Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-20 / 166. szám

Szerda, 1919 július 20. fl Kinai és a többi fávoiKelefi nép Bsszeznzza a „sssndssécsátii komifiiisfasüenes szövetséget" Az Uj-KIna MrügynóksSg Jelentése szerint az amerikai imperializmus uj összeesküvéest szervez a kínai és más távolkeleti- népek ellen. Csangkaisek és Quirino, a Fülöp-szigetek elnöke nemrégen titkos megbeszélést tartott. Az erről kiadott közös nyilatkozat hangoztatja, hogy a »két országnak gyors intézkedéseket ke.l tenni gazdasági és kulturális együttműködésük kifejlesztésére * Rámutat arra, hogy a »távolkeleti országoknak sürgős szövetségbe kell tömörülniök, hogy kölcsönös segítséggel elhárítsák a kommunista veszedelmet*. Szoros kapcsolatot keresnek Liszinniannal, a délkoreai bábfigurával és össze akarják toborozni a többi távolkeleti reakciós vezetőt is a japánokkal együtt, ök az amerikai imperializmus fcügynökei táro'ke'eten. Nyilvánva'<5, hogy a Watt-Street urainak parancsára szövetkeznek. A mostani összeesküvés nemcsupán a kánai nép ellen irá. nyul, hanem a Fülöp-szigetek Korea és más távolkeleti Orszáfok néjieí ellen is. Az amerikai bnpcrialútúk tudatára ébred. Itek, hogy a kinai nép gvőzelme tiagy hatást gyakorolt a többi távolkeleti nép felszabadulási küzdelmeire is. A kinni, Fülöp-szigeti, koreai Is más (ávo'ke'eli népeknek nöte'niök kelt éberségüket és szoros egységben elszántan kell barco'niok a készülő bűnös terv fetten. Ha a távoHreleii népek fcgyesfttnck a harcban, az amerikai imperialisták és lakájaik eltr.omó terve Idzlo'san kudarcba fullad' M^g á reakciós tábor is számo! azzal, hogy az úgynevezett >csendesóceáni kommün istaettenes szövetség* megbukik a kinai éc a többi távolkeleti népnek az impcria'izmus ellen folyó hősies harcán. Ezért nem vesz részt az amerikai ijormánj és m3s f/yarmaioritő országok kormányai közvetlenül ebben az undorító komédiában. Ha amerikai támogatással ttctre is jönne a távotkeleti imperialista ügynökök szövetkezése, Kina és a távotiieleti országfók népei gyorsan összezúzzák majd. SzSál'n etoíárs fáóalfesa titlrasSle a százéves SCraszise'e-Szermsvá gyára! A súovjet nép örömmel és szeretettel ünnepli az egyik legrégibb orosz gyár, a ZsdánovTól elnevezett »Krasznoje Szortnovo« fennállásának századik évfordulóját. Sztálin a nevezetes évforduló alkalmából üdvöttő táviratot intézett a gyár igazgatójához, főmérnökéhez, a pártszervezet titkárához, az üzemi bizottság elnökéhez és a gyár Komszomol szervezetének titkárához: tKősZöntöm a gyár munkásainak, mérnökeinek> technikusainak és [tisztviselőinek munkaközösségit, a uKraszno/'e Szórmovos működésének századik évfordulója és Lenin-renddel történt kitüntetése alkalmából. «— szói a távirat. A s'ormovóiak inuhkaköZösséje forradalmi hagyományait kövefve kemény munkával komoly sikereket ért el a háború utáni ötéves terv teljesítésében és gyorsított módszerrel szervezte mcj a folyami hajók építését. Kívánok önöknek, sZornrovógyári dolgozók Idvábt* sikereket, országunk vízi- és Vasúti közlekedésének haf ókkal és gőzmozdonyokkal történő ellátásában.« A Szovjetunió Legfelső Tanácsa most másodízben tüntette íki a gyárat a Lenin-renddel. A gyár igen sok dolgozója részesült egyéni kitüntetésben. A Pravda »A Szovjetunió hősi munkásosztálya* cilnmel emlé kérik meg az évfordulóról. A Szormovo százesztendős utja — írja a lap — világosan mutatja országunk munkásosztályának haladását a forradalmi mozgalom első lépéseitől egészen addig, hogy vezető erővé vált abban az országban, ahol a világon először "aratott diadalt a szocializmus. i , A százéves évforduló alkalmából a gyár dolgozói levelet Intéztek Sztálinhoz. Ebben leírják, milyen nehéz volt a gjjár munkásainak sorsa a forradalom előtt. Beszélnek a gyökeres Változásokról, amelyek a gyárban a szovjet kormányzat évei alatt történtek, részletesen felsorolják azokat az uj kötelezettségeket, amelyeket a dolgozók az évforduló alkalmából vállalnak. JÁRJON AZ EKE A KASZA ETÁN — ez a Jelszó egyre szélesebb tömegekben tudatosult dolgozó parasztságunk soraiban. Dolgozó parasztságunk legfejlettebbjei eddig is ezt a módszert követték és minden esztendőben végrehajtották a tarlóhántás fontos munkáját. A tarlóhántást ugyanis az egyik legfontosabb talajmunkának nevezhetjük, mert az évi termés nagy mértékben attól függ, hogy előző évben hogyan hajtották végre a tarlóhántást. Ezt a munkát nyomban meg kell kezdeni, amint az aratás, a gabona behordása megtörtént. Ott ahol keresztből csépelnek, ott a keresztek közét még a cséplés előtt megszántják. Igaz, hogy a szántáson nehezebb kihordani a gabonát, de nagyobb az a haszon, amit a kereszt közök gyors leszántásával el lehet érni, mint a gabona bemondásának nehézségei. Különösen az öszl vetések sikere szempontjából igen fontos a tarlóhántás, mert az úgyszólván teljesen az idejében és jól végzett tarlószántáson múlik,' de a tavasziak terméseredménye — őszi mélyszántás esetén is — sokban függ attól, hogy az elövetemény tarlóját mikor és hogyan szántották le. Tarlóhántást két okból végzünk. Az egyik ok az, hogy a talaj felszínét porhanyósan tartsuk. így a nyári napsütésben nem szárad ki az alsóbb talajréteg s ezzel sok nevdességet mentünk meg az utána következő növény száraára. A másik ok, amiért nem szabad a tarlóhántást elmulasztani, hogy a tarlóhántással tudjuk a gyomokat legjobban kiirtani. Idejében és helyesen végzett tcrlóhántással több gyomot tudunk elpusztítani, mint két ka— íme — mutatott körül Yasrilij Jeftuseúko, a traktor, bt igád vezetője a »Zsofteny« kolhoz tavasziak alá pompásan riőkésritatt földjein — ime, Igazam lett. — Szerényen, ma. gabiztosan tette ezt "a meg*11 apitáít a a többi traktoristák, akik körülvették, elégedetten bólogattak traktoraik •nyergében.* Nagy sora volt annak, amíg Jeftusenko, a »Zso£teny« jól előkészített földjein ezt á meg. Iillanitást tehette. A trakt'o.risták, de a többiek is nagy munkát végeztek. Jeftusenkonak nem volt ez újság. Két éve, amikor megismerkedtünk, a káraenszlri gépállomás traktoros brigádjának vezetője volt. így lelkesedése mellett, rengdteg tapasztalat ' birtokában lett később a »Zsofteny« kolhozban dolgozó traktor-brigád vezetője. Azt beszélik róla, hogy messzi környéken a legkiválóbb gépész. De micsoda vitája volt a kolhozigazgatósíg termelési tanácskozásán, meg a tél végnapjaitwn. — Az elmúlt évben' — Sorolta akkor Rornanenko, a kolhoz elnöke — hektáronként átlag 19.8 mázsa gabonát arattunk. Az idén huszonötöt akarunk. A siker elsősorban a vetéstől füsg. Három napunk van a szántóföldeken a nedvesség visszatartására. Nem szabad megvárnunk, míg a föld kiszárad. — Megsüthetjük a keretes traktorokat a nedves földön — kia'jált bo egy hang. — Besüppednek. — No, no — osúEtant fel ekkor Jeftusenko. — Először is a hernyótalpas mindenképpen használható. A »HTZ« és nz »Univerzális« esete se veszélyes. Makár Szvjatopukkal megcsináltuk, hogy a kerekeket faradakkal kiszélesítettük, árui meg a munkaidőt illeti, tat iöb figyeljetek — és előtte jegyzőkönyvét. MAROM „ „ SORSDÓNTO NAP... — Első nap elvégezzük a boronálást s rákövetkező két nap biztosítjuk a talajnedvességet. A korai tavasziakat hat nap alatt elvetjük, erre a kolhozzal kötött szerződésünk is kötelez. Ezután két traktort küldünk az ugar felszántására. Azt hiszem, nem tévedek: április 25-ig felszántunk 212 hektárt. (Március eleje volt). Az •UniveraSH-lal három nap alatt elvetjük a cukorrépát. Persze — s itt a kolhozelnök felé fordult — a kolhoz munkacsoportjainak is meg keli nyomni a gombot, idejében széthinteni a trágyát, vizet és üzemanyagot szállítani a helyszínre a traktoroknak. Ezért hát versenyt javaslok... , — Részletesen tnond el Vaszil, hogy képzeled 1 Hogy fogtok dolgozni? — emelkedett fel vagy Vét méterre a többiek felé egy hatalmas termetű parasztember, a »Dici«, ahogv a többiek becézték. Pável Krivohizsa brigádvezető volt, zsávolvruhája mellén ott csillogott' a Lenin-rendjel. — El Is mondom — jött bele Jeftusenko, — Szántani nem kell, hiszen mi traktoristák már elvégeztük az őszi szántást n tavasziak alá. Azt már elhatároztuk, hegy a trsktorokat jobban kihasználjuk. Már föl is szereltük a reflektorokat. Vizet és üzemanyagot pecHg, ahogy az előbb már céloztam rá, menetközben vételezünk. Az ebédidőre a "traktorost felváltja a segédie. Ahogy számítom, Iván és Filipp egy váltással bevetnek 16 helyett 25 hektárt. Csak m&c két jó vetőgépkezelő kell. — Tőlem viheted Bojkof — dörmögte Krivohizsa, — Tőlem meg Nikita Domcsenkot — duplázott rá Krafcsenlco, mint az árverésen. — De a boronálással megbirkóztok-e? Mert az őszi szántást duplán kell ám porhanyitanil — No ne mond — mosolygott egy kicsit sértődötten Jeftusenko — erről már én is hallottam valamit. Két lovasporonát láncolunk a traktor kultivátora mögé. 2i hektárt tudúnk igy porhanyitani 16, helyett. "A" gyűlés egyetértett JeftuSenko számításaival. A legnehezebb munka persze a traktorhrigádra jutott. A munkáknak mintegy 7T százaléka. Eszerint változtattak a munkaterveken és egyeztek meg a verseny feltételeiben. • Két rap múlva megindult a munka. Emberek és állatok létszáma teljes volt. 36 igáslovat kantároztak és 20 pár ökröt jirmoltak a kolhoristák. 60 boronát állítottak munkába. A traktorok ugy dübörögtek, mintha reggeltől reggelig tartó zivatar rekedt volna meg a »Zsofteny« felett. Jeftusenko már az indulás reggelén szürkületkor megjelent traktorán és traktoristai élén. A kekerekes traktorok azokkal a bizonyos rájuk szerelt faradakkal valóban csak ugy szaladtak a nedves talajon. Ez volt ám a verseny! Sem a mezeiek, sem a traktoristák nem azon igyekeztek elsősorban, hogy megelőzzék a másik csoportot, hanem azon, hogy közős versenyükkel Legyőzzék az időt, a természetet és elérjék a közös céljukat. Filipp és Iván valójában 25 hektárt vetettek bo fejenként egy váltással. De Szvjatokup Hjniverzál*, ja 'sem iaren maradt mögöttük;. Tizenkéthekfeíros feladata mellett 17— 18 hektárt is teljesített'. No és a porhanyitás! A »NATI«, a hernyótalpas Ilárlámpij Onapa ügyes kezeitől vezettetve egy váltással 45 hektárt porhanyitott 35 helyett. Átlag másfélszercsen túlteljesítették napi feladataikat Vasrilij, Jeliszej és Mihail is, a vetőgépkezelők. Ilyen munka előzte me» tehát Vaszilij Jeftusenko kijelentését, amikor április 25 -ón traktorosaival s a mögéjük csoportosuló kolhozistákkal körülvéve széttekintett a »Zsofteny« mezőin. A kolhozföldek nagykiterjedésű televényén szaporán sarjadt a buza, zab, árpa, babfélék és az évelőfüvek tavaszi hajtása. Az őszi gabona fejlődése kiváló. Néztek, néztek valamennyien a jólsikerült verseny, a jólvégzett munka tudatában. Jeftusenko is egy darabig csendben nézelődött, majd ismét megszólalt: — A Vetést jól végezni, ez Csak a dolog kezdete. A fődolog, hogy a veteményeket gondosan kezeljék. Ugy számítom. hogy az idén nyáron cukorrépában, kukoricában meg a napraforgóban a traktorokkal három-négyszer sorközi szántást végzünk. A vetéseket legalább kétszer meg kell trágyázni műtrágyával, komposzttal és baromfitrágyával. A vetőgépeket — és fordított egyet a kormányán —, már el ís lehet kezdeni átszerelni a trágyázáshoz. Kolhozisták, traktoristák öszszekarolva, sarkukban a dukdácsoló traktorokkal elindultak a sZsoftenv* kolhoz központi épületei Pelé. pólóssal. Ezért ts nagy gondol kell fordítani a tarlóhántásra. Gondosan kell ügyelni arra, hogy a felszántott tarlót sohasem hagyjuk nyitott barázdában. Az eke után vagy simító, vagy könynyü hengert kell járatni. Nyl* tott barázdába hagyott tarlóhántással sem a nedvesség megóvást, sem a gyomirtást nem érjük el. A nyitott barázdás szántás a szántátlan részig kiszárad. A kiszáradt szántásban a kipergeti gyommagvak nem kelnek Cd, s igy nem tudjuk a gyomokat a következő szántással irtani. Az elsimított vagy könnyű hengerrel lehengerezett tarlóhántás a nedvességet jobban megőrzi, a kipergelt gyommagvak kikelnek s azokat a következő szántással tömegesen tudjuk pusztítani. " Bármennyire ls igyekszünk a tarlóhántással, világos, hogy egy-két nap alatt nem lehet végezni az összes tarlóval. Eri az időt azonban gazdasági szem-, pontból igen jól ki lehet használni, mégpedig ugy, hogy a szántás előtt a tarlót mepjáratjuk sertéssel, baromfival. A sertés és a baromfi a gabonatarló legjobb hasznosítója, mert felszedi az elhullott gabonaszemeket, kalászokat. Mikor a sertés és a baromfi a gabonatarlót járja, megél azon, nem Jpgyaszt eoy deka kész eleséget sem, csak megfelelő tisztántartásáról kelJ gondoskodni. Az elhullott gabonaszemek felszedése egyrészt megtakarítási jelent az abraknál, másrészt a rovarok elleni védekezés egyik eszköze. A kártevő rovarok legtöbb!» tavasztól nyárig él, nyáron nemzedéket váít s a legtöbb rovarnál ez a második nemzedék az, amely kitelel és szaporít a következő évben. A rovarok legjobb nyári tenyészőhelye a pergésből kikeli gabona. Ha már most a tarlón elhullott szemeket sertésekkel és baromfival feletetjük, nem lesz a pergésből jsok keíés s nem iesi a rovaroknak elegendő fészkelő helyük. A tarlón járó baromfi, de még a sertés is sok rovar! elpusztít. Megfelelő beosztással a tarlók legeltetése és a tarlóhántás jól összeegyeztethető ugy, hogj abból csak haszon származzék Az aratás utáni tarlóhántás nemzetgazdasági szempontból nagy jelentősége miatt a földmüvelésügyi miniszter elrendelti annak kőtelező végrehajtását. Eszerint mindenki kötetes földiéi őszi árpa, rozs, őszi buza, tavaszi árpa, tavaszi buza, zab, köles, pohánka, zabosbükkory, mohar, repce, borsó, mák, olajlen, bab és lencse learatásától számított husz napon belül ekével, tárcsával, kulllvátorral, lókapával, vagy a rendelkezésre álló egyéb eszközzel tarlóhántás! végezni és utána a talajt boronálni, s/mltóznl, Illetve hengerezni. Szélhordásra kitett laza homokterületen a tarlóhántás! nem kell elvégezni. Ha valamelyék gazda tarlór hántást kötelezettségének talajművelési eszköz, vagy tgásállat hiányában nem tud eleget tenni, akkor ezt a legsürgősebben köteles a hglyl népi bizottságnak Írásban bejelenteni, hogy azonnal intézkedhessenek a szükséges gépi, vagy Igaerő kirendelésére. A pártot építed, ha a pártsaltöi erősatecH