Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-24 / 119. szám

í MCGVSZDCDÍEÍT o vállalgfocxelői beszámolóit az Sicsie^cfl CL. ÉTI. 119. sssm. vi Ál EDO A SZOVJETUNIÓT rÁ külügyminiszterek .hétfőn Sélután négy órakor ültek fesze Parisban Talleyrand-Pé­rigord hercegnő palotájának márványtermében. Ez a kü­lügyminiszteri értekezlet az 1045 augusztusában aláirt postdami egyezmény óta a ha­todik. Legutoljára tizennyolc Kii apai ezelőtt Londonban üléseztek a külügyminiszterek B szintén a német békeszerző, dós előkészítéséről tárgyaltak 1947 november óta bebizonyo­sodott, hogy csupán a szocia­lista Szovjetunió törekedett következetesen arra, hogy a postdami egyezményt tisztelet ben tartsa a külügyminisz­terek tanácsán keresztül a Németországgal kötendő bé­keszerződést előkészítse. An­r.ak idején Molotov a Szov­jetunió külügyminisztere a londoni értekezlet kudarcáról és az imperialisták politikájá­ról a következőket mondotta: Vl'ovábbra ts fenntartva mos­tani rendezetlen állapotot, (.melyek alapján még fennáll a hadiállapot Németországgal, minden lelkifurdalás nélkül elő Isiiéi irni a németeknek bármilyen receptet a német gazdasági élet gyógyítására, rá lehet róni a németekre bármilyen kötelezettségeket, ezért az úgynevezett „segít­ségért" való fizetség fejében Egy békeszerződés... szemlá­tomást nem illik bele a mon­. tani úgynevezett „segélyterv­be". Az idő a Szovjetuniót iga­volta. A nyugat-európai or­szágokban, ott alioi a lakos­sága a I-larschal segély *ál­dásait« élvezi, a munkanél­küliek száma rendkívüli mér­tékben megnövekedett. Eizó­n iában, a nyugat-németországi zónákban a német tömegek sorozatosan utasítják vissza azokat a kísérleteket, amelye­ket cz ameriaisk kiagyaltak Németország alkotmányos ket­lészatí'.ására. Az angolszászok háborús politikája Nyugat-Né­metországban Is szemmellátlia­tóan kudarcbafulladt, ami el­sősorban anak köszönhető, liogy az erőviszonyok világ­viszonylatban is eltolódtak a fcóketábor javára. Tegnap délután négy óra­kor, amikor a három imperi­alista állam, Amerika, Ang­lia és Franciaország külügy­minisztere leült a Szovjet­unió megbízottjával tárgyalni a francia hercegnő márvány­termében, föltétlenül arra gondolt, hogy a fenyegető gazdasági válság egyre lob­ban tornyosul országa fölött. Amerikában a Ford gyárak Százezernyi munkása harcot a szemérmeden kizsákmányo­lás ellen, Kínában é3 távol­keleten összeomlófélben van a brit világbirodalom és Ame­rika ravaszul kiépített imoe­ríalista iffietre.t Az angol do­miniumk is egymásután igye­keznek kiugrálni az imperia­listák zátonyra jutott hajójá­ból. Írország utón mostaná­ban Délafrikán és Indián van a sor. De nemcsak Bevin. Schuman is rosszkedvűen kezdhette el az értekezletet. A francia parlamentnek csak a vasárnapról hétfőre virradó hajnalban sikerült rendbeliozni a költségvetés óriási deficit­jét. Ebbe a s munkába* a kor­mány majdnem belebukott. Zsukov, a Pravda párisi tu­dósítója az értekezlettel kap­csolatban a követezőket Irja: ^Franciaországban — éppen ugy, mint szerte « világban — a közvélemény enyhüléssel fogadta a hitt, hogy a nyu­gati hatalmak a Szovjetunió következetes békepolitikájával szemben kénytelenek voltak feladni a külügyminiszterek tanícsámk bojkottjátA fran­cia sajtóviszhangokkal fog­lalkozva a Pravda tudósítója megállapítja azt is, hogy a párisi nép nem sok reminyt fuz ahhoz, hogy az angol és a franca küldöttség az érte­kezleten függetlenségét bár­milyen formában is kinyilvá­níthatja. Az amerikai tervek keresztezik ugyan Nagybri­lóuia ós Franciaország érc'.u­fceit, a diplomaták azonban mégis ugy ugrálnak, ahogy Washington fütyül. Ameiika nemigen törődik a szövetsége­seivel, csak saját gazdasági érdekeinek megmentésén spe­kuláL Ara ÖO íiiSór 3" Jói halad a Rákos!-hfd festése t349 májas 24, H2dí Y Í iv tv 3 V 9 ''OŐ Ö. rs /GN M LA k B SS Az angol nép a Szovjetunióval t*aló megegyezést !onío»ahbnak farija a nyugatnémet „alkotmánytervezetnél" A négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete hétfőn délután pontban három őrekor megkezdődött. Az ülésen Schuman francia kül­ügyminiszter elnökölt A kűlögga-iniszterek értekezle­téről irva az Obrana Lldu, a csehszlovák hadsereg napilapja megállapítja: ezen az értekezle­ten látjuk majd meg, vájjon a nyugati hatalmak valóban demo­kratikussá akarják-e tenni Né­metországot, vagg pedig csak ujsbb mcsterkedésről van szó, amelynek célja, hogg Bevin és Acbeson még hosszú időre biz­tosithassák az amerikai katonák számára a középeurópai tartóz­kodást Csak az egységes és népi demokratikus Németország tenné lehejővé a békés }őszoais2édj vi­szony kialakulását és ezért Né­metország jövőjének kérdése számunkra reudkivül fontos. Londoni jetenlés szerint a News Chronkle inti a nyugati hatalmakat, tartózkodjanak a ne­gatív magatartástól. A béke nem­csak azt követeli, hogy Német­ország egységes és szabad le­gyen, hanetn azt is, hogy a há­borúhoz vezető utat őrökre elzár­ják. A Datly Express vezércikkében azt irja: mindenki azt kívánja, hogy a tanácskozás eredményt tiozzon, a külügyminiszterek ta­Lapzártakor érhezeii: A négy hatalom külügyminisz­tereinek tanácskozása 'derülátó hangulatban nyílt. meg az Ave­nua Malakoff sarkán lévő Ró­zsaszínű Márványpalotába^. A |bejárat előtt, a palota udva­Egyedül a Szovjetunió kü-Jrán, valamint a lépcsőn a köz­lugjmamteztere tilt le nyugod- Sfé/SelgS^S tan hétfon délután a paris: Jü az érkezőket, A küldöttségek tárgyalóteremben. Mögötte Mit gépkocsijai betűrendben motor­lélekben 2ű0 milliós szocialista|kerékpárosokkal körülvéve ér­hazája, a felfelé törekvő aőpi í keznek. Elsőnek a* amerikai demokráciák minden öntuda-i^ügymimszter Acheson száll (os dolgozója és az a sok száz- ^ ^l^rtkésIS, fe millió elnyomott, aki szabad-gkezik Bevin, aki látható fá­sáéra ós békére vágyik világ- § vadsággal megy fel » lépcsőkön, szerte. A NÉPEK mindenfelé a IAzután Schuman francia kül­béke megszilárdítását várják pSf ^SJ^S cttol az értekezlettől. Mannmldis7es antóján a négy sor kitün­mé]!án "állapítja a Pravdában gtetésos Csujkov tábornokkal, »" a nyugati hatalmak Né.(Sztálingrád hős védőjével, a né­^országbón folytatott politikája « oroD/cfamoM'|risi szovjet nagykövettől. A való együttműködés ?! tjárol § négy külügyminiszter ezután be­vonult külön-külön dolgozószo­bájába. történt letérés a potsdami programm elutasítása, rt iá­madójetlegü katonai tömb megalakítása, a nemzetközi fe. szültség felidézésére irányuló politika az egész v'ilágon soha nem tátott tömegmozgalmai idézett fel az uj háborús fe­nyegetés, az nj nemzetközi kalandorok elten. Az elmúlt évek során több­ször bebizonyosodott ruár azop­ban, hogy a Szovjetunió eltet) ilyen módszert nem lehet sike­resen alkalmazni. A világ béke­szerelő dolgozói azzal a re­ménnyel vették tudomásul a külügyminiszteri értekezlet meg­nyitását, hogy az imperialistát és kapitalista híveik most nem folyamodnak áh hoz a recept­hez, amit az eddigi értekezlete­ken oly szívesen alkalmazlak oVagtj elfogadják a terocinkcl vflgg ne számítsatok zésre rn. u v.j A tárgyalóhelyiségbe először a francia küldöttség érkezett meg Schumann külügyminiszter vezetésével. Bevin és Visinszbij majdnem egyszerre jött ki dol­gozószobájából. Közben az ame­rikai küldöttség tagjai már el­foglalták helyüket az asztal kö­rül. Visinszkij mosolyogva indult helye felé, majd amikor észre­j vette 8 tőle balra ülő Achesont, I felállt és szívélyesen üdvözölte. " Ezután Visinszkij Schumann kül­ügyminiszterhez, az értekezlet házigazdájához lépett, aki egy­ben az első napi ülés elnöke is és szintén üdvözölte. A fényképészek és filmesek valósággal kereszttűz alá vet­ték az államférfiakat. Minden, ki mosolygott, a hangulat fesz­telen és derült volt. Egyedül Bevin ült mogorva arccal cs csak néha-néha erőltetett ma­gára egy-egy kényszeredett megegye.\ mosolyt. A francia külügyminiszter protokoll-főnökc felkérte a je­lenlévőket, fényképészeket és újságírókat, hagyják el a ter­met. Két perccel később zárt ajtók mögött megkezdődött a négyhatalmi tárgyalás. A négy hatalom külügyminisztereinek tárgyalása párisi idő szerint 19 látják1 meg .a békét, mert a viláj megcsömörlött a gyűlölködéstől. A megegyezésnek önkéntes hozzájáruláson kell alapulnia — írja a Daity Workcr. Az angol nép a Szovjetunióval köteiióa megegyezést ezerszer fontosabb­nali tartja a toldozott-folőozoíí nyugatnémet alkotmánytervezet­nél. Az angol nép békét és na­gyobb kereskedelmet kíván és jaj azoknak, akik ennek útjába mernek állni. Párizst jelentés szerint a HM­tranité többek között ezeket ir!« A francifi nép keserves tapasz­tálatok alapján tudja, hogy t béke legfőbb biztosítéka a uo«« sdaml egyezményekhez történi visszatérés, valamint Németor­szág újjászervezése békés és d* mokratihus alapokon. mti . he ff . íh _ óra e'őtt néhány perccel ért véget A barátságos légkörbe* lefolyt megbeszélésen megálla­podtak a négyhatalmi tárgya* ÍAs napirendjében. A tárgyaié­sok továbbra is zárt aitök mö­gött fognak fezajlani Már Sanghaj utcáin fo'ynak a harcok A sanghaji helyőrség pa­rancsnokának jelantése szerint Sanghaj belterületén elkesere­dett harcok folynak. A város délnyugati peremén a nép­hadsereg osztagai elfoglalták Csipao erősséget. A szabad kínai rádió jelen­tése Szerint délen a néphad­sereg elérte Htinnn larjomány határát és a burmai utalfe­nyegeli. A Sunday Times jelenlés® szerint a népi Kina által fel­szabaditolt területeken a gaz­dasági helyzet jó és lókéul sokkal jobb, mint ahogy azt Angliában terjesztik. A Pravda a külügyminiszterek értekezletét megelőző imperialista mosterícedásekrő! A külügyminiszterek tanácsá­nak hétfőn t'árij/an megnyitó értekezletével kapcsolatijai Zsu­kov, a Pravda párisi tudósítója ezt irja: Franciaországban — épp ugy, mint szerte a világban, a köz­vélemény enyhüléssel fogadta a birt, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió következetes bélre­polifikájárat szemben kénytele­nek voltak feladni a külügymi­niszterek tanácsának bojkottá­lását. PiVisban egyébként nem fűznek eok reményt ahhoz hogy az angol és a francia küldött­ség as" értekezleten függetlensé­gét bármilyen formában is ki­nyilváníthassa. Bár sok ameri­kai terv keresztezi Anglia és Franciaország érdekeit, a brit és francia diplomaták mégis Washington politikájának a nyomdokában maradnak. Francia eajtóbangok után itélvo, valószinii, hogy a há­rom nyugati ország képviselői kísérletet tesznek majd" arra, hogy bizonyos »feltételeket« dik­táljanak a Szovjetuniónak. Már többször bebizonyult azonban, hogy ilyen módszereket a Szov­jetunióval szemben nem lehet alkalmazni, A francia közönség azzal a. reménnyel vári* a kü. Jügyminisztcrt értekezlet meg­nyitását, hogy a parancs cs kényszennódszorek hírei mos| nem folyamodnak ahhoz a ro­cepthez, hogy »elfogaclják a terveinket, vagy ne ezámit:afoJí megegyezésre.* 5z sngalak bsMIfoHáft a kc5s'J as nva^atí aémel "űnzPÁzk ftáüvísa'öissk sisR EÚSZIÍS !RSGÍL8SZS3É5ÉT Hannoverben Kelet- ós Ng» gat-Németország különböző s2ot» vezeteinek ós pártjainak képvise­lői első ízben tartattak közös megbeszélést A kót első felszó­laló beszéde ulűn kézbesítették az értekezlet elnökének az an­gol katonai hatóság betiltó ren­deletét. Wilhelm Koenen, a német nfc pi tanács titkárságának vezetöji ezzel kapcsolatban kijelentette hogy a német demokratikus köz­véleményben felháborodást kcl­íelfcaz angot,katonai hatóság el­iárásar.

Next

/
Thumbnails
Contents