Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-21 / 167. szám

Vi. évi. 151, szám. Ara 60 Hllór Őrizetbe vettek két felső* központi szabotáló cséplógéptulajdonost Átszervezték a városi közigazgatást 1349 julius 21 csiifíirlS*' w' Nem intéződött el >Véget TceTl vetni annak as opportunista nemtörődömségnek. amely abból a téves fellevésből indul ki, hogy abban a méretben, ahogy erőink növekednek, az ellenség mind kezesebbé, mind ártalmatlanabbá válik. Az ilyen feltevés gyökerében hamis.* Sztálin elvtárs mondta ezt .1937 március 3-án, a SzovjetImié Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának teljes ülésén. A figyelmeztetés elsősorban a Párt vezetői felé irányult, de ezen túl Sztálin elvtárs kijelentését a szovjet állam minden dolgozója felé címezte. És az 1937-ben elhangzott Sztálini figy ilmeztetés nekünk is szól most, 1949-ben akkor, amikor erőink napróí-napra növekednek és amikor az ellenség áj módszerekkel, többek között az éberség elaltatásának és kijátszásának módszereivel kísérlete eik. Arci természetesen csak eszköz, — a céljuk a politikai ES gazdasági kártevés, a hazaárulás, a szabotázs. Olyan, tnint például a nagylaki kendergyárban is történt Kik azok, akik megkísérlik n dolgozók vagyonának és munkájának megsemmisíti. sét? A nagylaki eset is mutatja: a Nicsovicsok, a Bajtokok, a Huszkák, a Hahnok, '— a múlt nagybirtokosai, burzsuj gyárigazgátói, ravasz £s mindenre elszánt kizsákmányolók Ezek és a hozzájuk hasonlóak szövetkeznek a legkülönfélébb kártevésekre. Ezek mesterkednek abban, hogy környezetük éberségét kijátsszák, hogy megteremtsék maguknak a talajt további »munkájukhoz«, régi uralmuk és hatalmuk visszaállításának megkísérléséhez. Az események — a nagylaki szabotázs is — azt mutatja, hogy az ilyenfajta ellenségeink valahol, legtöbb esetben azonban a ^felénél innen * beletörik a fejszéjüket a ke mény fába, a munkásosztály, a magyar dolgozók szilárd hatalmába. Igy a nagylaki szabotőröket is leleplezték, bíróság elé kerültek.., Itt azonban meg kell állnunk és fel kell tennünk a kérdést: vajon ezzel' az ügy elintéződött-e? A feleletet a tegnapi törvényszéki tárgyalás megadta: nem, nem intéződött el! Nemcsak azért nem, mert a Niesovicsnak kiszabott hat hónap, a Bajnok három éve és a többi enyhe Ítélet is — bíróságunk részéről bűnös lebecsülése, lekicsinylése annak a veszélynek, amit ezek a veszedelmes gonosztevők gazdaságilag és politikailag egyaránt jelentettek nemzetgazdaságunk számára, fejlődő népi demokráciánk számára. Hanem elsősorban azért nem intéződött el az ügy, mert a vád és itélethozó hatóságaink ebben az esetben — hasonlóképpen számos más esethez — sem tartották szem előtt a népi demokráciánk minden hivatalnokától nemcsak elvárt, fmnem megkövetelt éberséget. Felhozhatnánk itt számos példát a Bajnok-ügyön kívül is, amely azt bizonyítja, hogy a törvényszéken nagy bajok, súlyos mulasztások vannak az éberség terén. Itt van — a többi között — a napokban letárgyalt makói AFORT szabotáló vezetőjének pere. A tárgyalás alatt két tanúról a saját vallomásuk alapján bebizonyosodott, hogy aktív részesel voltak a bfinügynek. Az Illetékesek az emiitett két tanút — az egyik raktárnok, a másik pedig pénztáros volt — nem tartóztatták le ott a helyszínen, hanem hagyták, hogy visszamenjenek a munkahelyükre, ahol zavartalanul, mondhatnánk birói segédlettel folytathatták volna eddigi bűnös manipulációikat. Mi ez tulajdonképpen? Vádés itélethozó hatóságunk valamilyen bürokratizmusa? Az is, de nem elsősorban az. Hanem az éberság hiánya, az ellenség ereiének lebecsülése, tehát az ellenség támogatása. De maradjunk a nagylaki ügynél. Súlyos szabotázs történt a kendergyárban. Nyomozó hatőságianíc a gyár dolgozóival karol Ive felderítették, — maid tegnap reggel az uzsorabiróság külön tanácsa elé került az ügy. A munkásbirőság elé, ahol négy üzemi munkás és egy szakképzett bíró, a tanácselnök ül A négy munkásbtrő, ald pár hete, hogy otthagyta a műhelyt a nagylaki szabotázsügyről még tegnapelőtt csak annyit tudott, amennyit az újságból olvasott. Nem sokkal többet tegnap reggel sem, ami kor leüllek, hogy a nagylaki kendergyár dolgozóinak ellenségei — az egész munkásság, az ő ellenségeik felett is itéle tet hozzanak. Nem csodálko zunk, ha a tárgyalás alatt alig intéztek kérdést a vádlottakhoz. Mert végeredményben tel fesen ismeretlen anyaggal állottak szemben. De azon cso dálkozunk, hogy olyan szakképzett hiró, mint Linzer ta nácselnök nem gondolt arra, hogy a munkásbirákkal alapo san ismertetni kellene a tár gyalásra tűzött ügyet. Mulasz tás ez? Az is — de ezen túlmenően a munkásbiróík szerepének és fontosságának helyte len értékelése, — leértékelése Gs minek nevezzük a Laczkó Aladár nevezetű »tárgyilagos szakértőt beállítását. Olyan szakértőét, aki vallomásában elmondja, hogy 5 régen, még a mult rendszerből ismeri Ni csovics földbirtokost és Bajnok gyárigazgatót és »neki semmi baja sem volt velük*. Ez volt a »szakértői* vélemény. De az elrothadt, a készakarva tönkretett kenderről egy szót sem szólt. Nem is szólhatott, meri kinnt sem volt Nagylakon. De •megteltet a szakértői valló mását és azóta valószínűleg a szakértői dijat is felvette. Ki ilt a hibás?" Nem ehő^orban a vszakértöt, — aki egyszerű jelentéktelen figura, a nagybirtokos Nicsovicsok a burzsuj Bajnokok multbeli talpnyalója. Elsősorban hibás az, aki kirendelte, aki hivatalos" formát adott a szabotörök fehérre no dalá-ártak. Hibás a törvényszék vezeOlaszország az atlanti szerződés aláírásával támadd jellegű katonai csoportosulásba lépett A Szovleíunló Jegyzéke Olaszországhoz éa a három nyugiaíl hatalomhoz értve Olaszországot i» — sem- erőit a békeszerződés 12/a melj A Szovjetunió kormánya Olaszországnak ax és za katlan ti szerződéshez történt osatlakozása alkalmából a következő jegyzéket intézte Olaszország kormányához: Abból a* alkalomból, hogy Olaszország f csatlakozott as északatlanti szerződéshes és az olasz kormány kérést intézett az amerikai Egyesült Államok kormányához, segítse eló az olasz fegyveres erők megerősítését, valamint az olasz hadiipar fejlesztését, a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja a következőket kijelenteni: A* Olaszországgal kötött békeszerződésben utalás történik arra, hogy ez a szerződés a barátságos viszony alapja' Olaszország és azon államok között, amelyek vele az emiitett szerződést kötötték. Olaszország a békeszerződés aláírásával "kötelezettséget vállalt, hogy nem követ el gemilyen cselekmény*, amely a szerződést aláiró államok ellen irányul, következésképpen tehát nem lép be sémiivé n tá madó szellemű célokat követő csoportosulásba. Azzal, hogy as északatlanti szerződéshez csatlakozott, Olaszország tamadójellegü katonai csoportosulásba lépett. E» a c-se. portcsnlás a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul. Az északatlanti szerződés támadó jellege kifejezésre jut azokban a nagyszabású katonai intézkedésekben, amelyeket a szerződés résztvevői fegyveres erőik és hadfelszerelésük növelése, hatalmas haditengerészeti és légitámaszpcmtrendszer megteremtése terén, valamint az atomfegyver felhasználására irányuló "előkészületekbea, sib. tesznek. Ezeket a katonai intézkedéseket semmiképpen m lehet az északatlanti szerződést aláiró államok önvédelmi tfzempontjíval magyarázni, annál kevésbbé, mert ezeket az államokat — belenriféle fegyveres támadás nem fenyegeti. Az olasz kormány az atlanti szerződés aláírásával bekapcsolódott a szerződés aláírói által vállalt katonai intézkedések végrehajtásába. Erről tanúskodik az olasz kormánynak az USA kormányához intézett kérelme, melyet éz év április 6-án hoztak nyilvánosságra. Az olasz kormány ekkor katonai segítséget kért az olasz fegyveres erők megerősítésére és az' olasz hadiipar fejlesztésére. Az olasz kormánynak ezek a cselekményei sértik a békeszerződésnek az olas.z fegyveres erőket koridtözó rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatosan szükséges rámutatni a szerződés 46-ik cikkelyére, amely szerint >a jelen szerződés valamennyi katonai, haditengerészeti és katonai légügyi cikkelye mindaddig érvényben marad, ameddig azt a szövetséges és egyesült hatat, mak, valamint Olaszország között kötött megállapodással, cgésZhen, vagy részben — illetőleg, miután Olaszország már az Egyesült Nemzetek tag. jává lett, a biztonsági tanács és Olaszország közötti megállapodással — meg nem változtatják.* Ebből következik, hogy az olasz kormány hadfelszerelésének és ffegyveres erejének mi. nőségi és mennyiségi megváltoztatása sérti a 46-ik cikkclyt. Az olasz kormánynak ezen cselekményei sértik az 53-ik cikkelyt is, amely megtiltja Olaszországnak, hogy a békeszerződésben megszabott határokat túllépő mennyiségű, vagy tipusu hadianyagot és technikai felszerelést birtokában tartson vagy gyártson, valamint az 56-ik cikkelyt, amely kötelezi Olaszországot, hogy haditengerészeti Eszaknyugat-Kinékcm a néphadsereg döntő csapást mért a Kuomintang csapatokra A néphadsereg csapatai kedden Kiangszi tartomány nyugati részében átkeltek a Kan folyón és felszabadították Feni városát. További előrenyomulásuk során elfoglalták Janki és Vantszaj városokat is. Északnyugat-Kínában nögy A kuomintang csapatok marad ványainak megsemmisítése és Észáknyugat-Kina teljes felszabadítása most már rövid idő kérdése. Északnyugat Kína lakossága örömmel fogadta a hirt, hogy az ott ellenálló négy kuomin kuomintang hadsereg szétzuzá i tang hadsereg megsemmisült s sa után a népi csapatok ellen-1 a lakosság mindenütt a népi állhatatlanul nvomulna'k előre | csapatok segítségére siet. lékletében megszabott határi® csökkentse. A békeszerződés kizárja annak lehetőségét is, hogy a ha. ditengerésze'i erőket más módoB növeljék, mint azt a békeszer. ződés 59-ik cikkelye megszabja. Ez a cikkely megtiltja Olasz, országnak bizonyos fajtájú ha. dihajők épitését, megszervezését vagy cserélését. A békeszerződés 61.ik és 64< cikkelye ezenkívül előírja, hogy az olasz fegyveres erők szerve, zése, felfegyverzése és elheíye. ízése kizárólag az olasz határ he* hji védelmi feladatainak fs belső jellegű feladatoknak felelhet meg? Rz olasz kormány az ameri. kat Egyesült Államok kormá. nyához intézett jegyzékében e» nek ellenére azzal a hivatkozás sal kér segítséget az olasz fegy* veres erők megerősítéséhez él Olaszország hadiiparának fej< lesztéséhez. hogy az Északatlaní Szerződéshez történt csat'akozáf sa olyan további kötelezettségei ket ró rá, amelyek megköveteli! a fegyveres erők és a haditep melés fejlesztését. Paeciardl nemzetvédelmi frd niszter 1948 oklóber 9-én kije lentette az olasz szenátushaa hogy az olasz fegyveres erőket összhangba hozták a békeszert zödés által előirt szabályokkal Ez ugyancsak megerősíti, hogy Olaszország kormányának aj olasz fegyveres erök növeléséi vei kapcsolatban az USA kor* mányához Intézett kérése a béke* szerződésben előirt határokon túlmenő katonai célokat követ, A fentebblek alánján a szo* jet kormány menállanltja, hogf Olaszország csatlakozása m Északatlanti Szerződéshez, ellem létben áll az Olaszországgal kő* tőtt békeszerződés céliával és jet hívja az olasz kormány figyel mét arra a felelősségre, amely t békeszerződés emiitett megsértéseivel reá hárul. v A szovjet kormány egyidejűleg azonos tartalmú jegyzékei intézett az USA, Nagybritannia, Franciaország kormányához Ezekben a jegyzékekben a szovb jet kormány felhívja az északatlanti tömb szervezőinek figyelmét — akik Olaszországot 4 tömbben való részvételre meghív* ták — a békeszerződés említet! megsértésére, arra a felelősségre* amely ezekre a kormányokra a szerződés megsértése miatt hárul. tője, azért, mert ő ls tudott — és általában tud a •szakértőkutóbbi időben különösen lábrakapott bünösmentésl akcióiról. De ha nem tudott — akár a Bajnokperben, akár pedig más esetekben —, akkor legalább olyan — vagy talán még hibásabb. Mi ez, — hiba? Az is, de elsősorban az éberség legtelie. sebb hiánya, — legmesszebbmenő felrúgása. Akkor, amikor ipari termelésűnkről, a munkásság ha ta'mának egyik kulcsáról. az itt tapasztalható bűnös üzelmekrőt van szó. — az illetékesek a munkásság ellen-j ségéinek hajdani és mostani; cimboráját, talpnyalóját hivják meg -szakvéleményt- mondani, — ez végsőfokon csak enyhén szólva az éberség hiánya, A nagylaki ügynek csak egy részét — igaz, a legjellemzőbb részét mondottuk el. De ez is elég, hogy láthassuk, túlságosan enyhén, tu'zotlan liberálisan és kevés éberséggel kezelik az ltletékesek dolgozó népünk ellenségeit, ezeknek a kártevőknek bűnös machinációit. De azt is láthatja mindenki, hogj ezen változtatni kell, a legrövidebb időn belül, Mégpedij ugy, ahogy Sztálin elvtárs ja. vasolja, a fennt már idézett beszédében: -De vajfon, ne tudnánk eh bánni ezzel a nevetséges ét bárgyú betegséggel mi, akii megdöntöttük a kapitalizmust.*, Nincs semmi okunk kételkedni abban, hogy feltétlenül elbánunk vele, persze csak akkor, ha akarjuk. Nem egyszerűért bánunk el vele, hanem bolsevix módra, amugy igaxátflnu