Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-12 / 135. szám

.-/IMSFRRNH'P, ÍUT? JAIÁÖF UFV. ^ gyár moloría az üzemi pártszervezet A ládagyárban ol<fatf utat mutat és segít a Párt Az u)srege<fl Gőzfürész és Látlagyárbanra fürészgépek melIcftt, kint a rőnktéren, a lakatosmühelytoen, az irodákban összesen 298 ember dolgozik. A mindennapos munkában az üzemi .-Tervezet adja meg a szükséges utmutatást, megoldja a feftr,érült kérdéseket, oktatja, neveli a munkásokat, gondoskoÖft Szociális helyzetük javításáról, szórakozási lelietuségeikről. Az üzemi pártszervezet irá Syiija az ott dolgozó embereket. Alikor, amikor a selejtcsökkenté t. a termelés növelését, a mi Böl.ég megjavítását kellett tudatosítani a dolgozókkal — csak az C .(erdekükben —, a2 űzetni pártszervezet volt az, amelyikt eloszlatta az esetleges kételyeket, rá' lim.atva a fentiek jelentőségére. Az iizeinl pártszervezet a termelési kérdések megbeszélését mindig eyyütt a ládagyári munkásokkal végezte el, velük együtt, e ó akaratukból határozták el — b • üzemi pártszervezet tudatos! tó munkája nyomán — a selejt csökkentését, a minőségi mun kit, a munkafegyelem megszilárdítását és a töirbtermelést. Az üzemi pártszervezet jó mun kéjának, a ládagyári dolgozók öntudatának tudható be, hogy az uz üzem naponta százhat-száz• nyolc százalékban teljesiti a normát. Az ezé A tervet a Láda gyár tzú ihuszonöt százalékban akarja Untedteni. fiz erei njunksS minden creicvel reszlvesz a versenyben Amikor a diósgyőri vasgyár taunkásai munkaversenyre szüli tolták az összes üzemek dolyoBO t, az üzemi pártszervezet ve•etösége tudatosilotla a ver aer.ymanka óriási jelentőségét. Ezen a megbeszélésen mondta bádfiúyár egyik öreg muukasa: — úr ülünk, hogy igy törődik ve ütik a Párt, mert most már tudjuk, miért kelt versenyezni. Hitelt jeleltem az idő, de én is, tr^nt a többi itt a gyárban, min den erőmmel résztveszek a versenyben. A norma rendezéseknél többen Rém Ismerlek el aunafk jelen fakégét. Amikor a Pórt összeUgAu a munkásokat és felvilágosították őket, egyemberként k'rték a normák rendezését, mert — amint mondották — nem tsaphat/uk be önmagunkat azsai, hogy nem végezzük cl azt, 9mit tudunk. A politikát és kulturális neve lést is állandóan folytatják az ü. euv en. Jelen eg öt szeminárium folyik, lartanak a dolgozóknak matematikát és társadalomtudományi előadássorozatokat ls. Síid! az ere:imén;3<hsz a Pár! nwialoll Nagy zaj aa végzi munkáját Kíndrusz herenc és brigádja. Sz-nte futva hordják el gépükfal a léceket. — Legutóbb 137 százalékban tel festtettük a normát — mondja Kr»ndrusz Ferenc, tovább végezve a munkáját. — A Pártnak köszönhetjük ezt a jó eredményt. I ajkai Mólíiioszlálif aau ináfljiitja Szajeáen A maKo. József Attila tüzollólanosztaly négy százada szoinnalon uélelótt feldíszített különvonattal Szegedre érkezett és megtekintették a várost, az ujszegedi Kendergyárat, Dohánygyárat és Gázgyárát. , A vendégeket Szegedi város meleg fogadtetasban részesítette. A József Attila tüzoUótanosziály ta.jal este a Nemzeti Színház mámorát, az »Uci murl« dmü dara 'ot tekintették meg. Egyszer visszaestünk a munkánkban. A Párt épitő bírálatot mondott, hibánkat kiküszöböltük. — Itt bizony fürészpor hull az ember nyakába, de az nem baj — beszéli Szemerécü József, amint a jürész alá tolja a dcszkákat. — tn már tizenhat éve dolgozok itt, de a kedvem soha nem volt ilyen, mint most. Értelme van a munkánknak. A Párt mutatja Itt nekünk az utat, rájuk hallgatunk, mert igy lesznek még lobbak az eredményeink, igy lesz szebb az életünk. B. Szabó József ládákat szegez. Pillanatra abbahagyja a munkáját és elmondja: — Én pártonkívüli vagyok, de nekemt is irányt mutat a Magyar Dolgozók Pártja. Tudom, hogy itt az üzemi pártszervezet minden becsületes dolgozó jobb életéert küzd. Kis idő múlva azt beszéli el csillogó szemmel, hogy kéri felvételét a pártba és éleiének az lesz egyik legboldogabb napja, amikor az élcsapat sorába álL Gazdasági katasztrófa fenyegeti Gelpmsi A be.ga kereskedelemügyi miniszter a. nemzetgyűlés legutóbbi ütésén a baloldali kép. viselők k^resztkérdéseinek súlya alatt kénytelen volt elismerni':> hogy megkapta Washingtonból a hírhedt első és másodikszámu jegyzékek amelyek a marshalttzált országoknál tehát Belgiumnak is egész sor áru kivitelét tiltják meg Keie;eurój>a felé- A kereskedelmi miniszter azt állította, hogy ezek a 'jegyzékek csak atájékozlató« jeilegüek és nem érintik a belga külkeresdelem függeVenségét. Ezzel szemben a belga sajtó, még a tőkés érdekeltségek lapjai is> meghazudtolják a minisztert' amikor megállapítfáb hogy az ország gazdasági helyzete parancsolóan követett nemcsak a kivitel tt A mi dalunk gyözeüili la a* A szakszervezeti székházból gyönyörű népdalok hangját hozza felénk az esti szél. Próbál az Általános Munkás Dalegylet. A terembelépöket ez a felírás fogadja: aliartók Béla szettemében elóre a nép kulturális felemelkedéséért.* — Ebben a szellemben dolgoztunk — mondja Törköly elvtárs, a dalegylet elnöke, — ez a cél volt a szemünk előtt, ennek köszönhetjük, hogy nit 'ettünk a kérület élkórusa. Tőlünk indult bt »a daloli velünk mozgalom*, amely, mar elterjedt az egész országban. A január elsején megindult kulturális munkaverseny keretében üzemekbe, falvakba jártunk kl, hogy megtanítsuk a dolgozókat elvtárs, az egylet karnagya, — azt elsősorban a Pártnak köszönhetjük- Csakis a Párt segítségével tudtunk jó eredményeket elérni. S igy lehettünk a kulturális munj.aversenyben az elsők között. — — Mikor a pünkösdi dalosünnepélyen — kapcsolódik bele fíajó elvtárs — meghallottam hogy élkórus leltünk szólni se tudtam a boldogságtól. Munkánknak meg lett a jutalma. — A visszaemlékezéstől még mindig pirosra festi az öröm az arcát s meghatottan folytatja — mostmár mondhatjuk Juhász Gyulával: »A mi dalunk győzelmi dal.* m fokozását' hanem uj külföldi j/tacok megnyitását is. Ilyen szempontból elsősorban a közép- és keleteurópai országok jönnének figyelembe. A kormánynak tehát nem szabad ragaszkodni jelenlegi gazdaság politikájához, amely erősen \megszorít ja kü I keres kedelmé? nek lehetőségeit. Ez a megnyilatkozás bizonyítja — mondja a moszkixá rádió hírmagyarázója, — hogy a Spaak-kormány amerikabarát pottliIcája, amely a Marshallterv kényszerű következménye Icatasytrójfyl jelent Belgium számára. Belgium a marshalttzált országok egyik legjobb hitelezője volt és most az amerUcd verseny következtében kiszorul ezekből az országokból. A legsúlyosabb tünet, hogy ezév első négy hónapjában az Egyesült Államokba irányuló belga ki. vitel a mult év megfelelő időszakához mérten nyolcvan miA Uó dollárról 4ő -millió dollárt* csökkent. Belgium kercskedei mi deficitjének növekedése I Marshall-terv következtéket egyik főoka az ország ipari H mezőgazdasági válságának, ti Marshatt-lerv következtében erő,en csökkentek Be'gium kereskedelmi kapcsolalai Franci«• országgal és Hollandiával in Az amerikai verseny kiszorította a belga ipari termékeket ( belga gyarmatokról is. KÉTSZER IS MEGKERDEZIK HA VALAMIT NEM ÉRTENEK A hatalmas lombozatú árnyas fák alatt gyülekeznek a nők" és a férfiak. Többen. a szépen sorbarakoüt székekre ülve társalognak, vitatkoznak. A sorok előtt iskolat/ibia éli egy asztalnak támasztva. Mögötte a zöld repkénnyel borított falon szaba© lyos négyszöggel hófehér moziéncke m." De nemcsak kuliurát vászon emelkedik ki a sötétzöld mezouől. A környezetből és a falon elhelyezett címerekről vittünk a dolgozóknak, hanem cgyultat politikailag is képeztük őket- , — Hogy feladatunkat jól végeztük — szói közbe EndröS megállapítható, hogy a kerthelyiség a Magyar fceovjet Társaság inozihelyisége. Már valamennyi jelenlévő az iskolatábla előtti széken ül, mikor Kozfenyi'i László orosz nyelvtanító is megérkezik. Kövid vára kórós után megkezdőd® az orosz nyelvtanfolyam ltarmot dik órája. Előkerülnöd a kézitáskából a oeruzik és jegyzetfüzetek. Balogh Zsuzsanna a Szeredai-paprikuüzem alkalmazottja az ulnó, akit táblához szélit tanítója. Az orosz ábo betűit igyekszik felírni. Kissé nehezen csúszik a kréta, de rövid gondolkuzás után rajzolódnak a magyar ábécében nem ismert ja-je-ju orosz betűk is. Amenkai megszállók és amerikai erköícsök Aniíiába n A Marshall-egyezmény értelmében Anglia köteles helyet adni saját területén amerikai katonáknak. Négy éwol a második világháború befejezése után még mindig nagyszámú jenki katonaság tartózkodik Anglia területén. Kaszárnyákat, repüló'tereket sajátítanak ki maguknak és mint a megszálló katonaság ellenséges ország fökijén, ugy íj aráz dálkodn ak. Az amerikai és angol sajtó most foglalkozik először alaposabban az amerikai katonák botrányos viselkedésével, mivel a helyzet már tűrhetetlenné fajult. The Worker c. newyorki lap a kövekezóket irja: T Manchestertől 16 mértfödre van Burtonwood. Itt fekszik az amerikaiak repülőtere és katonai tábora, amely a környező falvak és kisvárosok, réme. Hosszú ideig a sajtó nrrvonbell gatta az amerikai űrsk botrányos viselkedését, valamint a környék dolgozóinak többször megismételt ke rerü tiltakozóim. Most, amikor a helyzet annyira elmérgesedett Burtonwood környékén, hogy véres összetűzésektől kell tartani, hallatja gyenge tiltakozását a reakciós sajtó is. A londoni Daily Mirror c. lap arról panazkodik, hogy a manchesteri vasútállomáson fiatal lányok várják az odaérkező amerikai katonákat. A lányok között sok olyan van. aki nem idősebb 12 évesnél. »Anglia jó hírneve forog kockán — siránkozik a Daily Mirror — és hozzáfűzi: a lányok jelöltjeikkel együtt kocsmákba mennek és onnan olcsó hotelekbe vonulnak. Ezt az árat fizetjük a Marshallsegélyre ?« De a Daily Mirror megijed saját kitöréseitől és arra gondol, hogy merészségét a Marsh all-dollárok megvonásával büntethetik, ezért szelíden igy folytatja: •Borzalmas, ha öszehaSon'ltjuk ezeket a »rendes« katonákat azokkal a 12 éves lá•vokkal, akik éjjelente csoportosan várakoznak«. Vagyis a Daily Mrrror megvácjplja a serdülő lányokat, hogy »ők követnek el eröszakot az amerikai pilótákon*. Georg VV. Hill őrnagy, a burtonwoodi tábor információs tisztje gúnyosan lerázta , , - — magáról az ügyet és azt mond- ^T ^ ta: »Ez normális állapot, i1;ji,crre_ Jegyzetfüzetéből lá< mely létre szokott jönni a ni, hogy a nagy tanulaiaka megszálló katonaság ós adásnak müyen szepen mututk® megszállott ország leányai kö- zik az eredménye. Az ew old* Til magánhangzó van, eze* köaih öt a kemény éa öt a lágj hangzású — magyarázza Kos* nyai elvtárs. Mire egy hosss® sort képeznek a betiik, elsiklili felettük a rtzes szivacs. Kitűnnek a tákj lóról, de annál élcsebehn ma rúdnak meg az emlékezetekbe® Feszült érdeklődéssel figyelik ® élőadó szavait- A kezek gépié: a* jegyeznek. Kétszer is megké® dili, ba valamit nem érten® tisztán. Munkásemberek valamennyi en. Talán- icgszorgalmasai/one® mondható Luu-róó Mihály né, afe a muitiuii meg a magyar irá® zött*. Ion még idom miauul sorakai nak egyik sorban a magún® Ida jutott Anglia: az ame- maikban a-z. orotz betűk. Míg t katonaság már csak' negyedikben, ötödikben már ía® n masak, mondhatni rajzoltak. ríkai •megszállt* oszúgnak tekinti. És ilyenek az amerikai erkölcsök, Amelyek nevében az őrüli Forestal keresztes háborút hirdetett a Szovjetunió ós a népi demokráciák ellen. Ez az •amerikai életmód* jó iskola az angol nép számára. fi Hii-cssKi EPOSz Snkfin es öinkája a sifvdsybftzi höza e.i ieftnalii csapért föidjén Az El'OSz kisteleid szervezete önkéntes rohammunkát végzett a sövényháza közösen termeiőesoport földjén. Fiuk és lányok nagy lelkesedéssel mentek ki a "földre és kapáltak, végezljék a gyomirtást, együtt a közösen termelő csoport tagjaival. Az EFOíjz fiatalokat nagy szeretettel fogadták a sövényházi közösen termelő csoport tagjai elismeréssel nyilatkoztak jo munkájukról. Furcsán, magyarosan ejt© ki az OIOBZ szavakat. Egy-egy rosszul kiejtett szó néha mw soiyra deríti a hallgatókat. la> nitojuk regtön helyesbit. Erőteljes késnyomással teszi a pontot a mondat vegén liöuiu József. Ezzel a mai tw uulóóra végére is pontot tes« nek a hallgatók. Még sok aj kalommal jönnek majd itt ös® sze- Most még csak a kezd® kezdetén vannak, fiirom hónai múlva a taoioiyam végére ma nemcsak az orosz betűvetést 4 olvasást tanulják meg, hanex megismerik az orosz irodaim® is, eredetiben. Ezek a hallgatók, akik szomszédunk, példaképünk, orosz nép nyelvét tanulják, zonyitják, hogy milyen nagy deklödést tanúsítanak; a dolgozók a világ glső állama felé. Na*r P4