Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-29 / 124. szám

4 VasSrMp, T9I3 május 29 Ujtipusú egészségvédelmi intézmény: A JÁRÁSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT A nép államában a legfőbb Jrtók az ember — állapította fceg az ötéves tervről hozott emlékezetes határozatában az MDF központi vezetősége. Eb­ből a megállapításból követke­zik. hogy ami a nép államában eredménynek számit, az mind a dolgozók érdekében történik. A dolgozók életszínvonal emel­kedését nemcsak u reálbérek emelkedése jelzi, hanem a szo­ciális gondolkodás javulása is. amelyből ciryre több jut nem­esnk a városnak) hanem a ta­hinak (s. A z uiric Magyarországon n<ry­fatölván sömmitsem tett példáid a dolgozók egészséyének védel­mére, illetve ainit tett az csak kirakat politika voit. Az egész­•éjvédelem terén kettős fel­adatot koll megoldani a 3 éves terv során ICi kell építeni a nép legszélesebb rétegei számára iizo' at az intézményeket, ame­lyek egyrészt n betegség .meg­előzését szolgálják, másrészt pe­dig a megbetegedettek megfe­lelő kezelését biztosítják. Ennek a kettős célnak a mec­vaJósitá-sára egy egészen ujti­pnsu egészségvédelmi intéz­ményt, á járási egészségügyi központot l<'® ifettilnk. Ennek intézménynek az lesz a feladata, hogy a falu lakossága •a.imára is hozzáférhetővé te­jye a szakorvosokat. A régi rendszerben ugyani 3 a falu tel­jesen el volt tárva a szakorvosi kezelés lehetőségétől. Szakorvo­sokat csak a fővárosban és a megyo székhelyén találhattunk. A járása egészségügyi közpon­tokban most fogász. szülész, gyermekgyógyász szakorvosok működnek és látják el a hozzá­juk tartozó falvak lakosait. Minden járási egészségügyi köz- 1 jelenleg tettünk. At 6 éves terv során llsi járási egészségügyi közpon­tot építünk még ki, úgyhogy 1954 végére már összesen 149 központ védi a dolgozók egész­séget. Ezekhez a központokhoz egészségvédelmi körök tartoz­nak és minden egészségvédelmi körnek egy vagy több egész­ségháza van. Magyarországon 608 egészségvédelmi ponthoz központi gépkocsit osz­tottak be, hogy a szakorvosok számára minél szélesebb moz­gási lehetőséget biztosítsanak. A* első tervévben négy, a nüteortlkban 12, a harmadikban pedig 21- a hároméves terv so­rán tehát összesen 37 járási egészségügyi központot tétcsi­kör működik összesen 773 egészségházzal. Az 5 éves terv természetesen az egészségvé­delmi körök és az egészségházak száma is a járási egészségügyi központok növekedésének ará­nyában emelkedik, hogy min­den dolgozó számára biztosítsa a minél tökéletesebb szociális gondoskodást. A hévízi orvoshét utolsó napjának előadásai A hévízi orvoshét utolsó nap­ján az egyes szakcsoportok folg­fait :k tanácskozásaikat. Zalka Ödön professzor a kórbonctan problémáival foglelkozott, majd a májbelegségckröl szólva meg­állapította, hogg ezen a téren leifogásunk átalakulóban van, oert bebizonyosodott, hogg a fepiálkozásnak a méjbetegségek keletkezésében Igen nagg a sze­eepe. Ztmmer Nándor professzor az ortopédia aktuális kérdéseiről beszélt. A régiek gyógytornával igyekeztek a púpos gyermeket egyenessé tenni, ma a slpesont­fcól vett csontléceel rögzítjük a gerincet JKz tsiás, amely a dol­gozó emtierek igen nagy száza­tékát tette 40—50 éves korukban oiuf'.kaképtelenné, ma műtéttel gyógyítható — mondotta. — Egy másik súlyos és eddig gyógyít­hatatlan betegség a gerinc elő­rehajló helyzetben való* teljes tlmerevedése, ma már műtéttel tóntén gyógyítható, ha a cse­csemővlzsgálatot már három hó­napos korban kötelezővé tesszük. A fül-orr-gége szakcsoport ülésén Réti Aurél professzor hangsúlyozta, hogg a nátha igen sulgos megbetegedéseket okoz­hat. A penicillin bevezetése óta a halálesetek száma csökkent. A fogászati szakcsoportban dr. Adler Péter, a debreceni egye­tem fogászati klinikájának veze­tője a fogszuvasodás kérdésé­vel foglalkozott. Román, olasz és dán ifjúsági vezetők nyilatkozata A DIVSz végrehajtó bizott­sági ülésére Budapestre érke­zett Ptre Drdcan, a romániai ifjúsági szövetség központi ve­zetőségének tagja, aki a MTL munkatársának kijelentete hogy a román ifjúság nagy jelentőséget tulajdonit a fes­ti valnak a két ország ifjú­sága közötti kapcsolatok to­vábbi elmélyítése szempontjá­ból is. A festival nagymér­tékben hozzájárul majd ahhoz hogy a két nép kölcsönösen megismerje egymást és még jobban elmélyítse barátságát. Enzo Modica, az olasz if­júsági szövetség vezetőségi tagja rámutatot arra. hogy az olasz ifjúság alaposan megsínyli a Marshall-terv •áldásait*. Olaszországban több mint 2 millió munkanél­küli van és ezek közül mint­egy 81*0.000 ifjúmunkás. A vétség kemény harcot viv a a Marshall-terv az atlanti sző* vétség és az imperialisták hó* hurus uszítás ellen. A buda­pesti festivallal kapcsolatban junius 10-re nagyszabású gyűlést hívtak össze, amelyen 'öbb mint százezer olasz fiatal /et volna részt, a gyűlési :ionban a kormány betiltotta. Bejelentette végül, hogy af 'ervek szerint mintegy 1.5CQ olasz fiatal jön Budapestre. Aage la Courdán delegátu* z ifjúsági vilá gkongrea3zuj nagy jelentőségét abban lát­ja, hogy azon igen jelentől sómban vesznek részt a nyu­gati kapitalista országok if« juságának küldöttei is, bi­zonyságaként annak, hogy ezeknek aaz országoknak a^ ifjúsága elutasítja a háborús 'erveket s együtt kiván mű­ködni a Szovjtunió és a népi mintegy másfélmilió tagot J tcmoJcráciák fiataljaival a számláló olasz ifjúsági sző-'léke védelmében. Yves Oelíoc íel'íesliaiiiB beszartja a magyar ujáMés íeridilelérjl Láttam, mire képesek a kapi­lalizmusjárma alól felszabadult magyar dolgozók — mondotta Yves Dellac, a Peuple munka­társának. Yves Dellac május 1-én a francia CGT-t képviselte Budapesten. Elmondotta, hogy az egységbe tömörült magyar dolgozók Rákosi Mátyás vezeté­sével meghiúsították a reakció mesterkedéseit. Nótázó tnekcso; és irigykedve traktorvezető ?ortSadaTl:LAT0GATA3 a MMIímísm S kói uton Deszk fe'é. mi, gct fe,énk a traktoréi- tnek simogatja a trak- pajtásunkat. Kár volt szöregl iskolások me- iomás épülete. A ve-"tort, mint valami ked- irigykedni, mert reánk gyűnlc a deszki traktor- -zctők szeretettel fogad- ves paripát, a másik «s sor került! állomás mcglátogatá- nak> Örömmel üdvözöl- komolg képpel vizsgál- De jutott idő a foot­séra. Kacagástól, vig jük cgym^t. A vezetők gatja. Már csattog a baloz^ra és' röplabdá­cótázástól hangos a vi- okos ^s értelmes elő- traktor motorja, a ve- zásra is, mit munkájuk dé!<- adásából megértettük a zető felül és kivezeti után a traktorállomás Egy-egy gyermek ng- traktorállomás jelentő- az eayik traktort az ud- munkásai használnak, gódva nez fel a felhős ségét De tapasztaltuk varral Nól Gyermekek! Szomorúan bucsuz­égre. Bizonyosan cso ^ munkában áldásos Ki akar traktorvezető tunk el a traktorállo­Lesf!, , «o<-egi Kiran- munkájukat lenni? — kérdezi. Én más vezetőitől és mun­den a^kalommal m^lá- ** előadások után a isi Én Is! - kiáltoz- kásáitól. Otthon pedig tiatta a májusi i. ­/áníulás - mdtek stóteéledtek s tenn fa ülSegy" éle" ^a szép napról! hajtogatják! Pedig ők a kővetkező pillanat- traktoron! Arcán bol- Igg él az ifjúság a ás szomjasan várják az ban öt-hat gyermek dl- dog mosoly. .. Büsz- néPi demokráciában és esőt. akár csak a szá- adalkiéltással lovagolt kén, kihúzott derékkal '99 tanul! raz, tikkadt föld. .. is már egy-egy traktor vezeti a traktort!" Utá- Kucsera Gizella Már messziről Inte- tetején. Az egyik gyer- na rohanunk mindany- VII. ált. isk. tan. A népi demokrácia síkeref annak a hatalma-lendületű or­szágé phő munkának tulajdonit­hatók, amely a falu &s a városi dolgo óinak szoros összefogásá­val jött léire. .4 magyar nép va­lóságos forradalmi lázban dol­gozik. A munkásokat lelkesül az a tudat, hogy többé nem t tőké eknek dolgoznak, hanei* magukért és gyermekeik jövő] iéért A magyar munkálok élet­színvonala állandóan növekk szik. Az infláció idején a ma­gyar munkás életszínvonala t hábóruellőitinek 50 százalék* volt, akárcsak a francia mu>V kásoké jelenleg. Egészs§TiT/t eü3toro73?ot índil Míión a tfar'lskersszl A Magyar Vöröskereszt mai-' kói csoportja pénteken este ve­zetőségi Ülést tartott. Az ülé* során több fontos ügyet tárgyal­tak meg. Többek között elhatái­rosták, hogy Makón a közeljö­vőben egészségügyi tárgyú elő­adássorozatokat rendeznek* hogy ezzel is szolgálják a köz­egészségügyet és támogassák W dolgozókat. v Pénteken este n Szegedi Ál­lami Nemzeti Színház Sme­tana Bedrich (1824-1881) esch zeneszerző népies-ro­toanlikus vigoperáját, az »E1­wioü menyasszonyt- mutatta bc nagy sikerrel, szép kiállí­tásban, remekül muzsikáló teneknrral és majnetn kivétel nélkül jól szereplő énekesek­kel a dolgozóknak. Az elő­adást — amely a művészi emelkedettségen tul, a ma­gyar-csckszlowáío Ixuálságot »s jclképrezle — n rádió viasz­lemezre vette föl. Az • El adott menyasszony* 1866-ban került először szin­re, abban az eszlendől>cn, amikor Smelana a Csehiem­teli Sziuház karnagya lett Zenéje, témája, mondaniva. lója ós ábrázolási módja népi eredetű. Annak a kornak, an­Bak a világnézetnek művészi lecsapódása, mnely a mult xzá/ad derekán európa-szerte •z. elnyomott osztályok for­rarialmát robbantotta ki és amely Magyarországon a 48­as Kzaluuiséxtkorefuux érte el ELADOTT MENYASSZONY tetőpontját. Ezért rokonszen­ves, ezért ériékes és közért­hető. A széles, vig-kedvü, realikus mesét a mi Arany Jánosunk is megírhatta vol­na. A nagyszerű zene haj­lékonyan, dialektikusan si­mult a szöveghez, néha pe­dig — a drámai csomópon­toknál — előrevágtatott, meg­mutatta a kibontakozás út­ját és magával ragadta a cselekményt. Smetana, a re­ncszterző az osztrák Proksch­tól és a mi fomantikus Liszt Ferenciünktől tanulta a kom­ponálást, az 6 tudományukat fejlesztette és frissítette a keleteurópai népek zenéje kö­zötti rokonságot és összefüg. gést, ez a fajta muzsika sok­kal közelebb áll a szivünk­höz. A vigopera mulatságos me­séje csak falucskában bonyo­lódik le. Krusina, a nagy­ravágyó kulákparaszt és Lud­ujttia. a feleséén. A ravasz Kecal házasságkőzvetitő se­gítségével Mirha Tóbiás nagy­gazda kelekótya fiához. Ven­celhez szerelnék hozzáadni Masenkát, a lányukat. Masen­ka azonban a daliás Hansot szereti, akiről végül kiderül, hogy Micha kitagadott fia. A kacagtató történet során a néző megismerkedik a cseh falvak és parasztok életével, örömével és bánatával. A bemutatón a színház ze­nekara szerepelt legjobban. A nehéz íő'épi éwü és fá asztó nyitányt a vonósok nagysze­rűen tolmácsolták, felvonások közben pedig kiderült, hogy tökéletesen ismerik az anya­got, ami elsősorban a ve­zénylő Váradi László érdeme. Az énekesekről ez nem mond­ható el általánosságon. Sza­bady István és Nádas Ti­bor nem ütötte meg a kellő mértéket. Szabadjunk a hangjával, Nádas Tibornak bum íőlea a játékával és * maszkjával volt baj. Inkább fcseh nagj-urnak, földbirtokos­nak, mint kuláknak látszott. S. Papp Júlia, Megvesi Pál, Sznnati József, Turján Vil­ma és Lőrincz Zsuzsa jó szövegkieités,el, szépen éne­kelt. Különösen S. Papp Ja­lia(, hangja ragadta el a háll­gatóságot, erősségével, kelle­mes színezetével és tiszta magasságával. De legjobban Gaál József szere;)elt, nagy­szerű alakításával messze ki­magaslott a többiek közül, az ütődött kulák-legény figurá­jában. Külön meg kell dicsérni at eg.enlele en íejiödö kórust és a kivételesen elég jól szerep­lő ballet-kart, ami a Pozso­nyi Nemzeti Színház balett­mesterének köszönhető, aki a táncokat betanította és uj szint vitt az aránylag szürke együttes munkájába. Az elő­adás stílusos díszletei a moszkvai bemutató alaoián készültek el, a jelmezek mo­delljeit a Pozsonyi Nemzeti Színház adta át a Szegedi Nemzetinek. A rendezés alap­vető hibája azonban az volt} hogy a mese keretében meg. adott társadalmi különbség­árnyalatokat, feszültségekéi egj-áltatában nem vette ludat másul. ^ Mindent egybevetve, az »EU adott menyasszony* pénteki bemutatója jelentős állomás Szeged kulturális életében. Népi demokráciánknak, első­sorban . a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhető, hogy, ezt az operát harminc esz­tendős kényszerszünet után újra láthatják és élvezhetik magyar színpadon s most már csakugyan azok, akikbe* szól, a dol o ók. Kellemes véw letien, hogy most, amikor * prágai iparpalotában a Cseh­szlovák Kommunista Párt í kilen e Ük kong;e-s u át lart« ja, Szeged ilyen nagyszcril kulluráli:; eseménnyel ünnepi li a magyar-csehszlovák bak! rátsáűot Nagy L- Vinck

Next

/
Thumbnails
Contents