Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-16 / 138. szám

4 TrsiTOTxrnr. TTTT* jn-cms m. K Ö RSE I A az állaltenyésztő holhozok éimunkásai közőil Ai oaesszai körzet •Fekete­tengeri Kotmnuu* terinelőszövet­fce/etéuek parasztjai büszke em­berek. Büszkék es boldogok. Legutóbb — fellelkesülve a Mi­nisztertanács és a Bolsevik Párt Központi Bizottságának határo­zatán. szocialista munkaversenyt indítottak. Azt a hihetetlennek tünő célt tűzték ki maguk elé, hogy az állattenyésztés terén ereJetilea: három évre szóló ter­•jsüket másfél év alatt teljesitik. Nézd meg őszre Talán l'ável Urjaznov, a kol­hoz állattenyésztő vezetője, aki cg/éhként a pártszervezet tit­kára is, 6 a legbüszkébb a kol­hozukra. No persze, különösen az állatokra. — Nem hiszed el. hogy másfél év alatt teljesítjük, amit vál­laltunk! — kerdezto, amikor ki­di. ütem hozzájuk. K áron raga­dott s körülvezetett és közben állandóan magyarázott. — A, szamár vagy, — vála­szolta minden ellenvetésemre. A Fart és a kormáuy segítségünkre jön, hiszen csuk az idén száz­ezer rul/el hitelt kaptunk állat­tenyésztő farmok létesítésére. Százhúszezret pedig u magunké­ból juttattunk erre a célra. — Nézd meg az őszre ott — és a jobboldali ólak mögé mu­tatott, — ott fognak állni majd a tehénistállók, emitt ni as uj disznóól, sőt erősen bizom ben­ne, hogy a he.rom fi udvar is. Es megsúgom neked, már lekötöt­tük az állami fejten vésztőnél izokai a tenyészállatokat is, amelyekre tervünk teljesítésé­hez szükségünk van. Ugyanaz a lelkes hang Gnaznov lelkesedése olyan el­söprő, s eddigi eredményeik oly nagyok, hogy el kell hirmüDk: valói>an teljesitik másfél év alatt tervüket. De nemcsak Grjaznov. Menj az auánjevi körzet kolhóz­purasztjai közé, s mintha* csak Grjoznovvai beszélnél. Ugyan­azok a pompás eredmények, ugyanaz a lelkes hang. lía az »októlieri forradalom^ kolhoztw látogatsz el, bizonvára tejgazdálkodási hírekkel rohan­nak meg. Ok erre a legbüszkéb­bek. 4ö tehenük — de milyen tehenük — és 02 vörös sztyeppéi ukrán növendékmarliájuk van. Ta.karmánvozott teheneik tavaly átlagban 2135 liter tejet ad­tak. Amelyik ennél az átlagnál kevesebbet adott, azt a tehe­net kicserélték. Ottjártam ez­előtt uéhány nappal, 8 újfajta tehén jött a 45-1 iöz. A közeli szovhoztól szerezték azokat. Ugyanakkor 12 fiatal bikát ad­tak el a szomszéd kolhoznak. Legalább 3 tonna tejet Jefimov, a kolhoz állatte­nyésztő vezetője, a jó kolho­zok vezetőjére jellemző büszke­séggel mutatta be büszkeségü­ket: a fejést. A fejőnők meglo­hadták, hogy minden tehéntől legalább 3 tonna tejet fejnek ki. Hasonló lelkesedéssel nagy eredmények elérésére tesznek fo­gadalmat a hízókat gondozó kol­nóz asszonyai. A hizók ólai messze maguk mögött hagyják •emberséges*, egészséges külse­jükkel a cári idők cselédlaká­sait. A »styeppei fehér* manga­licák átlagsalva eléri a másfél mázsát. Maximova asszony, a disznók gondozónője* még nincs megelégedve azzal a Szovjet­unió-szerte csodáit eredmény­nyel, hogy napi 500 gram súly­növekedést ért el a malacainal. Azt akarja elérni, hogy minden kocája két-háromszor fiadzon már az idén és igy megduplázza jelenlegi disznóállományát. Grjaznovnak igaza volt Más Jkolhózok állattenyésztői pedig kiváló kecskéire, lovaik­ra, mesébeillő libáikra, vagy ép­pen Charkovból rendelt begyes •lekhora* tyúkjaikra a legbüsz­kébbek. Pável Grjaznovnak tényleg igaza volt. A kolhózok állatte­nyésztő brigádjai nemcsak a •Kommün* kolhózban, hanem a Szovjetunió minden részében rendkívüli eredmények elérésére képesek. Fontos láncszemei ők a szocialista munkaversenyek­nek, épp ugy, mint az ipar, vagy az iparosított mezőgazdaság töb­bi lelkes, öntudatos dolgozói. At Alföld öteves tervf s Zöíaelő eroők virulnak majd a futóhomokon Még kopár az Alföld, még felkapja a nyargaló szél a fu- A szegedi erdőigazgatóság cse­Éóhomokot, még külföldről keli behozni a faanyagok egy részét metekeitjeiuek területe 222 hold. — de már nem sokáig, mert népi demokráciánk erdősítési ter­Tt megváltozotatja ezt a képet. Hortuyek idejében nem törőd­tek az Alföld fásításával, a ko­pár, kietlen homokterületek hasznosításával. Az erdők hiá­nya az állandó széjárások mi­att finom homokporral volt teli i leverő és ez is uagy mérték­ben elősegítette a tüdővész pusztítását. A múltban még rá­ncukul rablógazdálkodást foly­taira/, nein gondoskodtak a ki­vágott fák pótló áróh Az erdő­oké* az Alföldön nem érte cl az H. íztoriilrt egy százalékát sem. 9 Népi demokráciánk aagv gon­dot fordit az Alföld fásítására. [Tervszerűen vegezteti el a fa­kitermelő.-1. A szegedi Erdőigaz­dasagi Nemzeti \ álialat Cson­grád, Csanád, Békés megyében továbbá Pest megye déli ré­szén Bacsbodrog megye nagy te­rületén végzi az erdősítést- A* eddig kietlen, valóságos homok­sivatagokat befásitják a haszno­sítják. Ezzel biztosítják az ország faanvagszükségletét, de mind­ezeiiea tulmeuőe a megkötött s hnszuositott futóhomok nem ve­szélyezteti többé a körülötte el­terülő dolgozó kisparasztok' íüldjjeit. Az vlösegiti a felhőképződést és igy több lesz csapadék is. A fásítás nagy szol­galatot tesz a uép egészség­ügyének. • A szegedi erdőigazgatóság a hároméves terv keretéhen eddig 8411 hold uj erdőt létesített, e fu tábornokon, az öt várme­gyében. Huszonkilenc millió kü­lönböző tej II facsemetét BI tet­tek ki, az erdősítési költség több mint nyolc millió forintot tesz Az ötéves terv során több miat harmincegyezer holdat fi­sí; inak br C-óncrtd. Csanád. Békés, Pest és Bácsbodrog me­gyében. A munkát a tiz erdő­gondnokság végzi majd el. Az eddig ueui hasznosított homok­talajokon fekete és erdei fenyőt, fehér és szürke nyárfát, a jobb talajokon Cser, tölgy és köriafát houosiitanak meg. Az öt esz­tendő alatt több mint 200 mil­lió facsemetét ültetnek ki. Az erdősítési költség mintegy 38 millió forintba kerül. A Szőjed mellett lévő ruzsa­járási es várostanyai erdő a uiult rossz erdőgazdálkodása mi­att jeíeutős részében kipusztult, vagy rontott erdővé változott. A hároméves teruv során a ki­pusztult fik helyébe ujakat te­lepitettek, a rontott fákat fel­újították. Csupán a ruzsajárási és vároetaayai részen ezideig 200 holdul erdősitettek, még ezévben ujabb 100 holdra ültet­nek facsemetét. Az ötéves terv keretében, minden évben 354 hold i'utóhoinokou erdősitenek majd például a szegedi erdő­gondnokság területén. 1949-ben több mint 15 millió lombcsemetét és 3 millió fenyő­csemetét ültettek ki. Az erdő­igazgatóság felvilágosító, tuda­tosító munkája nyoináin a dolgo­zó parasztok soha nem látott kedvvei fogtak hozzá a fásítás­hoz. Egyre kevesebben mondot­ták: »Ncm fásitok. mert a fa*ár­nyékot vet, nem nő a buza*. A facsemetéket teljesen ingyen adták és adják a dolgozó pa­rasztoknak. A szegedi Erdőigazgatóség dolgozói szívvel és lélekkel vég­zik a munkájukat. Közülük nem egy igen figyelemreméltó és je­lentős ujitist vezetett be. Az el­múlt esztendőben elkészített terv alapján brigádok végezték a fakitermelést és ötven szájaié­kos többtermelést értek el, a megjavított minőségi munka mellett. • Ez évben az Erdőigazgatóság Tompán erdőgazdasági szakmun­kásképző tanfolyamokat indított és inaik Kétszáz munkás sajá­títja el a szakszerű erdőkiter­inelést, a politikai nevelés mel­lett- A hallgatókból lesznek ké­sőbb a munkacsoportvezetők, sőt az erdőmérnökök is. S az ötéves terv során egyre több lesz a zöldelő erdő a fu­tóhomokon, a tanyák tájékán. Mindinkább bőségesebben lesz ha­zai termésű fánk "és jó lesz a levegő az All'öid ed'iig poros vidé­kein is. (My.) A szegedi Konzervgyár me^ezdte a borsáftoazervei készítéséi A szegedi Kouzervgyár ked­den reggel megkezdte a borsó­konzervek elkészítését Az üzem udvarába naponta érkeznek a tehergépkocsik, Szeged környé­kéről, Csongrád és Csanád me­gyéből hozzák a borsót A gyár naponta 1.5 vagon borsót dol­goz fel. f A következő héten megkezdik a cseresznye, majd után a kü­lönböző lajta gyümölcskonzerv készítését is. A ter ni énybegj ül t és hazafias kötelesség Mindenütt az országban, Sze­geden és környékén, Csanád megyében is már nagyban foly­nak az előkészületek az aratás­ra, a cséplésre, a termés be­gyűjtésére és betakarítására. Biztató jelek mellett nézünk az idén a nyári munkák elé, ami­kor a dolgozó parasztság beta­karítja fáradságának eredmé­nyét. Népi demokráciánk idejében gondoskodik arról, hogy olyan módon szabályozzák a cséplés és termény begyűjtés menetét, amely egyaránt szem előtt tartja a dolgozó parasztság érdekeit s az, ország minden dolgozójá­nak kellő ellátását. Ma már a dolgozó parasztság széles tö­megei tisztában vannak azzal, hogy a terménvbegyűjtés a népi demokrácia erősítését, a három­éves terv sikeres befejezését és az ötéves terv kedvező körülmé­nyek között való megindítását jelenti. A népi demokrácia ma már valóban a dolgozó nép ál­lama és igy világosnak kell lenni minden dolgozó paraszt előtt, hogy a terménybegi/iljíés­sel sajátmagát erősíti. Már a mult esztendőben is a terménv­begyüjtés teljesítésével dolgozó parasztságunk bebizonyította hűségét népi demokráciánkhoz, de a mostani választások külö­nösen megmutatták ragaszkodá­sát. Ez a ragaszkodás annak is bizonyítéka, hogy látják gaz­dasági életünk helyes irányú fejlődését és tárgyilagosan fel­ismerik az elmúlt évek gazda­dacAgi eredményeit. A felszabadulás előtt termény­beszolgáltatást kellett teljesite­niök a falvak dolgozóinak. Az a beszolgáltatás az urak hábo­rúját segítette elő és a nehéz paraszti munka eredménye nem a békésebb, nyugodtabb élet. hanem éppen ellenkezőleg a bi­zonytalanság volt. A mostani terménybegyüjtést még csak ha­sonlítani sem lehet a mult pa­rasztnyuzó beszolgáltatási rend­szeréhez. Nemcsak elnevezésbeli különbséggel állunk ugyanis szemben. A mostani termény­begyűjtés nem a háborút, ha­nem a békét, nyugalmat, vala­mennyiünk, igy a dolgozó pa­rasztság biztos megélhetését is segíti elő. Ma ramilen szem ga­bona, minden mázsa buza az ország építéséhez, a nép orszá­gának fejlődéséhez, a békés épí­tőmunka lehetőségéhez j'áru] hozzá. Így a terményire gyűjtés pontos, lelkiismeretes teljesítése a dolgozó parasztság hazafias kötelességévé vált. Személyes egyéni érdeke is minden dolgozó parasztnak a haza és a demokrácia iránti kötelességén tul a tennénybe­gyüjtés eredményes végrehajtá­sa. Erdeke elsősorban azért, mert a jó közellátás biztosításá­val elősegíti a tervgazdálkodás sikerét, ezzel a nagyobb ipari termelést, amelynek hasznát a dolgozó parasztság az olcsóbb, jobb szükségleti cikkek vásár­lásán keresztül érzi meg. A tavalyi példák is világosan mutatják mindenki számára, hogy egyéni érdeke is a ter­ménybeaaás pontos teljesítése, mert azok, akik tavaly idejében teljesítették és túlteljesítették kötelezettségüket, magasabb árat kaptak gabonájukért, sőt külön pénzjutalmat kaptak, üdü­lésben, mintagazdakitüntetésben részesültek. Ugyanezeknél az okoknál fogva a" parasztságnak egyéni érdeke a cséplés ellenőr­zése is, amelynek végrehajtásá­nál különösen a Dél OSz mun­kástagozataira vár fontos fel­adat. Á cséplési ellenőrök jelen­tős poLitíkai és gazdasági fel­adatot látnak el. Éppen a gyen­ge csépiéselleuőrzésnek volt ugyanis a következménye 1946­bán és 47-ben, hogy többször is zaklattak a gazdákat. 'Tavaly ellenben a szigorú ellenőrzés után senki sem zavarta őket. A tavalyi jó ellenőrzés és be­szolgáltatás következményeként tudtuk megakadályozni a iulák­ság gabonaspekulációját és be lehetett vezetni a szabad liszt® ellátást, a jegynélküii kenyeret. Az idei teiménybegyüjtési rendelet lényegében a tavalyi® val egyezik meg, de fokozottáb­ban kitűnik belőle az MDP ál­tal vezetett népi demokráciánk parasztpolitikája, amely egyér­telműen és világosan a dolgozó parasztság erősítésében, a szö­vetkezetek alakulásának elősegí­tésében csúcsosodik ki, de ugyan­akkor visszaveri a falu ki/sák­mányolóinak, a kulákoknak min­den támadását és ezzel együtt előreviszi a falut a szocializmus építésében, igy tehát a ter­ménybeadási rendelet a lehető legigazságosabb, mert kedvez a dolgozó parasztoknak, de a ku­lákoktól vagyonuk és tehetségük szerint annál többet követel meg, hogy ezzel is a szegény parasztság, a dolgozó kis- ég középparasztok számára bizto­sítson minél jobb megélhetést becsületes munkájuk után A dolgozó para.-ztság érdekeit tartja szem előtt ez a rendeld akkor is, amikor először a tej­adagot és a vetőmagot biztositja a parasztság számára és csak a fennmaradó részből, tehát a fa. leslegből keli beadnia. Nem ugy, intézkedik tehát a népi demo­krácia rendelete, mint az art Magyarország beszolgáltatási rendeletei, amelyek nem sokat törődtek azzal: jut-e egyáltalán fejadagra és vetőmagra. A mull beszolgáltatási rendeleteinél a parasztságnak sokszor még a be­tevő falatját is oda kellett ad­nia. Most nemcsak, hogy ez nem fordulhat elő, de népi demokrá­ciánk t» legnagyobb körültekin­téssel gondoskodik a parasztsúg megfelelő ellátásárúi is. A dol­gozó parasztság legszegényebb rétege, a földmunkásság szarná® ra pedig különösen hasznos ej a rendelet, mert hiszen ez. a ré­teg maga is ellátatlan. Ezáltal sem lesz eszköz többé a szegény­parasztság a kulák ok kezeben, akik a szabad gabonát kiuzso­rázásra, spekulációra használ­ták fel. A terménybegyüjtést rendelet progresszivitása is art a célt szolgálja, bogy minél in­kább a dolgozó parasztság érde­keit biztosítsa és éles határvo­nallal válassza el őket a kulúk­ságtól- Nem jelentéktelen az a kedvezmény sem, amelyet a ren­delet a termelőszövetkezeti cso­portoknak nyújt. Természetesen bármennyire helyes és jó is ez a rendelet, nem szabad elbizui magukat, mert a kulákok, mint az elmúlt esztendőkben, ugy az idén i« megkísérlik majd, hogy minden eszközzel szabotálják ennek vég­rehajtását. Fokozott éber éggel kell ezért figyelni a reakció fa­lusi munkáját. A Magyar Dolgozók Pártjai éberen őrködik falun és városon egyaránt a dolgozó nép munká­ja felett és nem engedi, hogy a nehéz munka gyümölcsét a nép kizsákmányolói szedjék Je. Ép­pen igy nein engedi, hogy a dol­gozó para-ztság életlehetőségét, jobb jövőjét kulákszabotázsok veszélyeztessék. Ehhez azonban szükséges a falu dolgozóinak aa egységes, erős összefogása* Min­den falusi dolgozónak a Párt körül kell tömörülnie és saját­magának ia gondoskodni arról, hogy a termény-begyűjtés mene­te zavartalan legyen, mert ezál­tal biztosithatja saját boido­f abb jövőjét, a szocialista ország pitését. L. Z, A sarkvidéki mezög azdaság fejlesztése A özovjetuuio rgen nagy gon­dot fordit a hideg északi öveze­tek mezőgazdaságának fejlesz­tésére, ami már eddig is meg­lepő sikereket hozott. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tajmiri Dudinkában most isko­lát alapítanak, aboi a mező­gazdaság vezető kádereit fogják kiképezni Az iskola megépíté­sére és felszerelésére több min• egymillió rubelt iránvo/rtak elő\

Next

/
Thumbnails
Contents