Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-12 / 135. szám

Vasárnap, 1919 junius 12. MUII "í!kis:i • R AC G > NGBATC1. fl most megaiakult kormánynak 6 uj minisztere van. Valamennyien régi, megedzett, soha meg nem alkuvó harcosai a szabadságnak, felemelkedésnek, a ttnmkásosztáig s a dolgozó nép ügyének. fl hat uj miniszter körül öt a Magyar Dolgozók Pártja az élcsapat tagja. Az uj miniszterek életrajza: Révai József elvtárs iz uj kormány nepmüvelési mitisztere 1899-ben született. Húszesztendős korában alapító tagja volt a Kommunisták Majyarországi Pártjának. A fehérterror alatt hazatért és itthon legalitásban szakadatlanul harjoit a magyar nép szabadságáét. Evekig sínylődött Horthy börtöneiben. írásaival, cikkeivel irányt mutat a fasizmus ts a fasiszta ideologia elleni Küzdelemben. A felszabadulás után vezető szerepet vitt a Majryar Kommunista Párt szervets.tében és a -Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megteremiésében, a demokratikus nemzeti ntök összefogásának megszliáriitásában. Tagja a párt központi vezetőségének, politikai fezottságáaak es titkárságának. A Szabad Nép főszerkesztője, Vezetésével a Szabad Nép a munkásosztály, a dolgozó nép felemeléséért vivott küzdelem tees fegyverévé lesz. Nagy ériemé van a közoktatás átszerrezesébeu, kiemelkedő tevékenyléget folytat a magyar kulturáis élet fejlesztése, a tudománynak es a művészetnek a jea % lós befolyástól való megísztitása teréu. Kaltai Gyula elvtárs 1910-ben született Cerettyóuiíafcm. Falusi csizmadia fia. Már sorában kapcsolatba.került pz illegális Kommunista Pártfel. A Népszava munkatársaként ífeicoi a függetlenségi mozgalom céljainak megvalósításáért, I munkás-paraszt szövetség feegerösitósoéxt. 1942-ben iefcrtéztatták. Kiszabadulása után Wiitit. folytat, a harcot a német fasiszták és magyar bérenceik ellen. 1943 után tagja lesz a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének. Jelentős tevékenységet folytat kulturális életünk demokratizálása terén- Miniszterelnökségi államtitkárrá nevezik ki, majd 1948. november 19. óta a köztársasági elnöki hivatal vezetője, miniszter. ' Marosán György elvtárs 1908-dan született. 11 éves korában pékinasnak adják, 15 éves korában már szakszervezeti tag. Tevékeny részt vesz a munkásmozgalomban, harcol a Peyeríéle munkásáruló irányzat ellen. A második világháború alatt a kommunistákkal együttműködve küzdött a függetlenségi mozgalomban. 1942-ben letartóztatják, a német megszállás alatt internálják. A felszabadulás után élén állott annak a karcnak, amely az áruló jobboldali szociáldemokraták ellen a munkásegységért, a két munkáspárt egyesüléséért folyt. Az egyesülési kongresszus óta a Magyar Dolgozók Pártja főtitkár-helyettese, 1948. augusztus 20. óta a Párt nagybudapesti főtitkára. Bognár József 1917-ben született Szombathelyen, apja mozdony vére lő volt. Bajcsy-Zsilinszky Endrén keresztül bekapcsolódott a márciusi front munkájába, az ellenállási mozgalomba és a Kisgazdapártba. A íeiszabadu- • lás után képviselő, később a Kfzgazdapárt főtitkára. 1916 nősembe1 ében tájékoztatási miniszterré nevezték ki. 1947 juiiusában Budapest polgár, mesterévé választották. A Kisgazdapárion belül harcolt a munkás-paraszt szövetség megerősítéséért az imperialistákat kiszólgátó Nagy Ferenc szárny ellen. 1948 ápriiitáöau a Kisgazdapárt ügyvezető aielnökévé választották. Ratkó Anna elvtársnö 1903-ban szülelett, apja lakatos volt. Már 13 éves korában gyári inunkásnő. Az első világháború után résztvesz a munkásmozgalomban. 1923ban a hazai Fésüs-Nonó dolgozói a gyár főbizalmijává választják. A Horthy-rendszer alatt sórozat.os üldöztetésben van része. A felszabadulás ulán a texlil szakszervezet főtitkára lett és kiváló munkát végez a textilipar fejlesztése és a textilmunkások helyzetének javiLása tercn. 1945-től a Magyar Kommunista Párt, majd az egyesülési kongreszszus után a Magyar Dolgozóik Pártja központi vezelőségének tagja. A felszabadulás óta országgyűlési képviselő. Mint az OTI igazgatóságának tagja. 1915-től foglalkozik behatóan a dolgozók szociális és jóléti kérdéseivel. Zsofinecs Mihály elvtárs 1906-ban született, munkisszülök gyermeke. 16 éves korában öntőtunonenak adják. 1923-ban bekapcsolódik a munkásmozgalomba. 1935-ben a Hofher-gyár acéiöntödéjénck vezető bizalmijává választják. Az öntők szervezőbizottságának tagjaként a vasmunkás szakszervezet egyik vezetője. A felszabadulás után tevékenyen bekapcsolódik a Magyar Kommunista Párt munkájába. 1945-ben a Hofherf

yár üb. elnökévé választják, ésőbb ugyanitt munkásiga^ató, majd a gyár vezérigazgatója lesz. Vezetése alatt az üzem hatalmas eredményt ért el. Megszüntették a vállalat több mint tízmilliós deficitjét és az üzemi termelési értéket egy év alatt majdnem kétszeresére emelték. A Bsesiieá Hiéfi&eszejrattdéis raémzetközi í*yik |to$ak»b iíérdése VISINSZKIJ ISMERTETTE A SZOVJETUNIÓ JAVASLATÁT fl kflifigynuiuszlerek tanácsúink pénteki üiésén a nyugati fcpíomalak részéről nem hangtan ei ujabb hozzászólás a »Eer%n és a vaiutakerces? vitapontiához. Visinszkij emlékeztette az imperialisták kíilügymnüsztereit, Vocij a szovjet küldöttség már konkrét javaslatokat tett, de azok nem javasollak semmit a iérués rendezésének érdekében, lanózkoiitak berliu valut&kéröéteuek megvizsgálásától. Ezután az elr.öklj Scüuman kijelentette, hogy a küiügymiuiszterek tanácsa atlér a iiartnadlk napirendi pont; »A Némeiorszaggal kötendő békeszerződés elökészitésé?cek megvitatására. Az eisjcek teiszóiaió Bevin kitartóan hajtogatta, hogy mielőtt c békekötés megoldá'sauoz kezdenének, feltétlenül meg kell ol dani azokat a problémákat is, ame yck jeiealeg elválasztják a nyugatiakat a Szovjetuniótok De nem irta körül pontosan, miiyen p.ojlémakra gondok Bevin után Visinszkij szóialt fel és kifejtet te, hogy a német béke kérdése Oiyau ügy, aaieiy sürgés megoldást kivan. A potsdami egyezmény kimondta, hogy a miniszterek tanácsát basaialják fel a r.é.net békeszerződés előkészítésére, a nyugati Hatalmak kikiiloóuei azonban rendszeresen el. . . .ozna.i a köteiesseg teljesitese C-re. óecíio a Némeiorszaggal kötendő békeszerződés a nemzetközi politika egyik legfontosabb kérdése, széles ut a háború következményeinek jelszámolására, nem csupán Németország, hanem Európa valamennyi békeszerető nepe szántára. — A szovjet kormányt már 1997-ben javasolta — mondotta Visiiis.-kij —, hogy a négyhataiom kormányai kei hónapon belül terjesszék a külügyminiszterek tanacsa elé a német békeszerződés alapjainak tervezetét. Ennek a javaslatnak a megvitatásától azonban a többi miniszter elzárkózott. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy A Szovjetunió vuiiozatlanul a demokratikus béke biztosításának és a népek baráti együttműködésének politikáját folytatta és joíytaíiu most, amikor uflói jeiveti a Németországgal mielőbb megkötendő békeszerződés megkötésének kérdését. | A szovjet küldöttség java solja, hogy az Egyesült Államok, Nagybritánia, Franciaország és a Szoialista Szovjet köztársaságok kormánya há: ; ra hónapon belül te •jessza a külügyminiszterek tanácsa elé a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét, toSokszor magamra ismerek a sorok között vábbá, hogy ezekben a tervezetekben irják elő, hogy a békeszerződés megkötésétől szá mitott egy esztendőn belül valamennyi hatalom vonja ki megszálló csapatait Németországból. A szovjet küldöttség egyben javasolja a külügyminiszterek tanácsának, hatá rozza el, hogy a tanács mostani időszakában befejezik a bélreszerződés előkészítéséinek megvizgálását. A javaslatok bejelentési után Visinszkij röviden összefoglalta még a harmadik napirendi pont körül kialakult szempontokat. Ezután Acheson beszélt és kijelentette, hogy nem lehet a békeszerződés kérdését megvitatni, ha nem egyeznek meg a két első napirendi pont (Németország és Eerlin) kérdésében. Acheson után Schuman Szlőlalt fel és a francia küldöttség nevében elutasította a békszerződés előkészítését. A következő Bevin köntörfalazott — befe jezésül kijlentette — remélem, hogy mire a külügyminiszte rek tanácsának következő ülésszakát összehívják, előnyö. ~ebb légkörben láthatunk a munkának, ha féiutig előremegy iink. MAKRA JÚLIA olvas legtöbbet a Szegedi Kendergyárban. A könyvtárórákon ő lapozgatja legtovább a katalógust. A kártolóban dolgozik, jassumozgásu, behemót gépek özött és szívesen beszélget az irodalomról. Huszonöt éves, de nem a regényeket bújja, hanem az ideológiát, a Lenin, Sztálin és Rákosi köteteket. Az >Építjük a nép országát« már megvásárolta. Nem várta meg a könyvnapokat. — Ez az egyetlen szenvedélyem — magyarázza szerényen azt a bet üszőm jat, ami a felszabadulás óta tört föl benne, mint forrás a föld alól s amely tudatosítja és megváltoztatja az életét. — Jó az, amikor előrelátjuk, hogy hová tartunk. — folytatja szavakat keresve és kimondja a legdöntőbb tanulságot a nyomtatott betűkkel kapcsolatban. — Sokszor magamra ismerek a sorok között vagy ha elméleti jellegű kötetet olvasok, hirtelen rádöbbenek hogy én is igy csináltam volna. Ismeri az irodalom' történetét nagyvonalakban és az üzem könyvtáráról reménykedve beszél. — Körülbelül négyszáz darab könyve van a gyárnak. Ezeknek nagyrésze regény. Komoly trás sajnos kevés altod nálunk. Engels Anti Dühringje, néhány Lenin és Sztálin füzet kivételévél tulajdonképpen semmi. A mostani könyvnapon szeretnénk jóvátenni ezt a hibát. « GÁL ISTVÁN simitó-munkás a másik nagy olvsó az üzemben. Egyenletesen dolgozik a serényen forgó orsók között és kötözgeti a fürgén szaladó fonalakat. Az előfonó-gépek dübörgése miatt alig lehet érteni a szavát. — J@it mindenbe belelapozok, ami a kezembe kerül. — kiabál a nagy zajban mosolyogva. Könyvtári kartotékja tanúskodik arrról, hogy igazat mond. Már ötven körül jár, de egyre jobban szereti a jó könyvet. Legutoljára Ma. karenko munkásságával immerkedetL Ha az >17; ember kovácsáról« beszél, felderül az arca. — A szovjet irók a legjobbak — folytatja meggyőzően, — mert ők a mi életünket ábrázolják. Akilcet én is. merek, azok közül Gorkijt tartom a legnagyobbra. — bonyolódik azután bele az értékelésbe. Félkezével a fonalakra vigyáz, a másikksl magyarázkodik. Derűs, ry®. godt ember. Nemcsak az olvasásban, a termelésben k élenjár. • ÖRDÖG ANDRÁS segéd, mester a Szegedi Kendergyár könyvtárosa, ö gondozza a frissen kötött, jószagu körteket, egyenlőre még az űzess régi kuturtermében, ö vezeti a lajstromokat és a kimutatásokat, amelyekből kitüxük, hogy jelenleg a munkásoknak csak husz százaléka oIv-ks rendszeresen. — Pillanatnyilag még ninss elég könyvünk. Részben w az oka a rossz arányszámnak — mentegetőzik a tífo biek nevében is. Élénk, feketehajú fiatalember, tevékenyen résztvesz a közösséf kulurális' életében. — Tizenhetedikén és tizennyolcadiké* azonban bevásárolunk — n**ooyodik el. — A könyvnapóik. ra a Szikra sátrat nyit nélunk. Mindenki kénye-ked*$ szerint válogathat. A termékben már ki is függesztették a transzparenséket, az ünnepélyes megnyitásnál ped&jj majd a gyár zenekara és ktfi* tur gárdája szórakoztatja • vevőkei. s MINDENKI VÁRJA a m» változott magyar könyv na$> jait az üzemben. Azok to fellángoltak, akik eddig nesa« igen böngészgetnék az irott betűt. Mindenkihez közel kerSte az épitő gondolat. (n. L v.J Jügeszlávia a CsehszIsvÉiáva! kereskedelmi szeiz^sl A csehszlovák hivatalos jelentés megállapítja, bogg Jugoszlávia következetesen megszegte a Csehszlovákiával kötött kereskedelmi megállapodást azzal, hogg megakadáigozta a Csehszlovákia számára fontos árucikkek kivitelét Jugoszláviából, viszont a Csehszlovákiából Jugoszláviába iránguló kivitelnél kiválogatta azokat az árucikkeket, amelyekhez különösen fontos érdeke iüzöoik. iVona tömj Ízben kért&, hogy Jugoszlávia tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek. Jugoszláv üielékes körök nem volteá hajlandók erre kötelező Ígérek*, tenni. Csehszlovákia kényteiía Jugoszlávia elutasító magatartásából a következtetéseket levon ni és megtenni a szükséges intézkedéseket, nehogy a csehsafevák köztársaságot további kárcsodás érje Jugoszlávia szertódésszegése miatt. Négy halálos iiéíet az egeresai raüteiéisiató A budapesti büntető törvényszék, mint rögtönitélő bíróság kétnapos tárgválás után szombaton este hirdetett ítéletet i'alkovios Lajos és tiz társa bűnügyében, akiket a SalgótarjÍLUIí.ina banyai, az Ozd-Kgercsehi és a Baigótarján-tíouiosiiöujlaJusi rablótámadások niiatt vont felelősségre. A rjgtönitélő biróság L'alkovics Lajost, Tóth I'ált, Klemcnt Józsefet, Kovács Istvánt kötél általi halálra, Antal Fáit éiettogytigiaiu Iegyházra, Nóvák Györgyöt, Vincze Jóaetlet és Győri Istvánt egyenkiní 15 évi fegyházra, Gübúiy Ignácot, Póczes Györgyöt és Fi . cher Kdét egyenkkint 10 évi fegyházra itéito. Faikovicson « 'iöiiion szombaton este végrehajtották a halálos ítéleten Klémant József és Kovács István kegvelau kérelmiét a rögtöi >itéiö biróság felterjesztette » iaaztársasági elnökhöz.