Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-03 / 128. szám

4 PÁNTOT, ISW fxmuf A A NEMZETKÖZI EGYEZMENY EGYETLEN EGÉSZNEK TEKINTENDŐ ÉS NEM DARABOLHATÓ FEL — mondottá Visinszkij — Folytatják a berlini kérdés vitáját A külügyminiszterek taná. tsának szerdai ülésén Schurnan elnökölt. Elsőnek Visinszkij, a Szovjetunió külügymiuisztere szólalt fel. Schurnan beszédével kapcsolatban kijelenlette: Németország föderalirálá-sának szószólói kitartanak amellett, hogy minden hatalmat a tartományoknak kell juttatni s a kormánynak csak az állami közigazgatás ko tótorott területéi kcil meghagyni. Ez az elv jutott kifejezésre az úgynevezett bonni .alkotmányban, amely nem demokratikus volt amiatt nem lehet Németország egysé .0 helyreállításának alapja. Ez csökkenti a jelentőségét. Ez az a lényeges pont, amely miatt a szovJet kormány nem érthet egyet Schurnan nézetével. A szovjet kormány már az 1917 mártiusábun Moszkvában tartott külügyminiszteri értekezleten Javasolta ideiglenes német ílami értekezlet határozatainak kormány felállítását a potskla - i értekezlet határozatainak megfelelően. A nyugati hataltnak a javaslatot nem fogadták el. Azt a tényt, hogy a szovjet kormány a külügyminiszterek tanácsának mostani ülésszakán javasolta az egységes német államtanács megteremtését, az egységes német kormány megalakítását megelőzően, általános, demokratikus választások alapján — az magyarázza meg, hogy a szovjet kormány megakarja könnyíteni az általános megBgyczé> elérését. R töttarálls rendszer eüee ti)3aKizna» a némel demokraták Ila a hároin nyugati hatalom hajlandó tárgyalási alapul elfogadni azokat a javaslatokat, amelyeket a sszovjet küldöttsség már a moszkvai és londoni ülésszakon előlerjeszlclt, ugy a szovjet küldöttség természetesen kész, hogy megvitassa az egységes német demokratikus kormány megalakítására irányuló intézkedések kérdését, ezen az alapon. A három .nyugati hatalomnak az egységes német kormány megteremtése kérdésében előterjesztett javaslatai nem szolgálhatnak megegyezési alapul, mert ezek a javaslatok az egységes német kormáfij megteremtését az ugypevezett bonni alkotmány alapján tartják szem előtt. A szovjet kormány már rámutatott arra, hogy az úgynevezett bonni alkotmány segítségével akarják ráerőszakolni a német népre a föderális rendszert, amely ellen a széles német demokratikus körök tiltaipznak. A német népnek nem adták meg a lehetőséget, hogy részt vegyen ennek az alkotmánynak megvitatásában, amelyet a demokratikus jogok MEGSÉRTÉSÉVEL MESTERSÉGEDEN összeválogatott kicsiny csoport dolgozott ki Ezt az alkotmányt egyáltalán nem lehet demokratikusnak minősíteni. Visinszkij beszéde után a miniszterek megállapodtak abban, hogy áttérnek a napirend második pontjára. Meg kell őrizni az egyhangúság módszerst Acheson javasolta, hogy először a berlini közigazgatás több kérdéseinek: megvizsgálásához fogjanak hozzá. KijeJenlelle: nemzetközi egyezmények alapján tartózkodunk Berlinben, majd azt mondotta, hogy a berlini szövetséges, közi parancsnokságnak csak bizonyos szigorúan körülhatárolt esetekben kell alkalmaznia az egyhangúság elvét. Javasolta, hogy más esetben a kérdést szótöbbséggel döntsék el. A kérdések egyrészét pedig hagyják meg Berlin különböző városrészei parancsnokai, nak hatáskörében. Schurnan kijelentette, hogy a berlini kérdés jelentékeny mértékl>en technikai természetű és felvetette azt a kérdést, milyen feltételek mellett állitandó vissza a szővotségeskőzi parancsnokság és milyen mértékben alkalmazzák az egyhangúság elvét. Bevin hangoztatta, hogy a brit kormány hajlandó viszszaállitani a berlini szövetségesközi parancsnokságot azzal a feltétellel, hogy az egyhangúsággal eldöntendő kérdések körét korlátozzák. Ezután ismét Visinszkij szólalt fel. Mint mondotta, igen Fontos volt Achesonnák az a megállapítása, hogy az Egye-' sült Államok berlini városrészeiket nemzetközi egyezmények alapján tartják megszállva. Ebből következik, hogy az Egyesült Államok kormánj'ának bo kell tartania ezeket az egyezményeket. A nemzetközi egyezmények pedig Berlin négyhatalmi közigazgatás, sáról azt mondják, a nyugati hatalmak azért vannak ott, hogy meghatározott feladatokat teljesítsenek Berlin közigazgatását illetően és erre a közigazgatásra a nemzetközi egyezmények négyhatalmi alapot írnak elő. Á Szovjetunió küldöttsége nem uj szövetségesközi parancsnokság létesítését javasolja Berlinben valamilyen újfajta elvek alapján, hanem ennek a parancsnokságnak visszaállítását, hogy annak a nemzetközi egyezménynek megfelelően működjék, amely ezen a téren jogforrás. Visinszkij hangsúlyozta, hogy a Berlini négyhatalmi igaz galásra vonatkozó egyezmény elengedhetetlennek és szükségesnek ismeri el a hatalmak együttműködését, mert csak igy kerülhető el a város igazgatásában a rendetlenség és zűrzavar. Természetes, hogy a szővetségeskőzi parancsnokság feladatainak kérdése fontos, de minden körülmények között meg kell őrizni a határozathozatalnak azt a módszerét, amely előzőleg érvényben volt — az dgyhanguság módszerét. flsHeson: Le'ieleMei BsrJiiú az egyheniíusón e'vs alapján kormányozni Visinszkij jogHermészclü hivatkozásokkal támasztotta alá érveit. Emlékeztetett arra, hogy a négy bérlini főparancsnok már 1916 januárjában elfogad ta a szövetségesközi parancsnokságra vonalkozó szabályokat, amelyeknek egyik pontja megállapilja, hogy csak azok a határozatok érvényesek, ametyeket a négy hatalom képviselői egyhangúan hozlak. Ezt megelőzően 1945-ben is kimondották, hogy a Berlinben székelő katonai parancsnokok értekezleteinek egyhangúan keli határozatot hozniok és ha valamilyen kérdésben eltérnének a vélemények, azt az egyeztetési bizottság elé kell terjeszteni Ezt a szabályt is azért hozták, hogy a négy fél egyhanguságót elérjék. Olyan város közigazgatását, ahol négy hatóság van, nem lehet o hatóságok értekezlete nélkül lebonyolitani, Az a helyzet pedig, hogy három hatóság egy módon és a negyedik más módon járjon el. éppúgy megenged letetten mint ahogy lehetetlen az egyik megszálló halóság akaratát a másik háromnak alávetni csak azért, mert a három számszerűleg több mint egy. Ezért az egyhangúság elve az egyetlen helyes elv. Ezért javasoljuk — mondotta Visinszkij — a négyhatalmi parancsnokságiak a korábbi alapon történő, az egyhangúság elvének alapján való helyreállítását. Ha megpróbáljuk az ügyeket ü többség kívánságának meg?®, lelően intézni, ex azt jelenti, hogy három fél akaratát ráerőszakolják egyre. Es ellestétben áh a nemzetközi egye*mények alapelveivel. Nemzetközi egyezményt nem lehet olymódon alkalmazni, hogy azt a részt, amely ax egy ik fél szárnára előnyös, elismerjük, M előnytelen részt pedig félredobjuk. A nemzetközi egyezmény egyetlen egésznek tekintendő éa uem darabolható feí. Szovie Május 23-5n a jugoszláv külüggniinlcztérium a belgrádi szovjet nagykövetségnek jegyzéket nyújtott át. amely azt az állítást tartalmazva, hogy a szovjet kormány ellenséges és megkülönböztető tevékenységet folytat Jugoszláviával szemben és a szovjet-jugoszláv szerződést paplrronggyá változtatja. Ezt az állítását a jugoszláv kormányt a forradalmár jugoszláv emigránsok szovjetunióbeli tevékenységére való utalásra alapítja, amit a jegyzék Jugoszláviával szemben ellenséges tevékenységnek jellemez; í ji ! fl jegyzék a jugoszláv kormány tiltakozásával és azzal a követeléssel végződik, hogy a szovjet kormány tiltsa be a jugoszláv emigránsok tevékenységét a Szovjetunióban és ennek keretében a jugoszláv emigránsok moszkvai lapjának megjelenését. "I fl jugoszláv kormány május 23-1 jegyzékére válaszolva a belgrádi szovjet nagykövetség a következő szovjet jegyzéket adta át a jugoszláv külügyminisztériumnak: |j fl szovjet kormány, mint nyílt durva rágalmat, visszautasítja a jugoszláv külügyminisztériumnak azt az állítását, mintha a szovjet kormány Jugoszláviával szemben ellenséges és megkülönböztető te •vékenységet folytatna, flz effajta rágalmazó állításnak az a oélja, hogy Jugoszlávia népeit megtévesszék és leplezzék előttük azt az igazságot, hogy a jugoszlávszoyjet viszony megromlásának oka a jugoszláv kormánynak 8 Szovjetunióval szembea folytatott ellenséges politikája, fl szovjet kormány 1949 február 11-i jegyzékében már megfelelő értékelést adott a jugoszláv kormánynak erről a politikájáról. Nem szabad összekeverni a szovjet kormánynak a jelenlegi jugoszláv kormánnyal szemben folytatott politikáját Jugoszláviához való viszonyával, a jugoszláv néphez való viszonyával, A jugoszláv kormány elvesztette azt a jogot, hogy a Szovjetuniótól barátságos magatartást várjon, mivel a jugoszláv kormány tevékenységét a Szovjetunióval szemben ellenséges politika jellemzi, amennyiben Jugoszláviában kommunistaellenes és demokráriaellencs! terrorista rendszert vezetett be, a Szovjetunió ellen harcot folytat és eizel a logika erejénél fogva átállt a Szovjetunió iránt ellenséges táborhoz, sajtóját pedig az imperialisták fasiszta ügynökei által folytatott féktelen szovjetellenes agitáció szócsővévé tette, flmi a szovjet kormánynak Jugoszláviához, azaz Jugoszlávia népeihez való viszonyát illeti, az mindig barátságos volt és változatlanul az is marad. Közismert ezi a számos tény, amely a Szovjetunió részéről Jugoszlávia né peinek mind a háború Idején, mind pedig a háború utáni Időszakban nyújtott segítségéről tanúskodik. Senki sem tagadhatja, hogy Jugoszláviánál^ mint független államnak létezése a hitleri Németország szétverésének eredménye, anübea a Szovjetunió döntő szerepei játszott. Nem lehet eltitkolni Jugoszlávia népei előtt azt a hatalmas gazdasági, kulturális, technikai' és egyéb segítséget, amelyet a jugoszláv nemzetgazdaság liáboru utáni fejlesztéséhez a Szovjetunió nyújtott. Ismeretes a Szovjetunió Jugoszláviának nyújtott politikai segítsége is nemzetközi téren, fl Szovjetunió következetesen védelmezte Jugoszlávia jogos érdekelt számos nemzetközi értekezleten olyan kérdések .megvitatása során, amelyek Jugoszlávia állami érdekeif érintették, ( Mindez; megcáfolhatatlan bizonyítók arra, hogy a szovjet kormány barátságos politikát íolylat Jugoszlávia népei iránt. Ilyen tények világánál nem megfepő, hogy a jugoszláv kormány ellenséges politikáját a Szovjetunióval szemben nem Sosztják azok a jugoszláv polgárok, akik Jugoszlávia és a Szovjetunió barátságában, országuk függellenségénrk komoíy biztositékát látják. Jelenleg azok a polgárok, akiket a jugoszláv terrorista rendszer üldöz, csak Jugoszlávia halárain kivüi tudnak lehetőséget szerezni arra, hogy kifejezzé k negöliv ál fáspontjukat a jugoszláv kormány szoyjetellenes politikájával szemben. ílyen tagadó álláspontot juttatnak kifejezésre a jugoszláv kormány polr'.ifcájival szemben azok a jugoszláv forradalmár emigránsok Is, akik a Szovjetunióban élnek és Moszkvában lapot adnak ld A szovjet kormány elhalározta, hogy vendégjogot biztosit a jugoszláv hazafias emigránsok nak, akiket a jugoszláv demokráciaellenes rendszer derrmkra'ikus és szocialista meggyőződésűimét üldöz. A szovjet kormány feljelenti, hogjr továbbra is vendégjogot biztosit a jugoszláv forradalmi emigránsoknak. Ez természetesen ncrn jelenti azt, amit a jugoszláv jegyzék helytelenül állit, hogy a szovjet kormány vagy áhami szervei telje* támogatást nyújtanának a jugoszláv fórra, dahnár emigránsoknak. Nem szabad összekeverni kél olyan különböző dolgot, mint a forradalmi emigránsoknak adott menedékjog és a tevékenységüknek adott »teljes támogatás*, mert ez jogi képtelenségre vezetne. A Szovjeluniőban élő jugoszláv forradalmi, emigránsok, nak nincs szükségük a szovjel hatóságok támogatására, mert a szovjet közönség és a szovjet polgárok barátaiknak és testvéreiknek tekintik és kielégítő tárnovalásbam részesítik őket. Ex kétségtelenül azt jelent* hojy a szovjet kormány ne« akadályozza meg, hogy a Szov jelunió polgárai támogassák * jugoszláv forradalmár emigránsok tevékenységét. A szovjel kormány szükségesnek taríji kijelenteni, hogy nem gátolja meg és nem szándékozik gjitolni a szovjet áüampoigárokal aljban, hogy támogassák a jugoszláv emigránsokat, mert a szovjet állampolgároknak «e alk'oimányok érteimében ez idegenithetetion joga. Mind ezek fi gyeTembevélefev* a szovjet kormány csak políií.kai és jogi Tájékozatlan •ágnak tekintheti az 1019 május 23 ár. kett jugoszláv jegyzéknek az állítását, hogy, a szovjet fojr. mány i a legnagyobb mértéit>ca beavatkozik JugoszÜsií belső ügyeibe* azáltal, hogy menedékjogot ad a jugosa&v forradalmár emigránsoknak éa nem-akadályozza meg tevékenységüket. A jugoszláv kormány •követeti* — valóban követeli, — hogy a szovjet kormány íi&s® meg a jugoszláv forradalmár emigránsok lapjának továbítf megjelenését. Másszóval a jugoszláv kormány >követe«H hogy a Szovjetunió kormány* saját országában olyan komára, nista elten es és demokráciáik, lenes terroruralmat létesítse*, mint amely ma Jugoszláviába® uralkodik, megtorló intézteié, sekkel, bebörlönzésekket S&-. nyegesse meg a kommunlstáfcafc demokratákat, páríonldvüliefcw. és általában piindeukit, aki 4 Jugoszlávia és a SzovjotuaSJ közti barátságot támogatja." Nem gondolja-e a jugoszüi kormány, jiogyezek a neve tak ge. »követelések végeredmény^ ben »a legnagyobb mértékű beavatkozásit jelentik a Szovjci» unió bekő ügyeibet Nem SNXRdolja-e a jugoszláv kormány hogy nevetséges helyzetbe kod< za magát ennek a képtelen volelésnek* hangoztatásával? * A jugoszláv jegyzék hazaáivh lóknak nevezi a Szovjotunióta® lévő jugoszláv forr3daImAj emigránsokat A szovjet fcow, mánynak mis a néze'e. A saoV.j jet kormány ugy véli, hogy « jugoszláv forradalmár cmigHtoj sok igazi szocialisták és demati kraták, Jugoszlávia igazi fstó a jugoszláv függetlenség clszfcfi harcosai és * Jugoszlávia és « Szovjetunió közötti barát építői. Aki árulókat keres a J*« goszlávok között, ne a jugwg szláv forradalmár emigránsoSj hanem azok között az urakklK zött nézzen szét, alcik alá ak»r-< ják aknázni a barátságot tt Szovjetunió és Jugoszlávia va4 zött, aldk ezzel gyengítik J«« goszláviát és azoknak ax országoknak sorsát készítik számára, amelyek az Imperializmus jármába kendtek és«* vesztették fügaettenségi'kei