Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-06 / 104. szám

Motele, 1949 smrioa «. 9 Az ötéves terv: jólét, béke, függetlenség. Szavazz a Népfrontra A szovjet sajtó a békéért harcol és a szocializmus életerejét hirdeti A szovjet nép ma ünnepli a szovjet sajtó napját. A lapok vezéreik' b'n mél'atfák a szov­jet sajtó jelentőségét. /I Pravda vezércikke rémü­lni arra, hogy Lenin és Sztálin, * Bolsevik Pári nagy alapitói olyan saj ó'o! gon toskodlak, amely ha'ulmas agitációs és szerae.zű eszköz a tőrre ek fe!é. a párt éles és erős fegy­vere. A szovjet saj'ó fennállásása el­ső pillana á ól kezdve becsüle­tesen teljesítette hivatását. /I szovjet saj'ó a világ ttom. munis'a és hataaó sajtójának élé" áll Gazdag iapaszta!atait>ól a népi demokratikus á'lamok gyorsan tejlődő saj'ója is merit. A szovjet sailó a népek bé. héjéért és bizonsá á 'rt har­col, ha ábjain a szovjet nép bék*s al'o'ő mun'ájál a szo­cializmus é'e'eejét hirdeti. Az Izveszlifa vezércikke meg­állapítja, hogy a szovjet sajtó valóban szabad, a világ leg­élenjáj Ab b, legigazságosabb, magas eszméktől áthatott saj­tója. A szovjet sajtó szakadatlanul és törhetetlenül harcol a tarlós demokr ai'iis békéért és lelcp. lezi a háborús uszi'ók terveit. Az Izvesz'ija vígig legáe­mokrn'i' usabb saj'ója* cimü cik' ében rámu'at arra, hogy a kapi'alista kormánykörök nem tarthattok fenn uralmukat a néntömegek ön'udatának elho­málvositása nélkül. Ami' o" a burzsoá saj'ó ellenségeskedést szit a népek közölt és uj há­borút hirdet, ugyanakkor a szovjet sajtó menlnga'ha'atfan erővel küzd a demnkra'ikvs békéért, a né vek békéjéért és biztonsá­gáért. A Pravda saj'ó a kommu­nista nevelés és hatalmas fegy­vere* cimü cik' ében rámutat arra, hogy a szov,et sajtó ut át mindig a tudományos szocia­lizmus eszméi világi ották meg. Kiemeli a lap, hogy a népi de­mok á-iák sai ója ls átveszi a bolsevista sajtó tapasztalatait, ennek alanton mozgó i ja az emberek millióit, bevon a őket a po'i ikai é, a közé le'be. tömö­ríti a kommunista és mun' ás­pár'ok körül, mozgósít ia a há­ború utáni uj élet harci fetada. taii'a, neveli a marxizmus-leni­nizmus szettemében. A néni demokráciák saj'ó iá­ban mind nagyobb mér"ék­ben kifeje'és'e iu'nak a bol­sevis'ák tapasztalatat. A népi demokráciák saj'ója a szovjet saj'ó dhső 'apasztalatai alán­ján l.enin és Sz'álin tanítá­sát hirde've. a sajtót a mun­káspártok éles fegyverévé teszi. A viiógt dolgozóiunk mája* 14 ünnepe A washingtoni megegyezés a Szovjetunió békepolitikái ónak sikerét jelenti A berlini lapok első helyen megoldásához vezető utón. Rá hosszú cik" ben méltatják a ketl mu'alni arra is, hogy ma, Washingtonban létrejött négy. négy evvel a háború befejezése ha almime egyezés jelentőségét, után még mindig nem főtt létre A Neues Deu'schland, aszó- a békeszerződés Némeőrszáa­cialisia egvségpárt lapja ezt ir-' gal. A német nép bekapcsolódó­ja maaa a tény, hogy a nagy- sár ól a némzeközi élvbe csak ha almák hivn'alos képviselői akkor lehet igazán sző, ha a <) s-eül'ek és mere igéztek a to- békeszerződés vénre elkészül, idbbi tárgyalások menetében, a ménpedig oluan békeszerződés, b ke erői v'/á'szer'e megnyit- amely ma áhan fo l dja a meg­lát ozdsok mindi ét részről való megszüntetése csak a kezdet lehet a vé-ler-es kibon'akozás­nlíán és hogy etsős0 ban Né. mc őrszüg kcRészakitásának kell vé rét vetni. A Tribüné, a szakszerve-e'ek lanja hangoztatja, hogy az ame­rikai im*erialis'ák pol' i'.-áia zsáku'cábn került és az ameri­kai ko'mdny éppen ezért Volt vánutó mecmozdulásának ko- szálló esanafok visszavonását a kénytelen be'ee V«zni a berlini rnn.'y sike él jelenti. Különös legrövidebb időn belül. A né. -ikert jelen' a Szovjetunió kő- mel né-mrk ez a legfontosabb ve keze'es bé' epo'.Ui' áfa szá. k°ve!elése. mára is .-1 német nép őszinte \ Berliner Zeitünk megálta­megelégedéssel üdvözli ezt a pilja, hogv a béke Idvei vi'.áa­me egyezést, hiszen sajái sor- szerte megelégedéssel fogad ák só'ól van szó. őreze'ek kö- azt a hirt. hogy Washln-gfon­zö'fi forgalmi ko'lá'ozások fel- ban megtörtént az első lépés függesz'ése fermésze'esen csak megoldása felé. A tan szmén az első tévés a német probléma hangoz a'fa, hogij a berlinikor­kérdésnek írbóli napirendre fű­zésébe Ezzel kapcsota'ban örömmel kell fo"adni azt a hírt, hogy Clay 'ábornok. a né. me'oes-d-'i amerikai c-a• a'ok A nemrég lezajlott párisi kongresszuson a béke köve'ei feeménven és ha á o/o'tan je­! lentelték be népeik akaratát, hogv harro'ni fognak az uj há­j boriira uszi ók me"fé'ezésé re. De még hangosabhnn zueo't fel a béke híveinek elnémíthatatlan j hangja világszerte most május lén. Eddig soha nem lá'o't fény és ujjon-tos jellemez-tó a do'"o­! zók nemzetközi szolidaritásá­nak ünnepét. A szó teljes értel­mében győzelmi ünnenpé lett [ez a nan. Nincs kifetózés, melv hangulatában. méreteiben még 'csak megközeli'ő képet is ad­: hatna arról az erőt sugárzó biz­tonsámól, őn'udatröl. me'l el a doteo^ó emberek felvonni ak a béke ügye mellett, mellvel ki áll nk a halál imperialista kai­márai ellen. A különböző or­1 szádok dotóozói egy nvelven beszéltek ezen a naoon és az a béke és a hé' ét őr? " ha-cosok elszántságának közös nyelve volt. Szélesen és szabadon bonta­kozott ki ezen a na non a Srev. ietunió és a néni demokráciák országában a rto'gozók öröm­mámora, a szabad emberek ha­talmas tünle'ése. A felvonuló vége'áha'attan menetoszionok lépéseiből kicsendült a szabad emb"rek holnaoba ve'e't hite és keménv elszón'sá"n. ho^y mért erősebbé, gazdagabbá és bol­dogabbá teszik országikat. A moszkvai Vörüs-'é~en. rs"h­szlovákia. Lengyelország. Ro­mácia, Ruteárin. Alhínta é ha­zánk városainak és falvainak utcáin a nénlöme.eek örömit­tasan hordo' ák vérig a sza­badrág zászlai!. A Szovjetunió és a népi demokráciák do'gozói újból hangosan kiál o'tak az főparancsnoka vénre távozik , imperialista hóhérok fel", hogv Néme'orszá bői. Ez a Iáhornr-P i megvan elszán'ságuk, megan 'énrkedésénd: első naviá'öl kezdve, Némpt-rszág keltés zaki­lásán dolgozott. bátortoguk és frejöl-. hogy minden poszton felvegvék a küzdőimé! a béke vélelmében. Ez a máíus 1. minden eddigi­nél ékesebben bizonyította, hogy a béke erőit nem lehel száműzni a kénzeietbeli vas­függönyön tu'ra, nem lehet a ^ népi demok áriák néptőmegetre Ofreren belgrádi egyetem"' hallpató levelét fcöz'i a szocialista Jugoszláviáért korlátozni. Ez a máíus 1 bizo­c mii moszkvai lagosz'áv lap Inyi'o.ta, hogy a béke erői har E imaszláv ^gyeteisiisták hüarlasi^k a Uí-Aíikk uralmának megtlű«iiáse melóit A 'Szocialista Jugoszláviáért* cimü moszkvai jusroszláv lap e - vik cikke t«-zán.o! arról, hogv 50 lolgrádi egvetemi hallsrató illegális összejövetelt tartott, megtárgyalták a táiékoztató iro­da határozata után hcállott hely­zetet, va'amint Tito és társai áruló politikájának következmé nvcit. Az egyetemi hallgatók levele beszámol arról, hogy a terror, erőszak és letartőztatíLsok to­víibb folvnak Jugoszlávia min­den részéhen. A belgrádi egye­temen letartóztatták és bebör­tönözték mindazokat a diáko­kat. akik a Szovietunió barát­sága mellett foglaltak falást­Belgrádban megtiltották m diá­koknak a szovjet könyvtár lá­togatását. ritöék módszerei nagyon ha­sonlítanak a tasiszta Gestapo medsze -eihez. Oldözik a bebör­lönzöttek családját és mesrtilt­ják, hogy az utcán az emberek csoportosuljanak, mert ezzel — mint mondjak — megbontják u utca rendiét. A pártban nin. rsen pártdemokrácia, Utót pe­rt -v ngy magasztalják, mintha ő lenne a legnagyobb ember a vi­lágon. A pártba csak olyanokat vesz­nek fel, akik Tito hü emberei, ezek pedig legnagyobb részben Nndies, Joties éa Prazsa Mi­hajlovica hivei voltak. Cáfolják, hogy a Szovjetunió szabadította fe] az országot a fasiszta iga alól. Az egyetemi hallgatók azon­ban mindezt ellenzik, kitarta­nak a Tito-ktikb uralmának megdöntése mellett ée elhatá­rozták a kővetkezőket: a) egyetértenek a tájékoz­tató iroda határozatával és minden erejükkel azon lesz­nek, hogy a jugoszláv kommu­nista pártot visszavezessék a Szovjetunió-vezette demokra­tikus táliorba és a testvér­pártok családjába: b) harcolnak a marxista­leninista vonal győzelméért a pártban, felhívják a világ összes demokratikus erőit, a Szo\ jetuniót, a szakszerveze­teket, a Komszomolt és kérik, nyújtsanak segítséget harcuk­hoz. Üdvözlik mindazokat, akik . ,„ . . , „ 'cosak. elszántak, meyingaihalat­küzdenek^ Tlt°'nnl0m tttea tanok és meqfclemfi he'e'l nek, A levelet 50 párttag és pár­tonkívüli belgrádi egyetemi hall­gató irta alá. mamkben az imperiails a álla­mok szKé^en is. Ho'l'ndiáhan és Belgiumban, Newyorkban és UJAHB RÉSZLETHK a íoriiiáí repl lökalaszffélórái A torinói repülőkatasztrófa fájdalmas megdöbltcnést kel­lelt e-íész. Olaszországban. Jö­vő vsvá n"p valanrennyl olasz po t á án sj. ászf.nnepséffe'i renóemek. A repülőgép sza­Itályosan telle meg a lissza­lion—torinoi utat, de a sűrű köd miatt nem tudott a tori­nói repülőiéren leszállni és Milánó Télé indult, hogv olt kísérelje meg a leszállást Hivatalos vizsgálat szerint a magasságmérő készülék H romlott és 2900 méter ma •asságol mutatóit, amikor a gép valóiéban csak 600 mé­ter magasságban repült. En­nek következménye volt, hogy a gép beleütközött a ködben a Toitao mciletl lévő Snperba fala templomtormába, lez.n­hant és nyomban iánghaho­rolt. 29 utasa azonnal szén né égett, a másik két utas röviddel később betahalt su­Ivos sérüléseibe. A i életét vesztett 31 áldozat kőzöl IS a torínol tabstórujé csapat já­tékosa volt. A többiek közül 3 egyesületi vezető, egy an­gol edző. a csapat gvuróia a tu'-a rendezőre. 3 uiságiró és a repülőgép négy főnyi sze­méi vzete. Erősiisd a p^ris^fiól! Frankfurtban tiz- és tízezrek 'vi lék a béke zászlaját, a hala­dás ügyének lobogóját a vá­ró ok legnagyobb «rein és leg­-zé e ebb utcain Hiil>a tt ta be az angol kormuny a minis I elsejei felvonulást, London leg­nagyobb terét, a Trafatgar te­ret zsufoiásg megtöltötte a |hömpölygő tömeg. London tün. 'lelett. Az angol munkás békét .akar, hirdették a táblák és a (Szovjetunióval való ha á'-á ot éltette a tömeg. Hiába álltak ame ikai géppísz'oh'o" kai fegy­veres sorfalai Mocb munkás­vér őt szennveskezü csendőrei a párisi u'cákon Pátis tüntetett és han<K)san liirle te gondola­taink és jó'dván ágaink a Szov. jeluntó felé szííttmk. De nem tort má-ként de Gaspari., az amerikai tankokon száguldó csendőreivel együtt. Róma, Mi­lánó, Náoolv és az olasz váro­sok tüntettek. Az oiasz mun­kásság messzire hangzón és so­kat sejietőn utasította vis za az Atlanti Szerződést és állt oda ké vállal a nemzetközi s- o­lidaritás, a béke ügye mellé. Bécsben negverimi'lió dobozó inondo't Ítéletet az éhség kor­niánva. az amerikai gyarmato­si'ás felelt Tokióban több. mini félmilliós harcos tömeg bélyegezte meg az imperlnlis­tákat. Minden határi átlépve, minden csendőrkordont szél­ke"ge've masírozlak ezen a na­non a béke legyőzhetetlen erői, mig az imoericlis'a csizma alatt sínylődő -Vhen utcáin is. A béke erőinek diadaiá' ün­nenel ék ezen a nanonta dol.go­zók. A nan' ingi gvőzefmet én­Ugy, mint a grnmmoszi csatát ís matáj föld. Indonézia és Vielmnn népeinek nap, mint nan foko'ódő sikerei. Ha volt mátas t-nek törté­nelmi jelen ő é e akkor ennek a mostaninak 1 é'szeresen van. Hová lett a dohszó. a zenetvo­na. melyet az imnerinlis'ák ver. 'ek az. Atlanti Szer -ő 'és kőrnL A keselyük ri' ácsoiásáf etné. mi'o'ta a békeszerető töme "ek gv-őzelmi harsocá'a. Tagadhat­ta-e még józaneszü ember, hogy Schuman. Bevin és a többiek alái ása nem ér többet érték te. len au'ocramnáP Az A'tanti, nak'umon szereplő 'izén' ét alá­írás — május 1 v— bebizonvitot­m — nem ér többet (izénkét nullánál A vitán népeinek he. leegvezése. a vi'ág népe'noM szenlesi'ő pecsé're lemaradt aí Atlanti Szerződésről. Az olt van — május t. — igazolja — a vi­lág dolgozóinak békepak'umán. A kommunis'ák és a pár'onlá­vüliek a tudósok, és néptanítók, munkások, anvák. két háborii 'apasz'alt harcosai, erős bhek, szavuk messzibbre hangzó, mint az imncrialista kalandoro­ké. Az erő, a szilárdság és a győzetem, a világ dol-ozód, a. munkásosz'álv, az egyszerű em­lzerek oldalán van. Mi. magvar dolgozók, büsz­kén állapithatjuk meg. hogy a mátasi gvőzelem kivívásából mi is kivettük részünket, mi is ott állunk a békefronton. bogy ha­zánk »szilárd hástva a béke tá­borában • Erőnk a Szovjetuniói és a békeszere'ő százmillión ere'éből táplálkozik és erősö­désünk a vi'ág valamennvi dol­gozóiának elszán'ságát fokoz­za. Ez a felismerés, a diadal­mas Máíus 1. megszabta né­pünk számára a további utat* a béke és a további felemelke­dés útját.

Next

/
Thumbnails
Contents