Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-02 / 127. szám

6 MAJD MEG LATJUK ki (eyz> a ic ... Páros munkaversenyben a szegedi üzemek Vállalatvezetői beszámolók óta • Szegedi Kendergyár és az Uj­szegedi Kenderben nagy készü­lődés folyik a junius elsején meginduló páros versenyre, amely december harmincegyig tart. A két gyár dolgozói ezzel a versennyel utolsó rohamra in­ják ugy az egyik, mint a másik üzemben. i i i. | u A szocialista munkaverseny, amely ma az üzemekben folyik, aj szint, uj lendületet kapott a páros versenyek megindulásá­val. Ez az uj verseny egy lépés­)_---_ . - sel előbbre, uj szakaszba viszi a dolgozókat — az ötévc3 terv biztosításáért a szocializmusért folyó harcban. A verseny győztesei mi leszünk A szegedi kendergyár hatal­mas csarnokában, ahol a vizes­fonó előfonó ós a nyujt^gépek vannak, két nap óta munkaküz­ben lv» egy kis idejük akadt, de főleg munka befejeztével össze­bújtak a munkások. A páros verseny megnyerése volt beszé­dük tárgya. Most itt állnak az üzemi bi­zottság irodájában, Nagy Jó­zsefné Adok Alargit nynjtós, Or­dögh Etel, Zombori Vera cérná­*ó munkásnők. Márki Mihály vizesfonó és Juszt József elő­fonó művezetők. A most alakult hat uj brigád vezetői. Kezük­ben papír, frissen gépelt szöveg van rajta. páros VersenyszcizGíés Mindjárt megalakulásuk után versenybe léptek egymással. A jayujtóhrigádok a gillfonó anyaggal való zavartalan ellátá­sát Is a munkafegyelem meg­szilárdítását, a cérnázó selejt­csökkentést és a munkaerők százszázalékos kihasználását tűzték ki maguk elé, hogy igy kollektiven maguk közötti ver­sennyel segítsék eió a verseny megnyerését. Futótűzként terjedt el a hir a gyárban, hogy még a vizes és előfonók művezetői és se­gédmüvczctői is brigádba tö­mörültek. összefogva egymássW versenyezre igyekeznek "a gépek hatásfokát, növelnff Suszter Já­nos brigád felel ős büszkin beszól kúlönösvü a művezetőktől. Mint mondja, nemosak Szegeden, ha­nem országos viszonylatban is ez az első müvezetőbrigád. Már akár el is könyvelhetjük ft versenyt. A verseny győztesei mi leszünk — mondja Suszter JJánós. Ez a nagy győzniakarás nm ia szegedi Kenderben ural­kodik, nehéz feladat elő állít­ja majd a Magyar Kender dol­gozóit. Az Ujszegedi Magyar Ken­dergyár dolgozói a páros ver­seny megindulásának előesté­jén a gyár különböző üzemeiben röpgyiílé«ckre ültek össze, hogy meglxjszéljék a verseny sikeres levezetésének feltételeit. A szövőben az expedíciós üzemben egy emberként lelke­sednek. Különös örömükre szol­gál, hogy nemrégen még hatal­mas nehézségekkel küzdöttek és most versenyképesnek mondhat­ják a gyárát Részleteiben tár­gyalnak" meg minden lehetősé­get, ami a termelés fokozását pecithoti elő. — Minden erőnk­kel, tudásunkkal azon leszünk, hogy a versenyt a mi vállala­tiunk nyerje "meg — mondja (3ági elvtárs. 0 laUatoSfiiüfccSv&en Sugár elvtárs viszi a szót: (Fel­adatunk a versenyben a gé­pek ' karbantartása és őrködni az üzem menetének biztosítása felett. Az előkészítőben a két gyár dolgozóinak eddigi viszo­nyáról és a most kezdődő ver­seny közös céljáról beszél Kiss Sándor segédmester. Mikor al elsőbbségre terelődik a szó, Far­kas Istvánné szól közbe. Meg­fogadtuk, hogy mi leszünk az elsők és ebből nem is engedünk. Egy gondolaton vannak vele l'ászti Ferencné, Bacsónő és a többiek, akik egyéni párosver­senv.® léptek egymással % gyűlés után Páros versenyiáz fogta el a művezetőket is. Kö­ziűk nyolcan hívták ki egymást, hogy á gépállás csökkentése és a gép hatásfokemelésében na­gyobb eredményt érjenek el. Mi sem hagyjuk magunkat, mondja Adók Margit termelési felelős a röpgyülés után a jegy­zőkönyveket nézi. Mutatják ezek a papirravetett sorok, hogy a vállalat dolgozói tudják miért dolgoznak és mutatják, hogy a gyár, a termelőeszközök, amely az uj társadalmi rend, az uj Magyarország építésének alap* iai, jó kezekben vannak. (Nagy Pál) Csütörtök, 1949 junius % 3Unai Mitiabái _ szoknya. - és egyéb szemrevaló holmik az állami ipari leányhkolm kézimunkakiállitásán Érdemes megnézni — tnilyen sok szép — éií már másod­szorra nézem meg. — Ezeket ieliet hallani az állami ipari leányiskola (volt zárda) bonyo­lult lépcsőházában, miközben törtetünk föl a harmadik eme­lőire. — Tényleg érdemes meg­nézni — állapítja meg minden, ki, aki még először látja. A állatni ipari leányiskola ezévi hézimunkahiátlitása ez A falakat művészies tervezeté szépen festett szabásminták ta­karjdk. Alig lehet a terembe beljebb lépni a sok látnivaló­lói A legkülönbözőbb torockói, mezőkövesdi, erdélyi liimzésű babakelengyék, brüsszeli csip­í&őme Bácsi - MEG UGY DÖME BÁCSI... A deszki gépállomás felkészült a cséplésre Nyári forróság pörköli a ha­Lártl A földeken szerte dol­gozó parasztok sürün töröl, gelik izzadtságtól gyöngyöző arcukat. Szinte megkönnyeb­bülés, amikor a mesgye végén egy-egy árnyaiadó meggyfa alá ér a kapás. A falu is kihalt Az utcák házai álmosan csuk­Iák be abiaksszeinüket. Egyedül csak a deszki gép­állomás telepén nagy a sürgés­forgás. Az egymás mellett so­rakozó benzines hordók kö­zölt olajosruhiáhs traktorislák serénykednek. Benzinnel töltik meg az éhesgyomru vastartá­lyokat. A műhelyben is lázas munka folyik. Á kovács'kohó izzó parazsa melegíti a haj. litásra váró vékony kis vas­pálcákat. A gépeket reperálják A cséplési szezónra készülő­dünk — mondja rövidem a gépállomás vezetője. A trakto­rokat is ápolás alá vesszük mint orvos a beteget — szól a beszédbe egy szurósszemü legény. Nem vallánk szégyent Ugye elvtársak jók lesznek a gépek — szól az állomás fiatal vezelője á többiekhez. Azt meghisszük — válaszol­nak egymás szavába kapva a traktorislák. Meg is nézheti majd ezeknek a munkáját akárki. Azt hiszem nem fo­gunk szégyent vallani velük, — szól újra a vezelő. Alig hinném — válaszol vissza ke­ményen Döme András elvtárs a géjvállomás egyik legjobb traktoristája, aki nemrég lelte zsebre azt a hétszáz forintot, amivel megjutalmazták. A szántás idején is megálltuk mi a sarat -*• folytatja büszkén Döme elvtárs — miközben megveregeti traktorát. Olyan ez — mondja — mint a szüt­fogndóú jószág. Ha ápol juk, jól dolgozik. Én pedig ápolom. Csau igy lehet jó eredményt elérni. Az ősszel egyedül egy­magam ötszázholdat hasigat­tatn fel. Igy meg — ugy Ez így van — szól közbe hirtelen egy fiatal traktorísia. Mi is csak csodálkoztunk András bácsi teljesítményén. Miközben András bácsi arca elmosolyodik — az elvtárs to­vább folytatja: — Ami igaz; az igaz. Valósággal irigykedve néztünk rá. Állandóan Csak azt hallottuk az egéssz faluban, hogy igy a Döme bácsi, meg ugy a Döme bácsi. Mindenki, akinél egyszer szántolt meg­szerette a munkáját. Naiiát azért nemcsak én dol­goztam egyedül — szakilja fél­be az elvtársat az idős trák­torista. Mindannyionk becsü­letes, és jó munkájának kö. szönhető az, hogy áz elsők kö­zött vagyunk — meg annak, hogy mindig egymás segitsé­gére sieltünlk. Dolgoztunk azért, hogy minél több földet szántsunk fel — hogy minél több legyen a termés. Az biz­tos, hogy megszerettek ben­nünket a dolgozó parasztok. Sürün felkerestek bennünket a falu parasztjai, akik segítsé­gért jöttek hozzánk. Adtunk gépeket is csak azért, hogy elősegítsük a parasztokat a termelésben. A „rongyos" kulák Erről jut eszembe, hogy mi­lyen furfangos a kulák. Az biztos — emlékszik vissza az állomás vezetője is. Nem is gondoltam volna; hogy ilyen fondorlatos módon akar meg­téveszteni bennünket Csánvi Ignác, akinek negyven hold­ja van ilt a deszki határban — folytatja András bácsi. Bon­gyos ruhájában öltözve jött el ide velőgépet kérni — és ha nem vagyunk éberek, és én nem ismerem fel, hát még pénzt sem kértünk volna tőle a használatért. Ez bizony igy van — mondják szinte egy­szerre a trakloristák. Ha mi azt akarjuk — mondja befeje­zésül Döme András trákto i ta. hogy jó munkát végezzünk, akkor nemcsak szántanunk kell, hanem vigyázni a kulá­kok mesterkedéseire is. A S*OYií!?'j!iiíföai vánzett lanalrául eredménye: Kiibekházdra e%y szál vezetéken megy az áram... Már jól lent jár a nap, mt­kor Darőczi István kübekházai parasztember kapával villán megállt a falu szélén — a dup­la oszlopra szerelt transzformá­tor alatt. Sehogy sem tudott el­igazodni rajta. Hogyan lehet az, hogy csak egy vezetéken jön az áram és innen pedig már három szállal megy to­vább a faluba. Néhány heie amikor oszlopozás közben hal­lották, hogy majd csak egy szál dróton jön az áram, egyesek azt mondták: Ebből sem lesz semmi Most pedig már nemcsak az utcán, hanem a házakban is vi­lágit a villany. Ilibe'ellen volt a kübekiele, de mások szá­mára is. UJ VEZETÉSI MÓD F.Z Magyarországon az első. Hu­szonkétezer volt feszültségű áram került a vezetékben. Há­rom transzformátor szükséges ahhoz, hogy a faluban kétszáz­húsz Volt világítson. Már ké­szülnek a budapesti üzemekben a speciális transzformátorok amelyekből csak keltőre tesz szükség. A SZOVJETUNIÓBAN tanulmányi uton járt Állami Villamosmüvek dolgozói hozták Magyarországra az uj szerelési módot, amit a szegedi gázgyár dolgozói valósítottak meg elő­ször Szőregtöl Kübefcházáig, 12 kilóméter hosszti vezetékkel. ötven százalékkal otcsőbb egy-egv falu távvezetékének*) költsége, ami azt je'enii, hogy a jövőben, a falu villamosításra előirányzott összegből jóval több községben, több dolgozó paraszt házába jut majd el a kultúrát, a magasabb életszin. vonalat jc'entő villany. kével díszített tciitők tómegi ötlik u nézők szemébe. Sokai megállnak Hipszki Irén és Ma. hala Juliska c'ső osztályos ta. nuiók díszes babapoíyáik elölt De igen szemrevaló még Skuf­tézi Irma hálóinge is. Tökélete, sen tükrözi vissza ez a formái ruhadarab a tanítók és a ta­nulók alapos munkáját. Látszik minden darabon, hogy meny­nyire kihasználták ezt az oL mult tanévet A vendégek sorra nézegetik Ferenczi Margit szabásterveze­teit, szakrajzait is. Bentebb » helyiség egyre szebbé válik. — Ez a harmadik osztályosok munkája — magvarázza Dobóid Gizella müliclyvczclőnő. A fal mel'ett egymásulán sorakoznak az évszakok. A sarokban ap­ró vattaceomókból készített hó. pelyhek esnek. Olt téi van, • hópelyhek alatt divatos télika­bátok, szoknyák, biuzok egéss tömege. A őszi ruhadivat Sárközi Mária japánszabása szoknyájával kezdődik. De oH van mellette László Marika kí­nai mintájú kulikabátja is. SzU Török Dezső, az iskola igazga. tója elmondja, hogy László Ma­rika a harmadik osztály egyil ösztöndíjas tanulója. AOg vár. la, hogy megkapja jó tanulásá­ért jutalmat Előre elkészítette a tervezetét ennek a kabátnak A kapott ösztöndíjon vásárolta meg az anyagát, nagyon s-e. tett, hogy kész legyen a kin®, tásra. Sorra dicsérhetnénk talán egyénként az osztály min­den tagját Mindjárt Háló Mar­gittal, Répás Klárival és Ábra­hám Ilonával, meg Bodó Gizel­lával kezdhetnénk. Bodó Gizi­nek a sajtójelmcztervezete na­gyon tetszik a nézőközönség, nek. Érdekes dolog is cz. Ezen a ruhalervezeten helyet fogfal­nak a Szabad Néptől, a Délma­gyarországtól a Ludas Matyiig minden újság. Az e?ísz öllörjj mintha ujságcimlapokbót 'len­ne összeállítva. Dohóid Gizella elv társnő el­mondja, hogy amióta ismeri ezl az iskolát, még ennyit sohasem tudtak produkálni a tanulói Azt is elmondja hogy mi ennek a nagy ered­ménynek az oka. Az államosüfta óta itt gyökeresen megváltoztak a viszonyok, a tanulók és a ta­nítók "között. Tökéletesebb szakemberek vették kezükbe t anilást és ezenkívül eddig mág 250.000 foiínt támogatást te nyújtott a demokrácia ennek oa iskolának. A szabómúheíyekbea még meglátszik a faiakon * villanyszerelés nyoma. Az át. lamo i'ás előtt egy-egy munkai teremben csak két lámpa vol^j ma pedig már minden munka­gép felett egy-egy nagy szA­zas villanykörte ontja a kelle­mes fényt Kijavították a rt^ berendezéseket és ujakat ts rA tároltak. Ennek az eredménynek okál talán egyszóval így mondhat nánk eh Az ósdi regulák he Ivett itt ma már modern szaK oktatást nvernek a tanulók. vcrifelszeretéseR SPORTSZERUERESMEOELMI HE1ZETI VüLLBLRI + 7 s&jb&izr» kaílasx-urca s *

Next

/
Thumbnails
Contents