Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-05 / 103. szám

Vtatörtök. 1919 május b. A«jyyrasifeer^kisqyii8ések (b. pj »Ha látták volna az rekek biztonságát ezek veszi­elvtársai; a tömeg érdeklődé- lyeztetik. tát, a .jó hangulatot.,. Szinte: Ezekben a felszólalásokban percről percre növekedett az — és a számos hasonló hoz­embersereg a éren. Mindenki jzászó á ban, a kérdések irán i feszült figyelemmel hallgatta cgvacrö érdeklődésen felül az a szónokot és látszott az ar- is n' van ho© a felszóla. cokról, hogy helyeslik az el- 10!i nem m'n' MvMtíők tesz­inondottakat.« nck nic á lapi á*o':at. A lmta­Ezt a részletet*abból a le- ka'> a csatornákat, a tereket, v áből idézzük, amelyet még « .ló "fákat - és végső foton az v • ;v húsz hasonló kérdéssel z ol.'sza £ ~ magaké­f lalkozóval együtt kedden fzik „fs'udjáK ' . A lrScavulA.-aL- fol­c utan hozo t a posta. A te­véi élénken és színesen be számol a hétfő esti 1 '-ri lrisgyű!ésről«, ahol ríindjárt mondjuk el azt is. inaitok,7*ósóm^ - hatszaahuszan vettek ^^ és a tőbWek A kisgyülé ek tehát már az első nanokb.n tnegmu a'Iák, csilla"- l;oiv a Sá ;vá ' Enrlre-u'c i -k, B a Szcntrr.ik!ós-u'c irk, a Déli­báb-utcaiak, a Tátra-tér és a reset. \ hétfői, a keddi, de szerda esti kisgyűlések is is nagy számban hajlandók ösz­saegvülni es énként, hogy nieg­„,. , * hczé'j'k közös dolgaikat. És a igen ^figyelemreméltó és uj kis,vij!ések azt k mcRmutat. jetensegek a szegedi hazak 1]oqy ezek a me toeszélé­udvaram, az utcakon és te- Sek nem s^ánkozások és jaiga­reken. A szerkesztőségbe be- lások, hanem a derűs jövőben futott levelek hangja és nagy lKŰÓ bzalom me-miüvánulúsa. ezáma is mutatja, hogy az is, Egv alapve'ő hibája azonban embereket megfogta a gyű- maidnem kivé el nélkül mind­lések hangulata. Az a tény, egyik kisgyülé.-nek van. Még. logy másnap reggel — de pedig az, kogy nem kisgyülé­v ilószíoüen többem már az- sek. • 1 -o este ceruzát vagy tollat j Kitűnően sikerült, rengetegen fogtak — azt mutatja, hogy. vol'ak' — igy lelkesedett teg­a levélírók ezeken a gyűlése-! nap este az egyik alsóvárosi ken élményeket kaptak. És aj kisgyűlés előadója. Mikor meg­levelekből az is kiderül, hogy j kérdeztük tőle, hogy hányan "a kisgyűlések számos döntő szólallak fel a haitea'ók közül, kérdésben uimu'alást adtak azt mondta, hogy halan. í 'eleiteknek lUgyanakkor az egyik fodorte­Iliba volna azonban a kis- lepi lrispyi lé en 25 je'enlévőből g,.-iccék iiamgulatára és tizenheten szólaltak fel és igen hasznára csak ezekből a le- ólénk beszélgetés, vita fejlő­vetekből következtetni. Bár döll ki. kétségkívül nagy vonalakban: Az előadó, aki büszke fedi az egyesek — a levetek Tolt a létszámra, a kór­íróinak — hangulata a kis- dés eS>'ik — valóban pozi­gyülések sokszáz, sőt most *}* ~ °'?aIá<: f tömegek ér­i. ár sokezer látogatójának dc,do('es'61 nfete és órtekel­f -igotetet. Komoly tanulsá- ^ csak,-deelfelejletle hogy feut nvujl erzonban a kis- ezt a érdeklődést csak gyűlésekkel kapcsolatban a *ehet t<ie'érgitení. résztvevők száma is £a k'f c*opof 0 bm' ^OZvr!!J p.„ it. nz>n,„„Q,, „ ., . beszélgetés formájában vitat­kureJL ^ a esi lagtén jük me(f fl 'r,épdéZlx{. Már ErK m™^ >klSf/U: fKKlig halszáz, vagv kétszáz, « l^ íf M,ert még hetven emberrel sem a Délibáb- es Sarkany-utca kj,et egvéní tos réseiért folv­Mrkaa is százötvenen voltak, tatai- Igy e rek az összeiövete­• Ságvar Endre-utca 6. alatt Jek nem kisgyűlések, hanem százhúszán, a Szentmiklós- bálran mondhattak - nagy­in ca 13. alatt ketszáztizen, a ©ülések — nem meybeszélé­\ ídra-utca 7 alatt kilencven- sek, egvéni beszélgetésbe, ha­fiten. az Angol—Magyar Ju- nem e'ő idá-ok. szónoklatok, tatonoban kétszázan, a Cson- Persze nem arról van itt rradl-sugárút és a Kecske- szó, hogy az előadás nem ér­mé: i-utea sarkán kétszázötve- déke'né az embereket, vagy «en, a Vámtér és a Bálvány- siem volna hasznos. De sem­Btca sarkán száshatan és, mi szin alall se.u adhat egy portok és számos, a választá­sokkal, a békével, az ötéves tervvel és egyéb fontos dol­gokkal kapcsotaios ké.dé e :eL tisztázlak. A ki-gyűlések szervezőinek tehát arra kell törekedniük, hogv a tömegek érdeklődé-ét kielégítsék. De meg kell lát­niuk, hogy az a spon'án tö­meges érdeklődés az egyes emiierek, a dolgozók sokrétű egyéni problémáiból tevődik össze. A hároméves terv ered­ménvei, az ötéves terv pers­pektívái. a béke, az egv szerű enile et s á ezreinek és mil­lióinak egyéni érdekén és ér­deklödé-én keresztül lesz az egész magyar nép — de a vi­lág minden dolgozójának is — közös ügye. Mii fci«gyn?ések Május 5-én a kerületekben tartandó kisgyűlések: Csütörtökön délután 7 órakor: Belváros I. Becliner-téren. Bel­város ül. Takaréktár-utca 5. szám alatt. Belváros IV. Haj­nóczy-ntca 4. szám alatt. Bel­város V.—VI. Tömörkény-utcai iskola. Alsóváros I. Délibáb­utca 30. szám alatt. Alsóváros II. Harmat-utca 19. szám előtt. Móraváros I. a Veresáes-utoa és a Kálvária-tér sarkán. Móra­város II. Rákóczi-utca és Gó­lya-utca sarkán. Rókus I. Pa­rádi-vendéglő. Rókus II. Hét­vezér-utca 38. szám alatt. Kecs­késtelen a kecskést ele ni iskolá­nál. Felsőváxos L Tárói-utca és Hajós-utca sarok. Felsőváros II. Kecskeméti-utca és Holló­utca sarok. Ösomogyitelep I. IV. utca 160. szám alatt. Öso­mogyitelep II- XI-es utca 675. széni alatt. Ujsomogvitelep vá­rosi melegedő mellett. 1218. ttóenvekben tartaudS kisgyűlé­sek: Csütörtökön délután fél 3 órakor: Déma cipőgyár. Délután háromnegyed 4 órakor: Gyufa­gyár. Dolgozó nők a válaszfásról Munkás, paraszt, értelmiségi asszony elmondja, miért szavaz a Népfrontra Az u óbbi időben Sze-geden és körnvékca megnövel ele'I az asszonyok poü i'ai te\é'. nvsé­ge. Egyre többen vesznek részt a vá asz á i nagy nevelő mun­kában és na<gy szá nban jelen­nek meg a választási ©'ülése­ken, aliol nemca'; egvszeröen, passzívan vesznek 'észl. ha­nem felszólalásaikban, nvilatho­za'.aikban lelkesen, ha'á o/o'­tan kiállauak, a Függetlenségi Népfront, az ötéves terv és a Lékepo'iiika mellett. Schvarcz Iipólné egyszerű szövőnő. E é z mpi munká a melletl minden este szakil anv­nyi idői magának, hogy a Ma. ©•ar Nők Demo' ra i1 ns Szö. ve ség'nek székházába elláto­gasson. g\obb táblára siklik: >Szavaz' a Népf oibi a < — Az itt 'érő tárgyak és őrak ifid nsnn mua'júk — mondja Noelné. — hogtl hova kr'l sza­vazni. Ha vissz ; ondo!°k a mi'ti ós flóra, mikor sza'gor­ral liord'am a pénzt Sze edre, mé 'sem tudtam venni azt, „mi odahaza szükséges volt, akkor 'dóm, mi' adott nekünk már eddig is a demok d ia. Odaha­za * em keli mór a jövő hón- p­b :n pe ó'eum'ámpa mellett vakoskodni, pedig sobastn merfnk hinni hogy Köb há­zán r» lesz egns e'' vill-ng. Amit hossza időkön ke esz'ül a nnil b in nem tudtunk meg-. kapni, azt most n hároméves terv megadta nekünTudjuk, Az elmúlt négy esztendő hogy a ülaajar I)o'<to~ók Pór'ja megmu 'tifia heigrmket —\ vezetésével a Népfront „rá­mondja Schva"czné, — mf már yramfQ* az d'éves terv is meg­it 'á osan Iá jukv hova ke'l sza- \ valósat s azért szavazok a vazni. Ez a h ,'a!mas rf"o-ós, lasziáson én is a Népfrontra, •amelg a felszabadulás ó'a vég­bemen• hazánkban, me f viot­ta minden miinkásc-a'M, de különösen a dolgozó nők éle­'é'. Ma már nemcsak kötelessé­geik, hanem jogaik f* ug"an­agy me /vannak, mint a férfi­rknatc Uj li'd -oi teremtett né­künk a néni demok á'-'a. Má­jas 1",-én étm fogunk jogaink­kal és szavezatun'-kat hozzáiá­rulunk a Függe lenségi Nép­front meaerősi'éséhez, mert tudjuk, hogy csak igy bátorít­hatjuk magunk, csaló-tank s -as egész mag/far nép jövőjét. Gyönvö'liödvc áll meg Noel láuo'né köbekliázi a^s^ony a Népbolt ki'a'a'a előtt, hossza­san nézegeti a hatalmas ablak­üveg mögött tornyosuló befől. les üveveket. Na© figye'emmel olvassa el a vásznak és sely­meken lévő kis ár'elző papir­tábiáeskákat. Tekintete e©'na­Kemenes Gv("rg\-né, ai MNDSz szegedi kui u-veze'ője szintén rossz emlékekkel gou­dol vissza a múltra. — Nemcsak lizsákmáwol­fak, hanem et » nyomlak ben­npntíUt — mondja. — Ma rrár a nők, oz asszonyok c'ő'f s~é­tesen me n rí' ak a fejődés Ira­pui. Egyre több és több nő jut üzemek, váhalaok. közHuafa­lok veze-5 hc'yérc A oemrr k á ia egyenlőséged hozott s-ó­munkna és biz 'osi'olta jövőn­ket. Naifva áll előttünk min­den iskola, minden pálya, és előttünk áll az éter minden te­hetősége. Saiá' életünkön ta­pasz'at'uk. hogy demo'rati'.-us kormányzatunk igére'rí valóra várnak• E-é~t já u'nnk rn asszonyok májas 1 ~~én vala­mennyien az n'nák elé, hony bizmlmm' szavazzunk <* Nép­fron nak­fi Maié ériel^iségsiak nem lehet szefels f ^höa'a, mint az ötéves terv és a béke sze^álata A szegedi értelmiségi nagygyűlés állástfoptalt a Népfront és a béke mellett Szerdán délután az Ipartestű­let nsgy:ermé;en értelmiségi naggrijülés zajlott le. fl zsúfolá­sig megtöltött teremben megje­lentek a szegedi tu 'ományos élet ki él óságai, a Kossuth-dijas mű­vészek és tudósok, a pedagógu­kwjfw et tg lcvll ' - - tíö 1 * xj-'-h* aguit oyiu czviiidl. v/i^j , ' . Kéj hosszan sorolhatnánk' előadás, egy szónoklat minden a közigazgatást dolgozol föl az utcákat, tereket és há­«akat és mindenhol ilyen ko­moly számokat találnánk. Mit mutat ez a nagy ér­deklődés ? Elsősorban azt, fcogy az embereket érdekli •aját sorsuk, foglalkoznak •aját kérdéseikkel. Jelenti továbbá azt, hogy komoly érdeklődés nyilvánul meg a választásokkal kapcsolatos kérdések iránt, érdeklik az embereket az ötéves terv perspektívái és az emberek •zívükön viselik a béke ügyét, Mert a hétfő, kedd és szer­dai kisgyűlseken ezekről volt w.ó. De ezek a kisgyűlések mindezek mellett még mást is mutahiak. Azt, hogy nemcsak egyszerű é'dcklMfisröl van itt szó. Óso­mogyileiepen az e yik lisgya­Ifoen például azl mondta e© fölszólaló: »Emberek, ki kéne. tisztiltatm a kuljainkat•« Mó­ikérdé*re — az egres emixirek legaprö'.ékosabb kérdéseire is — leleeieL Ennek a választási ayi'ádó­nak pedig az a célja, hogy Részt vettek a nagygyűlésen a Jövő értelmiségének tagjai, a szegedi egyetemi és középisko­lás fiatalok is. A nagygyűlés a Himnusz el­a választóknak mindén kérdés- ( éneklésével kezdődött, majd dr. re fe!e!e et adjon. Mevt a vá- flntalffy György elvtárs meg­lasztók is azzal, ho© a Nép- nyitó szavai után Erdei Gruz Ti frontra szavaznak, az ország, de saját egyéni sorsuk építésé­nek, lo rnáiásának min e í kér­désére adnak felele et. És te­gyük hozzá azl is, hogy igenlő feletelet csak akkor várha­tunk, hogv ha egy szavazónak egy becsületes dolgozón:>k sem maradtak kétségei, nyitott kérdései. I.egyen az a legna­gvohb. országos jelentő égü probléma, vagy a legkisebb egyéni jellegű kérdés. Ezeket a kérdéseket már az első napokban több helyen föl­ismerték a Népfront által ki­bor egyetemi tanár mondott be­szédet . — Amig a polgárság optimis­ta része a felszabadulás után ugy vélekedett, hogy az orszá­got 15—20 év alatt építjük csak ujjá — mondotta —, a munkás­ság bámul tos lendülettel fojett. az épitő munkához. A reakció­nak az volt a célja, hogy meg­aka lályozza a munkásság és az értelmiség sikeres együttműkö­dését Az értelmiség azonban mvnk'ji jutalma ásán és meg'e­csii é én ke észtül m"ggyözödött arról, hogy a népi detnokráciá­küldőtt előadók. Sok helyen — a löbbi közölt például Fodor­letepen — ahol az e©ik he­ravárosban a Visgyülés egyik , Íven vagy kétszázan gyűltek fölszólalója rámutatott arra, össze, az érdeklődőiét tizenöt, hogy a mély és fedetlen csalor- ' húszas csoportokba osztották illetőleg — folytatta Erdei Gruz nákal korláttal keli ellátni, J szét Késő estig elbeszélget- ' professzor —, ha nem a Magyar vagy be ken fedni, meri a ©e- I tekj elvitatkoztak ezek a cso- Dolgozók Pártja állította voina bem sokba! li to ahb és megala­pozottabb a jőrvje, mint volt a mult n — Kétség foghatná el az em­bert az ötéves terv reális voltát össze, amely a hároméves terv sikeres végrehajtásával megmu­tatta, hogy ért a tervgazdálko­dáshoz — Én nem vagyok párttag — hangoztatta —, sok választást átéliem már, de ez az első vá­laszt s. amikor nem üres ígére­tek között kell válcsTtanunk. A huta ó é-te'nrí étnek nem lehet szebb feladata, mint az ötéves terv és a béke megvalósításán közreműködni és annak a válasz­tásokon he es tül kif jezést adni. Dr. Aleíits Györgíj elvtárs, egyetemi tanár beszélt a nagy tapssal fogadott előadás után az értelmiségi gyűlés résztvevőihez Meggyőző érvekkel és szám­adatokkal cáfolta meg a reak­ció híresztelését, mintha az ér­teimEégnek nem lenne jővCje az országban Rámutatott a népi ér­teimi ég kinevelésének fontossá­gara — Aranybányák vannak ebben az ország; an az emberek kezé­ben és fejében, csak ki kell aknázni eket — jelentette ki. fl béke kérdésével kapcsolat­ban a kö eikezőket mondotta: — .Mi a béke offenztváj t ál­lítjuk szembe a háború offenzi­vájával. A választá okon az or­szág további sorsáról van sző. Aki a békére, a jólétre, az épitő­munkára. a Népfront program­jára szavaz, az pozitív hazasze­retetéről tesz tanúbizonyságot, aki pedig ellene szavaz, az s legaljaso'-b ha-aárulő. Az egy'tenyü'tek "Népfrontra sza< a -unk» fed iáit'sokkal és lel­kes tapsra! foglaltak állást nagy­hatású sracai után a Népfront programja mellett. fl hozzászól k: dr. Llszkai Ló­ránt ítélőtáblai bíró, dr. Zentat János pedagógus, dr. Ábrahám Ambrus premontrei kanonok, Zoltán Féla müs aki tanácsos é» dr. Fodor Gábor egyetemi ma­gántanár beszámoltak eddigi eredmény ikröl és állást foglal­tak a Népfront programja mel­lett fl lelkes nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Hatszáz nevező a gyermekolimpiászra fl Szabadságharcos Szövetség vasárna i gyermekollmpiásza iránt igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg az egész városban. Eddig már 600 n§vezés futott be. fl vajutas stadionban meg­rendezésre kerülő vericikli, rol­ler és karika versenyen mind­egyik gyermek versenyző kivétel né'kü) jutalomban részesül. Be­nevezési dij nincs, söt a Szabad­ságharcos Szövetség még arról is gondoskodik, hogy a gyerme­keket ingyen villamos vigye a. stadionba és onnan vissza. %

Next

/
Thumbnails
Contents