Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-04 / 102. szám

foeraa, 1949 májas 4. 5 A textilipar, az erdősítés és az építőipar az iiifcs tervben A Műszaki és Természettu­dom ásyi Egyesületek Szövet Bége az egyes szakmák öt­éves tervéről előadássoroza tot indított. Füsti Pál, a tex­tilipari igazgatóság helyettem vezetője a textilipar ötéves tervét ismertette. Textilipa ru -: k az ötéves terv folyamán átlagosan SS százalékkal emelkedik. A kenderrel beve­tett területet 35.000 holdról 60.000-re, a rostlennel beve­tett területet 10.00 holdról 15 000 holdra emeljük. Az öléves terbera léte­12 új konfekciógyárat sítünk. A pamuttermelés fokozásá ra öt korszerűen berendezett Bzovőkombinát épül. Az első gyár alapkövét már elhelyez­ték április 30-án Szegeden. 1950-re elkészül az öt gyár fonodái része és 1951 tavaszá ra az öt szövöde is megkezdi a termelést. |Gyapjutermelésünkj lo,, > jisára juhállomájnyunkat növeljük. Úgyhogy 1954-re 20 százalékkal nagyobb lesz az 1938. évinél. Az ötéves terv során meg­oldjuk a textilgépek gyártá sának problémáját is. A tex­tilipar ötéves tervének meg­valósításához mintegy 15.000 új textilmunkásra és 7—8000 új művezetőre, technikusra és mérnöjcre van szükségünk. Ezt elősegíti a műegyetemen az önálló textiltanszék felál­lítói Az építőipar { ííi adatairól az ötéves tervben Siklós Ferenc, a Mész-, Ce­mentipari Igazgatóság Igaz­gatója tartott előadást. Az ötéves terv folyamán az ipí kezés céljaira 1\ milliárd forintot fordítunk. A eememt­ipar termelését a mostani 400.000 tonnáról egymillió tonnára fokozzuk. Tégla- és cserép iparunk több mint két­szeresére emeli termelését. A meglévő gyárak bővitésén Iri­vül 35 új téglagyárat épí tünk. Az útépítés fokozása érdekében a meglévő kőbá­nyák korszerűsítésén kívül négy új bányát nyitunk meg. A nagyarányú építkezések végrehajtásához 30.000 új azckmunkásra 4e 16—90.000 segédmunkásra lesz szükség. Az ötéves terv során 720 mérnököt, 1300 technikust és 2600 csoportvezetőt képezünk ki | Az erdősilés { öt eves tervéről Osváth István, a MALLERD igazgatója tar­tett előadást. Ax ötéves terv­ben 240.000 holdat erdősí­le fii dohányok meghonosításával kisér,elesnek A Magyar Dohányipar Imbo­ra tóra umaiban a legújabb szov­jet biológiai kutatások eredmé­nyei alarján, keleti dohányfajták n ei>h> nositdsát tervezik Magyar­országon. Ezen ki;-ül méf több ui dohányfajta kitenvésité ére és ao.h myrermékek min fiségén- k fa­rit isára, sz elfiállitdsi költségek csökkentésére ts állandóan foly­na k n tudományos kísérletek. tünk. E terv megvalósítására a tudomány minden eddigi vívmányát felhasználjuk. Áz Alföldön 40.000 hold új terü­letet erdősítünk homok meg­kötésére és a talaj javításá­ra. Fontos feladat 100.000 hold erdő felújítása, 50.000 hold rontott erdő megjavítá­sa és 40.000 hold erdősítési hátralék beerdősítése. Már ez­év végén 2000 új, szakmailag képzett erdei munkás kedül ki tanfolyamainkról és 5 év alatt 15.000 szakmunkást ké­pezünk ki. Megteremtjük er­dőkémiai iparunkat is. Tudo­mányos intézeteink kidolgoz­zák az Alföld fásításának húszéves tervét. Mlndszenfyék közönséges bűncselekményeket köveitek el Gromiko, a szovjet küldöttség (vezetője az Egyesült Nemzeiek közgyűlésének április 29-i teljes ülésén Mindszenty és a bolgár lelkészek ügyében Ismét leszö­gezte a Szovjetunió álláspont­ját. Kijelentette hogy ezt a kér­dést a közgyü'és nem vitathatja meg. Az Egye ült Nemzetek szer­vezetének alapokmánya ugyanis nem engedi meg, hogy az ENSz sz egyes államok belügyeibe avatkozzék. A Magyarországgal és Bulgáriával kötött békeszer­ződés kiköti, hogy a'szerződés teliesi'ése körüli vitákat a béke­szerződésben megjelölt módon kell megvizsaálni. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya pedig egyenesen megtiltja, hogy az ENSz az egyes államok belügyi igazságszolgáltatását érintfi ügyekbe avatkozzék. A Mind­szentg-ügy és a bolgár lelké­szek ügye a két ország belügye. Sem az Egyesült Nemzeteknek, sem egyes államoknak, vagy ál­lamcsoportoknak nincs joguk ezekbe az ügyekbe avatkozni. Mindszenty és bűntársai politi­kai és kö ön éges bűncselekmé­nyeket követtek el, összeesküvést szőttek a demokratikus Magyar­ország, a bolgár lelkészek pe­dig a demokratikus Bulgária el­len. Gromiko a továbbiakban ki­fejtette, hogy a bírósági tárgya­lások teljes egészükben bizonyí­tották az összeesküvők bűnössé­gét, leleplezték a magyar köz­társaság, a magyar demokrati­kus rendszer ellen irányuló ak­namunkát. Ezt sz aknamunkát sz Egyesült Államok és Nagy­britannia megbizottainak tudtá­val és helyes'étével folytatták. Mindszenty és társai idegen tit­kos szolgálatokkal működtek együtt azért, hooy külföldi be­avatkozás segitsécével szétrom­bolják a néri demokratikus rend­szert és helyreállítsák a Habs­burg-ház uralmát Gromiko a továbbiakban bí­rálta a Mindszentyt és a bolgár lelkészeket védelmező amerikai kiküldötteket és kijelentette: egyetlen országnak sincs joga, kogv más állam belügyeibeavat­kozzék és e célra különféle zsol­dos csoportokat használjon tel. Sem az amerikaiaknak sem s briteknek sem másoknak nincs joguk nogy megparancsolják a magyaroknak vagy bolgároknak, hogyan vezessék belügyeiket. Azok a küldöttségek ame'yek a kü'önleges politikai bizottság ha­tározatát védelmetik, a háhorus uszítók malmára najtlák a vizet. Cse'ekedetükért vállaIniok kell az erkölcsi és politikai felelőssé­get. Végö' annak, hogy a felfujt Mindszenty-ügyet az Egyesült Nemzetek elé hozták, egyetlen és Bulgá iában lefolytatott peres eljárások keltettek. Ezek a pe­rek bebizonyították, hogy a bű­nösök háborús uszítók és hogy bizonyos nagyhatalmak terveik­nek megfelelően működtek. A kérdésre ez az egyetlen válasz. Egyetemeink és főiskoláink tárt kapukkal várják a magyar ifjúságot Rákosi Mátyás angyalföldi beszédeben bejelentette, hogy az öléves terv folyamán a ki­tünően képzett szakemberek tízezreire lesz szüksége az or. szagnak Az öléves tervhez szükséges szakemberek megfe­lelő kiképzési módjáról most Szán ó C,i{ór(,y. a kultuszmi­nisztérium egyetemi ügyosztá­lyé iák vezelője a következőket mondotta — Elsősorban a főiskolai ok­tatás színvonalát emeljük Ezt szolgálják a tanulmánvi refor mok, a meglévő egyetemi ka­rok kibővítése, uj laboratóriu­mok berendezések, egészen uj kraok szervezése Igv például a debreceni elgyetemen már fo­lvik a lertbészettudománvi kar felállítása' Ezen a karon még ebben az évben legalább két uj Inaszéket és intézetet létesí­tünk, de a többi egvetemen ís álH'unk fel ni tan"éV"'-et Fel. épül Szegetlen az idegklinikt le'omlol! épülete, Debrecen, ben a kó tani és bakterioló­giai in é/et A inaMxttk mű­egyetem szeretett munkálatai még az idén megkezddtlncK Minden munkás, és szegény pai'asz származású hallgató, aki tanulmányai megfelelő szolgalommal végzi teljes tandíjmentesé ei kap és megkaphatják ezt a kisjövedel­mű érielmiség tehetséges fiai is. Szaporájuk a népi kollégi­umi helyeke! és az ösztöndijak szárnál is Mindezek az inléz­kedések megadják a lehetősé­séget arra. hogv a munkás- és szegényparaszt diákok meghó­dilhnS'ák a művelődés legma­gasabb posztjait Egyetemeink és főiskoláink 'árt kapukkal várják a magyar ifjúságot s most rajta a -or. hogv felis­merve ezt a lehetőséget, éljen is vele Annabella Bucar: Áz amerikai dSaSarnafak iqazi arca »... Meggyőződtem, hogy az Egyesuu Államok jelenlegi kormánykörei hazámat és vele együtt az egész világot szörnyű kataszt­rófa felé vezetik...« — ír'a Annabella Bucar, a moszkvai amerikai nagykövetség tagja, amikor lemondott diplomáciai megbízatásá­ról és szovjet állampolgárságot kért. Annabelle Bucart s a hasonlóan döntő an­golszász diplomatákat tökéletesen megérti az, aki ennek az amerikai diplomatánaK most a Szikra kiadásában megjelent könyvét el­olvassa, amelynek címe: >Az amerikai diplo­maták igazi arca*. Az alábbiakban a könyv előszavát közöl­jük. A z elmúlt év nagy fordulatot jelentett életemben. Meggyökeresedett amerikai nő vagyok, aki egész életemben szerettem, őszintén és önzetlenül szolgáltam hazamat, mégis elhatároztam, hogy örökre a Szovjet­únióban maradok, abban az országban, amely­ről korábban elég gyér ismereteim voltak, amelyet azonban jól megismertem és meg­szerettem, noha mindössze körülbelül két évig éltem ott. Hiba volna azt hinni, hogy könnyen határoztam el magam erre a lépés­re. Nagyon sokáig töprengve gondoltam vé­gig minden körülményt, amely erre a lépésre jukat, amelyet a néke es a népeknek Jobb és boldogabb életét építő törekvései elleu folytatnak. E zek a diplomaták igen jól látták meg azt az igazságot, hogy a Szovjetúnió akadályozza az amerikai gazdagokat a világ­uralom kivívásában. Ezért mindenekelőtt szükségesnek tartják, hogy a Szovjetuniót lejárassák, /támadó szándékairól* terjessze­nek híreket és ezzel igyekezzenek lgazoml a Szovjetúnió elleni háborús előkészületeket, Az ámeríkai külügyminisztériumban és a moszkvai nagykvetségen folytatott munsám idején meggyőződtem arról, hogy ezeknek az intézményeknek a vezetői éppen ennek a célnak érdekében fejtenek ki erőfeszítéseket. Ennélfogva teljesen természetes, hogy vá­laszút elé kerültem: vagy hallgatni és vakon teljesíteni a külügyminisztériumba és a moszkvai nagykövetségen befészkelődött há­borús bujtogatok minden parancsát és ezzel osztozni velük rettenetes felelősségükben a világ népei előtt, vagy felemelem szavam gyalázatos tetteik ellen. De há a nagykövet­ségen léptem volna fel tiltakozásommal, ak­kor szavam pusztába kiáltó szó maradt vol­na. Ezért sokkal hatékonyabb lépésre kellett elhatároznom magam, olyan lépésre, amely ösztönzött, ugyanúgy, mint azokat, amelyek lehetővé tette számomra, hogy a szó szoros visszatartottak tőle. És ha mégis az előbbiek diadalmaskodtak, akkor ennek megvoltak a mélyenjáró okai. Ellenségeim magánéletemben keresik eze­ket az okokat, de ez egyáltalán nem relel meg a valóságnak. Valójában ezek az oxok teljesen tárgyilagos jellegűek. Azért jutot­tam erre a döntésre, mert meggyőződtem, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormány­körei hazámat és vele •gvütt az egész vilá­got szörnyű katasztrófa felé vezetik. N em egyszerre s nepa szervezetek és emberek a békéért küzdő beszédei és vitairatai, hanem közvetlen, mindennapi ta­pasztalataim alapján érlelődött meg bennem ez a meggyőződés. Ezeket a tapasztalatokat majdnem három év leforgása alatt szereztem, amikor megismerkedtek a washingtoni ame­rikai külügyminisztérium és a moszkvai ame­rikai nagykövetség munkájával. Mind Wash­ingtonban, mind Moszkvában láttam, hogyan tesznek meg az Egyesült Államok külpoliti­kájáért felelős diplomatáink lépésről lépésre minden tőlük telhetőt, hogy világkatasztrófát rs zzzza'z'ó idrT\fe] pf!ikí]uk ésmindig a szov­körei gyengíteni akar/dk azt a \ letunió ellen irányult és irányul ma is. Ez hatást, amelyet Mindszenty és M ország pedig — ezt sikerült jól megérte­büntársai ellen Magyarországon nem — keresztezte és keresztezi aknamunká­értelmében bekapcsolódjam a háborús uszí­tók elleni küzdelembe. Ehhez azonban szük­séges volt, hogy lemondjak minden egyéni és érzelmi meggondolásról és ezt meg M tettem. Feladtam a munkámat a nagykövetségen és a Szovjetúnióban maradtam, ahol erőm­nek és képességeimnek megfelelően résxt­vehetek a népek békéjéért és boldogulásáért vívott általános küzdelemben. E z a könyv, amelyet most az olvasók figyelmébe ajánlok, azokkal az embe­rekkel töltött hosszas együttlétem tapasz­talatain alapul, akiktől az amerikai nép azt várja, hogy támogatni és fejleszteni fogják a jószomszédi kapcsolatokat minden ország­gal, köztük a Szovjetunióval is, amely a fasizmus részéről kiindult halálos veszede­lem elleni küzdelemben felbecsülhetetler szolgálatot tett az emberiségnek. Amit azon ban az Egyesült Államok külügyminiszterül mában és a moszkvai nagykövetségen láttam, kiáltó ellentétben állt az amerikai népnek ezekkel a reményeivel. Láttam, hogyan füg gesztik Damokles kardját a emberiség fölé s ez a kard mind mélyebbre ereszkedve az­zal fenyeget, hogy újból vér özönnel borltja az emberek millióit. Ezért nem haMgrathatok.

Next

/
Thumbnails
Contents