Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-12 / 109. szám

Csütörtök, fe>48 «Aj«ui 12. £ szociális és egészségvédelmi Intézmények egész soréi avatták fel a Bácskában Bácskában vasárnap a wociá11 - és egészségvédelmi intézmények egész sorát adták át ünnepélyes keretek között rendeltetésének. Bácsbot'sodon megnyílt a 40 sze-nélyes Vármegyei Szociális Olt bon. A vármegye arra ráEo ult, elaggott és táma&znélkü álló szegényei kapnak itt elhe: ezést. A megnyitás napján 12 férfi és 3 bő lakója volt mér az Otthonnak. Legfiatalabb} a 71. legidősebbje 86 éves. Jánoshalmán ar. újonnan ép' ett Sziilőotlhont fe felavattett egészségügyi intézmény már délután fogadta első lakóját. Mélykuton egészségházat és szülőotthont, Bácsalmáson bölcsődét avattak. Csávolyon átadták rendeltelésének az újonnan épült sportpályát, Bajajózsefházán pedig az épülő 12 családi házból az első két házat átadták lakóinak. Az ünnepségeken mindenütt nagy tömegek jelenlek meg, éltették a hároméves terv eredményeit és bitet tettek az ötéves tervet megvalósító béketák. A 200.000 forinttal megépi- front mellett. Lombba borul 163 utca A háborús károk következtében a szegedi utcákon igen sok fa elpusztult, pedig a fák nemcsak a város szépsége, hanem egészségügyi szempontból is igen nagy jelentőségűek. Már a hároméves terv során is szép eredményeket értünk el Szeged fásításában. Az ötéves terv során további nagyszabású fásításokat hajtanak végre. A terv végére 163 utcát fásíianak s ez nemcsak szebbé, hanem egészségesebbé is teszi majd városunkat. Még mozit is kap Csenge! — ahol mindenki (udja, hogy a Népfrontra adoll szavazatok hoznak fényi és huAttrál — Jennek a mozisok. Mezítlábos, parasztgyerekek ndáman szaladnak a poros isengelei utcán a Népfront faluhírndójának autója után, SJváncsi szemekkel figyelik iz előkészületeket, újdonság yl számukra, hiszen Csengeén nincs villany, nincs mozi. — Van vagy húsz éve, hogy ooziban vol'am, — mondja szortyogó pipával i szájában Szabó Mihály újfszda. 1 — Én már voltam mozibait, sem itt, hanem Szegeden, de Krak egyszer — mondja egy »a téves gyerek, Kurucsai AnIris. — Olyan szép \piesefilnet láttam: >Kővirág« volt a ríme. — Hát itt nincs is mozi. Itt r.em láthattál semmit — izől közbe testvére, Jancsika. Közben fejkendős nénikék, fia al és öreg parasztok zsúfolásig megtöltik a Dékánykocsma egyik fehérre meszelt helyiségét. Mindenki áhítozva eézi a vakító fényt árasztó villanykörtét. — Hej, ha nálunk is feroe a villany! — sóhajtott fel Kopasz Mária járlatkezelő. •la egyszerre elhallgatnak. r.crt Farkas Dénes paptanár emelkedik szólásra: -— Mindaz, ami most az orsr ágban történik, örörnmei telt el engem. Soha ilyen öszszefogást nem láttunk. Mindönki érzi. hogy csak kőző: nővel szállhatunk síkra az tödigi eredményeinkért és az bt eves terv sikeréért. Vallási szempontból örömmel látom. hogy a béke megvédése elsődleges feladat a Népfront programjában. Mindenkinek, aki szereti az egyházát, lelkiismeretes kötelessége, hogy a megértés, szeretet, béke mellett álljon ki és erre szavazzon 15-én. , — En azt kívánom — áll fel utána Balogh Jenő helyi plébános —, hogy ez a szegény nép békés, jobb életet éljen, nem úgy, mint eddig. Ennek az érdekében harcoló vezetőket kísérje az Isten áldása. Hatalmas taps zúg fel. Éljenzik a szónokokat. Aztán pereg a film. Szinte lélegzetvisszafojtva figyelik a parasztok a vásznon megjelenő képeket. A gyerekeknek a szájuk is nyitva marad a csodálkozástól. Az előadás végén pedig mindenki kitörő lelkesedéssel tapsol. — Jöjjenek el máskor is elvtársak! — mondja Szabó Mihály —, olyan jó leiíne látni, hogy mi történik a nagyvilágban. — Ne féljen Szabó bácsi, lesz villanyunk is nemsokára és akkor lesz mozink i3 — szól közbe Kopasz Mária. — Az ötéves terv meghozza nekünk, meglátja. — Az jó lesz, nagyon jó lesz, — mondja az öreg és lassan megindul kifelé. Talán arra gondol, hogy milyen hosszú és keserves út telt is el azóta, mikor utoljára volt moziban és mit jelent majd számára, ha nem pislogó, egészségtelen petróleumlámpa mellett vakoskodik, sőt még norit is láthat. — Hiába, csak jobb időket Sitink — fordul vissza, azzal megbillenti a kalapját és ki ép az utcára. (híves) élei Vidám az uttörö napközi otthonban Néma csend van, csupán a kanalak koccanása hallatszik s amint a kisebbek szürcsölik a jó friss tejet. Minden gyerek bőven kap a kelkáposzta főzelékből és hozzá nagy da rab hús is kijut. Ha elfogyasztják, kapnak még félfél liter tejet is. Nemrégen nyílt meg az úttörő napközi otthon, de már minden gyermek azzal dicsekszik, mennyit hízott. A kis Csenkei Marika is alie tud fölállni, tele szájjal mondja: — Jaj, úgy jóllaktam! Es tére nem tudok majd vacsorázni. Tanulmányi versenyben az őrsök Ebéd után egy félóra szabad idő van. Senki sem megy ki az udvarra, inkább beszélgetnek. Az úttörő örsök tanulmányi versenyre hívták ki egymást. A verseny feltételeit beszélik meg. Minden őrs az első szeretne lenni. Hamarosan megérkeznek az örsvezetők, akik egyben tanulókör vezetők is. Kiss Karcsi is le ül a csoportjába tartozó úttörők közé s magyaráz. Egy másik csoportban nyelvórái tartanak tanári felügyelettel A pedagógusok önként vállalók, hogy minden délu'án foglalkoznak a tanulókörökkel. Az első és második osztályosok már végeztek is a tanulással és készülődnek hazafelé. Közben egy új kislánynak mesélik el az uzsonnáztatás nagyszerű megoldását. Tóth Laci oktatja Kovács Marikát, aki először van itt. Mész szakmunkásképző isfcaía nviü tompán Az ötéves terv során hatalmas bemházfisokat fordítunk az Alföld fásítására. A nagyarányú erdősítési munkálatok végreháj. tárára képzett erdőipari szak"munkásokra lesz szükségünk. Az trdöiparl szakn nnkáskét zást biz tositia a hétfőn megnvilt tompai erdészszakmunkfisképző tanfolyam is. Ezt a szegedi Erdőgazdaság-, Nemzeti Vállalat •ísyik gondnokságán léte-itetiék. A tanfolyamon huszonneírv munkás- és parasztszánnazásu hallgató vesz részt, akik a háhetes tanfolyamon erdöipnxi munkásképzésben részesül„A Népfrontra szavazok9 ! attól uátWiiib 9 f tfii emyi «sianuiju;t u §y — mondják a várostanyai dolgozók A szegedi tanyavilágban és a környező falvakban mindenütt készülnek a választásra. Várostanyán is összefogtak a Népfrontba tömörült pártok, közösen, együttes erővel igyekeznek egybekapcsolni a dolgozó parasztságot a Népfront győzelme érdekében, mert tudják, hogy a Függetlenségi Népfront programjának megvalósítása a dolgozó parasztság felemelkedését is jelenti. A múltban Várostanyán városi bérleteken magas bérfizetések mellett tengődtek a dolgozó parasztok. — De most már miénk a föld, — mondja | Szűcs I les j újgazda, a Par asz párt helyi elnöke —. Hatéves koromban már pásztor voltam. Azután is, amíg nem jött a felszabadulás, más Tcezének-lábának kellett lennem. Most a magamén dolgozom. Tíz és fél hold földet kaptam a demokráciától. Azóta pedig már házat is építettem. Én mindenkor amellett maradok, aki nekem ezt lehetővé tette. A népi demokrácia mellett vagyok, amely megvalósította azt, hogy útjaink, hídjaink mind, amit a háború elpusztított, újjáépültek. Bízok abban, hogy ik" & ha í —üwj-jjr romhetes tanfolyamon erdöipari | meSvaIósu1nak békés viszonyok között az ötéves terv célkitűzései is. Ezért szavazok a Népfrontra én is és minden dolgozó paraszt, mert csak így tudjuk megvédeni magunkat, hogy soha többé ne jöjjön vissza az az idő, sok. megnyitó ünnepséget Sze. " mlei Zoltán erdőgondnok nyitotta meg. majd Móricz Bőlfiné »>vt \rsnő, a szegedi Erdőgazda* NTV pfirttitkára beszédében ^mutatott az erdőipan ssaknunhfisképzés fontosságára. amikor a mi verejtékünkből, vérünkből másol gazdagodnak. , Valamikor ráillett a név Várostanya és környékére, hogy »Átokháza« — mondja Rovó Szi'veszter várostanyai gazda —. El volt itt átkozva a nép, magára volt hagyatva. A város urai csak akkor jöttek ide, mikor a szegényember földbérlete lejárt, hogy árverésen magasabb bérért tudják újra kiadni az életért, a munka után kapaszkodó szegényparasztnak a földet. A földreform óta azonban megszűnt a kényszeregyesség. A népé lett a föld, ma már munkánk után szórakozni is tudunk. A hároméves tervben mozit kapunk, ami nagy kulturális felemelkedést jelent számunkra. Meghosszabbodott a vasútunk és a közeljövőben még tovább épül. Az ötéves tervben villanyunk és árlézi kutunk is lesz. Nem vagyok párttag, de világosan látok a jövőbe. A Népfrontra szavazok, mert mindannyian attól várhatjuk a további segítséget, támogatást, a békés, nyugodt életet. í népi Émokiícia alján a szacializmasáil SZAVAZZ 8 NEPFRÖHTRS! — Aki tud hozni otthonról ozsonnát, az hoz, aki nem tud hozni, azt a többiek megkínálják. Nincs egyetlen gyermek sem, aki éhesen nézné a ársát. Nyugodtan dolgozhatnak a SZÜIŐK A kisebbek elé eljönnek munkából hazamenet a sziilők. Boldogan ölelik magukhoz gyermekeiket. Tási Jáaosné útközben munkát ártsalak meséli: — Bizony, nagy segí'ségct jelent az otthon, nekünk, munkásnőknek. A múltban tora reggel elmentünk dolgozni, azt sem tudtuk, mit esinál otthon a gyermekünk. Vájjon nem gyújtja-e magára a házat? Nem volt egyet'en nyugodt percünk sem. A múltban mindig azzal áltattak •ennünket, hogy a szegény zmber gyermeke buta. Épp •lyan okosnak születtek ők is, mint a gazdagok gyermekei, csakhogy nekik nem tuduk biztosítani a gondtalan anulást. Ma már nem veszhet el egyetlen tehetség sem íz orsságban. Tudjuk, hogy az ötéves tervben még több lyen úttörő napközi otthon létesül. Dolgozni akarunk, hogy legdrágább kincsünkrek, gyermekünknek boldogabb jövőt biztosítsunk. Ez'rt a boldogabb jövőért szárazunk mi anyák is a Népfrontra. Búgnak a tárnsk Az égen sötétpiros és feketébe hai'á felhők úsztak. A gyárudvar szélén halk morgás hallatszott. 4m:kar vagy háromszázan együtt 'róttak, valamilyen szabálytalan iramlás sodorta az embereket Bacher vezérigazgató villája fe'é. o.. Csörren az erkélyajtó üvrge. 1 törr.eq zugn.i, kia'-álni kezd: ».4 bérünket...* Mi lesz a béremeléssel?...« A kővetkező kép már lehangoló és megalázó. Csendörsztironyok verik szét 7 viharéi bérkö"etelöket. Megint csak a régi, megszokott kudarc. Végtelen hosszú reménytelen szenvedés: robot, fagyoskodás és Mg káposztalevesek. Csilingel a ministráns. lépked a polgármester mellett a munká'snyuzó Bacher az Urnapl körmenetben. De hiába, nem a keresztényi alázat sugárzik a szeméből, hanem a pénz imádata. Mögötte fenyegetően menetel a nép, kibékíthetetlen ellentétekkel sziében, Ekkor fogan meg a bányászokban a kizsákmányolás el lenmérge, ekkor élednek fel * szenvedélyek, amely nélkül « kapitalizmus alatt nyögő mun kás nem lehet büszke önmagára. Kitör vissza vonhat a ílaniA a sztrájk. Nem véletlen, hogy ez a film nagyon sokáig váratott magára — Karel Sztekli rendező a forgatókönyvön még az első köztársaság Idején dolgozott. De • téma ellentétben ál'ott a film gyárosok érdekeivel, akik nem szívesen emlékeztek az 18S9-be» lezajlott eseményekre. A »Bugnak a tárnák« volt ax első filmek egyike, amely a barandovi műterembe került. Most Szegeden szerdától kezdve játsza a Széchenyi Mozi.