Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

őítTíta 1919 JnnitiB 1. 5 HARC a inásoiperceyr! — A gyár mindenese — mondják, a fick szalámigyár dolgozói Obranovics elvtárs, érdemrenddel kitüntetett szalámimesterről. ügy jár-kei itt a ttagy hufgyurő teknők között, a füstölőben a fojtó füstben, a jéghideg hűtőben, mintha itt izületet! volna. Ha nem is itt született, de már évtizedek óta megszokta ezt az életet. hét hete Pesten járt a HusTizenhat százalékkal növelte telje" siiményét a P í C K szalámigyár kötöző brigádja ipan Központban, egy értekezleten vett részt, hol a termelés problémáit vitatták meg. Azóta naponta többször átgondolta á hallottakat. Ha a kötözőbe jár, akarva, nem akarva A budapesti H E R C Z szalámigyár kötözőbrigádiának százszázaléfcon felüli teljesítményére kell gondolnia Ez a brigád a. Pick ezaiámigyárlian csak kilencvennégy. kiienovenhat százaiékot teljesít. — Ezen változtatni kell — dünnyögte maga elé, miközben a brigád munkáját nézte. — Dolgozunk szivvel-lélekkei mondotta a tegnapesti értekezleten Kiss Sándor brigádvezető. De a minőség rovására semmi esetre sem gyorsíthatjuk munkánkat. Nagy és nehéz feladat előtt állnak á kötözőbrigád tagjai A világviszonylatban is első helyen álló Pick szalámi minősége megtartása mellett termelésüket a Hercz-gyár teljesitménvéhez kell felemelni. Hosszú szakszerű vita után elfogadták Erős elvtárs termelési "felelős, Obranovics elvtárs szalámimester javaslatát, hogy a sznrkálás, amely a bőr aJatt maradt levegő és zsir eltávolítására szükkségea, elegendő, ha csak egyszer végzik a bekötés után. És az összedolgozásánál felesleges a hoszszu maszirozás, mert a nyári levegőhőmérséklet és a kéz melegsége következtében, ha sokáig maszirozzák, zsirosodás állhat elő, ami a bőr elválásához vezet, tehát nemcsak meggyorsul a termelés, hanem a bőr elválásával adódó hibák is ki tii szöböl ődnek. kiértékelésénél tizenhat százalék emelkedést hozott. Megnysrfék a Piek szálán: Igyár kötözőbrigád jácak tariai a másod nerceiért folytatott harcot- A munka megkönnyítése és racionalizálása itt is sikerrel járt. Jobban és tökéletesebben tudnak dolgozni és ezzel is elősegítik a május tizenötödikén az egész • nagyar nép által megszavazott lároméves terv sikeres befejezését és az uj ötéves terv meginlulását, amely a szocialista Magyarország sávi békés megvalósitával minden dolgozónak- anyagilag és szellemileg magasabb, emberibb életfeltételt biztosit. (Nagy Pál) Ipari számtani \mtnt a dolgozók az egyetem Mateiaatai Intézeten A Bólyai János Matematikai Társulat és a szegedi Tudományegyetem matematikai intézete közös rendezésében hétfőn délután mennyiségtani előadássorozat indul az üzemi dolgozók részére, itt fontos feladat aiit az intézet munkaközössége előtt, mégpedig az, hogy a dolgozók szakmai továbbképzésére is nagy súlyt kell helyezni. Meg kell szüntetni a kapitalista osztály kulturális monopóliumát. Éppen nagy munkában találtuk őket, mikor a megnyitó ünnepély előtt meglátogattuk az intézetet. A tanfolyam megnyiÍ

tásához szükséges dekorációkon végezték az utolsó simításokat. Dr. Aczél János tanársegéd váReggeí A tegnapesfci termelési értekezlet határozatával fogtak a kötözőbrigád tagiai munkához. Hinda rumoknak még ott cseng i fülében Papp elvtársnak az értekezleten mondott szavai: A választás eredménye bennünket is kötelez, hogy még jobbá, tökéletesebbé tegyük a termeléstami a hároméves terv befejezésihez és az uj ötéves terv megindításához szükséges.Nagy lendülettel indult a munka, ami később csak fokozódott. Mir a7, első óra után látszik, hogy emelkedés van a termelésben. A külső teremben Boldog Aptai öt másodpercenként nyom ja lábával sy töltőgép oedálját. De még ez sem öltönyül elég gyorsnak. — At kell térnünk két gépre — mondja Márton József. Egy cép nem győzi Most már valamennyien értik, hogy sikerül a tervük. Többen a toltőterem ablakára néznek, amelyen öt-hat másodperíenként jelennek meg a zsiro • Donyvafüggönyt felbillentve az ujabb és ujabb szalámirudak tHarc a másodpercekért, ez a szöveg van az ablak felett léV kis táblára irva. A másodperjekkel birkózik itt minden munkáskéz. Azokkal a másodpercekkel, amelyek egv-egv szalámimd kötözésénél csak kevés idői Jelentenek, de összeadva délután fél négykor, a munka be felezésekor pedig a teliositméni CSÖKKEN A HŐMÉRSÉKLET! Mérsékelt, időnként élén Srebb szél, változó felhőzet, töbfelé záporeső, zivatar. A hőmérséklet, főleg keleten csőkken. Áz idén már nem megy a töreklukba a maM! tesz itía és a nteágysseatfiáz] 0 jüos Fogasokat olajos, tancí, röp'abdázik és megismeri a cséplőgép kezelését a két fiatal traktoroslány Nemrégibea két fiatal láng keriilt trakíoristának a mezöheytesi gépállomásra. A makói Bajusz Irén és a m ed gyesegyházi Dénes Mária. Néhány héttel ezelőtt mindketten ott tanulták a traktorvezetés tudományát a mezőhegyest traktorvezető iskolán és legnagyobb vágyuk volt, hogy az iskola elvégzése után munkába állhassanak valamelyik gépáliomáson. Kein kslfeii sekásg vájni a vágyuk beteljesedésére. « Bajusz Irénnek munkásember az apja, Dénes Máriáé ujgazda Medgyesegyházán. Igen nehéz volt mindkettőjük gyermekkora. Keveset ültek az iskolakönyv mellett, mert korán volt szükség a munkájukra, hogy meglegyen a betevő falatjuk. Arról, hogy a lángok is lehetnek traktorvezetők, először az újságból olvasták. Medgyesegyházán ki is dobolták egyszer, de bizony ha kíváncsiak is voltak a lányok a pöfögő masinára, amit leginkább csak messziről ismertek, egy se mert jelentkezni Dénes Mária azonban sokat olvasott arról, hogy a traktor mennyire megkönnyíti a parasztember munkáját és ö bizony ebből a nehéz munkából kiskorától kivette a részét, ezért hát jelentkezett a traktoriskolára. fi maliéi S0r"-a1sél33!s ahonnan Bajusz Irén indult e! a mezőhegyes! gépállomás felé, az apja munkástársaitól hallott beszélni gépesítésről, arról, hogy az ipari munkások milyen hatni mas segítséget visznek a gépállomással a falunak. Az iskolán mindketten jól tanultak, megszerették a gépet s a hatodik héten már kezes jószágként engedelmeskedett nekik a nagy Hoffher. • i Most csak ők kelfen vannak traktoros-lányok Mezőhegyesen. Mindkeltőjüket a géápllomás udvarán találjuk meg. amint az ebéduláni szünetben éppen vidáman röplabdáinak a többi traktorossal. Jól illik a két lány mosolygós, játéktól s a nap. fénylői kipirult arcához a fakullzöld szereiőruha. — Kem így megy egSsz nap, csak ebéd után van Kis röplabdázás — mondja nevelve Bajusz Irén. — Délelőtt Mannát együtt a fOgaokat olajozzuk, délután pedig tanulunk. Ha pe lig le'i valahová a vOntaiös, azonnal utazom ki — mondja büszkén, — mert most én lettem az állomás vontatása. Dénes Mária azzal büszkélkedik el, hogy mit és mennyi mindent it tanulunk. A délutáni szemináriumon a mar§i-lenini ideológiát ismerik meg, a szakoktatáson pedig egyre közelebb kerülnek a gépek szivéhez és most nagyban ismerkednek a cséplőgép kezelésével is, hogy megállják aralás után a helyüket. — Bizony az idén már nem megyünk Le a töreklukba tüdőre szívni a port, hanoin ott ke retjük a. szíjat f°rgató trák. iort. Sokat beszélgetünk manójukról és ieíve'krSI Mindkettőjüknek, a munkáslánynak és a paraszílánynak is egy a célja: segíteni a föld dolgozóin, segíteni megalkotni a gondtalan, szebb életet Munkájukkal biztosan hozzá segítenek ehhez, hiszen amint maguk mondják: — Egyformán szereljük a földet és a gépel, de legjobban szereljük a mieinket, a dolgozóm- » . Jóleső derűlátással bucsuzunk a gépállomást 61,mert tudjuk, hogy a munkásemberek százezrei mellett ott állnak százezrével a Bajusz Irének és a Dénes Máriák is, akik szeretik a földet, a gépet és dolgoznak a legnagyobb értéknek, az embernek a boldogságáért. Pozsonyi Sándor zolta néhány szóval a tanfoyam menetét: — Viszonozni akarjuk a munkásságnak azt a nagy segítséget. amellyel a kulturális élet megindításához, a tudományos munka fejlesztéséhez hozzájárult. Az ó munkájuk értéktöbbletéből kaptuk meg mi a tudományos statuson keresztül a nagyobb fizetésünket s ezt mi nekik több munkával akarjuk viszonozni. Az első héten arányés százalékszámítás, majd a következő heteken terület- és köbtartalom számítás van az órarenden. Ezt követik a grafikokon készítéséről; a fogarléo használatáról és a normas/ámitásról szóló előadások. Hétfőn 5—7-ig, majd szerdán 5-től fél 7-ig van előadás és gyakorlat egymást váltogatva. Ez azt a jelt szolgálja, hogy a munkásokat munkájuk végzésében elősegítsük és munkájukat jobbá és tudatosabbá tegyük. Ezt várja tőlünk népi demokratikus államunk fejlődése s ezt tőlünk telhetőleg meg is tesszük. Harc a? epsis^as im'zM A deszki gépállomás vezetősége fontos "szerepnek tartja a dolgozók jó ivóvízellátását is, ezért a napokban történt vezetőségi értekezleten elhatározták, hogy a közeli Vizner-féle mélyfúrású ártézikutból saját erejükből a gépállomás területére vezetik á vizet. A vii vezetéki csövek lefektetését a mar napon meg is kezdték. Eepen Révész Lajos fiatal, jófizikumu vasöntöszakmunkás gépá'Iomasvezető vette kezébe az ásót é* mutatott jó példát a körülötte serénykedő rögtönzött munkásbrigádnak, akik örömteli arccal lestők, .várták Révész elvtárs utasításait, mert ma nemcsak jelképesen történik meg az első kapavágás, mint a fasiszta Horthy-rendszerben, hanem var lóságban is. AZ ORVOSOK ÉRDEKLŐDÉSE X. A DOLGOZOK FELÉ FORDÜLT budapesti — mondja Siraub F. Brunú professzor, akit a egyetemre neveztek ki tanárnak Pénteken érkezett haza a hévizi orvoshétről Straub Ferenc Bruno egyetemi tanár, Kossuth-díjas professzor. A nagyjelentőségű kongresszusról és az azon tartott előadásáról munkája közben nyilatkozik a Délmagyarorszá gnak. — A népi demokrácia különös gondot fordit az orvosok továbbképzésére. Többek kőzött ezért rendeztük meg a hévizi kongresszust is, amelynek nagyjelentőségű probléma állt a középpontjában. Tulaj-1 donképpen azzal foglalkoztunk, hogy a megbetegedett és a betegségből kigyógyult munkásokat milyen munkahelyekre lehet beállítani, ami az egészségre és gyógyulására nem káros. — A felszabadulás óta mindinkább fokozódik az a munka, amely a tudományra hárul —, folytatja elgondolkozva. De megéri, mert látjuk azt, hogy az orvosi munkát, melyet Önzetlenül a nép egészségvédelmének szolgálatába állítottunk, a népi demokrácia kellőképpen értékeli. Jó példa volt erre a hévizi orvoskongresszus. Ezer orvos számára tette lehetővé a kormány ezt a jelentős találkozót, hogy közösen megbeszélhessük a különböző tudományos problémákat, igy nem csoda tehát, hogy az orvosok érdeklődése a dolgozók felé, a dolgozók egészségvédelme felé fordult. " -Straub professzor intézetében állandó munka folyik. Sürgő-forgó fehérköpenyes "férfiaki nők dolgoznak a kísérleti asztaloknál. A laikus első pillanatra nem is tudja felfogni, hogy milyen nagyjelentőségű munkát végez a szegedi Orvosvegytani Intézet'. — A fölszabadulás óta folytatott kísérletek lassan a befejezéshez közelednek. Most állítjuk össze az eddigi munkánkról szóló értekezést — mondja Straub elvtárs az izom működését és ennek a működésnek kémiai feltételeit vizsgáltuk. Nem elszigetelt probléma ez, bár annak látszik. Főleg a sziv és a máj izomzatának szerkezetét és mozgását figyelhetjük meg jól a kialakult uj szemlélet szemüvegén át. — A hévizi orvoskongreszszuson tartott előadásom is ennek az uj tudományos felfogásnak a jegyében hangzott el — emlékszik vissza a -biokémiai intézet professzora. — Nemsokára eljut az orvostudomány odáig, hogy a szervezetben lejátszódó folyamatokat már előbb felismerjük, mint ahogy azok esetleg kórossá, betegessé válnak. fey sok bajtelőzhelünk mct*. Ennek a felfedezésnek gyakorlati kihasználása népi demokráciánk uj orvosgenerációjának a feladata. Straub professzor Budapestre helyezését a hallgatóság és mert a nagyjelentőségű kuftttómunkába örömmel kapcsolódott be az intézet minden tafgja. — Budapestre megyek. Ei' nem előléptetés — magyarázza meg a népszerű egyetemi tanár —, ott több munka s nagyobb felelősség vár. Huszonöt évig éltem Szegeden és szegedinek számitok. Nemcsak azért, mert itt laktam, hanem az-irt is, nehíz elválnom ettől a várostól, mert a szegedi egyetemnek köszönhetem, hogy átlagon felüli tudományos kiképzést kaptam. Egyetemi tanulmányaimat ugyanis Szegeden végeztem el. — Pesten szép laboratóriumi korszerű berendezés és tehetséges, fiatal munkatársak várnak. Népi demokráciánk ezt a korszerűen felszerelt intézetet azéit bocsátotta a rendelkezésemre, hogy minél többet dolgozzak a népért. Ezt szívesen teszem, mert a háború alatt tönkrement szegedi intézetet a hároméves terv során szerelték fel, ami ösztönzést jelentett mindnyájjunk számára a nagyobb és komolyabb erőfeszítésekhez. A* utódom itt szintén nagyjelentóáégü kísérletet kezd majd el — fejezi be Straub elvtárs a beszélgetést. — Nehezen válok el Szegedtől — mondja bucsuzólü. — Szegedet mindig kedves emléaT munkatársaik kíssT lehangol jkeim között tartom majd meg. lódva fogadták. Ez érthető új, (Gábris László)