Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-12 / 135. szám

Vasárnap, 1919 junius 12. MUII "í!kis:i • R AC G > NGBATC1. fl most megaiakult kormány­nak 6 uj minisztere van. Vala­mennyien régi, megedzett, soha meg nem alkuvó harcosai a sza­badságnak, felemelkedésnek, a ttnmkásosztáig s a dolgozó nép ügyének. fl hat uj miniszter kö­rül öt a Magyar Dolgozók Párt­ja az élcsapat tagja. Az uj mi­niszterek életrajza: Révai József elvtárs iz uj kormány nepmüvelési mi­tisztere 1899-ben született. Húszesztendős korában alapító tagja volt a Kommunisták Ma­jyarországi Pártjának. A fehér­terror alatt hazatért és itthon legalitásban szakadatlanul har­joit a magyar nép szabadságá­ét. Evekig sínylődött Horthy börtöneiben. írásaival, cikkei­vel irányt mutat a fasizmus ts a fasiszta ideologia elleni Küzdelemben. A felszabadulás után vezető szerepet vitt a Ma­jryar Kommunista Párt szerve­ts.tében és a -Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megterem­iésében, a demokratikus nemzeti ntök összefogásának megszliár­iitásában. Tagja a párt köz­ponti vezetőségének, politikai fezottságáaak es titkárságának. A Szabad Nép főszerkesztője, Vezetésével a Szabad Nép a munkásosztály, a dolgozó nép felemeléséért vivott küzdelem tees fegyverévé lesz. Nagy ér­iemé van a közoktatás átszer­rezesébeu, kiemelkedő tevékeny­léget folytat a magyar kulturá­is élet fejlesztése, a tudo­mánynak es a művészetnek a jea % lós befolyástól való meg­ísztitása teréu. Kaltai Gyula elvtárs 1910-ben született Cerettyóuiía­fcm. Falusi csizmadia fia. Már sorában kapcsolatba.került pz illegális Kommunista Párt­fel. A Népszava munkatársaként ífeicoi a függetlenségi mozga­lom céljainak megvalósításáért, I munkás-paraszt szövetség feegerösitósoéxt. 1942-ben ie­fcrtéztatták. Kiszabadulása után Wiitit. folytat, a harcot a né­met fasiszták és magyar béren­ceik ellen. 1943 után tag­ja lesz a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének. Jelentős tevékenységet folytat kulturális életünk demokratizá­lása terén- Miniszterelnökségi államtitkárrá nevezik ki, majd 1948. november 19. óta a köz­társasági elnöki hivatal vezető­je, miniszter. ' Marosán György elvtárs 1908-dan született. 11 éves ko­rában pékinasnak adják, 15 éves korában már szakszervezeti tag. Tevékeny részt vesz a munkás­mozgalomban, harcol a Peyer­íéle munkásáruló irányzat el­len. A második világháború alatt a kommunistákkal együtt­működve küzdött a függetlensé­gi mozgalomban. 1942-ben le­tartóztatják, a német megszál­lás alatt internálják. A felsza­badulás után élén állott annak a karcnak, amely az áruló jobb­oldali szociáldemokraták ellen a munkásegységért, a két mun­káspárt egyesüléséért folyt. Az egyesülési kongresszus óta a Magyar Dolgozók Pártja főtit­kár-helyettese, 1948. augusztus 20. óta a Párt nagybudapesti főtitkára. Bognár József 1917-ben született Szombathe­lyen, apja mozdony vére lő volt. Bajcsy-Zsilinszky Endrén ke­resztül bekapcsolódott a már­ciusi front munkájába, az el­lenállási mozgalomba és a Kisgazdapártba. A íeiszabadu- • lás után képviselő, később a Kfzgazdapárt főtitkára. 1916 nősembe1 ében tájékoztatási miniszterré nevezték ki. 1947 juiiusában Budapest polgár, mesterévé választották. A Kisgazdapárion belül harcolt a munkás-paraszt szövetség megerősítéséért az imperialis­tákat kiszólgátó Nagy Ferenc szárny ellen. 1948 ápriiitáöau a Kisgazdapárt ügyvezető ai­elnökévé választották. Ratkó Anna elvtársnö 1903-ban szülelett, apja la­katos volt. Már 13 éves korá­ban gyári inunkásnő. Az első világháború után résztvesz a munkásmozgalomban. 1923­ban a hazai Fésüs-Nonó dol­gozói a gyár főbizalmijává vá­lasztják. A Horthy-rendszer alatt sórozat.os üldöztetésben van része. A felszabadulás ulán a texlil szakszervezet fő­titkára lett és kiváló munkát végez a textilipar fejlesztése és a textilmunkások helyzeté­nek javiLása tercn. 1945-től a Magyar Kommunista Párt, majd az egyesülési kongresz­szus után a Magyar Dolgozóik Pártja központi vezelőségének tagja. A felszabadulás óta or­szággyűlési képviselő. Mint az OTI igazgatóságának tagja. 1915-től foglalkozik behatóan a dolgozók szociális és jóléti kérdéseivel. Zsofinecs Mihály elvtárs 1906-ban született, munkisszü­lök gyermeke. 16 éves korában öntőtunonenak adják. 1923-ban bekapcsolódik a munkásmozga­lomba. 1935-ben a Hofher-gyár acéiöntödéjénck vezető bizalmi­jává választják. Az öntők szer­vezőbizottságának tagjaként a vasmunkás szakszervezet egyik vezetője. A felszabadulás után tevékenyen bekapcsolódik a Magyar Kommunista Párt mun­kájába. 1945-ben a Hofher­f yár üb. elnökévé választják, ésőbb ugyanitt munkásiga^a­tó, majd a gyár vezérigazgatója lesz. Vezetése alatt az üzem ha­talmas eredményt ért el. Meg­szüntették a vállalat több mint tízmilliós deficitjét és az üzemi termelési értéket egy év alatt majdnem kétszeresére emelték. A Bsesiieá Hiéfi&eszejrattdéis raémzetközi í*yik |to$ak»b iíérdése VISINSZKIJ ISMERTETTE A SZOVJETUNIÓ JAVASLATÁT fl kflifigynuiuszlerek tanácsú­ink pénteki üiésén a nyugati fcpíomalak részéről nem hang­tan ei ujabb hozzászólás a »Eer­%n és a vaiutakerces? vitapont­iához. Visinszkij emlékeztette az imperialisták kíilügymnüsztereit, Vocij a szovjet küldöttség már konkrét javaslatokat tett, de azok nem javasollak semmit a iérués rendezésének érdekében, lanózkoiitak berliu valut&kéröé­teuek megvizsgálásától. Ezután az elr.öklj Scüuman kijelentette, hogy a küiügymiuiszterek taná­csa atlér a iiartnadlk napirendi pont; »A Némeiorszaggal köten­dő békeszerződés elökészitésé?­cek megvitatására. Az eisjcek teiszóiaió Bevin ki­tartóan hajtogatta, hogy mielőtt c békekötés megoldá'sauoz kez­denének, feltétlenül meg kell ol dani azokat a problémákat is, ame yck jeiealeg elválasztják a nyugatiakat a Szovjetuniótok De nem irta körül pontosan, miiyen p.ojlémakra gondok Bevin után Visinszkij szóialt fel és kifejtet te, hogy a német béke kérdése Oiyau ügy, aaieiy sürgés megol­dást kivan. A potsdami egyez­mény kimondta, hogy a minisz­terek tanácsát basaialják fel a r.é.net békeszerződés előkészíté­sére, a nyugati Hatalmak kikiil­oóuei azonban rendszeresen el­. . . .ozna.i a köteiesseg teljesitese C-re. óecíio a Némeiorszaggal kötendő bé­keszerződés a nemzetközi po­litika egyik legfontosabb kér­dése, széles ut a háború kö­vetkezményeinek jelszámolásá­ra, nem csupán Németország, hanem Európa valamennyi bé­keszerető nepe szántára. — A szovjet kormányt már 1997-ben javasolta — mondotta Visiiis.-kij —, hogy a négyhata­iom kormányai kei hónapon be­lül terjesszék a külügyminiszte­rek tanacsa elé a német béke­szerződés alapjainak tervezetét. Ennek a javaslatnak a megvita­tásától azonban a többi minisz­ter elzárkózott. A szovjet kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy A Szovjetunió vuiiozatlanul a demokratikus béke biztosításá­nak és a népek baráti együtt­működésének politikáját foly­tatta és joíytaíiu most, amikor uflói jeiveti a Németország­gal mielőbb megkötendő bé­keszerződés megkötésének kér­dését. | A szovjet küldöttség java solja, hogy az Egyesült Álla­mok, Nagybritánia, Franciaor­szág és a Szoialista Szovjet köztársaságok kormánya há­: ; ra hónapon belül te •jessza a külügyminiszterek tanácsa elé a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét, to­Sokszor magamra ismerek a sorok között vábbá, hogy ezekben a terve­zetekben irják elő, hogy a bé­keszerződés megkötésétől szá mitott egy esztendőn belül va­lamennyi hatalom vonja ki megszálló csapatait Németor­szágból. A szovjet küldöttség egyben javasolja a külügymi­niszterek tanácsának, hatá rozza el, hogy a tanács mos­tani időszakában befejezik a bélreszerződés előkészítéséinek megvizgálását. A javaslatok bejelentési után Visinszkij röviden össze­foglalta még a harmadik na­pirendi pont körül kialakult szempontokat. Ezután Ache­son beszélt és kijelentette, hogy nem lehet a békeszerző­dés kérdését megvitatni, ha nem egyeznek meg a két első napirendi pont (Németország és Eerlin) kérdésében. Ache­son után Schuman Szlőlalt fel és a francia küldöttség nevé­ben elutasította a békszerző­dés előkészítését. A következő Bevin köntörfalazott — befe jezésül kijlentette — remélem, hogy mire a külügyminiszte rek tanácsának következő ülés­szakát összehívják, előnyö. ~ebb légkörben láthatunk a munkának, ha féiutig előre­megy iink. MAKRA JÚLIA olvas leg­többet a Szegedi Kendergyár­ban. A könyvtárórákon ő la­pozgatja legtovább a kataló­gust. A kártolóban dolgozik, jassumozgásu, behemót gépek özött és szívesen beszélget az irodalomról. Huszonöt éves, de nem a regényeket bújja, hanem az ideológiát, a Lenin, Sztálin és Rákosi köteteket. Az >Építjük a nép országát« már megvásárolta. Nem várta meg a könyvnapokat. — Ez az egyetlen szenvedé­lyem — magyarázza szeré­nyen azt a bet üszőm jat, ami a felszabadulás óta tört föl benne, mint forrás a föld alól s amely tudatosítja és meg­változtatja az életét. — Jó az, amikor előrelátjuk, hogy hová tartunk. — folytatja szavakat keresve és kimondja a legdön­tőbb tanulságot a nyomtatott betűkkel kapcsolatban. — Sok­szor magamra ismerek a so­rok között vagy ha elméleti jellegű kötetet olvasok, hirte­len rádöbbenek hogy én is igy csináltam volna. Ismeri az irodalom' történe­tét nagyvonalakban és az üzem könyvtáráról remény­kedve beszél. — Körülbelül négyszáz da­rab könyve van a gyárnak. Ezeknek nagyrésze regény. Komoly trás sajnos kevés altod nálunk. Engels Anti Dühringje, néhány Lenin és Sztálin füzet kivételévél tulaj­donképpen semmi. A mostani könyvnapon szeretnénk jóvá­tenni ezt a hibát. « GÁL ISTVÁN simitó-mun­kás a másik nagy olvsó az üzemben. Egyenletesen dol­gozik a serényen forgó orsók között és kötözgeti a fürgén szaladó fonalakat. Az elő­fonó-gépek dübörgése miatt alig lehet érteni a szavát. — J@it mindenbe belelapo­zok, ami a kezembe kerül. — kiabál a nagy zajban moso­lyogva. Könyvtári kartotékja tanúskodik arrról, hogy iga­zat mond. Már ötven körül jár, de egyre jobban szereti a jó könyvet. Legutoljára Ma. karenko munkásságával im­merkedetL Ha az >17; ember kovácsáról« beszél, felderül az arca. — A szovjet irók a leg­jobbak — folytatja meggyő­zően, — mert ők a mi életün­ket ábrázolják. Akilcet én is. merek, azok közül Gorkijt tartom a legnagyobbra. — bonyolódik azután bele az ér­tékelésbe. Félkezével a fo­nalakra vigyáz, a másikksl magyarázkodik. Derűs, ry®. godt ember. Nemcsak az ol­vasásban, a termelésben k élenjár. • ÖRDÖG ANDRÁS segéd, mester a Szegedi Kendergyár könyvtárosa, ö gondozza a frissen kötött, jószagu kör­teket, egyenlőre még az űzess régi kuturtermében, ö vezeti a lajstromokat és a kimuta­tásokat, amelyekből kitüxük, hogy jelenleg a munkásoknak csak husz százaléka oIv-ks rendszeresen. — Pillanatnyilag még ninss elég könyvünk. Részben w az oka a rossz arányszám­nak — mentegetőzik a tífo biek nevében is. Élénk, feke­tehajú fiatalember, tevéke­nyen résztvesz a közösséf kulurális' életében. — Tizen­hetedikén és tizennyolcadiké* azonban bevásárolunk — n**­ooyodik el. — A könyvnapóik. ra a Szikra sátrat nyit né­lunk. Mindenki kénye-ked*$ szerint válogathat. A termék­ben már ki is függesztették a transzparenséket, az ünne­pélyes megnyitásnál ped&jj majd a gyár zenekara és ktfi* tur gárdája szórakoztatja • vevőkei. s MINDENKI VÁRJA a m» változott magyar könyv na$> jait az üzemben. Azok to fellángoltak, akik eddig nesa« igen böngészgetnék az irott be­tűt. Mindenkihez közel kerSte az épitő gondolat. (n. L v.J Jügeszlávia a CsehszIsvÉiáva! kereskedelmi szeiz^sl A csehszlovák hivatalos jelen­tés megállapítja, bogg Jugo­szlávia következetesen megszeg­te a Csehszlovákiával kötött ke­reskedelmi megállapodást azzal, hogg megakadáigozta a Csehszlo­vákia számára fontos árucikkek kivitelét Jugoszláviából, viszont a Csehszlovákiából Jugoszláviába iránguló kivitelnél kiválogatta azokat az árucikkeket, amelyek­hez különösen fontos érdeke iü­zöoik. iVona tömj Ízben kért&, hogy Jugoszlávia tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek. Jugo­szláv üielékes körök nem volteá hajlandók erre kötelező Ígérek*, tenni. Csehszlovákia kényteiía Jugoszlávia elutasító magatartá­sából a következtetéseket levon ni és megtenni a szükséges in­tézkedéseket, nehogy a csehsafe­vák köztársaságot további kárc­sodás érje Jugoszlávia szertó­désszegése miatt. Négy halálos iiéíet az egeresai raüteiéisiató A budapesti büntető törvény­szék, mint rögtönitélő bíróság kétnapos tárgválás után szom­baton este hirdetett ítéletet i'al­kovios Lajos és tiz társa bűn­ügyében, akiket a SalgótarjÍLU­Ií.ina banyai, az Ozd-Kgercsehi és a Baigótarján-tíouiosiiöujlaJusi rablótámadások niiatt vont fele­lősségre. A rjgtönitélő biróság L'alkovics Lajost, Tóth I'ált, Klemcnt Józsefet, Kovács Ist­vánt kötél általi halálra, Antal Fáit éiettogytigiaiu Iegyházra, Nóvák Györgyöt, Vincze Jóaet­let és Győri Istvánt egyenkiní 15 évi fegyházra, Gübúiy Ig­nácot, Póczes Györgyöt és Fi . cher Kdét egyenkkint 10 évi fegyházra itéito. Faikovicson « 'iöiiion szombaton este végre­hajtották a halálos ítéleten Klémant József és Kovács Ist­ván kegvelau kérelmiét a rögtöi >­itéiö biróság felterjesztette » iaaztársasági elnökhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents