Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-12 / 109. szám

Csütörtök, fe>48 «Aj«ui 12. £ szociális és egészségvédelmi Intézmények egész soréi avatták fel a Bácskában Bácskában vasárnap a woci­á11 - és egészségvédelmi intéz­mények egész sorát adták át ünnepélyes keretek között ren­deltetésének. Bácsbot'sodon megnyílt a 40 sze-nélyes Vármegyei Szociális Olt bon. A vármegye arra rá­Eo ult, elaggott és táma&znél­kü álló szegényei kapnak itt el­he: ezést. A megnyitás napján 12 férfi és 3 bő lakója volt mér az Otthonnak. Legfiatalabb} a 71. legidősebbje 86 éves. Jánoshalmán ar. újonnan ép' ett Sziilőotlhont fe felavat­tett egészségügyi intézmény már délután fogadta első la­kóját. Mélykuton egészségházat és szülőotthont, Bácsalmáson böl­csődét avattak. Csávolyon átadták rendelte­lésének az újonnan épült sport­pályát, Bajajózsefházán pedig az épülő 12 családi házból az első két házat átadták lakóinak. Az ünnepségeken mindenütt nagy tömegek jelenlek meg, él­tették a hároméves terv ered­ményeit és bitet tettek az öt­éves tervet megvalósító béke­ták. A 200.000 forinttal megépi- front mellett. Lombba borul 163 utca A háborús károk következ­tében a szegedi utcákon igen sok fa elpusztult, pedig a fák nemcsak a város szépsége, hanem egészségügyi szem­pontból is igen nagy jelen­tőségűek. Már a hároméves terv során is szép eredménye­ket értünk el Szeged fásítá­sában. Az ötéves terv során to­vábbi nagyszabású fásításo­kat hajtanak végre. A terv végére 163 utcát fásíianak s ez nemcsak szebbé, hanem egészségesebbé is teszi majd városunkat. Még mozit is kap Csenge! — ahol mindenki (udja, hogy a Népfrontra adoll szavazatok hoznak fényi és huAttrál — Jennek a mozisok. Mezítlábos, parasztgyerekek ndáman szaladnak a poros isengelei utcán a Népfront faluhírndójának autója után, SJváncsi szemekkel figyelik iz előkészületeket, újdonság yl számukra, hiszen Csenge­én nincs villany, nincs mozi. — Van vagy húsz éve, hogy ooziban vol'am, — mondja szortyogó pipával i szájában Szabó Mihály új­fszda. 1 — Én már voltam mozibait, sem itt, hanem Szegeden, de Krak egyszer — mondja egy »a téves gyerek, Kurucsai An­Iris. — Olyan szép \piesefil­net láttam: >Kővirág« volt a ríme. — Hát itt nincs is mozi. Itt r.em láthattál semmit — izől közbe testvére, Jancsika. Közben fejkendős nénikék, fia al és öreg parasztok zsú­folásig megtöltik a Dékány­kocsma egyik fehérre meszelt helyiségét. Mindenki áhítozva eézi a vakító fényt árasztó villanykörtét. — Hej, ha nálunk is feroe a villany! — sóhajtott fel Kopasz Mária járlatkeze­lő. •la egyszerre elhallgatnak. r.crt Farkas Dénes paptanár emelkedik szólásra: -— Mindaz, ami most az or­sr ágban történik, örörnmei telt el engem. Soha ilyen ösz­szefogást nem láttunk. Min­dönki érzi. hogy csak kőző: nővel szállhatunk síkra az tödigi eredményeinkért és az bt eves terv sikeréért. Vallási szempontból örömmel látom. hogy a béke megvédése el­sődleges feladat a Népfront programjában. Mindenkinek, aki szereti az egyházát, lelki­ismeretes kötelessége, hogy a megértés, szeretet, béke mel­lett álljon ki és erre szavaz­zon 15-én. , — En azt kívánom — áll fel utána Balogh Jenő helyi plébános —, hogy ez a szegény nép békés, jobb éle­tet éljen, nem úgy, mint ed­dig. Ennek az érdekében har­coló vezetőket kísérje az Is­ten áldása. Hatalmas taps zúg fel. Él­jenzik a szónokokat. Aztán pereg a film. Szinte lélegzetvisszafojtva figyelik a parasztok a vásznon megjele­nő képeket. A gyerekeknek a szájuk is nyitva marad a cso­dálkozástól. Az előadás végén pedig mindenki kitörő lelke­sedéssel tapsol. — Jöjjenek el máskor is elvtársak! — mondja Szabó Mihály —, olyan jó leiíne látni, hogy mi történik a nagyvilágban. — Ne féljen Szabó bácsi, lesz villanyunk is nemsokára és akkor lesz mozink i3 — szól közbe Kopasz Mária. — Az ötéves terv meghozza ne­künk, meglátja. — Az jó lesz, nagyon jó lesz, — mondja az öreg és lassan megindul kifelé. Talán arra gondol, hogy milyen hosszú és keserves út telt is el azóta, mikor utoljára volt moziban és mit jelent majd számára, ha nem pislogó, egészségtelen petróleumlámpa mellett vakoskodik, sőt még norit is láthat. — Hiába, csak jobb időket Sitink — fordul vissza, azzal megbillenti a kalapját és ki ép az utcára. (híves) élei Vidám az uttörö napközi otthonban Néma csend van, csupán a kanalak koccanása hallatszik s amint a kisebbek szürcsölik a jó friss tejet. Minden gye­rek bőven kap a kelkáposzta főzelékből és hozzá nagy da rab hús is kijut. Ha elfo­gyasztják, kapnak még fél­fél liter tejet is. Nemrégen nyílt meg az út­törő napközi otthon, de már minden gyermek azzal di­csekszik, mennyit hízott. A kis Csenkei Marika is alie tud fölállni, tele szájjal mondja: — Jaj, úgy jóllaktam! Es tére nem tudok majd vacso­rázni. Tanulmányi versenyben az őrsök Ebéd után egy félóra sza­bad idő van. Senki sem megy ki az udvarra, inkább beszél­getnek. Az úttörő örsök ta­nulmányi versenyre hívták ki egymást. A verseny feltételeit beszélik meg. Minden őrs az első szeretne lenni. Hamaro­san megérkeznek az örsveze­tők, akik egyben tanulókör vezetők is. Kiss Karcsi is le ül a csoportjába tartozó út­törők közé s magyaráz. Egy másik csoportban nyelvórái tartanak tanári felügyelettel A pedagógusok önként vállal­ók, hogy minden délu'án foglalkoznak a tanulókörök­kel. Az első és második osztá­lyosok már végeztek is a ta­nulással és készülődnek ha­zafelé. Közben egy új kis­lánynak mesélik el az uzson­náztatás nagyszerű megoldá­sát. Tóth Laci oktatja Ko­vács Marikát, aki először van itt. Mész szakmunkásképző isfcaía nviü tompán Az ötéves terv során hatalmas bemházfisokat fordítunk az Al­föld fásítására. A nagyarányú erdősítési munkálatok végreháj. tárára képzett erdőipari szak­"munkásokra lesz szükségünk. Az trdöiparl szakn nnkáskét zást biz tositia a hétfőn megnvilt tom­pai erdészszakmunkfisképző tan­folyam is. Ezt a szegedi Erdő­gazdaság-, Nemzeti Vállalat •ísyik gondnokságán léte-itetiék. A tanfolyamon huszonneírv munkás- és parasztszánnazásu hallgató vesz részt, akik a há­hetes tanfolyamon erdöipnxi munkásképzésben részesül­„A Népfrontra szavazok9 ! attól uátWiiib 9 f tfii emyi «sianuiju;t u §y — mondják a várostanyai dolgozók A szegedi tanyavilágban és a környező falvakban mindenütt készülnek a választás­ra. Várostanyán is összefogtak a Népfrontba tömörült pártok, közösen, együttes erővel igyekeznek egybekapcsolni a dolgozó parasztságot a Népfront győzelme érdekében, mert tudják, hogy a Függetlenségi Népfront programjának megvalósítása a dolgozó parasztság felemelkedését is jelenti. A múltban Várostanyán városi bérleteken magas bérfizetések mellett tengődtek a dol­gozó parasztok. — De most már miénk a föld, — mondja | Szűcs I les j újgazda, a Par asz párt helyi elnöke —. Hat­éves koromban már pásztor voltam. Azután is, amíg nem jött a felszabadulás, más Tcezé­nek-lábának kellett lennem. Most a magamén dolgozom. Tíz és fél hold földet kaptam a de­mokráciától. Azóta pedig már házat is épí­tettem. Én mindenkor amellett maradok, aki nekem ezt lehetővé tette. A népi demokrácia mellett vagyok, amely megvalósította azt, hogy útjaink, hídjaink mind, amit a háború elpusztított, újjáépültek. Bízok abban, hogy ik" & ha í —üwj-jjr romhetes tanfolyamon erdöipari | meSvaIósu1nak békés viszonyok között az öt­éves terv célkitűzései is. Ezért szavazok a Népfrontra én is és minden dolgozó paraszt, mert csak így tudjuk megvédeni magunkat, hogy soha többé ne jöjjön vissza az az idő, sok. megnyitó ünnepséget Sze. " mlei Zoltán erdőgondnok nyi­totta meg. majd Móricz Bőlfiné »>vt \rsnő, a szegedi Erdőgazda­* NTV pfirttitkára beszédében ^mutatott az erdőipan ssak­nunhfisképzés fontosságára. amikor a mi verejtékünkből, vérünkből másol gazdagodnak. , Valamikor ráillett a név Várostanya és környékére, hogy »Átokháza« — mondja Rovó Szi'veszter várostanyai gazda —. El volt itt átkozva a nép, magára volt hagyatva. A város urai csak akkor jöttek ide, mikor a szegényember földbérlete lejárt, hogy árverésen magasabb bérért tudják újra kiadni az életért, a munka után kapaszkodó szegényparasztnak a földet. A földreform óta azonban megszűnt a kény­szeregyesség. A népé lett a föld, ma már munkánk után szórakozni is tudunk. A há­roméves tervben mozit kapunk, ami nagy kulturális felemelkedést jelent számunkra. Meghosszabbodott a vasútunk és a közeljö­vőben még tovább épül. Az ötéves tervben villanyunk és árlézi kutunk is lesz. Nem va­gyok párttag, de világosan látok a jövőbe. A Népfrontra szavazok, mert mindannyian at­tól várhatjuk a további segítséget, támoga­tást, a békés, nyugodt életet. í népi Émokiícia alján a szacializmasáil SZAVAZZ 8 NEPFRÖHTRS! — Aki tud hozni otthonról ozsonnát, az hoz, aki nem tud hozni, azt a többiek megkí­nálják. Nincs egyetlen gyer­mek sem, aki éhesen nézné a ársát. Nyugodtan dolgozhatnak a SZÜIŐK A kisebbek elé eljönnek munkából hazamenet a szii­lők. Boldogan ölelik maguk­hoz gyermekeiket. Tási Já­aosné útközben munkát ártsa­lak meséli: — Bizony, nagy segí'ségct jelent az otthon, nekünk, munkásnőknek. A múltban tora reggel elmentünk dol­gozni, azt sem tudtuk, mit esinál otthon a gyermekünk. Vájjon nem gyújtja-e magá­ra a házat? Nem volt egyet­'en nyugodt percünk sem. A múltban mindig azzal áltattak •ennünket, hogy a szegény zmber gyermeke buta. Épp •lyan okosnak születtek ők is, mint a gazdagok gyerme­kei, csakhogy nekik nem tud­uk biztosítani a gondtalan anulást. Ma már nem vesz­het el egyetlen tehetség sem íz orsságban. Tudjuk, hogy az ötéves tervben még több lyen úttörő napközi otthon létesül. Dolgozni akarunk, hogy legdrágább kincsünk­rek, gyermekünknek boldo­gabb jövőt biztosítsunk. Ez­'rt a boldogabb jövőért szá­razunk mi anyák is a Nép­frontra. Búgnak a tárnsk Az égen sötétpiros és feketébe hai'á felhők úsztak. A gyárudvar szélén halk morgás hallatszott. 4m:kar vagy háromszázan együtt 'róttak, valamilyen szabálytalan iramlás sodorta az embereket Bacher vezérigazgató villája fe­'é. o.. Csörren az erkélyajtó üvrge. 1 törr.eq zugn.i, kia'-álni kezd: ».4 bérünket...* Mi lesz a bér­emeléssel?...« A kővetkező kép már lehan­goló és megalázó. Csendörszti­ronyok verik szét 7 viharéi bér­kö"etelöket. Megint csak a ré­gi, megszokott kudarc. Végte­len hosszú reménytelen szenve­dés: robot, fagyoskodás és Mg káposztalevesek. Csilingel a ministráns. lép­ked a polgármester mellett a munká'snyuzó Bacher az Urnapl körmenetben. De hiába, nem a keresztényi alázat sugárzik a szeméből, hanem a pénz imá­data. Mögötte fenyegetően me­netel a nép, kibékíthetetlen el­lentétekkel sziében, Ekkor fogan meg a bányá­szokban a kizsákmányolás el lenmérge, ekkor élednek fel * szenvedélyek, amely nélkül « kapitalizmus alatt nyögő mun kás nem lehet büszke önma­gára. Kitör vissza vonhat a ílaniA a sztrájk. Nem véletlen, hogy ez a film nagyon sokáig váratott magára — Karel Sztekli rendező a for­gatókönyvön még az első köz­társaság Idején dolgozott. De • téma ellentétben ál'ott a film gyárosok érdekeivel, akik nem szívesen emlékeztek az 18S9-be» lezajlott eseményekre. A »Bugnak a tárnák« volt ax első filmek egyike, amely a ba­randovi műterembe került. Most Szegeden szerdától kezdve ját­sza a Széchenyi Mozi.

Next

/
Thumbnails
Contents