Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-14 / 136. szám
ffedd, juniua 14 HERZÍN SEM VOUI Wüvészi dokurnenífilm H O Íj m O '/* • PA 18. A S 1 Mii meséli Rudolf Berzin a ÍHomé;i „Ze mg a le"-b an egy nyári es'e — Hidd ol nemis a gépe. inkrc, nemis elsősorban gazdasagunkra, hanem mindenek, elölt uj embereinkre vagyunk a legbüszkébbek — mondotta nekem. Wilhelm Bulilis, a »Zcmga!e« kolhoz elnöke, amikor néhány héttel ezelőtt a lettországi Jelgováhan elbeszélgettünk egymással, — Nem beszélhetnék én egyikével azoknak a tl »uj embereiteknek V* —kérdeztem. — Dehogynem. Gyere velem, éppen megyek ki »Zemgale«-ba. Megismertetlek Rudolf Berzinnel Ez itt Berzln uj háza Az autóban folytattuk a beszélgetést. Tudni akartam, mielőtt bemutat ennek a Rudolfnak, vájjon miért éppen ő a kiválasztott mj ember.* — Jelentéktelen parasztember, semmi különöset nem fogsz raj la tapasztalni, ha megismered, — mondta Buütis — ma mégis úgyszólván egész Lettország Ismcii. De hát ne tőlem kérdezd, majd ő elmondja, . Aüg hogy a gluckin körzet felé vezető erdei útra letértünk, megállt velünk a kocsi. Itt voltunk hát a >Zemgale<-ban. Uj ház előtt álllnnk. — Ez itt Berzin uj liázt, és itt jön ő maga is. Idősebb parasztember jön elénk a tornácról. Bemutatkoztunk, bevezetett a szép. tiszta házba. Nem sokat kerülgettem a dolgot, megmondtam Bcrzinnclc, hogy az érdekel, hogyan lett ő Zenigale-köllioz első, ismert embere. „Hat ez sokkal több rrini az enyé m volí" — Hm. Nem vagyok én híres ember — mosolygott szerényen Bcrzin, — de ha annak tart, liét elmondom. Elég nagy sora van annak, aniig egyáltalán a Zemgulc-kolhoz tagja lettem. Bulilis, az elnökünk, meg a lovászunk, JAnis Virsia kerestek fel az ősszel. Szóinszédok voltunk. Beszélgettünk a termésről, meg egyébről, ahogyan szomszédok közölt gyatra n megesik. Bulilis — akiről tudtam, hogy szokott a levegőbe beszélni, — cnililette, hogy hektáronként 17 mázsa termésük volt- A betyárját, hát ez sokkal több, mint az enyém volt akkor. „Nagy szamár vagy lm Rudolf" Jánis, a lovász is olyan dolgokat mesélt, amik szeget ütöttek a fejembe, ha akieor nem' is igen mulattam. — Nagy szamár vagy te Rudolf, annyi szent — mondotta búcsúzóul, — bibelődsz azzal az árva lovaddal, veryödöl, s ha az ég valami csapást zudit rád, hát jöhetsz hozzánk segítségért. — Végül Bulilis azt mondta, jöjjek el másnap a Zackenfeld bávába, a klubba, a kclhozosok gyűlést tartanali. Ez a Zackenfeld a gazdám volt azelőtt. — No és elment? — fogtam rövidebbre a Borzául láthatóan ellöllő emlékezést. — Akkor nem, később, akkor is gyűlés volt, Butitis ült az asztalnál, elnökölt Mellette Járiis a lovász, meg más egyszerű emberek. Csodálkoztam, amikor hallottam, hogy tudósok is vannak jelen;, s arról folyik éppen a szó, Jrogvan lehetne 20 mázsa búzát kihozni hektáronként. Nagy zavarban voliam. Az irás, ho*y magara is belépnék a Zeingalecba, a zsebemben volt, de már régen. S most is meghökkentem, hogy odaadjain-e, amikor Bulilis leszól hozzám: »Jöjjön már közelebb, szomszédi* Akkor — nem is tudom hogyan — egyszeribe odaadlam Bulitisnak az irást. IIgy dolgozunk, mini soha azolólI Hát — tölti M a teánkat emlékezés közben — igy leileui én, meg Alckszandrina tagja a Zemgale-kolhoznak. Akkor aztán, mintha megszállolt volna va'ami, olvasni kezdtem, amihez eddig módom sem volt. A földünket ezután jó mélyen fölszántották a traktorislik, Ugy dolgoztunk, mint soha azelőtt, A segítség; a közös igyekezet szárnyakat adott. Itt a kolhozban ériem meg, amit soha nem rcinéllem, hektáronként 23 mázsa gabonát takariloüunk be. De megérhettem azt is, Irogy uiost már ezzel sem elégszem meg. Sziálinnak irtani levelet, — mondta csillogó szemmel — s abban megfogadtam, hogy az idén egy hektárról 30 mázsát takarítunk be. Meg is tesszük 1 Baráfa>mat, ho'ihoziársaimat szerelem, becsűlön cs öh is engem — Nem fárad ol ebben a biztosan nem könnyű mimkában? — Ilogy elfáradok-c? Akíor fáradtain ei, amikor éjt-najijxá «évc gürcöltem hiába. Amikor még álmomban som igen jölt elő, hogy kettőnk munkája fejében 49 mázsa gabonánk, 70 kiló céklánk, 700 liter tejünk, pénzünk és mindenünk meglegyen, ami kell. Soha nem birtam elérni, liogy disznónk, borjúnk, julumk annyi legyen, hogy még S000 rubel árut ki is árust'hassunk belőle. Amióla a kolhozban vagyunk, nemcsak mindig jó'laktunk, de jókedvű ek, boldogok is vagyunk. Ha visszagondolok, az az érzésem, hogy addigi élelemben ugy topogtam, mint mókus a ttalilkáoan. Csak Ui'án éhesebben Oarálaimat, kolbcztársaimat szerelem, becsülöm és ők is engem. Szerelem a gépeinket, a mi nagy földjeinket és végül szerelem Ont is, hogy végighallgatott. De irja hozzá azt is, hogy köszönöm mind ezi Szláünnak. Nem vártuk meg a vacsorát, indulnunk, kellett. Jó érzés volí visszafelé autózni »Zemgaie«, a 3000 le;t kolhoz egyikének utján, az embermagas gaiwnalábiák között, melyek eltakarták előlünk a látóhatáron lenyugvó napok Puskinról m Pasktn-lubtleuiru napok során mulatják be a Szov/eeaulóban a Puskin életéről készített legújabb szovjet dc kamtotfilmet, amely mindenütt osztatlan, nagy sikert arat. 54 fii irt m nézők elé (árja napjaink szocialista Moszhiüját, a költő suti tővárosát és gyermekéveinek helyét. Kitűnően érzékelteti, hogy örök emlékként vésődlek a köktő lelkébe az ifjúkorára eső IS 12-es honvédő háború napjai, amikor Oroszország hólepte mezőin, az orosz fegyverek dicsőséges fegyvertényeként szétzúzták Napoleon hadseregit. Végigvonulnak a film'nézői előtt a Kaukázus hólepte csúcsai, ahH Puskin száműzetésében fedezte jel ezt a vidéket az orosz költészet számára. Ezután a Krim, majd a költö száműzetésének további ut/a Kisiitcv, itteni találkozása a dekabristákkal, Kamenyka, a dekabrista felkelésben való részvétel lebilincselően érdeket képeinek sora követi egymást. , | A száműzetés megerősíti Puskin fellemét s kiszélesíti realista látókörét s szabadságszeretetét. + költő egy percre sem feleakeük meg népének sorsáról. A film mindvégig érdekfeszítően demonstrálta a költö történelmi küldetését, forradalmi szellemét s kitűnően futtatja kifejezésre Puskin óriási alkotó munkáját. n Bo'öogság >tt résztvenni Juiiiusban 5 millió íorintot fordítanak a szegedi textilüzem építésére — Ezév őszén már dolgoznak a szövőgépek A Kálvária-utca végén rohammunkával építik az ui szövő-fonó textilüzemet. A hároméves terv ehónapi beruházási összegéből ötmillió forintot fordítanak az építkezések továbbfolytatására. A szegedi uj fonoda nemcsak az ország, do Európa legkorszerűbb szövő-fonó textilüzeme iesz. CrGse^röjjöö és mü|é§syár épül MezőhovácsUázan Mezőkovácsháza az öt éves tervben nagy fejlődésnek indul Már az öt óvea terv első évében felépítenek a községben egy cirokseprőkötő és egy miljéggyárat. E két gyárban több mezőkovácsbázi lakos ke rosi mcíí majd a íövőber. tgész évben a kenyerét. Ugyanakkor a kutak, a községháza és a jegyzői lakás javítása is megtörténik a közeljövőben. Az öt éves terv első 3vőben a vasár- és a piactér rer.dbchozására és bekerítésére is sor ker ÜL A betonkever&épek motorja dörgő hangot ad, a kubikoabrigúdok a földet hordják. Amott a kőművesek, lakatosok, ácsok brigádjai dolgoznak. Az uj fonoda vasüetouampjaa 70 százalékban elkészültek. Most végitk az alapok szigetelését, majd a falak felhúzására tó sor kerülA tűző napban épp ugy, mint a szitáló esől>en egyforma lelkesedéssel végzi a munkáját a közel kétszáz ember. Mtodig szón o^doifeozn&k, Hogyan ínünaira* íoj J munitai vssezai A munkálatoknál dolgozó kubikosok, kőművesek, lakatosok, ácsok és a többiek a lehető legjobb munkát végzik: uj munkamódszereket dolgoznak la, csökkentik a költségeket, mert amint Tóth MiháJy, a kőmüvesbrigád vezetője megállapította: az uj szövö mcginditAcjávr.1 több leszi a rnha, tehát a nép életszínvonala emilkedik. — Tudjuk, Ka jó munkát végzünk. osuk mi látjuk hasznot. Mindig u^on gondolkozunk, ho gyan tudnánk még jobb munkát végezniA knhikoáúfc a földet hordják, hoeezu nagy lépt-riűkel iuduioali el a talicnkájukkái— En mar sokfelé végeztem kubikuuiukit, — beszéli az egyik kubikos —, de még ilyen nagy munkánál nem dolgoztam. Mert tudja, boldogság ám résztvenni itt a munkában, mert — mutat köriil karjával az a lapokon — Itt épül majd fel Európa ^ legkorszerűbb textilül, me, a uu üzemünk' lolíeljas.'tik a normái Az uj t'oaó éjit-Mcnéi' dolgozók nap nap utón óebizonyitják munkájukkal, hogy megértették: »M; gukuak építenek*. De bizonyítják a szocialista munka fóiéuyét is- A kőművesek brigádja Tóth Miliáiy brigádvezető ve] az élen 132 százalékául ie|jc.-iti a normát. A kabirosbrig^d Virág elvtárs irányításával 138 Százalékban vegz* el nap mlut nap a munkáját. A lakatosok »Kossutb: brigádja 134, nz ácsok 1 ujnrícs* brigádja 117 tíz"4atékbau ti'ljesitl a normát- De a legkevesebbet teljesítő Siígádoii ís 5—10 százalékkal teljesítik tu! az előirányzatot. Ha az uj fonónál dolgozó munkások bármelyikét megkérdezzük, mindegyik azt válaszolja, a textilüzem fonórészét azepteinebr 15-én Átadják rendeltetésének, hogy mcgiudulhuason a munka. Szeptember hónapban a textilüzem egy részében fonógépek zugnak majd, de folytatják tovább az építkezéseket is. És a zészrót a árjáit ifiagnyerfti Az nj fonóda építését a budapesti Gvárépítő Nemacti Vállalat végzi. Az uj textilüzemnél dolgozók most a Gyérépitö Nemzeti Vállalat vándorzászlójüs akarják megnyer ni. A Gyárépbó Nemzeti Vállalat az ország szá* városában végez építkezéseket, de a szegedi tonóda építkezései olyan jó ütembea haladnak, hogy menden remény megvan.: a sztgecliek kiváló teljesítményük nyomán megnyerik a váa» dorzászlót. A közeljövőben meg. kezdik a kutak fúrását, felépítik az üzemi konyha épületét. Az uj fonódat építik tová-Ji a munŰLsokt s tul a vasúti töi» tősen lászik a dolgozó parasztok munkájának eredménye is: szép* kalászu búzák érnek. (Mj.J Rohammunhávm beketiíik a mezőhegyes! gépállomást A mezőhegyesí gépállomás dolgozói nagyszabású munkába kezdtek. A gépállomás hatalmas, 10 holdas területét drótkerítéssel veszik körül. A kerítést teljesen maguk készttik el a traktorosok és a traktorista Iáyyok. A nagyszabású munkálatot rohammunkával végzik, hogg néhány napon belül elkészüljenek vele. A ^-. aUonias Hriiieiéhm tartozó bekerített kertrészen vőre kis kertészetet létesítene^ amelyet közösen fognak megtart vetni szabad idejükben a géf» állomás dolgozói és amclgneü terményeiből teljesen íedezd fogják konyhájuk söIdségszíthK ség letét. KitSv.tik n ujszeoadi Ládayyár esiriit üzgüins^i Az ujszegedi Gözfürész és Ládagyár koporsóüzemét a hároméves terv keretében kibővítik, uj s modem gépeket áUilanak be. A gúpek béáUilásúra a közeljövőben sor kerüL A kibővített üzemrész évente közel 100 ezer koporsót gyári majd le; ezideig egy esztendő alait háromezer darabot késziietlek. roTGl'.li ED.'SEN VEK Az embersportfogadós 24, fordulójára bcérlre-ctl 220.301 szelvény. Feloszlásra kend 379.301 forint. 12 találattal 126.457 forintot nyert « 329.063 számú »Lacika Buda* pest* jeligo alatt beküldötl szelvény tulajdonosa, lt ta. látattál egyenként 5058 rintot nyert 25 pályázó, találattal egyenként 353 rintot nyert 358 pályázó FO. FO. Ferio ^eréStpár, lenisKogli és filrdőrneáencé « mezöhegyesi cukorgyárnál épüiH gyermekparadicsomban A tnczönegyesi aikorgyár dolgozói a gyárbau végzett hatalmas munkájuk mellett elvállalták a napokban, hogg egy igen szép ajándékot készítenek a mezölieggesi gyermekek számára. Néhány napon belül olyan gyermekjátszóteret állítanak fel a szünidejüket töltő gyermekek számára, nogy az lel vesz; a verseny? a pesti angolparkkal. A játszóié* ren ' jördcer.edencét, lengökugüt) jorgókerékpárt, golyóscsapágya* kon jorgó hintákat és küíönbOzt iáltkszereket áiütar.ak fel. AVla den játékszert a munkások m» guk készítenek el. A játszóterei két bélen beiül már átadják i gyermekeknek.