Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-25 / 120. szám

1 Wrerda, 1949 május 29L A külügyminiszterek hatodik ülésszaka elsi napján segállapaM a napirend kérdésében A külügyminiszterek tanácsa SatoJHc ülésszakának első napján a kővetkező napirendben álla­podtak meg: t. Németország kérdése, bele­értve a gazdasági és politikai el­veket és a négyhatalmi ellen­őrzést. 2. Berlin és a valutakérdés. 3. A Németországgal kötendő (békeszerződés előkészítése. 9 Az Ausztriával kötenkőszer­tődés. A napirendi vitában a szovjet küldöttség hangoztatta, hogy Né­metország egységének kérdését és a németországi négyhatalmi ellenőrzést külön kell megvitatni. Visinszkij hangsúlyozta, hogy mindkét kérdés rendkívül fontos és figyelmes tanulmányozást kí­ván. Acheson azt ólKtotta, hogy n két kérdés szoros Összefüggés^ ben van és ezért együttesen kell megvitatni. Érvel azonban nem vollak meggyőzőek. N msiország nem csapta Bsrlli Visinszklj végül megjegyezte: bizonyos fokig a Németországot ériniO minden kérdés kapcsolat­tan áll egymással. Ennek elle­nére azonban, mlnthogg a tőbM miniszter azt mondotta, hogy va­lamennyi Németországra vonat­kozó kérdést — beleértve a négyhatalmi ellenőrzés kérdését Is — együttesen szándékoznak tárgyalni, a szovjet küldöttség nem ragaszkodott ahhoz, hogy » megbeszélések elkülönítve foly­tnak. > ! A napirend második pontjára lonotkozőan Visinszklj kijelentet­te hogy helyesebb volna azt Így r.egfognlmaznl: aNémctország — beleértve Berlint — és a valuta­kérdés*. Hangsúlyozta, hogy tgész Németország valutakérdé­sét meg kell oldani, nemcsupán Berlinét. fiz elnöklő Schumann — aki Berlinre és a valutakérdésre vo­zelkozó Javaslatot szerkesztette — megmagyarázta, hogy nem­csak BerMn, hanem egész Né­metország: volutaproblémájának a megoldását tartotta szem előtt. A szovjet küldöttség nem ragasz­kodott e pontnak a napirendben történő alakszerű megkülönböz­tetéséhez. Beviu rámutatott, hogy az osztrák szerződés kérdését pon­tosabban kívánja meghatározni. Azt mondoVta, hogy tudomása szerint a szovjet küldöttség csak ekkor tartja lehetségesnek ekér­.dés megvitatását, ha már a Né­metországra vonatkozó minden kérdést rendeztek. Visinszkij er­re vonatkozóan megjegyezte: a szovjet küldöttség hajlandó az osztrák szerződés kérdésére rá­térni, miután a német ügyeket megvitatták. — Felteszem, hogg sikeresen tudjuk majd megoldani ezeket a problémákat — jegyezte meg Visinszkij. — Ez önöktől függ — vála­szolta Bevin. — Négyhatalmi értekezleten három tárgyaló félen pontosan háromszor annyi múlik, mint egyen — fejezte be a vitát Vi sinszkij. Áchsson gondolkodási időt kél A napirend elfogadása után Visinszkij felhívta a külügymi­nisztereit tanácsának figyelmét arra, hQgy miután az Ausztriá­val kötendő szerződést felvették napirendre, helytelen lenne meg­feledkezni olyan problémáról, mint a Japánnal kötendő béke­szerződés. Ezzel kapcsolatban VI­^nszkij felvetette annak kérdé­sét: határozzák meg, mikor ül össze a külügyminiszterek taná­csa Kina részvitelével, hogy meg­vitassa. a Japánnal kötendő béke­szerződés kérdését. Acheson azt mondotta, hogy a Japánnal kötendő békeszerző­dés ügyében időt kell hagyni átgondolására. Utalt arra, hogy ez a kérdés talán a távolkeleti bizottság s nemi a külügyminisz­terek tanácsa megítélése alá tar­tozik. Achesonnak válaszolva, Vi­sinszkij emlékeztette a tanácsot, hogg a potsdami egyezmény vilá­gosan megállapítja: a Az érte­kezlet megegyezett abban, hogy azt öt nagyhatalom külügyminisz­terének részvételével tanácsot szervez, hogy elvégezze a béke­szerződésekkel kapcsolatos előké­szül munkát.* Ez az öt nagy­hatalom: a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagybritannia, "Franciaország és Kina. A pot­sdami szerződés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a békeszer­ződések előkészítése során »e fel adatok mindegyikének megoldá­sakor tanácsot alakítanak azon országok képviselőiből, amelyek a kérdéses ellenséges ország fegyverlatételi feltételein aláírók­ként szerepeltek. Kincs ellenvetés E feltételeknek megfelelően — mondotta Visinszkij — Kina mos­tanáig nem vett részt a béke­szerződések előkészítésében. De a japán békeszerződést a külügy­miniszterek tanácsának Kina részvételével kell előkészítenie, minthogy a fegyverletétel! felté­teleket Japán számára Kína is megszabta, Bevinnek a brit domlnlumok­nak a japán békeszerződéssel kapcsolatos érdekelt voltát hang­súlyozó kijelentésére vonatkozóan Visinszklj kiemelte, hogy olyan országnak, mint Ausztrália és Uj­zéland, természetesen alkalmat kell nyújtani, hogy résztvehes­senek a japán béke rendezési­ben, de megjelelő fokon. Visinsz­kij megjegyzéseivel szemben nem volt ellenvetés és az elnöklő Schumann javasolta, hogy a szov­jet küldöttség által felvetett kér­désre a jelen ülésszak valame­lyik későbbi ülésén térjenek visz­sza. Ezzel az első ülés befejező­dött. Május 29-én megkezdik az el­ső napirendi pont tárgyalását Jól vizsgáztunk Moszkvában A moszkvai magyar ipari ki­állításon megnyertük a szovjet nép szeretetét. Szerszámgé­peinket, aluminiumbutorain­kat, selymeinket, finom mű­szereinket, korszerű bányagé­peinkel egyetlen napon több mint 35.000 szovjet dolgozó nézte meg a moszkvai Gorkij parkban. Ez az első kiállítá­sunk a Szovjetunióban. Most a fölszabadulás után négy esz­lendővel mutathattuk csak meg a hatalmas szocialista or­szág népének, hogy mi is elin­dultunk a Párt vezetésével a helyes uton, az igazságos épilő munka utján. A magyar mun­kásság csak most, népi demo. kráciánkban tudta megmutat­ni, hogy mire képes. A mult­ban a mi iparunk Csak luxus­cikkeket, kalotaszegi varotta­sokat és csikóvöbös kulacsokat gyártott. Ma már gyáminkban egyre több és egyre jobb mi­nőségü árukat termelünk, uj­jáépitellük a lerombolt hid­jninkat, vasuíainkat és épüle­teinket, iparunk kivirágzott a fölszabadulás után négy esz­tendő alatt Most Moszkvában a szovjet embereknek is Leinti, tatjuk, hogy mit értünk el * földreformon, a stabilizáción, az államosításokon át egészen a hároméves terv utolsó hó­napjaiig. De Ízelítőt adtunk! abból is, hogy mit érünk majd el széles, fényes távlatú öt> éves tervünkben. A Gorkij parkban kiállítóit gépek, grafikonok és gyárino­dellek megadják a szovjet né­zőnek azt a mértékegységet amellyel ezután fejlődésmii ütemét mérheti. Láthatják azt is a moszkvai dolgozók, hogy a magyar felemelkedés és "Új­jászületés minden állomásánál ott állt mellettünk a Szovjet­unió. Mindig segített, egyem gető kézzel tanácsot és példa, mutatással. A moszkvai viza gáti a m Agyar nép jól vizsgá­zott. A rengeteg látogató bi­zonyltja, hogy a szovjet tár. sadalom minden dolgozója nagy rokonszenvvel néz a szo. cializmust ,épilő, haladó ma. gvar nép felé. A Szovfefuniőkon szerzett íapasziala'ö&al maaMtak sokkal ereilméüyesei lesz — mondják a Szovjetunióba utazó paraszt­küldöttség tagjai A szovjet földművélésügyi mi niszter meghívására szerdán a Szovjetunióba induló paraszt­küldöttség tagjai teljes számban gyűllek össze a DÉFOSz sza­badsághegy! üdülőjében. Az or­szág különböző tájairól őssze­gyült parasztok — férfiak és nők — beszámolnak egymásnak éielük eddigi folyásáról, arról a mostoha sorsról, amelyben a mult elnyomó rendszerben ten­gődtek és arróí a hatalmas fel­emelkedésről, amelyet a népi demokrácia teremtett számuk­,ra. Arcukról sugárzik az az öröm,' amely nagy élmények elölt lölli él az embereket. A Moszkvába induló magyar paraszlküldöttséget meglátogat­ta Illés Béla, a ldtünő író, alá a Szovjetuniónak úgyszólván min­Folvóíe! a népi kollégiumokba Julius 15-ig lehet beadni a itelvételi kérelmeket az" ország valamennyi népi és állami kol­légiumába. A megnövekedett kollégiumi hálózat közel 500 kollégiumával a munkásosz­tály, dolgozó parasztság és ér­telmiség jóltanuló gyermekeit várja, hogy azok gond nélkül folytathassák iskolai tanulmá­nyaikat. Az ország minden helyén gyönyörű épületek, kastélyok, villák, vott burzsoa-internittu­zok alakulnak át kollégiumok­ká, amelyekben nia már nem a Wldbirlokorok, tőkések, nagy­polgárok gyermekei élnek, ha­nem a dolgozó nép tanulni vá­gyó ifjai. Ma már nem okoz anyagi problémát a munká­sok és szegényparasztok gyer­mekeinek taníttatása, mert a kollégiumi ellátás és nevelés biztosítja a zökkenőmentes to­vábbtanulást. A könyvnapra megjelent hönyveh tnktozlh egész jelenlegi lejíSdésünket Losoncsy GSxa elvtárs nyilatkozata az idei könyvnapokró) élldozóesü törtökön nyitva tartanak az üzletek Május 26-a, áJdozócsütörtök, teljes munkanap. Erre való te­kintettet valamennyi üzlet az ország egész területén a szoká­sos hétköznapi rend szerint kö­teles nyitva tartani. Losonczy Géza miniszterel­nökségi államtitkár kedden dél­ben sajtófogadáson ismertette az idsi könyvnapok minden ed­digit felülmúló jelentőségét. Az idei könyvnapnak megvan a maga sajátos jellege — mon­dotta. Az különbözteti meg minden eddigi könyvnap tói, hogy elsőizbeh érvényesülnek a demokrácia szempontjai tervsze­rűen és teljesen ebben a vonat­kozásban is. Ezt a változást nz öt .legnagyobb könyvkiadó államosítása és az Országos Könyvhivatal megalakulása tet­te lehetővé. A könyvkiadás alapjainak megváltoztatásával vált lehetségessé tervszerű, in­tenzív szakmai munka, melyet nem profitszempontok, hanem az olvasök nevelésének és a jő, az értékes irodalom támogatásá­nak törekvése mozgat. 6350 könyv 1948-ban A könyvkiadás nagyarányú fejlődésói vizsgálva azt látjuk, hogy inig Magyarországon 1938­ban kiadott könyvek száma nem sokkal haladta tul a há­romezret. 1918-ban már 6350 könyv jelent meg. Ami a fordí­tások megoszlását ületi, 1948­ban már a kiadott forditésos müveknek 40 százaléka tartozott a szovjet irodalomhoz. A könyvek számának emelke­désénél sokkal nagyobb és dön­tőbb jelentőségű a példányszám­emelkedóa. Míg a polgári könyv­kiadásban alig emelkedtek a kiadványok a 3000 példány fölé, 1918-bnji már 6SG0 volt a köny­vek átlagos példányszáma. A nagyarányú fejlődést mutatja, hogy például a Szovjetunió (bolsevik) Pártjának történetét a Szikra könyvkiadó több mint százezer példányban adta ki és igen magas az nj általános is­kolai tankönyvek példányszáma is. Kiváló minőség, olcsó ár A Magyar Dolgozók Pártjá­nak könyvkiadója, a Szikra, az élen járó könyvkiadónk. A Szik­ránál a felszabadulás óta 867 kiadvány jelent meg több mint 9.5 millió példányban. Az utol­aO félévben a Szikra kiadvá­nyainak átlagos példányszáma már közel 28.000 volt, A Szikra legfontosabb feladatának tekin­ti a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a magyar dolgo­zókkal való megismertetését. A Szikra nemcsak kiadványainak minőségével, hanem olcsó árá­val is vezető szerepet tölt be a magyar könyvkiadásban. Ma már egy tizives Szikra könyv át­Jtagoa ára a—6 forint A nagyarányú és a jövőre nézve biztató fejlődésnek egyik állomása az idei könyvnap. A könyvnapra megjelent könyvek tükrözik egész jelenlegi fejlődé­sünket. Nagy eseménye a könyvnapnak Rákosi Mátyás könyve a Szikra kiadásában. xEpitjük a nép országát* címmel a könyv Rákosi Mátyás beszé­deit, írásait tartalmazza 1918 márciusátóL 1949 márcinsáig. Ugyancsak a Szikra adja ki Lenin válogatott müveinek má­sodik kötetét, Farkas Mihály és Révai József írásait. A magyar marxista tudományt Lukacs György, Molnár Erik, Rudas László, Kállai Gyula könyvei képviselik. Egyik leg­szebb terméke a könyvnapnak a kétkötetes válogatott Puskin­kiadás. A maa magyar prózaírók szép számmal szerépe!nek. Fia­tal költők verseskötetei, nép­szerű tudományos munkák, mű­vészeti, "zenei munkák is jelen­nek meg a könyvnapon. Ami a magyar könyvkiadás jövőjét illeti, a népi demokrá­cia a legjobb uton van afelé, hogy az év végéig az utolsó békeév! könyvkiadást háromszo­rosra növelje, az ötéves terv a megjelenő könyvek számát pe­dig Magyaroríz'gon elképzelhe­tetlen magasságokba fogja emelni. deu részét bejárta. Feszült tt* gye'emniel hallgatták mindéi* szavát, kérdéselckel halmoztál* el. Illés Béla szívesen válaszott mindenkinek. A dolgozó parasz­tok szinte ef sem akarják en­gedni. Búcsúzáskor megjegyzi i irigylem magukat, hogy a Szov­jetunióba utazhatnak. Büszke Is a paraszlkülüó'tsé| minden tagja, hogy személyesen győződhetik meg a világ legfej­lettebb mezőjazdesárpinak hat Aumas eredményeiről. A Szovjetunióba índu'ő kül­döttség tagjai között van IIo' monnai Mária 22 éves szarvasi traktorveze'őnő, S. Kovács SátW dor mezőtúri dolgozó paraszt, a Kisgazdapárt tagja, Vinczs Mihály, a kunszentmártoni »Rajk László* szövetkezeti ter­melő csoport tagja és Kulilí Imre 54 éves garai mintagazda­Mind a négyen kijelentették: biztosak abban, hogy a Szovjet­unióban szerzett tapasztalatok alapján munkájuk sokkul ered­ményesebb lesz, mint eddig volt. Kulik Imre községe üdvözle­tét viszi magával a baráti Szór* jelunió népének. ü n^ná-temásafí áiiriiiston ujat)!) 120 tra^orl fcaolali Mezőgazdaságunk korszerű-' sitésére április havában az ál­lami mezőgazdasági gépüzenf ismét 120 traktort szállított I gépállomásokra, sok lűsebli gazdasági géppel együtt. Máius 26-ta valamennyi isu:töan*p?a fc5ie?*i!t vonat höztévedlk A MAV felhívja az utazó kö­zönség figyelmét, hogy csütör­tökön, május 26-án a hivatalos menetrendkönyvben a munkana­pokra kijelölt valamennyi sze­mélyszállító vonat közlekedik, vi­szont az egyébként csak vasár­nap és ünnepnapokon közlekedő vonatok csütörtökön nem Induú nak. . | EMELKEDŐ HŐMÉRSÉKLET Mérsékelt szél, változó fel­hőzet, többfelé záporeső, ziva, tar. Á hőmérséklet kissé cm cár kadik.

Next

/
Thumbnails
Contents