Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-15 / 112. szám

Szavazz a Népfrontra! «i. evi. 112. szám. Ara 6l» tiilór 1949 Május 15, Vasárnap | A választás az ország gazdájává lett magyar nép számvetése IS&Icosí Máityáts elvlárs tódtölses^éde ai magyar néplieas Kedves hallgatóim! A választás előestéjén szeret­ném még egy zcr röviden ösz­szefoglalni azokat a kérdéseket, amelyeket a nemzet elé terjesz­tünk. A Atagyar Függetlenségi Népfront ezzel a választással ar­ra kéri a magyar dolgozó népet, hogy hagyja jóvá az eddig vég­zeit munkát és annak eredmé­nyeit, támogassa az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit, hagy iá jó­vá a kéke megvédésére irányuló eddigi erőfeszítéseinket. Adjon nekünk felhatalmazást, hogy az eddigi uton haladhassunk tovább s ennek megfelelően államszer­ve elünket is olyan módon fej­je s ük tovább, hogy megszilár­dítsa az elért eredményeket és e!'készítse a jövendőt. Ami a megtett utat illeti: e e n:é y Inket rö d_>n és talá­lóan arija vissza az a jelszó: »ro:r;ok helyén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája. Amikor a demokrácia nagy e.cd­mányeirői beszélünk, elsősorban a kézzelfoghatókra, számokban kifejezhető sikerekre, az újjáépí­tés eredményeire, a hidakra, a termelés adataira szoktunk rá mutatni. Pedig tatán nem Is ezek a legfontosabbak. Talán mjég je­lentősebb az a számokkal ki nem fejezhető telenség, hogy a ma­gyar dolgozó népnek az évszá­zados iga után most egyenese­dik ki először a gerince. Most kezd először szabadon, teli tü­dővel lélekzeni. Az a felisme­rés, hogy övé az ország, magá­nak dolgozik, még fiatal — de már mutatkozik minden téren te remtő ereje. Mutatkozik az éi­munkásoknál, a munkaverseny ben, a mlntaqazdáknak, a mun­kásfellalálóknak sikereiben, a mur.kához való viszony gyöke­res megváltozásában, A £í3?t egyen oíus'ídísa az ettyik megbecsülését eredményezte A népi újjászületés, anure az! elnyomatás söíét évtizedeiben a' magyarság legjobbjai annyira áhítoztak, most kezd megvaló­sulni és eredményeképpen friss szellő járja át a nemzet minden rétegét. Nemcsak az ipari mun-\ kas, a dolgozó paraszt, a haladó. értelmiség és a kisember maga-, tartásában jelentkezik ez, de' megmutatkozik a nők egyen/o-j gusitásáöan és abban, hogv az ifiuság Is egyre növekvő mér­tékben veszi ki részét a nemzet­é/ütés feladatában. M«_q cssk' úgyszólván a kezdet kezdeíénva-j cynnk, de mutatkoznak eredmé-; ryei annak, hogy a felszabadult• nok az etsö bátortalan lépések! után most már teljes lendület-j tel indulnak meg az egyenjogo­sul'sáj utján. A dolgozók elnyo­mó án beiül mint nő is vissza beiül, még mint nő is vissza volt szorítva, most kezdi arat­ta felszabadulásunk neki érő gyü­mölcseit. S aki azt hitte, hocy a níxi egyenjogúsítás meglazítja a csatád kereteit, az nézze meg, milyen bensőséggel ünnepelte éppen ebben az évben a magyar dolgozó nép az anyák napját és hány ezer megindító jelét lát­hattuk annak, hogy a nők egyen­logiisitása a nők és elsősorban az anyák fokozott megbecsülését eredményezte. Ugyanez tapasz­talható a magyar fiatalsággal szemben, amely demokráciánk po­litikai győzelmeinek eredménye­képpen most kezdi kimunkálni az öt megillető helyet az orszép­épitésben. Most alakul ki ben­nük hivatásuknak az a tudata, mely mint a jövendő hordozóira, már most is kötelességet ró. És hogy a demokrácia milyen mé­lyen szántolt az ifjuságon beiiil annak legjobb mutatója az út­törő mozgalom, ez az élettől duz­zadó, fakadó rügy a nemzet lom­bosodó fáján. Maian e'ses'e az erő, fegyetem, a btzo • odó wkedv és sihereink ünnepe vol! boldogulásunk és függetlensé­günk útját. Még egyet mutatott a május elseje. Azt, hogy dolgozó né. pünk megszerette és szivébe zárta a Magyar Dolgozók Párt. iát, a magyar kommunistáidat, akik mindig élen jártak, ha ál­dozatvállalásról és példaadásról volt szó. Akik nem ijedtek meg a nehézségektől, nem csügged­tek el a vereségek láltán, nem vesztették el fejüket a válságos pillanatban és nem szédüllek meg a sikereidől, s aki lmok minden lépését dolgozó népünk szeretete és jól felismert érdekei vezellék és vitték előre a fel­emelkedéshez vezeiő uton. Nem kétséges, hogy a magyar dolgozók ezt az u'at helyeslik és jóváhagyják. Két kim^gDsló Ieladaftmh: Ötéves tervünk megvalósítása és békénk megőrzése Az előttünk álló feladatok kö­zül kettő a kimagasló: ötéves tervünk megvalósítása és bé­kénk megőrzése. A két feladat csak egymással karöltve való­sitható meg, egyik feltételezi a másikat, egymástól el nem választhaló. Ml büszkén hir­detjük, hogy az ötéves terv gazdaságilag többet liván adni felszabadult népünknek, mint .amennyi' a megelőző ötven esz­tendő adott- De Itt sem árt kü­lön kihangsúlyozni, hogy a gaz­daságinál talán fontosabb az a fejlődés, amelyet a terv a mű­veltség, a népegészség, a falu és a város életszínvonalának egymáshoz közelítése terén nyújtani kíván. Mióta hazánkban a dolgozó nép győzött, sok sző esett ar­ról, hogy az elmúlt negyedév, ezred alatt a magyarság minden függetlenségi mozgalma első­sorban külpolitikai okokból, a uemzelközi viszonyok kedvezőt­len alakulása miatt szenvedeti vereséget. Most jött először léire olvan helyzet, hogy a ha­ladó emberiség és a dolgozó magyar nép céljai egybeesnek. Ki kell emelni, hogy ez nem­csak politikai sikon, de gazda­ságilag is igy áll. Hazánkat több. mint négy évszázadon keresztül gazdaságilag Is rendszeresen visszaszorították. A török hó­doltságot követte a habsburgi német gyarmatosítás. Változást a Horthy-rendszer sem hozott, amelynek legnagyobb gondja az volt, bogv hogyan kösse gúzsba a dolgozó népet, mely magá­nak követelte a nagybirtokos földjét, az emberi jogokat és az emberi életet. Csak most, a de­mokrácia győzelmével alakul­tak ki a gyökeres változás ie. he'őségei. A sárbaragadt, elma­rad! magyar dolgozó nép az­előtt csak meséiben álmodott a bé'mérfötdes csizmáról. Most azonban megvalósult annak a lehetősége, hogv hétmérföldes leniekkel haladjunk előre. A hároméves terv ebben a felein­fe'ben csak tanoneidő vo't. A féle próbamunka. Az uj mun­kásigozqalók, az uj bankveze­tők, most végezték gyakornok éveiket é-s csak ezután jöhet a lendület. Az első hotelmus lépés A népi demokrácia egészséges nedvkezingé e most kezdi a: u'olr.ó hajszálgyökérjg áthatni colgo-ó népünkéi s cz a fejlő dés, amelynek még csak eiső esi ái! lá'juk. talán még íonlo­sabb eredmény, n.inl az. amit gazda ági léren elértünk. És mindez csak kezdet. Hároméves tervünk csak első ki érlel volt. amelyei nem előzött meg ősz­szegyüjtölt saját tapasztálat. A bátor kilépés, az erők kifejté, •tének szabad lendülete csak ez­után következik, amikor már anyagban és tavasziakat bon le­raktuk az alapot. Mindezt tudja, vagy legalább is egészséges ösz­tönével megérzi dolgozó nő­nünk is. Ennek adta leié! má­jus elsején, amikor ezt a napok melv rdgen'e az ipari munkás, -ág seregszemléje volt, nn I az sgész felszabadult dolgozó nép lnne; évé felte. A május elseje nemcsak po'i lkai megnyilvánu­;1s volt, a haladás nemzetközi sz.o!tdarii4sa, a béke ós a (demo­krácia melleit, de az erő, a je­gyeiéin, a bizakodó jókedv, mely országszerte vele kapcso­ló ban mulalkozolh a demol.rá­i' összsjkereinek k'Sugörzá<a is volt- S az egymás mellett lo­bogó vörös és nemzeti zászlók erdeje jelképezte azt a felisme­rést. hogv h ízónk felemelkedé­se és a nemzetközi haladás ügye elválaszthatatlanul össze­föiió.lik és külön lendületet ad a magyar demokrácia minden lépésének. A május elseje azt fs mutat­fa, hogy a magyar dolgozó nép most kezdi csak igazán megbe­csülni azl a felszabadi'ó mű­vei, amelyet a Szovjetunió vég­zett. amikor leverte kezeink ül a bilincsel és ezzel megnyitot­ta előliünk felemelkedő ünk. Történelmi távlatból tekintve, öléves tervünk az eiső hatal­mas lépés arra, hogy évszáza­dos elmaradásunkát a népgaz­daság, a kuliura terén gyorsan behozzuk. Ezt a lehetőséget tu­dato- i'olta a választásokat meg­előző felvilágosító munka. Ez a felismerés ad uj szellemet, na­gyobb feszilőerőt és történelmi lávialot ennek a gigantikus vál­lalkozásnak. És ez a fe'ismerés feszi lehetővé, hogy bár dol­gozó népünk tudatában van a még (meglévő nehézségeknek és a bajoknak, mégis örömmel vállalja az öléves tervvel járó uj áldozatokat és verejléket. S ezért (ámogatja a Függetlenségi Népfron'ot, mely nagy pár. tankkal az élén záloga és bizto­si téka annak, hogy ezt a ha­talmas müvet ts sikerrel fogjuk befejezni. 3 mi elen'iink a íteke Az ötéves terv megvalósí­tásának elengedhetetlen elő­feltétele a béke. Ne.m kell sok szót vesztege'ni arra. hoey a mi elemünk a bőire. Ha biztosítjuk békénket, biz­tosítottuk minden tervünk alapját. Es ha a népi demo­krácia eleme a béke, abból az is adódik, hogy a demo­krácia ellenségeinek, a reak­ciónak eleme és reménysége a háború s a velejáró ször­nyű pusztulás. S ezért védi a dolgozó nép fokozott el­szántsággal békéjét. Ezért küldte ki képviselőit Párizs­ba, ahol több mint 600 millió ember küldöttei sorakoztak fel a háborús gyújtogatok és kardcsörtetők ellen. Ezért van ott mindenütt, ahol ke ményen ki kell állni a béke ügyéért és ezért hoz létre a dolgozó nép fiaiból erős de­mokratikus hadsereget. Tud­ja, hogy nem. elég a békél óhajtani, meg is kell védeni A Függetlenségi Népfront befolyásának elmélyülését nem utolsó sorban a béke következetes védelme eredmé­nyezte. A békénket és a béke nemzetközi ügyét szolgálták azok a barátsági és köcsö­nös segélynyújtási szerződé­sek, amelyeket demokratikus szomszédainkkal kötöttünk és a jóviszonynak és őszinte szeretetnek elmélyülése, me­lyet hálás népünk fokozódó mértékben mutat felszabadí­tónk, a hatalmas Szovjetunió felé. Ennek a békevágynak volt jelentékeny szerepe ab­ban, hogy északi szomszé­dunkkal, Csehszlovákiával is meg tudtuk teremteni az egészséges, baráti viszonyt és ezzel új, szilárd gerincet adtunk a békefrontnak. PolitikSilX 112 V33S séi a S13S9 h:V3iK8k nagy cyüzeínte im.a.ja És hogy politikánk he­lyes volt, azt éppen a napok­ban igazolta a haladás és a béke híveinek az az ó, ási (jyőzQlnye, aniebj. « bcrdii inegegye.-.esben és a nagy i* talmak küszöbönálló új tae nácskozásában jut kifejezési a, A háborús uszítók megpre-'- il« iák ezt a győzelmet ke et­ben vitássá tenni, de most már kénytelenek itt is vissza­vonulót fújni. Az egyik nagy amerikai lap, amely elsősor­ban állt a háborús uszítók* nak, tegnap kénytelen volt a következő megállapít.i t tenni: *Nyugat-Európá:.'k egy újabb háborúban r dó részvételét az egyszerű ember, akadályozza meg. A nyugat­európai egyszerű ember ma­kacs eltökéltsége, hogy el akarja kerülni a háborút, 3zintén katonai tényező, mely közelebb áll Nyugat-Európa valóságaihoz, mint az ameri­kai tábornokok.« É3 egy má­sik nagy amerikai lapban; Walter Lippmann, az atom­bomba-politika hirdetője, kénytelen volt elismernií » Tárgyalunk a német kér* désben, nem engedményként^ hanem terveink összeroppaná­sa következtében.* Mi is hozzájáiuUiüik a öékolrenl sikeréhez A háborús uszítók kudarcá­ban döntő része van termát szetesen a Szovjetunió kiU vetkezetes békepoli'iknjiU nak, de a békefrontnak ránk­eső részéből mi is derekasan és becsülettel kivettük a ré­szünket és szerény erőnkhöz képest hozzájárultunk az eredményekhez. És hozzájá­rult nem csekély mértékben a béke megvédéséhez a kínai kommunista párt győzelme, mellyel egy 500 milliós népet az imperialisták táborából a népi demokrácia és a béke védőinek frontjába vis? át Amint a magvar domnk-vetó

Next

/
Thumbnails
Contents