Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-10 / 133. szám

szegedi űaígazóK nyilaíxozail a juasas 17-iki •2ai332s!i b§kskatigresszitri Szeged környékén is készülnek a könyvnapra ««. evi. 133. szatír. Ara öu fillér 1919 j!líl!!IS 13. pdeték Tovább a mezőgazdasági Nagyszegeden és Csanád me­gyében is éppen ugjj, mint szerte az ország területén," a legnagyobb ütemben folynak most a mező­gazdasági munkálatok. A dolgo­zó nép kenyerének biztosításáért versenyben áll az egész ország colgezó parasztsága és a terme­lést verseny eddigi eredményei biztató képet nyújtanak. igen szép és biztató eredmé­nyekről számolhatunk be Szeged­kő: nyékéről és Csanád megyé­ből is. A termelési verseny mun­káidban különösen élen járnak a sánáorjalviak és magatartásuk­kal nagy lendületet adtak a töb­bi községek, dűlök versenyéhez is. Alig hangzott el a sándorfal­v! Doczi-düiő komoly, határozott célkitűzésekkel összeállított ver­senyfelhívása, máris olyan lázas munka kezdődött, hogy a hen­gereíés alkalmává! hiányzó hen­gereket a versenyző gazdák al­kalmilag oldalazással, részben ólajíckkal pótolták. De dicséret­reméltó a dorozsmaiak kezdemé­nyezése is a külön kapálást ver­seny megszervezésére. A négy­szeri kapálás elvégzését tűzték ki maguk elé, a termésátlag ja­vítása érdekében, ezenkívül ver­senybe Iktatták a termények mi­nél előbbi betakarítását is. Szintén dicsérettel szólhatnak R szalymazi diilöbiztosok mun­kájáról is, akik minden héten rendszeresen értekezletre hivják össze a versenyző dolgozó pa­rasztságot, de szükség esetén he­tenként kétszer is összejönnek, hogy megbeszéljék a tapasztala­tokat és tennivalókat Csanád megyében hasonlóképpen dicsé­ret illeti Kunágoia község dolgo­zó parasztságát, akik a termelési verseny első szakaszában értek 'el kiváló eredményt és ezért ván­dorzászlót Is nyertek kitüntetés­képpen. Ugyancsak Csanád me­nyében az zUttörő *-term elöcso­port szép eredményei ösztönzi B "erseny fokozására a környék dolgozó parasztságát A biztató eredmények egész sorát említhetnénk mégi meg. Ezekből az eddigi eredményekből tevődik majd össze annak a ver­senynek sikere is, amely most a második szakaszban: a növény­ápolás! szakaszban Indult Nagy­szeged és Csanád megye dolgozó parasztsága között, "a nagysze­gedi DÉFOSz felhívására. Akkor azonban, amikor Uyen btetató eredményekről számolha­tunk be, nem szabad elhallgatni, hogy bizony zökkenők is mutat­koznak a mezőgazdasági terme­lési verseny vonalán. Rákosi elv­társ kritikája nem hiába érte a DÉFOSz munkáját, valóban meg mutatkozott, hogy a DÉFOSz ve zetősége több helyen Szeged kör nyékén és Csanád megyében ls gyengének, nem elég öntudatos nak mutatkozott a ráváró felada tok elvégzésében. Igaz ugyan, hogy sok tennivaló és feladat vári a DÉFOSz vezetőire. Nem volt éppen könnyű munka egy­szeriben ellátni a szervezetek sa­ját ügyét-baját, ugyanakkor el­hárítani a kulákveszélyt, meg­szervezni a földmunkás tagoza­tot és eleget tenni a termelési verseny beindításának, kiszélesí­tésének. Legtöbb helyen Így az­után ugy jártak, ahogyan a köz­mondás tartja: sokat markoltok A «AZ»ASA«I FŐTANÁCS feladatot végzett és kereset fogtak. A h búk sokfeleképpen mu (atko-Jak meg. Volt ahol a DÉFOSz nem vllte a verseny kérdését a népi bizottság elé, pedig olt eevütt van a szövet­kezet, a gépállomás, a hitel­szövelkezet, az MNDSz, EPOSz képviselője is, akikkel közösen sokkal jobban megtárgyalhatják a soronkővetkező feladatokat, egyben kia'akithatják a község egységes á'Iáspomját Ls. Nem elégíthették igy ki azután azo­kat a kívánságokat sem termé­szetesen, amelyek a dülőfelelő­sökön kérésziül az egyes dű­lőkből felkerültek. Ennek oka abban is kereshető, hogy akad­lak olyan helyek, — mint pél­dául itt kórnyékünkön állalá-l batí a tiszántúli járásban 8 Öszenliván, Ujszentiván, Kü­bekháza területén, — ahol a dülőfelelösök nagyrésze rend­szerie'en munkát Végzett és vé­gez. Nagyon ismeretesek éppen ezekben a községekben az úgy­nevezett skörbeniárői dülőfe­lelösök, akik a mondabeli hol­landihoz hasonlóan csak »bo­íyonganak« a gazdák között, de értekezletre a legritkább eset­ben hivják őket. A közős ki- soul.fc yl vánságok megbeszélésére pedig beszédéi < esek ezeken az értekezleteken. miniszter. ngilhrrt alkalom. Szcntmihályte­lek halárában a repülőtérnél dolgozó parasztok között még az is megeseít, hogy azt sem tudták, ki a dülőfelelős. Ennek természetesen ismét a szerve­zetlenség az oka, A dülőfelelSsnek éppen az a feladata, hogg itfgye a gazdák Ittvánsó ü't> hozza' számukra a támogatást, közvetlenül beszél­gessen a felvetődő nehézségek­ről. Nem vizsgálni kell a Üol­goző _ parasztokat, nem ellen­őrizni, hanem e'sősorban segí­teni, támogatni Természetesen az ellenőrzésnek is megvan a he­lye, de a kulábokkal, a mező­gazdásági verseny és a dolgozó parasztság ellenségeivel szem­ben. MindezJt a munkát a DÉFOSz szervezeteknek kell irányitaniok és valóban a DÉFOSz tegyen mindenütt a verseng gazdája. A tapasztalat azt matatja, hogy ahol a DÉFOSz gyengén mü­Hákosi elvtárs felszólalása a GF utolsó ülésén A Gazdasági Főtanács csü­törtökön tartotta utolsó ülését Napirend előtt felszólalt Ráko­si Mátyás elvtárs miniszterel­aökhelvettes, a Magyar Dolgo­zók Pártja főtitkára. — A Gazdasági Főtanács utolsó ülését tartja — mondotta Rákosi Mátyás. Demokráciánk fejlődésének" eredményeként ilyen ' szervezetre többé nincs szüksége. Nélkülözhetetlen volt azonban ez a szerv megalakulás -•a idején, 1915-ben, a demokrá­cia legsúlyosabb hónapjaiban és a következő esztendőkben. Azt hiszem, nem tnlzok, ha megállapítom, hogy a Gaz­dasági Főtanács demokrá­ciánk gazdasági életének megszilárdítása éa kifejteso­tése terén történelmi felada­tot végzett. Ezért én, mint a Főtanács egyik legrégibb munkatársa, köteles­ségemnek tartom, hogy köszö­netemet fejezzem ki mindazok­nak, akik e nagy munkában résztvettek, elsősorban Gerő Er­nőnek és Vas Zoltánnak. Főleg az ő vállaikra neheze­dett a Gazdasági Főtanács nagy munkájának terhe és ők szilár­dan álltak feladatuk magasla­tán akkor ís, amikor a reakció elkeseredett támadások központ­jává tette a Gazdasági Főtaná­csot, amelyben a demokrácia gazdasági alapjainak megerósi­tőjéfc látta. — Gazdasági fejlődésünk most már lehetővé tette, -hogy magasabb formája gazdasági szervezetet hoc. zunk létre. Ebből az alkalomból helyénvaló, hegy mégegyszer az egész ma­gyar demokrácia köszönetét tol­mácsoljam azért a ió munhá rt, amelyet a Gazdasagi Főtanács tagjai, munkatársai és a r o­tanáos titkárságának aouíattai végeztek, Kivánok mindnyájuk­nak további munkájukhoz sok sikert — mondotta "iteíü Rákosi elvtárs. NINCSENEK. ERVEIK A KÜLÜGYMINISZTEREK TANÁCSÁNAK SZERDAI ÜLÉS* A külügyminiszterek tanácsá­nak szerdai ülésén Visinszkij elnökölt. A távollevő Bcvint ITenderson helyettesítette. A miniszterek folytatták « »Ber­lin és valulakérdést vitáját. El­sőnek Visinszkij szólalt fel és en a nyugati külügy­ek előzőnapi megjegy­zésével foglalkozott Emlékez­tette az imperialistákat arra, hogy nem helyes az, hogyha a választási bizottságban Berlin­nek mind a négy: városrészét egyenlőszáma tag képviseli, mert a bizottságot nem a meg­szálló hatóság, hanem a német lakosság képviselőiből kell ősz­szeállitani. A nyugati hatalmak a választási tanácsol saját céljaikra akaiják felhasználni A Szovjeíanló külügyminisz­tere ezután azokkal a nyugati ellenvetésekkel foglalkozott, amelyek nem akarták, hogy a berlini társadalmi szervezetek is jelölhessenek képviselőket a városi gyűlésbe. A nyugatiak elutasító magatartása — mon­dotta Vislnsztdj — csakis az­zal a Törekvéssel magyarráz­ható, hogy korlátozni akar/ák a berlini lakosság széles körci­nek részvételét a választáso­kon, a városi tanácsot pedig saját céljaikra akarják felhasz­nálni. Visinszkij ezután • részletesen felett Acheson keddi ellenveté­seire és megcáfolta az ame­rikai külügyminiszter rágalmait szovjet javaslatra. Idézte a szovjet javaslatra, idezxe a köd'iVott a vereen^sém hátad f P^ncsnokság 1946 november aar. mint kellene htt vm „«- ot&diki Ülésének jegyzökönyvét. ugy, mint kellene. Ott van pél­dául Alsócsenge'e, ahol maga a DÉFOSz etnöke nem látja eléggé a verseny jelentőségét é* ez megmutatkozik a munkában is. Ha tehát zökkenők mutatkoz­nak valahol a termelési verseny menetében, akkor nem a pa­rasztságot kell elsősorban hi­báztatni ezért, hanem a szer­vezésben, a .DÉFOSz munkájá­ban kall a bajok mélyére nézni. Dolgozó parasztságunk legszé­lesebb tömege'ben, a kis- És kö­zépparasztokban egyaránt meg­van a lelkesedés és munkakedv a versengek iránt. Ezt bizonyí­totta egyébként a tavaszi vetés­terv százszázalékos végrehajtá­sa is. Segítséget, támogatási, komoly szervezeti erőt kelt ad­ni ebhez a jószándékhoz, ver­senykedvhez és akkor a terme­lési verseny döntő, na.gv sikere nem ís marad majd el. amelyben egyhangúan megálla­pították, hogy az akkori válasz­tás a demokratikus módszerek alkalmazásának p'éldaképéül szolgált. A Szovjetunió külügy­minisztere ezután számadatok­kal bizonyította, hogy az egy­hangúság módszere semmikép­pen sem akadályozza a pa­rancsnokság munkáját. Ezután Schumanr.ak azzal a kijelenté­sére' foglalkozott, me'y szerint a Szovjetunió küldöttségének mostani javaslatai hátravezető lépést- jetentettek volna az 1946-hoz képest. Schuman ér­telmezéséből kiderült, hogy a hátrafelé vezető lépést a pots­dami értekezleten elfogadott döntős teljesítése jelenti — mondotta Visinszkij. Schu­man nak azzal az állításával kapcsolatban, hogy a mosta­náig érvényben marad? szövet­ére-? érienőrzési rendszer zsák­utcába vezetett, Visinszkij ezt félelte: Ha a zsákutcáról és ennek okairól beszélünk, akikor meg kell állapítani, hogy ezek az okok a külön intézkedések politikájában kereseiidők. Eb­ből kivezető utat csak a nyu­gatiak szakadárpolitikájának felszámolásával lehet találni Tarlsanok szatad VÁISSZIUSFITCAL Befejezésül a szovjet külügy­miniszter javasolta, a szövet­ségesközi jrarancsnokság visz­szaállitását az 1946-ban négy­hatalmilag jóváhagyott szerve­zeti szabályzat alapján. Java­solta az egységes berlini vá­rosi tanács visszaállítását, sza­bad választások megtartásával. A szovjet küldöttség meggyő­ződése — mondotta Visinszkij végezetül —, hogy a Szovjet­javaslatainak elfogadása hozzá­segít a berlini kérdés rendezé­séhez közelebb visz bennünket a békeszerződés megkötéséhez Németországgal és meggyorsítja Németország egységes békesze­rető, demokratikus allammá tör­ténő átalakítását. Visinszkij után Acheson, Schuman, majd a Bevint he­lyettesítő Henderson szólalt fel. Egyikük sem terjesztett elő lé­nyeges érvet a brit és francia küldöttség által támogatott ame­rikai javaslat érdekeben, csak ismételgették keddi megállapí­tásaikat, a ^hátrafelé vezető lé­pés«-rőt. Acheson megismételte a kérdést, amelyet mái: az előző nap is felvetett Visinszkijnek: •Igaz-e, hogy a szovjet javas­tat szerint a berlini önkormány­zat bármely döntését megvál­toztathatja valamelyik meg­szálló hatalom'!* Schuman ki­jelentette, bogv a megszálló ha­talmak szerepe tjein a német nép érdekeinek védelme. haDem a béke előkészítése, fleudérsoa megismételte Bevin kijelentése^ hogy -a parancsnokság_ Kineve­zési, áthelyezési, és joga az egységes berüm ete®. igazgatási szer vaséi vezetd tisztviselőivel kapcsolatban ar« ra vezethet, hogy a város sgés® önkormányzati élete megáil Visinszkij válasza Ezután Visinszkij válaszolt a nyugati hatalmak képviselőinek felszólalására. Aehesonnal szem­ben minden kérdés eldöntésénél aa egyhangúság elvét védelmezte, Schuman megállapításaival kap­csolatban pedig kijelentette, hogyha a megszálló hatóságok szerepe nem a német nép érde­keinek a védelme, akkor furcsa helyzet keletkezik. Kitűnik, hogyj a német nép érdekel nem estiek egybe a béke előkészítésével. A kérdés ilyen beállításával neat lehet egyetérteni, mondotta « szovjet külügyminiszter. További véleménycsere a tár­gyait kérdés vitájában! semn* ujat nem hozott. A nyugati h®| talrnak képviselői megismételt© a> szövetségesközt parancsnoksága ban alkalmazott egyhanguságl elv elten Intézett érvelésüket, wiw lyet a szovjet külügymfnte többszőr megvédett ígyekertet a dolgot Ismét ugtj beállítani; mintha a németek jogainak W-í terjesztéséért szállnának síkra t berlini közigazgatásban. Ezrei 0 külügyminiszterek tanácsának 4 és félórás szerdái ülése befejeafe dőtt és a berlini kérdés vltóW csütörtökön folytatják tovább H Mdseíeo négy osziopki TÁ!H2$A CSACSIT • A kínai néphadsereg továbU folytatja támadását Csangsa, Honan tartomány fői árosa elle* A néphadsereg négy hadte3b» kőiül bei ül í0.000 emberrel ósxak;­keleti irányban támad. Négy másik hadtest elért® a Jangt® északi partvonalát és onnan dél felé vonul előre. Két hadtest kelet-nyugati irányban halad, míg 60 000 embor a .Jangce men­tén nyugat felől vonul Cran ;sn Irányában.

Next

/
Thumbnails
Contents