Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-10 / 133. szám

Téfl&k'i 1919 junius 10. 9 Rákosi elvtárs c'khe m svaiázalos R .Tartós békéért — népt demokráciáért® cimü lap legutóbbi száma közli Rákosi Mátyás cikkét »A jugoszláv trockisták az imperialisták rohamcsapata® dmen. A cikket a Pravda és a Komszomolszka)a Pravda Is közölte. A cikkben Rákosi Mátyás többek között a következőket írja: — Még nincs egy éve, amikor a kommunista és munkás pártok tájékoztató irodája megállapította, hogy: »a jugoszláv vezetők erősen túlbecsülve Jugoszlávia nemzeti erőit és lehető ségelt, azt hiszik, hogy megőrizhetik Jugoszlávia függetlenségét és felépíthetik a szocializmust a népi demokráciák kommunista pártjainak támogatása nélkül, a Szovjetunió támogatása nélkül. Azt hiszik, hogy az uj Jugoszlávia megállhat a forradalmi erők segitsége nélkül.® Az események menete megmutatta, hogy a ju goszláv árulóknál nem az erők tulbecsüiéséről, vagy más érthető hiedelemről van szó. Tizenegy !>óna;i alatt a Tito-banda a szoFaí'sta épjtés és nemzetközi békifroni ellenségeinek egyik legfktlvabi> rcfwmcsapatává váltótoH, R? imperialisták gyűlöletét s szoria izmus építőivel szemben a jugoszláv vezetőknél még fűti az tia'ió rossz lelkiismerete és az a végtelen, feneketlen aljasság é. elvefemültségj amely a troek.sta mozaalmat mindig jelKMZ'> — Azzal a változásra! kap^olatban, ami Jugoszláviában lito árulása következtében történt, gyökei es« megváltozott a kapiialista nyugat magatartása fe. Tavaly nyáron, a Tájékoztető Iroda állásfoglalása után íeteldg leheléit olvasni az imperialista sajtóban figyelmez, telő cikkeket, hogy óvatosnak kell lenni »Tito szinváltozásá(raí* kapcsolatban, mert ez csak valami uj kommunista Irükk, amivel- Jugoszláviát, a »feke!e bárányt* be akarják •sempészni a »kapitalista akolba.* Ilyen figyelniezleíések már irégen megszűntek. IT elvette egyre szaporodnak azok a használati utasítások, amelyek célja *z, hogy egyrészt Titóék árulásával a legnagyobb tőkét korácsolják az imperialislák számára és ugyanakkor lehetővé tegyék, hony Tiló otthon ne járassa le maját gyorsan. Az •Econom'sL, az angol nagytőke lapja ezév március 26-i számában példáid hosszasan foglalkozik e kérdéssel: »Minden brit vagy amerikai kísérletnek, taely Tiló gazdasági nehczséÍ

rin akarna segíteni, gondos alkuláció tárgyává kell tenni feUenál'ási képességét, az ellene felsorakozott peütikai erőkkel ceinben.* S a cikk sóhajtozva hozzáfeszi: «I!yen pontos kalkuláció megtétele távolról sem könnyű.* — Ezzel kapcsolatban rendkívül jellemző a jugoszláv árulók magatartása a nemzetek szövetségében. Az impe rialisták cinkos szemhunyorgatással veszik tudomásul, hogy Titóék egy sor kérdésben a népi demokráciákkal szavaznak, mert megértik, hogy ez nekik bőven megtérül RZzal, hogy Titóék ennek fejében saját népük egyrészét mindig megtéveszthetik mondván: >Ime, mimégis a szocialista államok családjáboz tartozunk*. — Persze, még Igy is megtörténik, hogy az imperalisták ormótlanul. ügyetlenül támogat iák Ti tót E* történt .néldául azoknak a titkos tárgyalásoknak kapcsán, amelyeket Titóék a görög fasiszta kormánnyal folytattak. Jugoszlávia négy népi demokrácia között fekszik. Természetesen nem töri magái, hogy a görög szabadságharcosok győzelmével egy ötödik népi demokráciát kapjon szomszédul. Ezért kezdett titkos tárgyalásokat a görög fasisztákkal, azonban a görög külügyminiszter, Cnldarisz, sajtóval idő előtt közölte azt a reményét, hogy Tito marcalit és a görög királyt nemsokára szövetségesként üdvözölheti. Ez a leleplezés elég kellemelen volt Titonak és a Daily Mail* az angol szélső reakció laoja április 14-i számában méltatlankodva követel •több tapintatott* Titoval szemben. — Hogy az imperialisták nem támogatják nyíltabban és gyorsabb tempóban Titot, annak két oka van. Az egyik az hogy az áruló jugoszláv vezetők értéke abban a mértékben csökken, amint a ju. goszláo munkások észreveszik az árulást. A másik az, hogy az imperialisták nem óhajtanak bizonytalan kockázatot vállalni. Kina példáján az imperialisták meggyőződtek arról, hogy a koumintang hadseregnek juttatott felszerelés jelentékeny része a kinai népfelszabadító hadsereg kezébe került és most őket erősiti. A nyugati imperialisták realisták is és Számolnak vele, hogy a jugoszláv dolgozó nép előbb vagy utóbb de megszabadul Tito klikkjétől ílgmódon Titonak e .támoga tása® naggon költséges. A hitelekért, amelyeket a jugoszláv árulók kapnak, nagy engedményekel kell tenniök, le kell kötniök zálogul az Amerikában Angliában lévő aranykészletüket, a hadifelszerelésért, amit az lm perialisták adnak, fontos stratégiai anyagokkal kell fizetniök. Ez a fejlődés természetesen nem maradhatott hatás nélkül Jugoszlávia belső viszonyaira. Az összes kapitalista elemek, a város spekulánsai és a falu kulákjai szabadabban lélegzenek. A jugoszláv trockisták a kipróbált és a Szovjetunióhoz hü pártmunkásság ellen egyre inkább támaszkodnak a meglévő kapitalista elemekre. Tito eme munkás- és népellenes politikájának eredménye a spekuláció megnövekedése, az iparcikkek és az élelmiszerek átvándorlása a közellátásból a feketepiacra. Növekszik a nyomor és a nacionalista uszítás R népi demokráciákkal való szakítás után a közellátás helyzete rohamosan romlott A kulákság és a spekuláció szarva még jobban megnőtt, még keve sebb lett az élelem és az Iparcikk. Fokozta az áruhiányt, hogy az erőszakszervezetek: a rendőrség, katonai tisztikar, a magasabb tisztviselők, a .janicsárok® ellátását rendkívül felfokozták. A levelekben, amelyeket Jugoszláviából kapunk, a dolgozók elpanaszolják, hogy mig a csecsemők számára sincs tej, addig egy tábornok, ha nős, napi öt liter tejet kap, ha nőtlen három liter a fejadagja. A munkások hónapszámra nem kapnak hust és ugyanakkor ezek a kiváltságosok korlátlanul kapnak hust,, zsírt, vajat. A felháborodás emiatt olyan nagy, hogy gyakran kerül az ilyen speciális üzletek előtt a tiszti asszonyok és a munkásnők között verekedésre sor. Ujabban e miatt az ilyen üzletekből az elárusitás az udvaron keresztül történik. Amíg a dolgozók nyomorognak, addig a felső réteg tejbenvajban fürdik és a legjobb szálUtója és vevője a spekulánsoknak. Hogy ezen a téren ma hol tartanak Titóék, arranézve jellemző a »Sle und er* cimü svájci lapnak április 29-i cikke, mely Tito egy estélyét Írja le. Egy ujságiró, aki ezen az estélyen — Pál volt régensherceg palotájában — résztvett, leírja: A nagyteremben háromszáz diszegyenruhás tábornok áll, tetőtől talpig aranyban, ezüstben és kitüntetétésekbe burkoltan. Mellettük a szép nők nagystílű drága estélyi ruhákban. Mindez és az aranydiszitésü hófehér frakkba öltözött pincérek a képet olyanná teszik, mint \alami hollywoodi filmoperett díszlete. Az asztalok valósággal roskadoznak az óriási arany- és ezüsttálakon tálalt pecsenye alatt, amelyet nyolcvan különböző előétellel szolgálnak fel. Bőségesen van Itt ital ls, tokaji, bordeauxl, frascatl, sherry és természetesen pezsgő. Tito és klikkje a dolgozó tömegek elkeseredését a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni uszitással akarja ellensúlyozni és a bajok igazi okáról igy próbálja a figyelmet elterelni. A Szovjetunióval való szakítás óta a jugoszláv árulók ezenklvü, féktelen nacionalista uszításba fogtak. A régi nagyszerb sovinizmus minden tartozéka újból előkerült a kelléktárból és vad nacionalista uszítás folyik a magyar, bolgár, román albán és más szomszéd népek ellen, Petr Sztanibollcs. a szerb szővetséaes köztársaság miniszterelnöke és kommunista párt titkára beszámolójában egyszerűen kijelentette, hogy a magyar köztársaság vissza akarja hódítani Bácskát, a románok Bánátot, a bolgárok Macedóniát és az albánok Metokhiát. 'A primhegedüt ebben a versenyben Tito viszi, aki például május 15-én, a gárdista hadosztály pártértekezletén a szomszédok ellen aljas uszitó beszédet tartott, amely tele volt például Ilyen kitételekkel: a magyaroknak Jugoszlávia békejobgot nyújtott összes gaztetteik után. ök azonban ma a legaljasabban förmednek Jugoszláviára ( Ez a Tiíó-féle módszer, melj Horthy gaztetteit egyszerűen a népi demokrácia nyaltába varrja, egyébként kedvelt mődsze RÜLC Jugoszlávia és 'szomszédainak viszonya egyre feszültebbé válik. A provokációk és az incidensek Jugoszlávia részéről egyre gyakoribbak és egyre kihívóbbak. Ezek a tapasztalatok különösen arra mulatnak, hogy Tilóék kémei provokációs tevékenysége a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen nem ta' valy nyáron vagy 1947 őszén kezdődölt, hanem sokkal régebbi keleíü. Kémszervezet Magyarország ellen K magyar köztársaság államvédelmi hatósága .tavaly augusztusban letartóztatta a budapestl jugoszláv követség sajtóattaséját, Boarovot, aki feletteseinek utasítására megölle Moic Milost, mert a Kominforra nyilatkozata mellett foglalt állást Boarov bevallotta, hogy rendőrségi besúgó volt t947 áprilisában behívták a jugoszláv kommunista párt központi bizottságának káderosztálvára, ahol a vajdasági pártbízottság titkára, Vidlc" közölte vele, hogy rájöttek a múltjára és csak akkor kegyelmeznek meg neki, ha megfelelő szolgálatra vállalkozik az UDB államvédelmi szerveinél. Boarov, a besúgó, ezt készséggel vállalta. És erre kinevezték még ezé* áprilisában, a budapesti követségre azzal, hogy a jugoszláv kémhálózat kiépítésében Magyarországon do'gozzon. Ismétlem, ez 1947 áprilisában volt. Az utasításai között, mint vallomásában leírja: többek közölt benne volt: »Azon kell dolgozni, hogy Magyarországon csökkentsük a Szovjetunió politikájának népszerűségét, vagyis a Jugoszláviában uuralkodó burkolt Szovjetunió-ellenes politikát kell érvényesíteni.* Boarov vallomása részletesen elmondja, hogy hogyan végezte a kémek beszervezését, hogyan igyekezett a Magyar-Szovjel Művelődési Társaság munkáját dezorganlzálni és végül hogvan gyilkolta meg fe'etleseinek utasítására Moic-ot. A cikk ezután ismerteti Anfon Bob esetét, aki a háború alatt Budapesten a Horthy rendőrség besúgója volt, azonban a jugoszlávok tisztázták a vád alól és vezetőjévé tették annak a kémszervezetnek, amelyet az antifasiszták szövetsége cégére alatt Magyarországon létrehoztak. Hasonló eset volt Bán Anla'lal, az azóta Svájcba szökött volt szociáldemokrata Iparügyi miniszterrel, aki 1942bén Novjszadban a rendőrség szolgálatában állott, azonban Jugoszlávia képviselői tisztázták az ügyét, hogy beszervezhessék és felhasználják arra, hogy a jugoszláv-magyar szerződésekben súlyos kötelezettséget vállaljon a magyar nép kárára. A magyar népköztársaság tényezőinek egész sora kezdte észrevenni, hogy a szerződések végrehaj lása a magyar népi demokráciára egyre előnytelenebb. Ugyanakkor a jugoszláv gazdásági tényezők előszeretetlel vették ki a keretszerződésből és adták át angol vagy egyéb kapitalista érdekeltségeknek azokat a megrendeléseket, amelyek előnyösek voltak és Magyarországnak a hátrányosakat juttatták. A dolog olyan méuetet öltött, hogy egy delegációnk ezt magával Titoval közölte és közbenjárását kérte. Tito álnok módon biztosította megbízottunkat, hogy itt csak az alsóbb szervek túlbuzgóságáról vagy hibájáról lehet szó. Ma már világos, hogy ez fentről jövő utasítás volt. — Ma már világos, bosv Tiloék árulása sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Világos az is, hogy az a beállítás, amely szerint az áruló rossz szelte ve a', ami Titot ma á . a! ragadja ugyanolyan költött legenda, mint az, bogy Jugoszlávia most a szocializmust épiii. Tito árulásának gyöke, rei sokkal mélyebbek és régebbiek. de természetesen most nő ki belőlük a maga ,e e! é'ye sé ében a rué v es fa — Déli határainkon valósi gos kéminváziót szerveztek. A Tájékoztató Iroda tavaly janiusi közleménye óta az imperialista kémek, spekulánsok, volt csendőrtisztek zavaróáradata, mely azelőtt nyugat felé mént, hirtelen irányt vái toztatott: Jugoszlávia felé far dult. A jugoszláv hatóságok a haláron átszökőket, ha megfe lelő összeköttetéseik voltai: tovább adják az angol kém szervezetnék. A többieket pc dig megfelelő megdolgo zás után kémkedés céljából visszadobják a magyar hatá ron. — Ezek a visszajött kémet ki é el nélkül azt vallják, bag^ az első feladat, amit a jugoszláv kémszervezet rájuk szabott, a Magjaiországon lé vő szovjet képviselet, a ma gyar hadsereg és a magyar gazdasági élet pontos kikémlelise. A kémek átdobása szakadatlan határincidensekkel var összekötve. Ezeknek az inci denseknek az időpontja rend szerint összevág valamelj oemzetkftü, vagy magyar ese ménnyel, annyirav hogy m már előre tudjuk, körülbelül mjkor várhatók ezek a pro vokációk. A május 15-e előtti választási hetekben a szó szo ros értelmében valósággal ostrom alatt állott déli határunk Volt olyan hét, hogy több mint száz kémet dobtak át. A kémeket feltartóztató határ, őreinkre tüzet nyitnak és sa utolsó háröm héten öt határőrt megöltek. Az egyik ilyen provokáció május 14-én, a választás előestéjén történt A mai Jugoszlávia tipikus rendőrállam, ahol a trockisU klikk a Gestapotól kölcsönzött módszerekkel és Gestapo-ügvnökök segítségével tartja fenti uralmát. A Magyar Dolgozó* Pártja a többi testvérpártokkal együtt, erejét megfeszítve, azon igyekszik, hogy a jugoszláv dolgozók megtudják az igazságot. Lépten-nyomon le fogjuk leplezni Tito bandáját, mint árulókat és az imperializmus ügynökeit, különösen azt az aljas módszert, amelynek segítségével Titóék a szocializmus építésének ürügyével az imperialistákat támogatják. Az ipari munkásságnak és az ifjúságnak, amelyet Tito klikkje félrevezet, kihasználva liazalias érzésüket és a szocializmus felé való törekvésüket, meg kell magyarázni, hogy kizsákmányolják cs arra kényszerűik őket, minél több rezet és ónt termeljenek, minél löbb erőt termeljenek ki, nem a szocializmus építésére, hanem a szocialiainus esküdt ellenségei, az imperialisták javára. Testvéri üdvözletünket küldjük azoknak a hősöknek, akik önfeláldozóan harcolnak az elnyomók ellen. Tudjuk, hogy ezeknek a harcosoknak a lelkében ugyanaz a láng és ugyanaz az eltökéltség lobog, amely annyi hőstett végrehajtására buzdította őket a fasizmus elleni harcban és amely kivivta számukra az egész haladó emberiség elismerését. Ez a tüz ma is lobogó láng ga'l ég- Ez biztos záloga annak, hogy az a szörnyű rendszer, ameljret ma a szocializmus aljas árulói, Titóval élükön Jugoszláviában bevezettek, nem lesz hosszú életű. Ez a rendszer el fog pusztulni és Jugoszlávia dolgozó népe ujjong va térhet majd vissza a sző ciniizmust épilő népek nagj családjába — fejeződik be acikk.