén, 1937-ben elmondott nagy beszédét és zárszavát tartalmazza: »fl pártmunka fogyatékosságairól s a trockista és egyéb kétkulacsosok felszámolását célzó rendszabályokról.* Olyan gazdag, mély és sokoldalú Írás ez, amelyet nem elég többször elolvasni: gondosan és elmélyülten tanulmányozni kell. Minden kommunistának? Nem. flz ellenség, a trockista kémek és árulók, akiket most lepleztünk le és akiknek a legyőzésére éles, győzedelmes fegyvert ad kezünkbe Sztálin elvtárs beszéde, nemcsak a kommunisták, hanem sz egész magyar nép pusztulására törnek. Miről szól Sztálin élvtárs beszéde? Arról, hogyan lehet legyőzni a Párt és a nép legveszedelmesebb, legálnokabb ellenségeit. »fl mai viszonyok között — Írja — minden bolsevik e'ldegentthetetlen tulajdonságává kell válnia annak a képességnek, hogy felismerje a Párt ellenségét, bármilyen jól álcázza ls az magát.* Sztálin elvtárs megmutatja, hogyan válhat ez a képesség elidegeníthetetlen tulajdonságunkká. flrra tanit, hogy fel kell számolni a politikai gondatlanságot, figyelembe kell venni a kapitalista környezettel szükségszerűen együttjáró veszélyeket és a harci módszereket. Aiegmutatja a mai trockizmus Igazi arcát, amely »nem politikai áramlat a munkásosztályon belül, hanem kártevők, diverzánsok, ellenséges felderítők kémek, gyilkosok, elvtelen, minI den eszmei tartalmat nélkülöző ; bandája, a munkásosztály esküdt ellenségeinek külföldi él1 Soksnr InriiúÉf | ^idárt követő vitában, hogy valójában mi is a realizmus? Mindig s*i e e»i vesszük, ba a magyarázat mellé példát is kapunk. Ez-rt a legtöbben nem is a rea'izmus uiagvarnzalát kértek, hanem art kérdezték: ki az a költő, akit realistának mondhatunk? Sohasem jöttem zavarba. Könnyű vo't válaszolni. Elég vo't Tető fi nevét mondanom s n ba l alóság nagyrésze már abban a pi'lanalban tudta, hogy mii ériünk költői realizmus alatt. Petőfi %neve mellé, uryszó'ván mindenki társítani tud néhány verssort. Verssorokat. amelyek oly magától értetődően léleznek számunkra, mirxi mindennapi életünk szavai. Pelöfi — válaszoltam a kérdezőnek, mire nemcsak ő, de « többiek is. szinte gyermeki örömmel felfedezték, hogy hi»zeii v«n nekik kedvenc költőjük, akinek szavalt idézni tudják s akit idéznek olyankor is. amikor beszélgetés közben azt hiszik, hogy a saját szavaikat mondják Ezért aztán minden magyarázat-ál többet mondott a kérdezők számára, ha felolvastam egy Petőfi verset . , [

•*, lí.- 1 mindennek a ra* ' | lizmushoz? Hallfca'óim, a pestkörnyéki munkások csakúgy mint a békési pára z'ok, már tudták. Tudták, PETŐFI, A REALISTA KOLTÖ hogy Petőfi a valóság, a Teljes valóság költője. Azé a \f\jóságé, amelyet náluk jobban senkise ismerhet, de náluk jobban megfogalmazhat, kifejezhet. S Petőfi ezt telte. Megíoga'mazta, elmondta azt, amit a nép is mond, de azt is, amit a nép csak vágyott elmondani. Ezt tette politikai verseiben, is. Petőfi ajkiról mindig a nép szó'ott. A nép érzelmeivé vált ez a nagy-nagy költő, de a Jfép po'i'ikai öntudatává is. A XIX. században e'sősorlran 6 volt a magyar nép .hangja és tekintete, dühe, keserűsége és reménye, az 5 verseiben enve'geit, tréfálkozott, vagy káromkodott a nép. Ezért irt olyan nagyon közérthető remekműveket. Ezért értette meg, fedezte fel minden egyszerű ember a maga életét, de vágyait, jövőjéért való harcait is Petőfi verseiben. Ezért vo't Petőíi a nép költője. De hogyan volt az? Ugy talán, hogy romantikusan, »köftői módon* szerelte a népet 1 Dehogyis! 6 ugy volt a nép költője, ő ugy szerette a népet, hogy egy fej'etfebb, haladottabb lársada'mi rendszetrért harcolt. Ezért irta, hogy «akasszátok fel a királyokat*, ezért irta, hogy ttrónra a népet*, ezért volt republikánus. aféle szilaj puszR DUS'lák kfctiie. tafi volt talán? Dehogyis! Szerette a pusztát, »az Alföld tengerslk vidékit*, miért ne szerette volna? De 6 volt az, aki ujjongva köszöntötte a vasútat, 9 volt az, aki az elmaradottság mélységéből a civilizáció és a kultúra magasságába akarta emelni népét. ő volt az, aki 1847-ben így írt a vasútról: Száz vasútat, ezeret! Csináljátok, csináljátok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Ezek n fold erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei. Miért nem csináltatok Eddig is már?... vas hiányzott f Törjetek szét minden láncot Majd lesz elég vasatok! harcosa volt. De vájjon csak r síühsdsáa azért, mert az romantikussá teszi a költőt? Nem! Azért, mert mindennél jobban szerette a munkás, alkotó életet, a békét. És ezért az eljövendő békéért harcolt. Az ő évszázados szavaival válaszolhatunk a háborús uszítók fegyvertársainak, a képmutató modern pacifistáknak. - Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkény tői, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. Majd, ha igy lesz a világo Általános béke, Vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére. De míg így nincs: addig fegyvert, Fegyvert mindhalálig! I

I . a nép költője és igy, ezért volt realista Petőfi. Realista volt, mert a teljes valóságról beszélt. Ha a jobbágyról, akkor a jobbágy fölött zsarnokoskodó földesúrról is. Ha a magyar nép szabadságharcáról, akkor a világszabadságról is. |Ha a békéről, akkor a harcról is, amely megvédi a bé kó*. Ha a szamárháton ülő juhászról, akkor a vasútról is. Arról a technikai civilizációról, amely a népet szolgálja a szocialista társadalomban. Ha korának harcai ról, akkor a jövő társadalmáról is, amelyért korának leg jobjai harcoltak. Milyennek képzelte Petőfi ezt az eljövendő társadalmat? Arany Jánoshoz írt leveléből tudjuk, olyannak, amikor »a nép úrrá leszerc a politikában*. Ezt pedig csak a szocializmus valósíthatja meg. Ezért lett végrs volóban Petőfi országa Ma gyarország, a szocializmust ép«tő néDi demokrácia. Zelk Zoltán lamok kémszervezetei zsoldjá* ban működő bandája*, akikneh •ereje a tagsági könyvben van*, amely »politikal bizalmat biz-, tosit számukra*. Mélyenjáró elemzését adja el a beszéd annak: miért nem vették észre a legtöbben már előbb az ellenséges tevékenységet. •Honnan ered mindez a feledékenység, vakság, gondtalanság, óvatosság? — kérdezi Sztálin elvtárs és Így felel rá: a baj az/hogy .elmerültek a gazdasági munkában, túlságosan elragadták őket a gazdasági sikereit és mindebbe belefelejtkezve — megfeledkeztek minden egyébről, elhanyagoltak minden egyebet*. De nemcsak a baj okát tárja fel, hanem megmutatja ezzel kapcsolatos feladatainkat is. flrra tanit, hogy »a mai trookizmus elleni harcban mo£ nem a régi módszereire, nem a vitatkozás módszereire, hanem új módszerekre, a kiirtás, a szétzúzás módszereire van szükség*. Őva int attól a rothadt elmélettől, »hogy a trockista kártevőknek nincsenek többé tartalékaik*, hogy leleplez^ükkel mindent elintéztünk, mintha nem lenne továbbra is szükség a legnagyobi éberségre, a legélesebb harcra ellenük. Megmutatja ennek a harcnak legfontosabb eszközét !sj pártkádereink politikai kiképzés sének tökéletesítését. \ Nem kevésbbé jelentős a könyt második része, amely Sztálini elvtárs zárszavát tartalmazza, fl vita tapasztalatait foglalja őszsze ebben, a gondolatok és tennivalók végső elrendezése ez* Figyelmeztet rS, hogy *Nem sza^ bad csaponganl a szélsőséged között, fl politikát nem lehet eW választani a gazdaságtól. Nen) távolodhatunk el a gazdaságtól^ mint ahogyan nem távolodhatunS el a politikától sem... el kel! sajátítani a gazasdági szervek bolsevik vezetésének módszerét.® Kifejti, »hogyan kell gyakorlatilag megvalósítanunk a trockizmus... ügynökei szétzúzásának és kiirtásának feladatát.* Beszél arról a kérdésről, amely most X mi döntő feladatunk ls: »Mi| felent helyesen kiválogatni a pártmunkásokat és a munkábaX helyesen elosztani őket?* óv * vezetés helgíelen módszereitől, amikor »fe!elős pártmunkások ve* zető csoportja helyett egymás* hoz közelálló emberek kis csaz ládja alakul ki... az ilyen csa< ládías környezelben nem jut he hje sem a munkában előfordul) hiányosságok bírálatának, sem | munkát vezetők őnbirálatának.* flrra tanit, hogyan kell az em* bereket »nem Ígéreteik és kijeleüléseik alapján, hanem a munkájuk alapján* eflenőrlznt. Felhivja figyelmünket, hogy az aíUlról való ellenőrzés — az em* berek ellenőrzésének egyik leghatékonyabb módszere s azl egyesíteni kell a felülről való ellenőrzéssel. Felhív rá, hogy sajál hibáikon tanítsuk a káderekét és kezünkbe adja a bolsevik vezelés legyőzheíetlenségének kulcsát: .Kapcsolat a tömegekkel, e kapcsolat erősítése, készség a tömegek hangjának meghallgatására, ebben van a bolsevik vezetés ereje és legyőzhetetlensége.e Erről szól Sztálin elvtárs beszéde. Nem végezhetünk Igazán eredményes munkát, ha nem teszszük egészen és teljesen magunkévá ennek a kis könyvnek, Sztálin elvtárs beszédének minden tanitásáí-