Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-25 / 120. szám

Pzerda, 1919 májas 25. ERDŐS A FELSZABADULÁS UTÁNI három aszályos esztendő különösen nyilvánvalóvá tette az aszály elleni küzdelem fontosságát, A hároméves terv soíán ezen a téren szép eredményeket értünk el. Az aszály lellen ugyanis az öntözéssel és •rdőditéssel lehet eredményeBen felvenni a harcot. Horthylék az erdősítést éppen úgy elhanyagolták, mint az öntözőkendszerek kiépítését. Egy negyedszázad alatt mindössze 27.000 kat. holdat erdősitettdk Magyarországon. A hároméves terv során összesen D.300 kat. hold új erdőt létesítettünk, de több, mint 20.000' holdon folyik a talajelőkészités és az erdőművelés. Ez az eredmény annál inkább értékes, mert a felszabadulás után rendkívül leromlott állapotba kerültek az állam kezébe. Nemcsak a háború alatt, hanem már évtizedekkel előtte is rablógazdálkodást folytattak erdeinkben. AZ ERDŐSÍTÉS legnagyobb poüémája az Alföld befásitáta. Itt a szárazság elleni küzdelem mellett a fásításnak a futóhomok megkötése is célja. A szikes talajok problémájának megoldásánál is nagy je lentö.iégü az erdősítés. A korszerű kutatások bebizonyították, hogy az Alföld őshonos fája a tölgy és ez a fa erős gyökereivel át képe3 törni a szikfokon. AZ ÖTÉVES terv során 21/0.000 kat. holdat erdősiiünk és ehhez több, mint másfél milliárd cscmctefát .ültelünk erdősilür.1: és ennek az erdősítésnek az alapját a hároméves tervben raktuk le, amikor magpergető állomást létesitet tünk és ezzel biztosítottuk a csemetekertek csiraképes fenyőmaggal való ellátását. HATALMAS munka folyt a hároméves terv során az erdén 31 1PD' IWflínOLOAífeOTNX" •• '• i—:—t y 3 UMŰ 13 LaJ m F ^ LuViij Méci 1349»!beii feSépCIS a mohácsi iparváros fakónegyeds Darvas József épités és közmunkaügyi miuiszler, Fodor Gyula államtitkár, Pcrényi Imre, a Magasépítési Tervező Intézet igazgatója és több szakéin ber hétfőn megtekintette a mohácsi építkezéseket Amint a mohácsi kombinát tértei elkészüllek, Mohácson azonnal megindultak az építkezések. A magyar ipar történeté, ben most először kezdődött ityen nagyarányú építkezés és először tör lé tűk meg <*z is, hogy tervszerűen e'őre gondoskodnak az építkezésben résztvevő dolgozók lakásáról és szociális ellátásáról. A mohácsi gyártelep építésének megkezdése előtt elkészül a gyár lakónegyede. Az építkezések ideje alatt Itt fogunk lakni családjukkal az építőmunkások. A mohácsi légiagyár évi 8 millió téglát, cserepet és födémtéglát gyárt- Már készen van az öt km. hosszú iparvast amely az építkezés helyérc sz/'iCHtja az anyagokat. A téglagyár mellett épül az uj kikötő. A kikötőből kavicsot, homokot és a cementet szintén iparvasul szállítja rendelkezési helyére. Az ötéves terv folyamán épülő uj mohácsi ipartelep nagyobb lesz a város jelenlegi területénél. A gyárr és a város közötti ezerholdas területen ma épilik az uj Mohács lakónegyedét. Mohácson ma már nincs egyeben munkanélküli sem. 1910-ben négyezer, a kővetkező évben 10.000 épdőmunkás jog dolgozni az építkezéseknél. Még ebben ajkévben 19 két, illetve háromemeletes ház építését fejezik be Mohácson. Két és háromszobás összkonfortos lakásokban laknak majd családjukkal Mohács dolgozói. 309 szobás, kényelmes munkásszállót is épitenek a dolgozók számára. Horthy ék teljesen ellihnyagolt csemetekerteket hagytak ránk, ugy, hogy ezen a téren is nagy akadály oltat kellett leküzdenüník a hároméves terv folyamán. A futóhomok megkötésére főképen a fekete fenyő alkalmas. Az ötéves terv alatt, 28.0000 kat. hold futőhomokói szet gépesítése érdekében is. Megfelelő utaltat épitettünk ki, erdei kisvasutakat létesítettünk, mozdonyokat, vonatokat, erdei és iparvasuti kocsikat' és egyébb gépeket szereztünk be, hogy az erdősítés fejlődésével erdészetünk is korszerűvé váljék. A szovjet írók és a film ,Az író, ha népét akarja szolgálni és művészi alkotásaiban népe felemelkedésért és szabadságáért küzd, kikerülkelellenűi szembe kerül a polgári társadalom uralkodó osztályainak ércdcke'roel. Számolni kell azzal, hogy üldözik, minden lépését jigyclik ... A Szovjetunióban a korhiány és a nép egy és ugyanaz. Az iró és az állam egy célért küzd... Petcr KozljanJuk ukrán iró mondotta ezeket a szavakat az gatókönyvét Stein irta és Room rendezte, vagy a most be• [

mutatott ,jMicsurin" c. szines film, melyet A. Dovzsenko irt , „ „_ és rendezett. ' R moszkvai Magyar Ipari Kiállítás iránt egyre fokozódik az érdeklődés. 'A látogatók száma vasárnap meghaladta a 35 ezret. R szovjet sajtó — élén; a Pravdával — érdeklődéssel és ro1946 TAVASZAN jártam utoljára Szegeden. Hadifogságból jöttünk hazafelé. Láttam a fölrobbantott hidakat, a lebombázott klinikát, a romokban heverő újszeged! kenderggárat. Néhány nap alatt alaposan emlékezetembe véstem Szeged ekkori arculatát. Délután négy óra lehetett az idő, mikor vonatunk k'.döcögött a Tisza-pályaudvarról. Odaálltam a kocsiablak elé, bámultam a város peremét, a beroskonszenwel ki éri kiállításunkat. irókongress.zuson. Valóban ez A Vendégkönyvben olvasható be« pár mondat jellemzi a s»| Jegyzések és a közönség soraiban jet irók munkáját és művészi] elhangzó megnyilvánulások a klszabadságit. A szovjet Íróknak alkalmuk van, hogy művészi rúlermetségüket mindéi: vonalon bebizonyítsák. Igy a filmüvészet is tág teret nyuji az irodalmi müvek megfilmesítésére. A legkitűnőbb szovjet irók miiködnek ma már közre a filmek elkészítésében, köztűk Fagyajev, d Szovjet író. szövetség főtitkára, akinek világhírű Jfju Gárdá"ja c. regényéből monumelális filméposzt készítettek. Az állami film főiskolán kíi-lkadt tetejtt, lebombázott családi lön fakultása van a /or£/a'ó-lh'}zaksk eltűnődtem a szomorú könyu iróknali, akiknek a Lép-j képcu zésére különösen nagy gondot (ordítanak. A filmüvészet mai fejlődése mellet a forgatókönyv irodalmi mü, s a rendező csalc a művészien kidolgozott forga'ókönyv alapján tud igazán művészi filmet ké sziteni. A szovjet irók felismerték hogy a tömegekhez, a legszélesebb néprétegekhez, a leg közelebb álló művészet a film s éppen ezért minden erejük kel azon vannak, hogy a dl met irodalmi rátermetségü1' kel szocialista realizmussá *.• harcos művészetévé tegyék A szovjet irók művészi mio teája nyomán születnek me'< azok a le.™'"™ a szelet m öröme állítás anyagának dicséretén kivül azt mutatják, hogy a szovjet tdisadalom minden rétege mély rokonszenvet érez a szocializmus utján haladó magyar nép iránt. A nyilatkozatokból kicsendül a szovjet *nép öröme, hogy nem hiába vérzett Magyarország felszabadításáért. fiz EÜSz esirépai gazdaság bs'elezfs SSéssz^á? Az ENSz európai gazdasági bizottságának negyedik ülésszaka befelezte munkáját. A két utolsó tárgyalási napon Európa 1918. évi gazdasági helyzetét vitatták meg. Elhatározták, hogy külkereskedelem fejlesztési bizottságot állítanak fel. Az európai gazdasági helyzet kérdésében folytatott vita során ismét kitűnt, hogy bizonyos amerikai és angol körök a finanemonopolinmok érdekelnek akarják alávetni az európai országok iparosítását. Warner angol kiküldött kijelentette, hogy a hitelnyújtás terén Anglia előnyben részesiti h, nyucratcurőpai országokat, a kcletenrópai országokat azon- 1 képviselői valamennyien megbán egyáltalán nem. emlékeztek a Szovjetunió íir.T/'fcA francia Andxé Philip, g,' len segítségéről. Oroza román mzieig® lösziaefeía M István BÉiszierelai&jz MarshaLl-terv » áldásait* ismételgette, de önmagának ellentmondva beismerte, hogy a terv egyetlen kérdést sem oldott meg. Olaszország képviselője azokról a nehézségekről szólói t, amelyek a ispecial izálássai* kapcsolatban mutatkozna k. Azt természetesen elhallgatta, hogy ez a specializálás tulajdonkéjfpcn az olasz ipar bizonyos ágainak elsorvasztása az amerikai monopóliumok parancsára. Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Románia és Bulgária képviselői bőséges adatfelsorolással mutatták" be országaik ipart ós mezőgazdasági fejlőd épét, A népi demokráciák Pctru Groza, román miniszterelnök szivélyesbangu táviratban mondott köszönetet Dobi István miniszterelnöknek, a román nemzeti ünnep alkalmából kifejezett jókívánságaiért és a maga részéről is őszinte jókívánsága it fejezte kí ahhoz a harchoz, amelyet a két baráti nép a Szovjetunió vezette békefronton a népi demokráciáért' és a "békéért folytat. A KET LATOGATAS A Rendező előtt haladtunk el, amikor vonatunk hirtelen megállt. Budapest felöl gyors jött, azt várta be. Átmentem a kocsink Rendező felöli ablakához. Az első pillanatban mintha megszédültem vclna attól az ijesztő képtől, ami szemem elé tárult. Leléptem a kocsiról, átmentem egynéhány frissiben lefektetett vágányon. A hosszú, kiégett kocsisorok, égfelé meredező téglafalak, a földön heverő Kormos tetőzetek között egyr.é-' közötb Derékig kihajtok azablata, hogy mi veszett el ott Megmutatta, hol volt a szerelőműhely, hol a forditókorong, A pesti gyors beérkezett, az én vonatom is indult. A fiatal pályamunkásnak ez volt hozzám az utolsó szava: »Elvtárs, jöjjön el majd három év múlva nem ismer rá a Rendezőre.* Jobb kezéből átvette a baljába a nagy, méter hosszúságú kulcsot, kezet fogtunk s megígértem neki, hogy nem mulasztom el, eljövök három év múlva megnézni a Rendezőt. Én is hazakerültem Balatonföldvárra, odahaza már földet kapott apám, háztat is épitetlünk. A\ár majdnem elfelejtettem a szegedi pályamunkást és amit Ígértem, de a múlt héten bent jártam' Földváron és eszembe jutott a szegcdi Rendező és a pályamunkís. MOST ITT ROBOG vonatom Dorozsma és Szeged-Rendező hány mozdony mozgott, vontatott: a roncskccsikat szortírozták, közöttük emberek mozogtak, takarították a szemetet, téglahul•adékotEGY FIATAL páli-amunkással iqt-n-i-ofjtnit, F'maqyarázdoltam, hogy rosszfclé mentem, vagy; csalnak a szemeim. De nem. A pályamunkás mondta, hogy nem. ismerek rá a Rendezőre három év múlva. Hát majdnem ugy' történt. Munkások veszik körül a szerelvényt. Vékony, hoszszunyelü, kalapácsokkal kopogtatják a kerekeket, olajozzák a csapágyakat. UGYAN HOL' 'LEHET ar. én pályaniunkásom? Rövid fürkészés után újra ott találtam, ahol három évvel ezelőtt hrjytnm. Ruhája még a régi, de arca már nem. Sokkal vidámabb. Akkor még a háború borzalmairól beszélt. Most meg a jelenről beszél. A három- és az ötéves tervről, A válassjási nagy győzelemről és a Pártról, meg 455 lel-' kes dolgozótársáról. Arról, hogyan épült njjá a szegcdi MAV fűtőház. — Megnéztünk mindent. Elsőnek a 13 kagylós, öt zuhanyozóval ellátott csempés mosdó, fürdő és öltözőhelyiséget, utána a villamoscnergiával működő fordUókorongot. A körénk csoportosuló dolgozó elvtársakkal tgy mintha hatalmas pókkon, várom hogy kiáltsák: Rendező . .. Még egy kilométernyi ut va.i csak hátra. Lassan feltűnik egy hatalmas, uj fé'köralaku épület Is. Frissen rakott palateteje ragyog a déli napfényben. F.iőbb majdnem azt aon- laml összefutó sínpárokból van.' Rajta a temérdek gőzmozdony. A sinpárak az újjáépült mozdony szín kétszárnyas, uj zöld ajtót feic vezetnek. Ezeken a síneken mennek a gépek a pihenőhelyre. MEGNÉZTÜK MÉG a fűtőház legmodernebb tipusu mozdenyőrlásait is. Közülük az egyik a celldömölki; Rákosi beszédre va'.ó felvonuláson nagy dijat nyert. Bent a nagy garázsban még folyik az építkezés. Betoncznrk a munkások, az utolsó szerelöárck falát vakolják — még egy hét, azután végkép befejeződik az ujjáépités. Kész lesz a hároméves tervben előirányzott munka. Jól dolgoztak a bányászok is, igazolja az ezen a helyen még soha nem látott nagymennyiségii szén. A szénlöltőcsuzdák tor. kából állandóan ömlik a fekete gyémánt a kiinduló gőzösök tar. tályába. Csupa mozgás itt mindcn. ELBESZÉLGETTÜK az tdőL Szeged felöl kisebb-nagyobb pásztákban érkezik a détl harangszó. Távpzni készülők, ÉJ most egy kicsit clőrckoinmioze* az időben: uj ötéves találkozóm gondolok. Elképzelem, ml itt öt öv ir.ulvi Nagy dolgok. Igao, hálóba kerültem volna — ez az'dolgok, mert a muulí'&átöií tiV óriás pókhálóhoz hasonlító va- J már önmagának üpKt.,. fC**p*