Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-06 / 104. szám
Motele, 1949 smrioa «. 9 Az ötéves terv: jólét, béke, függetlenség. Szavazz a Népfrontra A szovjet sajtó a békéért harcol és a szocializmus életerejét hirdeti A szovjet nép ma ünnepli a szovjet sajtó napját. A lapok vezéreik' b'n mél'atfák a szovjet sajtó jelentőségét. /I Pravda vezércikke rémülni arra, hogy Lenin és Sztálin, * Bolsevik Pári nagy alapitói olyan saj ó'o! gon toskodlak, amely ha'ulmas agitációs és szerae.zű eszköz a tőrre ek fe!é. a párt éles és erős fegyvere. A szovjet saj'ó fennállásása első pillana á ól kezdve becsületesen teljesítette hivatását. /I szovjet saj'ó a világ ttom. munis'a és hataaó sajtójának élé" áll Gazdag iapaszta!atait>ól a népi demokratikus á'lamok gyorsan tejlődő saj'ója is merit. A szovjet sailó a népek bé. héjéért és bizonsá á 'rt harcol, ha ábjain a szovjet nép bék*s al'o'ő mun'ájál a szocializmus é'e'eejét hirdeti. Az Izveszlifa vezércikke megállapítja, hogy a szovjet sajtó valóban szabad, a világ legélenjáj Ab b, legigazságosabb, magas eszméktől áthatott sajtója. A szovjet sajtó szakadatlanul és törhetetlenül harcol a tarlós demokr ai'iis békéért és lelcp. lezi a háborús uszi'ók terveit. Az Izvesz'ija vígig legáemokrn'i' usabb saj'ója* cimü cik' ében rámu'at arra, hogy a kapi'alista kormánykörök nem tarthattok fenn uralmukat a néntömegek ön'udatának elhomálvositása nélkül. Ami' o" a burzsoá saj'ó ellenségeskedést szit a népek közölt és uj háborút hirdet, ugyanakkor a szovjet sajtó menlnga'ha'atfan erővel küzd a demnkra'ikvs békéért, a né vek békéjéért és biztonságáért. A Pravda saj'ó a kommunista nevelés és hatalmas fegyvere* cimü cik' ében rámutat arra, hogy a szov,et sajtó ut át mindig a tudományos szocializmus eszméi világi ották meg. Kiemeli a lap, hogy a népi demok á-iák sai ója ls átveszi a bolsevista sajtó tapasztalatait, ennek alanton mozgó i ja az emberek millióit, bevon a őket a po'i ikai é, a közé le'be. tömöríti a kommunista és mun' áspár'ok körül, mozgósít ia a háború utáni uj élet harci fetada. taii'a, neveli a marxizmus-leninizmus szettemében. A néni demokráciák saj'ó iában mind nagyobb mér"ékben kifeje'és'e iu'nak a bolsevis'ák tapasztalatat. A népi demokráciák saj'ója a szovjet saj'ó dhső 'apasztalatai alánján l.enin és Sz'álin tanítását hirde've. a sajtót a munkáspártok éles fegyverévé teszi. A viiógt dolgozóiunk mája* 14 ünnepe A washingtoni megegyezés a Szovjetunió békepolitikái ónak sikerét jelenti A berlini lapok első helyen megoldásához vezető utón. Rá hosszú cik" ben méltatják a ketl mu'alni arra is, hogy ma, Washingtonban létrejött négy. négy evvel a háború befejezése ha almime egyezés jelentőségét, után még mindig nem főtt létre A Neues Deu'schland, aszó- a békeszerződés Némeőrszáacialisia egvségpárt lapja ezt ir-' gal. A német nép bekapcsolódója maaa a tény, hogy a nagy- sár ól a némzeközi élvbe csak ha almák hivn'alos képviselői akkor lehet igazán sző, ha a <) s-eül'ek és mere igéztek a to- békeszerződés vénre elkészül, idbbi tárgyalások menetében, a ménpedig oluan békeszerződés, b ke erői v'/á'szer'e megnyit- amely ma áhan fo l dja a meglát ozdsok mindi ét részről való megszüntetése csak a kezdet lehet a vé-ler-es kibon'akozásnlíán és hogy etsős0 ban Né. mc őrszüg kcRészakitásának kell vé rét vetni. A Tribüné, a szakszerve-e'ek lanja hangoztatja, hogy az amerikai im*erialis'ák pol' i'.-áia zsáku'cábn került és az amerikai ko'mdny éppen ezért Volt vánutó mecmozdulásának ko- szálló esanafok visszavonását a kénytelen be'ee V«zni a berlini rnn.'y sike él jelenti. Különös legrövidebb időn belül. A né. -ikert jelen' a Szovjetunió kő- mel né-mrk ez a legfontosabb ve keze'es bé' epo'.Ui' áfa szá. k°ve!elése. mára is .-1 német nép őszinte \ Berliner Zeitünk megáltamegelégedéssel üdvözli ezt a pilja, hogv a béke Idvei vi'.áame egyezést, hiszen sajái sor- szerte megelégedéssel fogad ák só'ól van szó. őreze'ek kö- azt a hirt. hogy Washln-gfonzö'fi forgalmi ko'lá'ozások fel- ban megtörtént az első lépés függesz'ése fermésze'esen csak megoldása felé. A tan szmén az első tévés a német probléma hangoz a'fa, hogij a berlinikorkérdésnek írbóli napirendre fűzésébe Ezzel kapcsota'ban örömmel kell fo"adni azt a hírt, hogy Clay 'ábornok. a né. me'oes-d-'i amerikai c-a• a'ok A nemrég lezajlott párisi kongresszuson a béke köve'ei feeménven és ha á o/o'tan je! lentelték be népeik akaratát, hogv harro'ni fognak az uj háj boriira uszi ók me"fé'ezésé re. De még hangosabhnn zueo't fel a béke híveinek elnémíthatatlan j hangja világszerte most május lén. Eddig soha nem lá'o't fény és ujjon-tos jellemez-tó a do'"o! zók nemzetközi szolidaritásának ünnepét. A szó teljes értelmében győzelmi ünnenpé lett [ez a nan. Nincs kifetózés, melv hangulatában. méreteiben még 'csak megközeli'ő képet is ad: hatna arról az erőt sugárzó biztonsámól, őn'udatröl. me'l el a doteo^ó emberek felvonni ak a béke ügye mellett, mellvel ki áll nk a halál imperialista kaimárai ellen. A különböző or1 szádok dotóozói egy nvelven beszéltek ezen a naoon és az a béke és a hé' ét őr? " ha-cosok elszántságának közös nyelve volt. Szélesen és szabadon bontakozott ki ezen a na non a Srev. ietunió és a néni demokráciák országában a rto'gozók örömmámora, a szabad emberek hatalmas tünle'ése. A felvonuló vége'áha'attan menetoszionok lépéseiből kicsendült a szabad emb"rek holnaoba ve'e't hite és keménv elszón'sá"n. ho^y mért erősebbé, gazdagabbá és boldogabbá teszik országikat. A moszkvai Vörüs-'é~en. rs"hszlovákia. Lengyelország. Romácia, Ruteárin. Alhínta é hazánk városainak és falvainak utcáin a nénlöme.eek örömittasan hordo' ák vérig a szabadrág zászlai!. A Szovjetunió és a népi demokráciák do'gozói újból hangosan kiál o'tak az főparancsnoka vénre távozik , imperialista hóhérok fel", hogv Néme'orszá bői. Ez a Iáhornr-P i megvan elszán'ságuk, megan 'énrkedésénd: első naviá'öl kezdve, Némpt-rszág keltés zakilásán dolgozott. bátortoguk és frejöl-. hogy minden poszton felvegvék a küzdőimé! a béke vélelmében. Ez a máíus 1. minden eddiginél ékesebben bizonyította, hogy a béke erőit nem lehel száműzni a kénzeietbeli vasfüggönyön tu'ra, nem lehet a ^ népi demok áriák néptőmegetre Ofreren belgrádi egyetem"' hallpató levelét fcöz'i a szocialista Jugoszláviáért korlátozni. Ez a máíus 1 bizoc mii moszkvai lagosz'áv lap Inyi'o.ta, hogy a béke erői har E imaszláv ^gyeteisiisták hüarlasi^k a Uí-Aíikk uralmának megtlű«iiáse melóit A 'Szocialista Jugoszláviáért* cimü moszkvai jusroszláv lap e - vik cikke t«-zán.o! arról, hogv 50 lolgrádi egvetemi hallsrató illegális összejövetelt tartott, megtárgyalták a táiékoztató iroda határozata után hcállott helyzetet, va'amint Tito és társai áruló politikájának következmé nvcit. Az egyetemi hallgatók levele beszámol arról, hogy a terror, erőszak és letartőztatíLsok tovíibb folvnak Jugoszlávia minden részéhen. A belgrádi egyetemen letartóztatták és bebörtönözték mindazokat a diákokat. akik a Szovietunió barátsága mellett foglaltak falástBelgrádban megtiltották m diákoknak a szovjet könyvtár látogatását. ritöék módszerei nagyon hasonlítanak a tasiszta Gestapo medsze -eihez. Oldözik a bebörlönzöttek családját és mesrtiltják, hogy az utcán az emberek csoportosuljanak, mert ezzel — mint mondjak — megbontják u utca rendiét. A pártban nin. rsen pártdemokrácia, Utót pert -v ngy magasztalják, mintha ő lenne a legnagyobb ember a világon. A pártba csak olyanokat vesznek fel, akik Tito hü emberei, ezek pedig legnagyobb részben Nndies, Joties éa Prazsa Mihajlovica hivei voltak. Cáfolják, hogy a Szovjetunió szabadította fe] az országot a fasiszta iga alól. Az egyetemi hallgatók azonban mindezt ellenzik, kitartanak a Tito-ktikb uralmának megdöntése mellett ée elhatározták a kővetkezőket: a) egyetértenek a tájékoztató iroda határozatával és minden erejükkel azon lesznek, hogy a jugoszláv kommunista pártot visszavezessék a Szovjetunió-vezette demokratikus táliorba és a testvérpártok családjába: b) harcolnak a marxistaleninista vonal győzelméért a pártban, felhívják a világ összes demokratikus erőit, a Szo\ jetuniót, a szakszervezeteket, a Komszomolt és kérik, nyújtsanak segítséget harcukhoz. Üdvözlik mindazokat, akik . ,„ . . , „ 'cosak. elszántak, meyingaihalatküzdenek^ Tlt°'nnl0m tttea tanok és meqfclemfi he'e'l nek, A levelet 50 párttag és pártonkívüli belgrádi egyetemi hallgató irta alá. mamkben az imperiails a államok szKé^en is. Ho'l'ndiáhan és Belgiumban, Newyorkban és UJAHB RÉSZLETHK a íoriiiáí repl lökalaszffélórái A torinói repülőkatasztrófa fájdalmas megdöbltcnést kellelt e-íész. Olaszországban. Jövő vsvá n"p valanrennyl olasz po t á án sj. ászf.nnepséffe'i renóemek. A repülőgép szaItályosan telle meg a lisszalion—torinoi utat, de a sűrű köd miatt nem tudott a torinói repülőiéren leszállni és Milánó Télé indult, hogv olt kísérelje meg a leszállást Hivatalos vizsgálat szerint a magasságmérő készülék H romlott és 2900 méter ma •asságol mutatóit, amikor a gép valóiéban csak 600 méter magasságban repült. Ennek következménye volt, hogy a gép beleütközött a ködben a Toitao mciletl lévő Snperba fala templomtormába, lez.nhant és nyomban iánghahorolt. 29 utasa azonnal szén né égett, a másik két utas röviddel később betahalt suIvos sérüléseibe. A i életét vesztett 31 áldozat kőzöl IS a torínol tabstórujé csapat játékosa volt. A többiek közül 3 egyesületi vezető, egy angol edző. a csapat gvuróia a tu'-a rendezőre. 3 uiságiró és a repülőgép négy főnyi szeméi vzete. Erősiisd a p^ris^fiól! Frankfurtban tiz- és tízezrek 'vi lék a béke zászlaját, a haladás ügyének lobogóját a váró ok legnagyobb «rein és leg-zé e ebb utcain Hiil>a tt ta be az angol kormuny a minis I elsejei felvonulást, London legnagyobb terét, a Trafatgar teret zsufoiásg megtöltötte a |hömpölygő tömeg. London tün. 'lelett. Az angol munkás békét .akar, hirdették a táblák és a (Szovjetunióval való ha á'-á ot éltette a tömeg. Hiába álltak ame ikai géppísz'oh'o" kai fegyveres sorfalai Mocb munkásvér őt szennveskezü csendőrei a párisi u'cákon Pátis tüntetett és han<K)san liirle te gondolataink és jó'dván ágaink a Szov. jeluntó felé szííttmk. De nem tort má-ként de Gaspari., az amerikai tankokon száguldó csendőreivel együtt. Róma, Milánó, Náoolv és az olasz városok tüntettek. Az oiasz munkásság messzire hangzón és sokat sejietőn utasította vis za az Atlanti Szerződést és állt oda ké vállal a nemzetközi s- olidaritás, a béke ügye mellé. Bécsben negverimi'lió dobozó inondo't Ítéletet az éhség korniánva. az amerikai gyarmatosi'ás felelt Tokióban több. mini félmilliós harcos tömeg bélyegezte meg az imperlnlistákat. Minden határi átlépve, minden csendőrkordont szélke"ge've masírozlak ezen a nanon a béke legyőzhetetlen erői, mig az imoericlis'a csizma alatt sínylődő -Vhen utcáin is. A béke erőinek diadaiá' ünnenel ék ezen a nanonta dol.gozók. A nan' ingi gvőzefmet énUgy, mint a grnmmoszi csatát ís matáj föld. Indonézia és Vielmnn népeinek nap, mint nan foko'ódő sikerei. Ha volt mátas t-nek történelmi jelen ő é e akkor ennek a mostaninak 1 é'szeresen van. Hová lett a dohszó. a zenetvona. melyet az imnerinlis'ák ver. 'ek az. Atlanti Szer -ő 'és kőrnL A keselyük ri' ácsoiásáf etné. mi'o'ta a békeszerető töme "ek gv-őzelmi harsocá'a. Tagadhatta-e még józaneszü ember, hogy Schuman. Bevin és a többiek alái ása nem ér többet érték te. len au'ocramnáP Az A'tanti, nak'umon szereplő 'izén' ét aláírás — május 1 v— bebizonvitotm — nem ér többet (izénkét nullánál A vitán népeinek he. leegvezése. a vi'ág népe'noM szenlesi'ő pecsé're lemaradt aí Atlanti Szerződésről. Az olt van — május t. — igazolja — a világ dolgozóinak békepak'umán. A kommunis'ák és a pár'onlávüliek a tudósok, és néptanítók, munkások, anvák. két háborii 'apasz'alt harcosai, erős bhek, szavuk messzibbre hangzó, mint az imncrialista kalandoroké. Az erő, a szilárdság és a győzetem, a világ dol-ozód, a. munkásosz'álv, az egyszerű emlzerek oldalán van. Mi. magvar dolgozók, büszkén állapithatjuk meg. hogy a mátasi gvőzelem kivívásából mi is kivettük részünket, mi is ott állunk a békefronton. bogy hazánk »szilárd hástva a béke táborában • Erőnk a Szovjetuniói és a békeszere'ő százmillión ere'éből táplálkozik és erősödésünk a vi'ág valamennvi dolgozóiának elszán'ságát fokozza. Ez a felismerés, a diadalmas Máíus 1. megszabta népünk számára a további utat* a béke és a további felemelkedés útját.