Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-22 / 142. szám

Szerda, 1949 junius 32. Megvetéssel gondolunk az árulókra és még hűségesebben követjük Rákosi elvtársat és Pártunkat — mondják a írochista kémbanda árulása miatt felháborodott dolgozók Rajknak, Szőnyinek és gyalá­zatos trockisla kém bandájuk­Bak árulása hatalmas felhábo­rodást kellett a dolgozók tö­Biegeilien. Haragot, gyűlöletet srállolt ki mindenkiből ez a gyalázatos árulás és a tömegek *z ország mjnden részében a leghatározottabban kérik a Központi Vezetőségtől, hasson fala, hogy csirájában elfojtsák »z ilyen aljas kísérleteket. Ké­rik, hogy büntessék meg a ieg­példásabban az aljas árulókat. Igy éreznek és gondolkoz­nak a szegedi, makói és csa­nádmegvei dolgozók tömegei is Nincs közlük olyan, aki irgal­mat érezne az árulókkal szem­ben, akik Pártunkba befura­kodva tőnkre akarták lenni ed­digi épilőmunkúnk eredmé­nyeit, az ellenséggel cimborál­va az ország megrontására tör­lek. Akármelyik munkásember véleményét kérdezzük meg Rajk és társainak árulásával .Kapcsolatban, mind egyértel­műen, mély felháborodással "ítéli el boldog jövőnk, békénk, Kzabadságunk árulóit. — 0 — Dékány Jánosné elvtársnc fímunkás, a Magyar Kender tzövőnője, így nyilatkozik Rajk László és dr Szőnyi Ti­bor árulásáról: — Őszintén mondom, hogy Üyen megvetéssel még nem gondoltam emberekre, mint ezekre a sötét, gonosz áru­lókra. Amikor meghallottam, hogy el akarták adni a mi két kezünkkel felépített or­vságot, nagyon kifakadtam. Alig tudtam megértetni ma­gammal, hogy hogyan képes tgy magát kommunistának Valló ember ennyire lealja­Sodni. Nem tudtam megérte­tni, hogy hogyan képes egy ember ilyen hitvány módon elárulni dolgozó népünket — 4s ilyen orvgyilkos módjára hogyan merészelte volna hát­batámadni a magyar népet. En úgy érzem, hogy ezek az árulók olyan bűnt követtek el á munkásosztállyal és an­nak Pártjával szemben, me­lyet csak a legszigorúbb bün­tetéssel — az árulóknak kijá­ró méltó megtorlássál lehet fujtani. — 0 — Papp István elvtárs, a Ma­ryar Kender dolgozója a kővet­kezőket mondja: — Én csak azon csodálkozom, hogy ezek a politikai banditák hogyan tudták olyan ügyesen Álcáz uj piszkos manővereiket. Hogy ezt valaki megtegye, ah­hoz hallatlan sötőtlelkil kalan­dornak kell lennie- Ugy látom, hogy R*jk és szőuyi pedig ezek voitau De hála a rui szeretett vezérhtJKoek. Rákosi elvtársnak. 1 limit áijjfsziiii .lozveíitést ad a magyar koraiáiiyAÜJdöitség prágai (artóz.odásaró! A rádió hangos újságának festi számában naponta hely­színi közvetítést ad a magyar kormányküldöttség prágai tartózkodásáról. A rádió ri­portere, Molnár Aurél beszá­. mol a magyar—csehszlovák Szerződés ratifikációs okmá­nyainak kicseréléséről és szi­nes tudósításokban mutatja be a csehszlovák népi demo­krácia életét niegbiusult ezeanek a haza­áruló imperialista ügynököknek a terve. A Párt és Rákosi elv­társ ébersége újra lecsapott a dolgozók ellenségére. Én azt mondom, fcogy Rajk és társai, akiket u mi hatalmas Pártunk, most méltó helyükre, a poli­tikai szemétdombra hajigált, a dolgozó magyar nép megvetését érdemlik ki. Ugy érzem, hogy ennél nagyobb merényletet már el sem lehetett volua követni ellenünk és ezért a bűnért, a nép legsúlyosabb büntetését kell viselniük. — O — Nagy István elvtárs, a makói MAV javítóműhely élmunkásaa következőkéoeu nyilatkozik az árulókról -. — Mélgen felháborodtam, amikor a Szabad Népben elő­ször olvastam Rajkék piszkos árulásáról. Sokat beszélgettünk az eselről a műhelyben és tár­saimmal együtt a legmélyebb megvetéssel gondolunk az áru­lókra és megfogadtuk, hogg még hűségesebben, odaadóbban követjük Rákosi Mátyás elvtár­sat és Pártunkat. Hálásak va­gyunk Rákosi elvtársnak azért hogy ilyen éber volt és meg­látta a sorainkba furakodott el­lenséget- Jellemző az árulókra, hogy egy sem volt közöltük munkás vagy dolgozó paraszt­Jó tónulság is volt számunkra ez az árulás, mert a jövőben éberebbek leszünk és jobban fogunk mi tpagunk is vigyáziú sorainkra, mert az ellenség nem riad rtssza 'legaljasabb ravasz­ságtól sem és ha csak módja van rá, közénk ütteti pusztító ügynökeit­— O — Földházi Imre elvtárs a Vé­nusz cipőgyár üzemi pártszer­vezetének vezetőségi tagja a kö­vetkezőket mondja: — Talán sosem gondoltam még nagyobb gyűlölettel ember­re, mint most Rajkra és áruló társaira. Tudom, hogy minden magyar dolgozó, aki megismeri eddig rejtett múltját az arnlók vezérénes, ai ellenség íőcinko­sának — megveti és gyűlölni fogja és követeli a legszigorúbb, irgalouiuélküli megbüntetését. Azt, amit Rajk és társai csinál­tak, csak a leggonoszabb em­ber követheti el, hiszen tönkre akarta tenni tőbbmillió ember többéves munkájának eredmé­nyét. De ez nem sikerülhetett a gazembernek, mert ott áll a mi Pártunk élén Rákosi elv­társ, aki éberen vigyáz vala­mennyiünkre. Mi pedig ott ál­lunk Rákosi elvtárs mögött és követjük az 6 példáját és követ­jük azt a példát, amelyet a fel­szabadító Szovjetunió kommu­nistái matatnak nekünk­Sz összeiiiö második Szakszervezet VJágfeoneresszusnaK ér ás] szerepe van a széfes népiomege^neíi a öékéér v voü Harcában Milánóban június 29-én megnyílik a szakszervezetek második viágkongresszusa — írja a Trud. — Ezt a kon­gresszust majdnem négy év választja el az 1945. évi pá­rizsi kongresszustól, amely lerakta a szakszervezeti moz­galom szilárd alapját és létrehozta a szakszervezeti vi­lágszövetséget. A párizsi kongresszust kö­vető időszakot nagyfontossá­gú események tették neveze­tessé. Az azóta eltelt idő a szakadatlan harc korszaka volt a nemzetközi Szintéren két tábor: az Egyesült Álla­mok és Anglia vezette impe­rialista, reakciós és a Szov­jetunió által vezetett béke­tábor, a demokrácia és a szocializmus tábora között. A küszöbönálló második világ­kongresszus napirendjén a mun­kásmozgalom legfontosabb je­lenlegi kérdései, a munkálok gazdasági és szociális érdekei­nek fokozott védelme, ipari szak­osztályok létesítése, a szakszer­vezeti világszövetség harca a de­mokratikus szabadságjogokért, a nemzetközi szakszervezeti egy­ségért és egyéb fontos kérdések szerepelnek. A tárgysorozatba felvett kérdések azt mutatják, hogy a kongresszusnak óriási szerepe van a széles tömegeknek a tartós békéért, a dolgozók demokratikus jogaiért; a mun­kásosztály nemzetközi szolidari­tásáért és egységéért folyó har­cában. Az egyez ményt a béke védelme jegyében riuk alá A magyar-.engyel barátsági szerződés fordulójának unnepiéie a Magyar-Lengyel larsasagban ne Henrik, a budapesti len­gyel követség ügyvivője emelkedett szólásra. — Egy évvel ezelőtt az együttműködési, barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt nem mások iránti gyűlölet, hanem a béke vé­delme, nemzeteinknek a bé­kés fejlődéshez való joga je­gyében irtuk alá. íme, ebben rejlik a szerződés ereje, in­nen fakad nemes céljaink el­érésének biztonsága. Ha visz­szatekintünk az elmúlt évre, büszkén megállapíthatjuk a nagy Sztálin szavainak igaz­ságát: a békét védő társa­dalmi erők sokkal nagyobbak, semhogy Churchill tanítvá­nyai legyőzhessék azokat. A magyar—lengyel barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyez­mény egyéves fordulóját ün­nepelte a hétfőn este a Ma­gyar - Lengj él Társaság. Mi­hályffi Ernő, az egyesület el­nöke tartotl ünnepi beszédet. — Mi, magyarok és lengye­lek egyek vagyunk abban is — mondotta Mihályffi —, hogy a szabadságot mindketten a Szovjetúnió diadalmas fel­szabadító hadseregének kö­szönhetjük. A német fasizmus halálos rabságában vergődő mindkét népnek, lengyelnek és magyarnak egyaránt a Szovjetúnió hozta meg a szabadságot Mihályffi Ernő után dr. Mi­rr INTO FKSYŰLMEZTETES 1941 juuius 22-e, amikor a német fasiszta csapatok hitsze­gően átlépték a Szovjetunió ha­lárát, végzetes napja lett Hit­ler birodalmának. A történelem ugy jegyezte fel ezt a napot, mint a hitleri Németország vé­gének kezdetét A szovjet kormánynak a má­sodik világháború előzményei­ről kiadóit okmánygyüjtcménye megcáfolhatatlanul bebizonyí­totta, hogy az angol diplomá­cia a háború előtt céljául tűzte ki, hogy az angol politikával szemben fellétlen odaadást ta­nusitó kis európai államok ro­vására együttműködésre lép a német fasizmussal és támadó erejét a Szovjetunió ellen for. dilja. A nyugati hatalmak e po­litikájának az lett az eredmé­nye, hogy a hitleri Németor­szág majdnem egész Európái leigáz la és óriási koncentrációs láborrá változtatta. Miután majdnem minden eu­rópai ország iparát rákénysze­riíetle, hogy a német fasiszta hadsereg részére dolgozzék, Hit­ler kereszles hadjáratot hirde­lett a Szovjetunió ellen. A né­met fasiszták behatoltak a Szovjetunió belsejébe, utjukon mindent kiraboltak vagy meg­semmisítettek. Az egész szovjet nép megkezdte nagy honvédő háborúját a fasiszta hőditók el­len. A támadás nehéz pillanatai­ban Sztálin történelmi felhívás­sal fordult a szovjet néphez Beszédében pontos és világos programot adott a szovjet em­bereknek a harcra s a győze­lem kivivására. — Ennek az egyetemes népi honvédő háborúnak a fasiszta leigázók ellen — mondotta Sztálin 1941 julius 3-án — nem­csak az országunkat fenyegető veszedelem elhárítása a célja, hanem az ís, hogy megsegítsük a fasizmus Igája alatt nyögő eu­rópai népeket. A szovjet állam legnehezebb napjaiban Sztálin tehát nagy felszabadító küldetésének tel­jesítésére szó'itotta fel a szov­jet hadsereget Ezekben a napokban nem­csak a hitleri hadvezérek szá­mítgatták Moszkva elfoglalásá­nak időpontját, hanem az an­gol-amerÍÁai leakciós tollnokok is ugyanilyen fellevéseket han­goztatlak. A valóság azonban teljesen mást hozott; a hitleri hordákat szétvertékt Moszkva alatt. Ma már senki előtt sem titok az a tény, hogy Churchill, az angol nagytőke képviselője szándékosan halogatta az euró­pai második front megnyitását. Igy a német fasiszta hódítók minden erejüket a szovjel had­sereg ellen dobhatiák harcba és előre törhettek a Volgáig. Itt a hősi Sztálingrád falai alatt bonlakozott ki az az óri­ási küzdelem, amely a máso­dik világháború fordulópontjá­vá vált. Csupán akkor nyilt meg e­második front, miután a szov­jet hadsereg három éven át egymagában vivta győzelmes harcát a hitleri hordákkal. Már a háború idején voltak nézeteltérések a hitlerellenes koalíció államai között a há­ború céljait és a háború utáni békerendezés feladatait illető­en. A Szovjetunió a demokra­tikus rend helyreállítására, a fasizmus felszámolására és a Németország részéről bekövet­kezhető ujabb támadás meg­akadályozására törekedett. Az Egyesült Államok és Anglia; más célokat tűzött maga elé: a versenytársak kiküszöböléséi a világpiacokról és uralmi helyzetük megszilárdítását. A háborús célokban mutat­kozó különbség különösen meg nyilvánult Németország meg1 hódolása után. A szovjet had­sereg nem hóditóként, hanem felszabaditóként lépett Len­gyelország Magyarország, Bul­gária, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria terü­letére. A szovjet hadsereg ál­tal a fasiszta iga alól felsza­badított országok előtt meg­nyílt minden lehetőség a sza­bad demokratikus fejlődéshez. Nem igy tőrtént azokban aa országokban, aho*a angol és amerikai csapatok vonultak be. Franciaországban és Olaszország­ban az angol-amerikai imperia­listák elsősorban a haladó erők elfojtására és a reakció megerő­sítésére törekedtek. Görögország­ban monarchó-faslszta rendszert vezettek be és véres polgárhábo­rúba döntötték az országot. Né­metország és Ausztria nyugati övezeteiben az angol-amerikai megszálló csapatok ngiltan támo­gatták a fasiszta elemeket A háború utáni európai hetg­zetben az óceánontuli monopóliu­mok és angol és francia kiszol­gálóik újból fel akarják elevení­teni a szovjetellenes politikát. Lá­zas világuralmi terveikben az angol-amerikai Imperialisták né­met fasiszta elődeik nyomdokai* haladnak. 1941 junius 22-e emlékezetes dátumának komor intöjel gya­nánt kell szolgálnia mindazok számára, akik Hitler nyomdokai® akarnak haladni. A szovjet nép­nek a hitleri Németország felett aratott hatalmas győzelme bebi­zonyította az Imperialista világ­uralmi tervek tarthatatlanságát. Egyúttal bebizonyította a szovjet rendszer megdönthetetlen erejét és a szocialista rendszer mérhe­tetlen előnyét a kapitalista rend­del szemben. A német fasizmus ellen vívott véres háborúban győzelmet ara­tott a szovjet állami és társadal­mi rend, a szovjet ideológia, s szovjet hazafiság, a népek test­véri együttműködésének ereje é* Sztálin hadvezéri lángelméje. Európa népei szeretettel és bá­lával gondolnak a szovjet had­seregre, amely felszabadított* őket a fasizmus alól. Szabolálő cséptögépiulajitéfios dákokat lepleztél te Hajdii megy éta A kulák ság ujabban a csép­lőgépek karbantartásának és munkábaááhtÁsának elszabotálá­sával igyekszik akadályozni a dolgozók ellátását. Kábán há­rom kulák, Bagi István, Székely Miklós és Csukás Béla szét­szedte cséplőgépét, hogy ezzel elszabotálja a kisebb hibák kija­vítását és a cséplőgépnek üzem­képes állapotba hozását. Hajdú megye tiöbb közgégében a csép­lŐgéptuiajdouQs kuiákok kije­lentették, hogy nem hajlandók elvégezni gépeiken a szüksége*1 javításokat és nem hajlandók azokat üzembe áJLlitani. Hajdú­nánáson Cs. Varga Réter 100 holdas, Hajdudorogon Szabó Já­nos és Szabó Mihály 60 holdas üulákok gépei a tavalyi csép. lési idény óta sárosan, gon­dozatlanul vesztegelnek a gép­színben. A szabotáló kuiákok ellen megindult az eljárás.

Next

/
Thumbnails
Contents