Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-12 / 135. szám

TiM házlariási vepvl cikk kerül forgaloniba Az ELETtíZiNVOXAL emelkedése magával hozta a doigomk ígénvcinek természetes mgnovekediset is. Uj, modem háeak épülnek, nj lakásokha köl.fcöznek a dolgozók, vagy a régieket alakítják át, csinosítják. JSgyre több lakásba kerül uj bútor, csillogó tűzhely, nj konyhafolszereléa. Nagyobb gondot fordítanak a takarításra, vigyáznak a lakás tisztaságára. A ruhásszekrényekbe több ruha, fehérnemű és cipő kerül, ezeket is gondosan rendben keli tartam. Mindehhez sok háztartási cikkig: takarító, cipő- és mhatisztitoszerekre van szükség. A Tervhivatalnak erre is kiterjedt a figyelme, amikor a baroméves, illetve ötéves tervel kidolgozta. Az életszínvonal emoikedésévei párhuzamosan iráuyozták elő a háztartási velési értéke, 1954-re ez a szám léves terv során tízezrével gyárt98 millióra fog emelkedni. Több juk a villamos háztartási géfémtissztitó, mosópor, cipőkrém, peket, villanyvasalókat, villanyparkettpaszta, stb. kerül forga- ] i'őzőket, mosógépekét, stb. min96 MHU& 10SIN1 4S43 1S54 lomba, hogy kényelmesebbé te• b i i . , ,-7—, „-- igye a dolgozó nők háztartáságyieikkek termelésének emelke-juak ellátását, szebbé és tisztábdért't is. 1949-beu 66 millió a I bá otthonát. Ha mindehhez hozh.u'.tíuui-r vegyicikkek terme-1zászáinitjuk még, hogy az ötden háziasszony előtt világossá válik, hogy a szocializmus felé haladó nepi demokráciánk az ő vállukról is igyekszik levenni a terhet. j A munkásképviselő a nép szolgája Guszjafnyiiiova az „Ukrábel" munkásképvíse!ője — No és most. már folyósítják a nyugdiját Mária Ivano•icsna? — Éppen megköszönni jöttem Vusziiijevna Guszjatnyikova. Folyósítják. Az »Lkrakábel« gyár klubjának várószobájában még vagy •yoican ültek. A munkásklubot minden este sokan látogatják, de Vaszilijevna Guszjatnyikova Csütörtöki fogadónapján még •suioitabb a társalgó. Ilyenkor f

ljöu háziasszony, egyetemi aLlgató, üzemi mérnök, egyszóval mindenféle dolgozó a maga problémájával. Ml a feladata ? Gusziatnv ikova asszonyt a kievi Ukrakábei dolgozói, illetve a Kiev város moJotovi kerületének választó először 1937fccgi, majd 1947-ben küldték be tízovjctunió Legfelsőbb TanáBsába. Azóta becsületesen, lelkiismeretesen, mindenki megelégedésére teljesíti képviselői feladataik Mi a feladata? Üljiiak Gusz.jetnyikova osszonj* mellé egy fogadódélutánjáu ás megtudjak. Nyílik az ajtó, jön a következő szovjet ember. Az ő peóniára minden érkező egyformául a legtöbb: Szovjet ember. Ennél kevesebb ritkán érkezik. Amit lehek még aznap elolvas és el is intéz. A »Kaixior« története. De ki ő és honnan jött, Hogyan fejlődött azzu, ami? A törtenet roppant egyszerű. Guszjatnyikova a kievi éleeztőgyór szegény munkásának, Vasziiij Guszjatnyikovának a lánya. Tizenegy eves koia óta dolgozik. Eleinte naponta 8 kopeket ke re se tk Később gern sokkal többek — (Nagy szerencsének számított — mondja magáról —, amikor a kábelgyárba apám juttatott be napszámosnak. Tízórás munkáiul 40 kopeket kerestem. Este néha vinni kellett az ágyig, mert járni sem igen tudtára a fáradtságtól. Napközben rongyos voltam, mint a többiek. Mindebben semmi csodálatos sem volt abban az időben. Viszont sok éíetkipa-ztalatot szereznem, sok szakmát kitanultam.* A nép szolgája Guszjatnyikova a forradalom után kiváló képességeinek megfelelően csoportvezető lett, rövidesen mester, majd mühelyfőnök. Tapasztalataival, az egyszerű emberek éiAének mély ismeretével és szeretetével munkatársai szeretetét is elnyerte. Tisztelték, megbiztalc benne. Igy érkezett el 1937, a kievi ükrokábel dolgozói életének emlékezetes esztendeje. A sztálini alkotmány alapján ekkor választották képviselőjüknek a Legfelsőbb TanáosLa Vaszilijevna Guszjatnyikovát, gyáruk érdemes dolgozóját. Azóta a nép képviselője és ami a szocialista Szovjetunióban ezzel egyet jelent: A nép szolgája. 03 remo fl u!3hki3ér?erekbeh A szegény parasztságot a kulák kizsákmányolók uzsorája súlyosan megnyomorította, amikor a múltban éhbérért dolgoztatta, most pedig a törvényesen megállapított munkabéreket tagadta meg tőlük. A munkabci perek nagy szórna azt mutatja azonban, hogy ön-, tudatra ébredt parasztságunk nem engedi kiuzsorázni magát a törvényeket kijátszó kulák, tói, hanem jogos követeléseit érvényesiti. A régi rendszerbén a mun. kabéi-pcreket a főszolgabíró hatásköréhe utalták. Ezek a 10szcigabirók, akik az urak barátai voltak, természetes, hogy a szegény kisemmizett gazdasági munkásokat elnyomták és az uiak javára hoziák meg Ítéleteiket. Nemhogy bért, de meghurcoltatást jelentett akkor a munkabérper- 1945-ben a demokrácia megszüntette ezt a visszásságot és a biróoág hatáskörébe juttatta a munkabérpereket. A EkKütíz, majd a DEFOSz állandó ellenőrzése és közreműködése következtében a törvényeden mcg.iílapitétt munkabérek követelését a biiósá. gok érvényesítették- Ez 6em volt azonban megfelelő megoldás, mert a szegény parasztság sérelmezte a perek elhúzódását- Egy-egy fijen per hónapokig eltartott és a nehézkes eljárás miatt csak hosszú huzn-vona után jutott jogos követeléséhez az érdekelt szegényparaszt. A dolgozók állama most gyökeresen orvosolta a szegény, parasztságnak ezt a sérelmét éa rendeletével megteremtette a munkabérperek gyors lebonyolítását a szegényparaszt jo. göa követelésének nemcsak gyors megítélését, hanem annak behajtását is. A rendelet szerint a bíróság hatásköréből kivették a munkabérpercket és minden városban — tehát Makón is — vatamfnt nagyközségekben, körjegyzőségi székhelyeken és uzokőan a kis községekben, ahol a DEKOSz-naU munLástagozata van, mezőgazdasági munkaügyi bizottságot kell szervezni. Ez a munkaügyi bizottság hivatott arra, högy a mfié. gazda-ági munkavállalók és a munkáltatók közötti jogvitákat egyeztető eljárással rendezze. Ha a felek a bizottság előtt nem tódnak megegyezni, az illetékes közigazgatási hatósághoz kell áttenni. A megállapított, fizetendő szolgáltatást a munkáltatónak két nap alatt meg kell űzetni. A rendelet rendkivül nagy jelentőségű a szegényparasztság szempontjából. A hossza hónapokig tar tó pereskedés helyett lővid néhány nap alatt elintéződnek a munkabér követelések. A megítélt munka bért nem bírósági végrehajtói utján hajtják dó uemtuetéei esetén, túrnom közadó módjára. Azokat a munkabérpercket; amelyek folyamatban voltak; leállították és azokat már a munkaügyi bizottság intéz* majd ei. A környéken mindé, nüit ölömmel fogadták a dolgozók államának a szegénypa. ra-ztiag érdekében- hozott ujabb nagyjelentőségű rendeletet. INNEN TÉRVÁRON, a szerb halárnál, a csaiorna régi téglalúdja összeomlott. A hárroméves terc keretében most készült el a csaiorna uj cementhidja. A munkások mun J-a v ersen yben építették fel a hidat. — fl KISZOMBORI Vizmütetep nagtjrésze a háború folyamán elpusztult. Most a hároméves terv keretében újjáépítették és •ágyezerötven hold földön ma virágzó bolgárkertészet van. |, • — ELKÉSZÜLTEK « bekötőutak a hároméves terv keretében Eerencszállás—Térvár és Úszentiván között. Ószentiván dolgozói eddig a legnagyobb sárban tudták csak megközelíteni állomásukat esős időbért. Most már kifogástalan, jó uton járhatnak az ószent iráni és környéki dolgozók. — ÖTVEN ágyas turistaszálló nyiiik meg még junius hónapban' a Szegedet látogató turisták részére. A Mikszáth Kálmán-utcában egy volt magánlakást alalcitollak át erre a szálló céljára. 1050-ben $zázdgyra bővilik ki. ONNAN — Í121NES és éruckes prospektust ad ki az IdegenforgaK ml hivatal. Szeged összes nevezetességeit tartalmazza a füzet.. Magyar, angol, orosz és lengyel nyelvű szöveggel acíjuk ki* — LOVAT LUPOi1 Dömötör János szentesi cigány és azt a szegedi vásáron el-, adta Bene Etem ér dorozsmai gazdának. A ló hamarosan el is pusztult. A törvényszék csa ásérrt 3 hónapi; fogházra ité.te Dömötör J4-i nost. , v Tanácsért jOtfek De te,edtunií, most ketten E

mek. Két fiatal lányka. Nezeu leplezik (avarukat. — Foglaljatok helyet — szói Suszjatnyikova és a két lánySói, mint egy varázsütésre íöppen el a sivár. Félperc scin cm lik el és már versenyt beC

élnek. Most végezték el az kólát, szüleik a háborúban su.-/,tultak ei. Tanácsért jöttek ide, hogy milyen iskolára mentenek. Uuszjatuyikova mindket,tőjüknek a tanítónői pólyát és helybeli Gorkij Pedagógiai Főiskolát javasolja. É)a jönnek a többiek Jevgemja Logova két gyermekével nyugdijából él. A férje a fasiszták elleni háborúban ©sutt el. Logova dolgozni szeretne, de a két gyermeket előbb ©1 kell helyezni. Guszjatnyikova tele rónái. A két gyermeket már másnapra felvéteti az egyik köScix ovodába, Logovát pedig az L krokábelnol helyezi el, ahoi maga is 30 évig dolgozott. De jönnek a többiek: Szinguk mérnök, itimokova, az Uirokáiiei munkásnöje, Dórja Szemenjuk, meg mások is a kerület lávoiabtu részerői, akiknek a nevét nem is tudjuk. Jönnek és megelégedetten távoznak. De ki ő és honnan Jölt Csak mikor már mindenki elment, veszi elő Guszjatnyikova napi postáját, 3j)—40 levelét. A hősi 19/S-as év. A fiatal szovjet köztársaság az ellenségek szorító gyűrűjében. A két fehér gárdista front közé Caricin városa ékelődik. Döntő csaták játszódnak itt le. Lenin személyes kezdeményezésére Szlálin mgrjy ki Caricinbe. ö építi gyorsan a város megközelitlielellen slratéros megközelíthetetlen strálfr zi az ország élelemmel való ellátását. Ez a történelmi helyzet szolgái kiindulási pontként az xAlexandr Parhomenkot cimü művészi történelmi film számára. 700 versztet nyomultak előre Vorosilov egységei Ukrajna felől, melyet a német hordák tartottak megszállva a caricini front felé• itár csak kevés hiányzik és a csapatok céljuknál vannak. De uljukat a város elérése előtt anarchisták akadályozzák. Vorosilov segítőtársa Parhomenko kiséret nélkül, felszerelés nélkül feléje tart. Elfogják> megkötözik, azonban 6 nemcsak önmagát szabadítja ki, hanem a volt ellenség egy egész egységét is magával viszi. Parhomenko ezután áttör a fehér gárdisták frontján. Caricin felé- Sikerül tudomást szereznie arról, hogy a vonat vezetője, akit Sztálin HÖSÖK ÉLÉN küldött Vorosilov csapatai elé' Rémet ügynök, aki szabotázscselekményt igyekszik végrehajiam. Tüzek füstje út Ukrajna felelt. A németek vérrel öntötték el az egész országol. Parhomenko lovasai veiik a német ézredekeb de ezalatt az idő alalt Mahno csapatul az ellenség közeledése idején fedezetlenül hagyva a frontnak egész szakaszait, a lakosság kirablásával foglalkoznak. Mahno ideig-óráig szavaiban ugyan a forradalmat védelmezte, de a vele kapcsolatban működő Grígorfev Ataman már felkelést szit a szovjet hatalom e'ien. 50 ágyúja és 30.000 kalonája van. A Vörös Hadser reg le van kői ve a fronton, de Parhomenko és elváIqnzthatatlan kísérője a vidám és bátor Vaszja Gájvoron betörnek Maxjuta vezérkarába (ez Grigorjev egyik parancsnoka)> Maxjutát megsemmisítik. A Grigorjev-féle összeesküvést ezáltal felszámolták. Mahno attól félve hogy a nála rejtőzködő Grigorjev kst fogja őt adni' mint az összeesküvés egyik résztvevőjét, megöli szövetségesét. Egy alkalommal Deiúkin csapatai bekerítik Parhomenko seregét. A helyzet menthetetlennek látszott. A trockista ügynökök egyike, aki a stábon dolgozott, azt tanácsolja, hogy kérjék az ellenségtől a megadási feltételeket. Parhomenko látszólag hozzájárul, megbeszéléseket folytat a parlamenterekkel, de a megbeszélést húzzahalasztja és csapatait döntő támadásra összpontosítja. Alikor a fegyverszünet határideje lejárt, a Vörös csapatok átcsoportosítva áttörik a frontot. Nótaszóval vonulnak a csatába Parhonemko lovasai. A parancsnokkal mindig egyvonalban haladva megy Gajvoron hü barátja harmonikával a kezében és dallal az ajkán. A harcok tüzében tartják meg Gajvoron és Liza esküvőjét. Liza a csapat egészségügyi nővére. A mulatság legvidámabb perceiben törnek bé a faluba Mahno csapatai. A vezér eldobja álarcát és a szovjet hatalom ellen tart beszédet. A vendégek, a vőlegény és a menyasszony egyenesen a laka*, dalmi asztaltól vetik magukat a harcba. Azokban a napokban, még lakodalomra sem menteik jegy ver nélkül. Másjétezer kilométerre üst Parhomenko a nuihnovistákat, ' Mahno maga is megsebesül. Két legközelebbi híve átpártol Pars homenkomoz. . Tőlük Parhomenko megtud* Ja, hogy az Ataman a drusst erdőben ásta el a rablott ara* nyal. Mahnot ismerve, Parho* menko biztosra veszi, hogy * bandita először feltétlenül «| kincseket igyekszik megszerez* ni magának, semminthogy bandájának maradékaival lovábfi szökjön. v Mahno őt éjszakán át tar* tózkodik az erdőbea, bujkálva rejtekhelyén. Az erdő közelében a Mahnat csapatai összeütköznek Parho*i menko val, kinek csapata jó for*, _ mán csak néhány kis egység*. böl áll. Mialatt Parhomenko banditákkal körülvéve tűzharc* ba ereszkedik, visszatartva as, ellenséget, Liza és Gajvoron se* gitségére sietnek. \ Parhomenko lovasai lavina* ként zúdulnak Mahno csapatára. Ez volt az utolsó harci melyben Mahno rablócsapataié végleg megsemmisítették.