Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-18 / 139. szám

Hatalmas érdeklődés mellett nyílt meg a szegedi könyvnap w. evi. 139. szam. Ara bu tiliór (949 mnius 18, Szombat' „Harcolfunk bátran & keményen a békéért Rákosi Mátyás zászlaja alatt" Ünnepélyes keretek között, Lesonczy elvtárs beszédével megkezdődött a budapesti békeerlekez.el Az országgyűlés ünnepien feldíszített épületében pénteken reggel kezdődött meg a magyar nép nagy béértkezlete. Az értekezleten az ország minden részéből a dolgozó nép valamennyi rétegének kiküldöttei, több mint ötszázan ültek össze. »Éljen Rákosi Mátyás a béke nagy harcosa«. — »Éljen a békéért harcoló demokratikus népek testvéri közössége*. — »V esszenek az imperialista háborús gyújtogatok« — hirdették a feiratok körös-körül a teremben. A békeértekezletet a Sztálin kantáta eléneklése után Mihály} fy Ernő miniszter nyitotta meg az előkészítő bizottság nevében. Szavait többször megszakította a küldöttek lelkes éljenzése, akik perceken keresztül ütemesen tapsolva felállva éltették Rákosi és Sztálin elvtársat. Mihályffy Ernő szavai után a Himnusz hangzott el, majd Paul Eluard a világhírű francia költő, a Világ Békebizottság francia tagozata nevében szólalt fel. Megválasztották ezután az értekezlet 55 tagu elnökségét, és zúgó, viharos taps közepette választották meg diszelnökül Rákosi Mátyás elvtársat. A munkásság harcos üdvözletét a Weisz Manfréd gyár dolgozóinak küldöttségéből egy munkásnő tolmácsolta, majd a dolgozó parasztság nevében Porok Mihály beszélt. Ezután kezdte meg a békeértekezlet a napirend első pontjának tárgyalását: »Harcolunk a békéért« címmel. Losonczy Géza elvtárs, miniszterelnökségi államtitkár volt ennek a kérdésnek előadója és feszüli érdeklődés közepette kezdte meg beszédét. 1949 tavaszát egyrészt a háöorus veszélyi fokozódása, másrészt a tiéperf békemozg almainak A háborús vészéit) fokozódása elsősorban az amerikai és az angol imperialisták állal létreho* zott atlanti szerződésben jutott kiiejezesre. Az amerikai és angol imperialisták ezzel a szerződéssel náborus és támadószellemii katonai blokkot hoztak össze, amelynek célja uj imperialista világháború politikai és katonai fextéieieinek megteremtése a Szovjetunió és a népi demokrácia országai eilen az amerikai imperializmus világuralmi terveinek megvalósitasa érdekébem Ez a szerződés háborús öszszeesküvés a béke ellen s egyben a nemzetközi reakció erőinek az amerikai imperializmus vezetése alatt összehozott egységfrontja a demokrácia és a szocializmus ellen. Osszeesküves aoooi a célból, nogy az imperialisták valóra valtuassák azokat a terveiket, amelyeket proppagandájuk évek ota hisztérikusan hirdet: országok, hépek, városok elpusztítását atombombával és bakteorológiai eszközökkel. 1949 tavaszát azonban a népek hékeniúzgalrnaiuak "hailatian iedenöüiése is jellemezte. A veszély) fokozódása a világ népei nek száz- és százmillióit serkentette aktív ellenállásra és ébresztette fel bennük azt az akaratot, hogy a háborús bujtogatás ellem küzdelmüket a nemzeti és nemzetközi össszefogás erejével még hatékonyabbá tegyék. A béke híveinek világkongresszusát a népek leküzdhetetlen békeakarata hozta létre. A párizsi világkongresszus a népek felelete volt az atlanti szerződésre. A kongresszuson 2190 küldött vett részt 72 ország és 600 millió ember képviseletében. Kommunisták, baloldali szociáldemokraták, radikálisok, liberálisok, söt konzervatívok mellett katolikus, ortodox és protestáns egyházi személyek, a modern társadalom minden rétegének képviselői ott voltak úgyszólván a világ, minden népéből, A párizsi kongresszuson ezeket az oly különböző embereket összehozta és összetartotta az, hogy a döntő kérdésekben valameg akarják téveszteni a népeket, a háborús uszítók cinkosai. Egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió a béke megvédéséért folytatott küzdelemben legfőbb tényezője: irányitója és támasza mindazoknak a népeknek és személyeknek, akik a békéért harcolnak„ Mig a kapitalizmus ugy hordja magában a háborút, mint a feliiő a villámokat, addig, a Szovjetunió, mint szocialista állam, társadalmi berendezkedésének lényegénél fogva sohasem lehet támadó és imperialista hatalom, tzé/t részesült a kongresszuson olyan megkülönböztetett UsiteMb"X a szovjet küldöttség. A Szovjetunió hékepolitikájának annál nagyob a súlya és értéke az egész világon, mert a népek tudják, hogy a Szovjetuniónak döntő része volt a fasizmus összezuzásábaa és az emoeriség felszabadításában a hitlerista iga alóL Tudják, hogy a Szovjetunió nemcsak világhatalom, hanem a béke hatalma, amelye a magar politikáját a kisés nagy népek egj enjoguMgára és b nemzeteit ea, álságos együttműködésének elvére alapit/a. Ezért hallgatták1 különös figyelemmel a kongresszuson minden szovjet delegátus felszólalását és ezért adtak kifejezést minden lehető alkalommal forró szeretetüknek a nagy Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin iránt. Egyetértettek abban, hogy a békeért való küzdelmet nem lehet elválasztani a nemzeti függetlenség megvédéséért, vagy kivívásáért folytatott küzdelemtől s a béke híveinek az egész viláhallatlan fellendülése jellemezte, mennyien egyetértettek. .4 Szovjetunió nemcsak világhatalom, hanem a behe hatalma is Egyeterletiek aoban, hogy fokozódott a háborús veszély és ennek következténen a béke megvéaéséeti vuio küzdelem korunk legfontosabb és legegyetemesebb feladata lett. Egyetértettek abban, he a megnövekedett háborús veszély az amerikai és angol imperializmus háborús politikájának eredménye. Akik erről a tényről el gon azokat az erőket kell tá/nogatniok, amelyek legerélyesebben harcolnak a nemzeti függetlenségért. Egyetértettek abban, hogy a békéért nem könyörögni, hanem harcolni kell és a béke megvédése csak kemény, öntudatos és szervezett harcnak lehet az eredménye. Egyetértettek végül abban, hogy a béke megvédésére meg kell valósítani a legszélesebb egységet nemzeti és nemzetközt síkon, A párisi iiékekongresszus martdiiikü a aepe* udiióíeiit CBijfia.fiU fcUZüdtöiilJ&l A párisi kongresszuson i'z ország népei je-euieliék tu, hogy az atlanti szerződést papirrongynak leki,mik, am.t a népek nem mak ara és amelyet nem tartanak magukra kötelezőnek. Ez a népes ie-eiele a háborús usziióknuk az aUauti szerző(lésre. A párisi kongresszus mérföldkő a népek békéjéért folytatón kuzde.eamen, vnugos, erihetö állás j oylaiásaival es lunácsíuout yyakociaU segítséget nyújtott uunüenkinek, uki uiey akarja védem csa.ádja, népe, hazája békéjét• A kongresszus ünnepe iyes kiáltványa összefoglalta a béke füveinek világkongresszusa állásfoglalását es útmutatását. LétienozLa a nemzetközi bizotUágot, amelynek célja a békeszerető népek harci tapasz laialaiuak Kicser élése és küzdelmük egybehangolása. Mi magyarok tudjuk mi a háború és éppen ezért tudjuk értékelni a bekét A mi értekezletünk egyenes folytatása a párisi világkongresszusnak és az a feladata. szonyokra alkalmazza meyszabIAhogy Ualát ozatail magyar ja a békéért folytatott harcunk további menetét. Azt hiszem, ha van nép, amelynek o.t Kell tennie mindenütt, ahol a béke megvédéséről tanácskoznak, és a béke megvédéséért harcolnak, akkor a mi magyar népünknek küldötteivel okvetlenül ott kell tennie. ( A mi hazánk: Magyarország, egy, emberöltő alatt kétizbeu szenvedre ei a vesztett háború uiiudeu szörnyű következnie, nyeiu Mi, magyarod tudjuk, aú a háború és éppen ezért tudjuk értékelni a békél. A magyar nemzet vesztesége az etuiull világháborúban több mini ÜÜÜ.ÜOÜ ember, azaz leiek, szamának mintegy het szazaiéka. Nagyobb, nnut Anglia, vagy, az Egyesült Államok háború* vesztesége. Ezenkívül az országban 300.000 hadiárvát, na-l diözvegyei, hadirokkantat ea hadisegélyest hagyott hatra » második világháború. A em őrült, vagy elvetemedett gazember-e léhát az, aki riálunk,[ Magyarországon újra h/iborut kivan s azokhoz szít, akik egy uj, minden eddiginél véresebb| és szörnyűbb háborút ukiiiui* az emberiség nyakára tuditanU De országunk nemcsak emberéleiben, bancm anyagiakban is rettenetesen sokat vesztett. Egyike volt azoknak az országoknak, amelyeket a háború •egjobban elpusztított. A háborús károk ériéke szerény szá. uülássa! 35 milliárd arany pengőre, hét esztendő teljes nem. zeli jövedelmére tehető. Ebből az összegből a magyar állam 40 esztendőn át feaezhette volna minden kiadását, liát nem kell-e őrültnek, vagy gazéin* bőrnek letinteni nálunk, Ma. gyarországon azokat, akik uj háború kitörésére spekulálnak és azokkal fújnak egy követ* akik odaát az oceánon tul ismót vértengei'be akarják borítani az egész világot" Azért harcolunk a békéért, hogy egész dolgozó magyar népünk élhessen, dolgozhasson, fejlődhessen és előrehaladhasson A háborús usziiúk — a bekes emberiség és hazánk ellenségei — mögött az amerikai monopóliumok, bankár és tőkés körök áUanak. Ezek akarják profitjaik és világuralmi tébolyuk megszállottjaként uj háború poklába- dönteni az emberiséget. A magyar nép, amely mérhetetlenül sokat vesztett emberakarják terelni a figyelmet ^életben és anyagiakban egyarani az einiuU viiugluUHu miau, békét akar. A nh szamunki'a a háború pusztulás, a béke élei. A mi magyar népünk a habomból mégis gazdagabban került ki, uiint az amerikai nép, mert megnyerte a szabadságot, ntért fe szubaditotta a Szovjetunió dicsőséges Vörös üaaserege. Amerikában a nép eüensega kormányoznak, nálunk maga 3 uep. - p-u aoZ.jugguT szövetséges uiunkasosziály. Amerikában azok a nang. aüók, akik habomra uszi.auajg os a béke inveu üldözik, mumus a béke vedeune a uiagyar ah. iaui mvatalos pohúkaju s a ta. siszLak es reakciósok azok, a.-i naborura spekulálnak. A mi bekepoüikaük leguugyoub uelsó biztosítéka a munloisosztá y A Magyar Dolgozók Pártja .Nagyszegedi Pártbizottsága junius ló-an, szombaton lélelőtt 9 órakor az Ipartestület nagytermében tart, ineiyre az elvtársat meghivja. — lieiépós megiiivo és a párttagsági könyv leluiutatásrtval történik. a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA NAGYSZEGED! PÁRTBIZOTTSÁGA re