Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-18 / 139. szám

fBíOmbflí, 1919 ftoiTui Iff. KORSÉTA EGY KOLHOZBAN, aRol narancsot, citromot cs icái termeinek Grúziában, ebben a gazdag Szovjetköztársaságban a narancs, citrom, tea is megterem. A kolhozok paraszt­jai a micsurini tudomány vívmányainak alkalmazásával bőséges terméseredményeket érnek el. Képünk az egydk Kolhozban készült, ahol a citromfákat permetezik. Gazda szeme hizlalja a jószágot — igy tartja a közmondás. A kolhóz vezetője, aki kjtünő, képzett szakértő, nap mint nap bejárja a kolhozt, vizsgálja a na­rancs és citromfákat: elegendő volt-e a permetezés, a kezelés, jó less-e a termés, jut-e bőségesen a munka eredményéből a kolhoz valamennyi tagjánakt Mielőtt a teát szüretelnék, leszednek egy kosárra­valót Megvizsgálják, érett-e már eléggé, kezdődhet-e a szüret A vizsgálat eredménye kielégitő: sőt a kolhóz. vezető és a csoportvezető mosolya azt is elárulja, hogy nem dolgozott hiába a kolhóz szorgos parasztsága. Jó lesz a teatermés 1 A sok jó termés gazdagította az egyes parasztcsa­ládokat, de gazdagította a kolhozt ősszeségében is. íme, a munka egyik eredményre: a kolhóz könyvtára, melyben Marx és Lenin müveitől a legszebb szépiro­dalmi alkotásokig minden megtalálható. A szovjet pa­raszt este ellátogat a könyvtárba, a klubházba. Szó­rakozik, olvas és másnap friss erővel indul munkába a sajátmaga, családja, as egész szovjet haza további építéséért­II magyar parasztküldöttség látogatása Dokucsájev-mezögazdasági intézetben A S Qvjeluujóban ,a lózko.ó magyar paraszlküldöltség egyik csoportja a voronyezsi területen meglátogatta a Do­kucsájcv nevet viselő mező­gazdasági intézelet. Az intézet abból a szereuy kiséiíeli ál­lomásból fejlődött naggyá, amelyet Dokucsajev, a mező­gazdasági tudományok neves tudósa 1892-ben létesitelt. Itt kezdte meg az aszály leküz­désére irányuló terveinek meg­valósítását. Erdőövezetet léte fiitelt, mesterséges tavakat, vízgyűjtő medeucéket épitelt Az intézetnek ma már 20(10 munkatársa van és íkisérlelei 3000 hektár területen folynak A magyar küldöttség "nagy érdeklődéssel szemlélte az in­tézetben folyó kisérleli mun­kát. Megtekintették a takar­mányfüves vetésforgó rendsze­re szerint bevetett földtáblá­kat és a 300 hektár kiterje­désű védő erdőövezelet. Ez az erdőövezet lehetővé tette a terméshozam nagymértékű fo­kozását. Hektáronként most 50 mázsa a terméshozam. A nö­vényuemesilő osztályon a kül­döttség figy elmét különösen az intézetben kitenyésztett uj őszi buza kötötte le. Ezen a területen, ahol azelőtt az erős fagyok miatt nemcsak az őszi buza, hanem még a rozs sein ért be, sikerült kitenyészte­ni olyan fagyálló buzafajtál, amelynek hozama hektár-ón­ként átlag 45 mázsa. A ma­gyar küldöttség elhatározta, hogy ezt a buzafajtát a közel­jövőben Magyarországon is ki­próbáljuk. 3.200 moszhvahörnyéki kolhozba vezették be a rádiót 1918-ban a Kommunista-ke­rület dolgozói kötelezték magu­kat, hogy rövid határidőn belül az összes kolhozokat kivétel ­néikül ellátják rádióval és fel­hívással fordultak a Moszkva­területi összes kolhozistákhoz, hogy a falvak rádióval való el­látása érdekében indilsanak széleskörű mozgalmat s minden kolhozba vezessék be a rádi<v A Moszkva-környéki falvak dolgozói, a moszkvai és terü­leti vállalatok segítségévei fel­karolták a példát. A mozgalom valóságos népépilkezés jelieget nyert, amelyben a kolhoztagok tízezrei vesznek részt. Az el­múlt év eredményeként 13 ke­rületben teljes mértékben be­fejeződött a kolhozok rádióellá­tása: több mint 1000 kolhoz és 00.000 kolhozlag kapott rádiók A rádióeUátás ebben az év­ben is sikeresen halad előre: 4 ipónap alatt 679 rádiókészüléket állítottak fel s a Itádió Napjáig a moszkvai területen 3220 kol­hozt láttak cl rádióvaL Nagy sikert ara:ott a magyar művészek moszKvai bucsuhangversenye A moszkvai zeneművészeti főiskola Csajkovszkij termében szerdán búcsúhangversenyt ad­Itak a szovjet fővárosban tartóz­kodó magyar művészek. A Szovjetunió állami szimfonikus zenekara Somogyi László ve­zényletével Bartók, Liszt, Mo­zart, Beethoven és Mendelssohn müveket játszóik A nagysikerű hangversenyen fellépett Osváth Júlia operaénekesnő és Garai György hegedűművész ís. A moszkvai közönség meleg ün­neplésben részesítette a magyar vendégeket. A szovjet sajtó és zenei mübiráiat nagyra értékeli a demokratikus Magyarország művészi képviselőinek szerep­lését VALÓRA VÁLNAK a diákok tervei A\a az összes nagyszegedi é­csanádmegyei, általános és közé), iskolákban ünnepélyes keretet között befejezik az Idei tanéve. A diákok sorra megkapják ezév munkájuk mérlegét, a bizonyt, ványt. Az Idei évzárók nagyba különbőznek minden eddigit különösképpen, az elmúlt rendszi ünnepségeitől, amikor semmit mondó szavakkal, csalóka igére tekkel bocsátották útnak az elem iskolák és a középiskolák tanúin vágyó fiataljait Ma a munkás, paraszt és ér leimiségi származású diákok leg jobbjai a bizonyítvány mellé ér tékes útravalót kapnak. Szavak Ígéretek helyett anyagi támoga tást a továbbtanuláshoz, amely támogatás egyben záloga is e jövőben méginkább fokozódó se gitségnek, amellyel népi demo­kráciánk a középiskolák és egye temek padjaiba kívánja üitetn a dolgozó nép fialt és leányait A szegedi általános Iskolák ban, városban és falun 303 be tedik és nyolcadik osztályos ta nuió részesül 40 forintos tanul­mányi segélyben. A középiskolák ban összesen 94 munkás, parasr és értelmiségi tanuló kap a ta nulmányi eredménynek megfele iően 70, illetve 80 forintos se gé'yt Csanád megyében az ér záró vizsgákon 375 általános is koiai tanuló kapja kézhez a je­lentős támogatást fl középisko Iákban pedig 28 tanulónak jut tatnak 70, illetve 80 forintos se gélgt. Az iskolák tanulói az év­záró ünnepség után azzal a biz­tos tudattal lépnek ki az iskola kapuin, hogy továbbtanulásuk elöl immár minden akadály el­hárult s jövő terveik nem a bi­zonytalanság és a mellőzés ke­serű, érzésében foszlanak szét, ha­nem' ezek a tervek igenis vaióra­válnak: valóra váltja őket a di­ákság szilárd akaratereje s népi demokráciánk messzemenő támo­gatása. Nem egyszer hangsúlyoztuk már iskolánk szociális összetéte­le megváltoztatásának szükséges­ségét. Népi demokráciánk eddig is sokat tett már e cél megva­lósítása érdekében. Mindenki megismerkedhetett már a lemor­zsolódás sajnálatos tényével, kü­lönösképpen a munkás- és pa­rasztszülök, akiknek minden ter­ve, amely gyermekeik továbbta­níttatására irányult, hajótörést szenvedett az elmúlt rendszer­ben. Amikor minden eddiginél fokozottabb mértékben irányt veszünk arra, hogy iskoláink szo­ciális összetételét meg ja vitáik, tévedés lenne azt hinni, hogy csu­pán, egyszerű statisztikai adatok megváltoztatásáról van szó. A szociális összetétel megváltozta­tásának élő, hatékong valóságnak kell lennie, döntő mértékben át kell formálnia Iskoláink képét s kl kell hatnia az iskolai szel­lem megváltoztatására ls. Jelentős anyagi támogatással indulnak útnak a szegedi, csa­nádmegyet általános és középis­kolák tanulói. Azonban ami még ennél ls döntőbb: tudják, hogy ez a támogatás a jövőben még inkább fokozódni fog s megnyit­ja előttük a középiskolák, az egyetemek kapuit s ezen kercsz tül az érvényesülés minden lehe tősége nyitva áll számukra. Erősítsd a párl^aftót!

Next

/
Thumbnails
Contents