Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-12 / 109. szám

4 Csütörtök, T'.M'J tnajus 13. Dőzsölnek a Fehér Palotában Egy olasz uj sás; író beszámolója Tito estélyéről Bgy előttem fekvő, géppel írott meghívót kézbesítettek ki nékem, amelyből kiderült, hogy Titó bankettet rendez ís én oda hivatalos vagyok, a meghívó sarkában — feltűnően — ez olvasható: »Megjelenés szmokingban.« Sajnos, szmokingom nincs, igy jugoszláv kartárs kölcsönöz számomra egy ilyen ruhatarabot. 'Estére autóba ülök ts a Fehér Palotába hajtatok, Sz a palota Dedinje dombján fekszik és a háború előtt Pál régensherceg lakta. A kétrmeletes szép palota most Titó székhelye. Chopin zenéje mellett Az előcsarnokban Chopin tenéjének hangjai mellett Titó fogadja vendégeit. A nagyteremben háromszáz díszigyenruhás tábornok álldogál, tót őt öl-talpig aranyba, vörösbe fe kitüntetésekbe burkolva. Szele az agyondíszített egyenruhák sem akadályozhatnak ncg abban, hogy észre ne vefyem a teremben a nők lélegleielállitóan nagystílű, drága ts élyiruháit. Mindez és az mrunydíszUésű, hófehér frakkba öltözött pincérek a képet olyanná teszik, mint valami hollywoodi filmoperett díszlete. „Montenegro hercege vagyok" -Egy úr közeledik felém, aki először angolul szólít meg, majd mikor megtudja nemtetiségem, olaszul mutatkozik be: — Petrovics, Montenegro hercege vagyok. 'Sokáig éltem Olaszországban, rokonságban vagyok az olasz királlyal is. A kisöreg elmondja, hogy ezelőtt Párisban élt, majd néhány hónap ó a Jugoszláviában, « külügyminisztériumban dolgozik. Megfogja szmokingom gombját és hozzám hajol: — Tud ön arról, hogy a háború alatt a németek felajánlották nekem a montenegrói trónt T , Gyűrűkkél megrakott kezének egy jelentős mozdulatával húzza alá búcsúzóul mondott szavait: — Remélem, nemsokára ismét visszatérek Párisba. Bajok a nők körül Egy jugoszláv kolléga magas, csinos szőke fiatalembert mutat be, aki fekete öltönyt és fehér selyeminget visel. Ez Gorko Broz. Titó marsall fia. Titó első feleségének fia. Titó a háború alatt újból megnősült, szlovén nőt vett feleségül, aki megajándékozta őt egy gyermekkel. Titó ezt az asszonyt elhagyta, mert beleszere'eiett Olga Nincsicsbe, az egykori királyi külügyminiszter leányába. Olga Nincsics, ez a nagyon intelligens, arisztokrata nő magas, barna, csinos, végtelenül hiú és hűtelen. Az öregedő Titót környezete félti a fiatal nőtől, de azt tartják, hogy vasakarata van és adott esetben minden további nélkül végez egy bu'a leánnyal. Arany- és ezüsttálakon Közben megnyílt az ebédlőbe vezetett nagy szárnyasajtó. A tábornokok és az estélyiruhás hölgyek áradata betölti a termet. Az asztalok valósággal roskadoznak az óriási ezüst, és aranytálakon tálalt sertés és kecskegida pecsenye alatt, amelyet nyolcvan különböző előé'eltel szolgálnak fel. Bőségesen van ital is, tokaji, bordeauxi, frescati, sherry és természetesen pezsgő. Titó egy miniatűr pipát tart a kezében. Csontkeretű szemüvegét most leveszi szeméről és egy papírdarabot sodor össze, amit valaki a kezébe csúsztatott. Angolul szólítom meg: — A, ön olasz újságíró — & Ilfö-kllkkns* mm m siksrülni !tipszfáv:a náp&ü a Szovjetunió ellen uszítani A moszkvai rádióban Tvan Oswak a jugoszláv helyzet is mertetése kapcsán a többi kötött azt mondja, hogy a győzelem napján a népek millióit hálaérzés töltötte el a nagy Szovjetunió, a szovjet hadsereg és a nagy Sztálin iránt. Ezen a napon a népek szeme a hősi szovjet katona felé néz, aki négy évvel ezelőtt megadta a halálos döfést Hitler had•eregének. Jugoszlávia népei nzámára a győzelem napja kii. lönös jelen, őségű Jugoszlávia népei ezt a napot a Titóklikk elleni harcban töltötték, az ellen a klikk ellen, amely elárulta Jugoszlávia é3 az egész munkásmozgalom érdekeit. Tiíóék suttogó propagandát terjesztenek arról, hogy Titó sajátmaga vezette a harcokat, nemcsak Jugoszláviában, hanem Albániában, Görögországban, Bulgáriában, Olaszországbah, sőt még Franciaországban is. Ez a propaganda Gyilasz boszorkánykonyhájából ered. A Titó klikk mindig újabb és újabb koholmányokat terjeszt, hogy csökkentse a Szovjetunió felszabadító szerepének jelentőségét. Igy például azt igyekeznek elhitetni, hogy az angol-amerikai reakciósok sokkal nagyobb segítséget nyújtottak a háború alatt Jugoszláviának, mint a Szovjetunió. Titóék azt a hazugságot is 'erjesztik, hogy a Szovjetúnió a szocializmus építését meg akarja gátolni Jugoszláviában, holott világos, hogy a szocializmus kiépítését éppen a Titó-klikk gátolja meg. Titóák az angol-amerikai imperia' izmus ügynökévé váltak a Balkánon. Jugoszlávia népei azonban mind szilárdabban elha'ározzák, hogy véget vetlek Titóék áruló politikájának. Semmi sem tudja megingatni a jugoszláv népet a Szovjetúnió iránt érzett szeretetében és Titóéknak nem sikerül majd Jugoszlávia né*>eit a Szovjetúnió ellen uszí tanú mondja. Mutatja a pipát — ezt a pipát — lássa — egy angol tiszt ajándékozta nekem. Aztán szipkát húz ki a zsebéből. — Ez a szipka is emlék attól az angoltól! — Marsall úr, hol van a híres kutyájaf — Az nem illik ide — feleli — körülszaglássza az ismeretlen embereket és ha valaki nem szimpatikus neki, akkor megugatja! Megértem a célzást és viszszavonulok. Kísérőm a hivatalos jugoszláv hírügynökség egyik képviselőjéhez vezet, aki éppen ananászt, banánt datolyát eszih --a Hajnal van, mire jugoszláv kollegám társaságában elhagyjuk a palotát. A Dunához érünk. És nem tudjuk mi a szabadság — A Duna — mutat a folyóra kollégám elérzékenyülten. — Itt harcoltunk felszabadulásunkért. Ma a Tájékoztató Irodával váló szakítás utóm azt sem tudjuk, hová tartozunk. És hogy mi az a szabadság, amelyért állítólag harcoltunk — azt még kevésbbé tudjuk ... • i Eddig tart az olasz újságíró cikke a rabságban sínylődő jugoszláv nép erkölcstelen, terrorista rabtartójárói. A nép éhezik, nyomorog, urai dőzsölnek a Fehér Palotában. Ha jugoszlávok látnák ezeket az arany tálakat, szikrát vetne a gyűlölet, amely ott izzik a jugoszláv szívekben Titó iránt. rr A MI JELÖLTJEINK Marosan György az MDP Utilhárhetyalt***. a Maiyar Fiienni jl Népíroní Nagyjudapesl. tiuoitságánah e.aohe 1908-ban született. Apja szegény néptanító volt. 11 évea korában pékinasnak ment és már 17 éves korában belépett a szakszervezetbe. Kezdettől fogva a szakszervezeti baloldali ellenzékhez tartozott, s küzdött a jobboldali népáruló Peyer csoport ellen. Sztrájkokat szervezeit, szerkesztette a »Sütőmunkás« c. illegális lapot. A Szociálde mokrata Párt jobboldali vezetői többször megfenyegették, igyekeztek félreállítani, a rendőrség jónéhányszor letartóztatta. A második világháború alatt Marosán György a kommunistáitkai együtt működve, Szakasits Árpád elv társsal együtt küzdött hazánk függetlenségének megvédéséért. A függetlenségi mozgalomban való részvétele miatt 1942-ben letartóztatják, a német megszállás alatt pedig internálják. A felszabadulás Budanesten éri. Következetesen harcol a immkásegységért, a kommunistákkal való együttműködésért, szakadatlanul küzd azért, hogy a Szociáldemokrata Párt megtisztuljon áruló jobboldalától, az imperialisták ügynökeitől. Szakasits Árpád mellett a szociáldemokrata baloldal vezetője. 1948 február 18-án, a Szociáldemokrata Párt nevezetes alctivaülésén, a dolgoztok nagy helyeslése mellett bejelenti, hogy a kommunisták segítségével a Szociáldemokrata Párt megtisztítja sorait a jobboldali árulóktól és egyesül a testvérpárttal. Ezután Szakasits Árpád mellett, » baloldali szociáldemokratákra ámaszkodva, előkészíti a Szociáldemokrata Párt kongreszszusát, amely kimondja a munkásosztály egységének megteremtését, a Szociáldemokrata Párt egyesülését a Magyar Kommunista Párttal. Az egyesülési Kongresszus óta Marosán György az MDP főtitkárhelyettese, 1948 aug, 20 óta a Nagybudapesti Pártbizottság ti ;kára. Marosán György mindig bátran képviselte a magyaz dolgozók érdekeit. Hűséggel szolgálta a munkásosztály nagy ügyét, mikor a kommunis'ákkal összefogva harcolt a Horthy-reakció és ügynökei a jobboldali szociáldemokraták ellen. Hűséggel szolgálta akkor is, amikor az első vonalban küzdött a munkásosztály egységének megvalósulásáért, az egységes munkásoárt megteremtéséért. Ma új nagy feladatok előtt a magyar nép szeretettel éi bizalommal tekint kipróbál! harcosára, Marosán Györgyre. Az ország szívének, Nagy. budapestnek párttitkárára — akár a múltban — most is dolgozó népünk jobb jövőjének, derűs, gondtalan életének megteremtésén fáradozik. Munkája eredményes lesz, mert népének határtalan szeretete lángoló lelkesedés, a dolgozók ügye iránti rendíthetetlen hűség vezérli tetteiben. - mond ják a magyar asszonyok A magyar népi demokrácia egyenjogúsította a nőket. Tanulhatnak, betöllhetik a legfontosabb munkaköröket. A nép államában korlátlan lehetőségek nyilunk az asszongok és leányok előtt. Erről beszélnek azok az asszonyok, akiket a nép bizalma az állam Igazgatásában, vagy a termelésben vezető helure állított, Kobzos Irén, az ország egyetlen női tervmegMzottja, aki Debrecen város tervmegbizotti leendőit látja el, kijelenti, hogy a népi demokrácia emelte fel és állította tehetségének megfelelő helyre. A felszabadulás előtt mint géphimző segéd1 dolgozott. Mi nők — mondotta — meg akarjuk mutatni, hogg méltók vagyunk Rákosi Mátyás bizalmára, aki a női egyenjogúság legelső magyar harcosa. Tanos Magda, a debreceni adóhivatal vezetője mondja: minket, magyar aszszonyokat rombolás helyett az épités vágya vezet. Mi békét akarunk, azért szavazunk május tőén a Népfrontra. Nagygyörgy Mária, a szegedi Kendergyár üzemvezetője mondja: A nök egyenjo gusitásával — amelyért magam ls már 1931 óta harcoltam régi vágyunk teljesült be. , flz egyenjogúságot ncmcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is megkaptuk és nyitva áll nz ut a közélel minden területén a nők előtt. A nőknek azonban ezt a kivívott, demokráciaadta jogot* meg is kell védeniök. Ezt a jogot ugy tudják a legjobban megőrizni, ha a választások során a Népfrontra adják le szavazatukat. Különösen üzenem ezt azoknak a megtévesztett nőknek, akik az elmúlt választáson a nép ellenségeire szavaztak. A nő ma a békéért kétszeresen harcol, mert mint anyának kétszercsen érdeke, hogy harcoljon a háború ellen, gyermeke, a jövő generációja "életéért, a békéért Minden nőnek lelkiismereti kötelessége a Népfrontra szavazni, mert aki a Népfrontra szavaz, az gyermeke boldogabb jövőiét alapozza meg. Sállal Ferenené szegedi munfcástanácsnok nyilatkozatában a többi között hangsúlyozta: a nők a felszabadulás óta, nz egyenjogúsítás után feltalálták magukat és ahová éppen állította őket a népi demokrácia, mindenütt meg állták helyüket. Ma már tudják, hogy az egyenjogúsítás következtében megvan az érvényesütési lehetőségük. Én azt tapasztaltam, hogg a tanyavilágban a dolgozó paraszti nők ts mindjobban belátják ennek Jelentőségét és bárhová kerülnek vezető állásba, mindenüti felveszik a versenyt a férfiakkal. Nekünk, verető pozícióban lévő nőknek példát kell mutatnunk, bátorítanunk kell asszonytársainkat, hogy ne húzódjanak vissza a nép ügyének szolgálatától. Minden nő, aki a Népfrontra szavat, az egész magyar nép jólétét, szabadságát, boldogulását segíti elő, dr. Kiss Jőzscfné, Miskolc város szociális titkára mondja: Mi, magyar asszonyok békét akarunk, dolgozni! akarunk Biztosak -vagyunk benne, hogy a világ összes asszonyai ugyanezt akarják. Mannsz Jázsefné, komlói bányász felesége, PécJ város tanácsnoka ezeket mondja: Amikor az .iskolák, kórházal építéséről szóló jelentéseket olvasom. ökölbe szorul a kezem, I® arra gondolok, hogy vannak i világon olyan emberek, akik vérbe és könnybe fullnsztanánai millió életet, csakhogy a magul számára dúsabb hasznot biztosíthassanak. Ezek ellen az emberei ellen harcolni kell. Éppen ezért a Népfrontra szavazok, hogy erősítsem a béke nemzetközi frontján szilárd bástyaként helytálló magyar népi demokráciát. Erer hönyofáf n ht tászo'.nah A volgai és káspi tengeri hat 1 ászok számára, akik a nagy tavaszi halászatra hajóztak ki, körülbelül ezer könyvtárt alapi, toltak szépirodalmi, politikai ét technikai könyvekkel. Minden hatászfaluban öt-nyolc mozgl könyvtárt is rendeztek. A halászhajókon pedig jelentékenyen szaporították a rádiókészülékekot, legutóbb 1500 detektorom készüléket szereltek feL