Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-02 / 127. szám

4 • C!wmrföfc,~Y949 Jnnltw ^ VISINSZKIJt A nvucfafi h&fa!mak képviselői e!u?as£fo!ták a fiaSadé német társadalom hangjának meghallgatását A külügjtmtrtfszterek tanácsának keddi ülésén Acheson elnökletével folytatlak az első napirend! pont vitáját. Visinszkij beszéde elején a nyugatiaknak azzal az Indítványával foglalkozott. hong a Washinqtonhan kidolgozott úgynevezett megszállási szabályzatot terjesszék ki egész Németországra. Már előző felszólalásomban kijelentettem — mondotta —, hogy ez a Javaslat elfoga 'hatatlan, minthogy rolójában a német béltr szerződés megtagadását és E megszállási rendszer meghoszszabbitását jelenti határozatlan Időre. I Visinszkij ezután utalt Bevir előző u;>i kijelentésére. Emlékeztetett Bevinnek arra a kijelentésére is, hogy .nem az a lényeg milyen szavakat írnak le, hanem. hogyan teljesitik azokat e valóságban.® A békeszerződést nem lehet megszállási ázabúlyzaltal (elcserélni — E szavaknak mégis csak megvan a maguk jelentősége — mondotta Visinszkij — Másrészi a megszállási szabályzat ellentétben áll az európai békés rendezés érdekeivel. Ilyen mórion ez a szabályzat a demokratikus elrok szempontjából, de még a három hálálom közleménye szempontjából sem bír kl semllyen kritikát. Visinszkij emlékeztetett Bcvánnek arra a kérdésére, hogy mivel helyettesíthető a megszól lási szabályzat9 Véleményem szerint — mondotta Visinszkij — a kérdésnek ez nem helyes megfogalmazása. A megszállási szabályzat a Németország megadását követő négy esztendő alatt nem volt szükséges. Ez alatt az Idő alatt a Szovjetunió küldöttsége ismételten igyekezett keresztülvinni a kiVügvminiszterek teársá'nn. hogy tega'ább kezdjenek hozzá a Németországgal kátendö békeszerződés előkészítéséhez. A dolog nem áll ugy, hogy mivel lehet a megszállási sza'álvzulot /elcserélni, han.m ugy, hogv a békeszerződést nem lehet a megszállási szabályzatfai felcserélni. A szovjet küldöttség már 1947-i-cn javasolta hogy haladéktalanul lássanak hozzá a békeszerződés előkészítéséhez. Ha akkor ezt elfogadták volna, akkor most nem lenne szükség megszállási szabály zatrn Nvwfaton a pofsdami egyezmény megsértése erónv — A megszállási szabályzatot — mondotta Visinszkij — azért hoztok létre .hogy megszilárdítsa Németország széttagolását. A potsdami egyezmény elveinek megsértését azonban a nyugati hatalmak egyike sem bűnnek, hanem er, nynek tekintik. Visirs kij a továbbiakban éd lelte a nyugati ha almaknak azt a javaslatát hogy a négyhatalmi ellenőrző szerv, a •legfelsőbb bizottság® nem az eqyha inuság elvének megfelelően, hanem szótöbbséggel hozza ha tározatnit. A szavazásiak ez a módszere nem egyszerű parancsolás, hanem a finánc parancsuraiom egy formája. Ez nem többség, sem egyhangúság, hanem az egyik tél egyhangúsága. Ebben a rendszerben az ellenőrző szerv egyik tagjának iroga. hogy valamennyi helyett határozzon, jogos lenne a szavazásnak eít a módszerét xiollár-sza va zásvak* nevezni. A nyuffall hatalmakat nem érdekli... Visins Kij befejezésül hangsúlyozta. hogy a nyugati hatalmak javaslatai a potsdami egyezmény, a demokrácia elvei, a német nép tedekei valamint a németországi és európai békés rendezés egészének szempontjából elfogadhatatlanok. Ezért a szovjet küldöttség nem fogadhatja el ezeket a javaslatokat • Nem érthet,egyet azokkal sem egészükben, sem azoknak bármely különálló pontjával. Nem a részletekről, hanem a tényekről van itt szó, ezért vetjük el eze ket a javaslatokat — mondotta. — Ugyanakkor meg kell államtant, hogy ezeket a javaslatokat az a törekvés szülte, hogy három fél akaratát ráerőszakolják a negyedikre és megszilárdítsák Németország széttagolását. Acheson és Bevin nem tett megjegyzést Visinszkij beszédére. Schuman próbált röviden válaszolni. azonban egyetlen ujabb érvet sem tudott felhozni a nyugati hatalmak javaslatainak védelmére. Visinszkij megjegyezte, hogy a harmadik német népi kongresszus kérésének teljesítése ellen felhozott érvek nem meggyőzőek Nem segithetne-e a meghallgatásuk a német kérdés megoldásában? Végtére is a külügyminiszterek tanácsa nem állami intézmény, hanem hivatal. Kormányok képviselőinek tanácsa ez. E .kormányok hivatása, :iogy eldöntsék a német nép sorsát érintő kérdéseket. Ezért támogatja a szovjet küldöttség a harmadik rémet népi kongreszszus kérését * A nyugati hatalmak kéovisclői azonban k tartottak alaki kifogáraik mellett és megtagadták a német népi kongresszus küldő't égének meghallgatását. Ezzel Németország jövője kérdésének eldöntésében elutasították a haladó német társadalom hangjának meghallgatását. GHZD1S3GI DEPRESSZIÓ a rtyingnt' államokba^ Munkáshlány a kelőtaurónni orsznnokhan A nemzetközi munkaügyi 14 vatal jelentése megállapítja, hogy kezdődő gazdasági dep* resszió jelei mutatkoznak Bel qiumbnn, Kanadában, Dántól ban, Finnországban, Franciaországban, Iio s ágban, Svéd, országban, Svájcban és a* Egyesült Államokban. Az emlilell országok gazdasági- ét munkaviszonyaival szembe* kiemeli a jelentéss, hogy >mái eu óp-ii országokban* munkás hiánv mulatja a gazdaság) stabilitást TOVÁBB TABT A MELEG Változó fefelhtoet, néhány h« lyen záporeső, zivatar. A mclej idő tovább tart. A futSás többé nem a kevesok ksváHsáqay hanom az egész cSo'gozó nép közös kincse Szakosíts Árpád köztársasági elnök megnyitotta az ötödik szabad magyar könyvnapot Szerdán délelőtt nyitották meg ünnepélycsen az ötödik •zabád magyar könyvnapot. A ivőnyv barátai már kora reggel nézegettél:' és vásárolták a könynapi újdonságokat. Soha még anm;i könyvsátor nem voll a budapesti utcákon, min* az idei kőngvnapon. Egyedül a Szikra húsznál több utcai sátrat állított feí. A Szikra sátra homlokzalán felirat hirdeti: »A leönyv fegyver a dolgozó nép kezében.« Más felirat ezt mondja; »Megszüntetjük a gazdagok műveltségi monopóliumát.* Azonban nemcsak az utcákon vannak könyvsátrak, de a gyár* udvarokon, hivatalok ehőcsarnokaiban, üzemek kapuiban, a külső kerületek legforgalmasabb pontjain is ott állnak a sátrak, hirdetve, hogy a tudás többé nem a kevesek kiváltsága, hanem az egész dolgozó nép közös kincse. Hatalmas lemeg a Nemzeti Színház előtt A Rákóczi-ut és a Nagykörút sarkán, a Nemzeti Szinház előtt, a hagyományos helyen állilották fcí az idén is a legnagyobb sátrat. Szakasits elvtárs délelőtt 1 lómkor érkezeit a Szikra-sáor elé, hogy ünnepélyesen megnyissa az idei könyvnapot A térséget hatalmas tömeg vette körül; ünnepelve a magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezérét, Rákosi Mátyási, Szaka i'uS Árpád köztársasági elnököt és a kormánynak Dobi István miniszterelnök vezetésééi megje'ent tagjait, valamint hangjai után Major Tamás elvtárs elszavalta József Attila •Ars poe;ica«-ját majd Szaka, sits elvtárs mondott megnyitóbeszédet A könyvek ünnepén az üzemek és szántóföldek dolgozó népére gondolok. Az ő áldozatos, kemény és eredményekben gazdag munkájának köszönhető, hóig a felszabadulás óta a Icönyvnápok sátrai alatt évrőlévre gazdagabb termés ggül garmadába- A dolgozók ér! ették meg elsősorban, hogy a magyar a magyar irodalmi és művészeti I kommunistáit a Magyar Dolcoélet kiválóságait A Htmnuszl'ók Pártja helyes, az eyedülfcelyes ulon vezeti az országot, A munkásosztály jutott a feg. előbb tudatára annak, hogy a kommunisták materializmusa nem tagadása a kulturának, hanem ellenkezően egyedül lehetséges bete'jedtöje és az emuért kultura soha nem látotl meggazdagodásának hatalmm hajtóereje. Az anyagi és szellemi élet 14 kéle e-, harmóniája, az ember, egyéniség szabad fejlődése, I tudományok és művészetek vl rágzása soha és sehol nem va. íosulholott meg teljesebben mint a szocializmusban. Nagf és lenyűgöző példa erre aSzou jelunió, amelyben öröm az éle{ mert az alkotó munka ritmust s a teremtő tudomány és müt vészel fénye és világossága tök, ti be óriási térségeit. Uj kuliura te emlőd V De a mi kis országunkban is egyre szaporodó tények mutat, ják, hogy a kuliura nincs veszendő sorsra szánva, hanem a nemzet egyik legfőbb ügyévé magasodott. A mi utunk a szellemi é'et anarchiájából, az esetlegességek zürzamrából — a szabadság, a lo álca, a harmónia világóba vezet. Az eltiport, semmibeveit sötétségbe, szolgaságba taszított tömegek felszabadulásuk után szomjúsággal fordulnak a tudomány, irodalom és művészet felé. Uj kultura teremtődik, uj irodalom, uj művészet és uj tudomány is. A szel'eini élet uagy forradalmának idejét éljük és ennek a forradalomnak gyönyörű vajúdásában is benne munkálkodik az uj eszme: a ilyen Jlélef tereiül a Marsiiall-seséiy Köztudomásra, hogy az áldott állapotban lévő anya táplálkozása befolyással van a születendő csecsemő fejlettségére. Azt azonban •nár kevesen tudjak, hogy' az anya hiányos 'áplálkozása a magzat komoly károsodásá', setleg egész életre szóló nyomorékságát •kozhatja. Ezzel kapcsolatban a francia or•osi szaksajtó intő esetekről számol be. Egy rancia anya a gyermeke születését megelőz.ő •vekben és a terhesség első hat hónapjában dyan sanyarú anyagi viszonyok között élt, bogy mire dajkaságba adott másik gyermekéért kifizette a havi járandóságot, csak annyija maradt, hogy napi egy liter tejre és •óhánv szem burgonyára futotta. Ez a hónanapokon át folytatott elégtelen egyoldalú áplálkozás azzal a következménnyel járt, kogy az újszülött egyik szeme teljesen hi'nyzolt és a másik szeme is teljesen fejleten, látásra alkalmatlan volt. A csecsemő •sontrendszere és izomzata is több rendel'enességet mutato't. Az orvosok az anya táp'é.lkozAsának »A« vitamin szegénységben ta'álták meg a baj okát, mert a magzat normális fejlődéséhez ebből a vitaminból napi 7000 egységre lenne szükség. A lap több hasonló példát sorolt' fel az anyák hiányos táp'álkozásának következményeivel kaacsolatban. A kolhozparaszt egészsége állami ügy a Szovjetunióban A tadzsikisztáni szovjet köztársaság dolgozónak egészségvédelme terén a mult évben jelentős előrehaladás történt. A köz'ársaság gyapotmunkásai kötelezettséget vállallak hogy 19J/9-ben 350 ezer tonna gyapotot adtak az államnak. Az orvosi és gyógyszeré szeti dolgozók kötelességüknek tartották hogy a nagy kötelezettséget vállaló gyapotmunkásokat a legalaposabb gyógyintézkedé>ekkel segítsék munkájukban. Az egészségügyi dolgozók az egyik kerületben például grra vállaltak kötelezettséget hogy a falusi gyógyszerállomások számát kétzzeressére emelik. Arra törekednek, hogy minién orvosi és szülészeti segélyhely saját gyógyszerállomással rendelkezzék. Ezzel elérik, hogy az esetleg megbetegedett gyavo'nunkások a legszükségesebb gyógyszerekei munkahelyük közvetlen közelében megkapják. Ezenfelül 15 ezer elsősegély nyújtáshoz szükséges mentőszekrény szétküldéséről is gonloskodlak. Igy segítik egymást, igy teszik eredményesebbé és könnyebbé egymás munkáját a szovjet dolgozók. marxizmus-leninizmus, amehs uj érteimet ad a munkának, á ff: éleinek, szárnyakat a szót* lemnek „ÍJ* > Q \iZwr. fesmr a tíolsotó* kezlte) Ezért különös örömmel j vözlöin a Szikra könyvkiadó nemes igyekezetét, hogy egyB szaporábban adja a magyar ofc va ó közönség kezébe a mar. xista müveket a leninizmuf klasszikusait, nagy tudósok nagy gondolkozók örökbecsű müveit. Méltóan egészítik ki ezt. a tevékenységet az állani kóngvk*n<!ók. A dolgozók egyre . nagyoblf tömegei értik meg, hogj a könyv fegyver a kezükben. ÉJ az irók is megértik, hogy ezt s fegyvert nemes anyagból kell kovácsolniok. Biztos vagyok abban, hogy irórnk nagy allcotárakra képesek. Hiszek a ma* gi/ar irodalom jövőben, a magyar kultura oha nem látott virágzó áb -n és hiszek a dohjo* zók mi'l öib'n, hogy st-jité* gftkkei a ma yar szellemi élet minden eddiginél magasabbra emelkedik. Ettől a hittől eltelve nyi'.om meg az 1949. évi könyvnapokat ~ Kállai Gvo'a eWfts a Mara lírtn beszélt A Szikra Marx-téri könyv® sátrát Kállai Gyufa élvtár* miniszter nyitotta meg. Hangoz, alta az idei könyvnap annak a világnézetnek diadalma* előbbre vivője a magyar politikai, tudományos és szépirodalomban, amelynek eddig elért nagyszerű eredményeinket kőszönhetjük. Nem véletlen, hogy a felszabadulás óta minden könyvnapon ott van népünk velőjének, Rákosi MátyásnaH egy-eiy könyve. R' kosi Mátyáa és királő munkatársait Révei rózs-ef é* Farkas Mihály könyvel a mam/ar demorácia ha* ta'mas éptlö munkáidról számoltak be és élő bizonyítékai « marxizmus-leninizmus magitnr* országi térhódításának és dia* i daluljánah