Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

3» VI. ÉVI. 118. SZ&91. Ara 60 tiHér 1349 május 22, vasárnap | Ma győzelmi ünnepség 30 szegedkörnyéki községben Uj munkásigscgatél 3k!a(iak bs a P.ck szalám'gyárban (N. L.) A szabadságért, az Bsszes emberi jogokért harcolt Gcrhaydt Eisler elvtárs, német író. Meggyőződését soha nem rejtette véka alá, elveiért a leg­nehezebb körülmények között is kiállt. Tiltakozó szava felsüvi­t'.it a hitleri Németországban, biztatása kicsendült Spanyolföl­dőu a népek szabadságáért küz­dő fegyverek ropogósától és visszhangzott Vichy börtönei­bő! is, Eisler elvtárs a Cesíapo vér­tbei elöl menekülve, 1941-ben Mexikóba inciuit, ahol menedék­jogot élvezve, megpihenhetett volna. Utazását azonban meg­szakította és Newyorkbati ma­radi. Az Egyesült Államok, Roosewelt Amerikája bejSgadta, munkájában támogatta, harcos kiállásáért pedig ki is tüntette. Az emberi szabadság védelme­zése azonban Trutnanék Ame­rikájában halálos bün, ezért 1947­ben ádáz hajszát indítottak elle­ne. Truman, az Egyesült Álla­mok jelenlegi elnöke letépette Eisler elvtárs melléről az Egye­sült Államok előző, igazi elnöke által adományozott kitüntetést és az Amerika-ellenes Tevékenysé­get Vizsgáló Bizottság elé áUi­iollh. Börtönre ítélték, Iriszaba­•JuUsa után pedig újra letartóz­tatták. Az uj, demokratikus Német­országol épitő német dolgozók­rak nagy szükségük van biztos, helyes irányt mutató vezetőre, az igazságos harcban edzett Irá­nyítóra. Eisler elvtárs tudta ezt 5 haza indult. A Gestapo vér­ebei után most Truman vérebei Szegődtek mjomfba s igy kény­telen volt tükos uton fcllopózni a lengyel lobogót hordó, a len­gyel királlyá lett Báthory István nevét viselő óceánjáróra s ma­gát a lengyel nép államának védnöksége alá helyezni. Amikor a hajó brit felség­vizekre ért, Southamptontól nyolc mérföldre angol detektívek és az amerikai nagykövetség tagjai rohanták meg a hajót. A mun­káspárti angol kormány ügynö­kei, a magát a világ vezető or­szágának kikiáltó USA hivatásos d'plomatái kalózokat megszégye­nítő módon, a gengszterek kör­mönfont fogásaival s lábánál fog­va hurcolták el a védtelen irót Ai világ közvéleménye a legna­gyobb felháborodással fogadta ezt az eljárást, amellyel a büsz­ke Amerika minden emberi sze­mélyiségi, személyes szabadsági és nemzetközi jogot felrúgott és amellyel a daják fejvadászokkal operáló Bevla és társai feltették működésükre a koronát London­tól Varsóig a tiltakozó gyűlések sorozatáru viharzik a jogos felhá­borodás, csütörtökön az Egyesült Nemzetek Szövetségében vetették fel a kérdést. Lengyelország hi­vatalos jegyzékben követelt elég­tételt zászlójának bemocskoiása miatt és kért szabadságot a ha­ladás eszméje nagy harcosának. A magyar közvélemény is ha­talmas felháborodással fogadta a példátlan jogtiprást. A Szak­szervezetek Országos Tanácsa til­takozó táviratot menesztett az imperialistákhoz. A Magyar Ér­telmiség Nemzeti Bizottsága a Szaktanáccsal együtt tiltakozó nagygyűlést rendezett. »Az egész magyar nép is egyöntetűen kö­vetel elégtételt a nemzetközi fog megsértéséért, elégtételt és sza­badságot Gerhardt Eisler neki — mondja a gyűlésen elfogadott haiározali javaslat. Clutler Ede angol belügymi­niszter a hét eleje óta a legkí­nosabb kérdések pergőtüzében áll az angol alsóházban. 'A haladó angol képviselők csoportjai von­ják felelősségre, mert az első amerikai Jtiilyszóra a iegchirváb­ban sértette meg az EN$z alap­elveit, a nemzetek és egyének fo­gát. »Hát nincs határa annak az erkölcsi romlásnak, amelybe Angliát amerikai parancsra ta­szilanl lehet?* — kérdezte az izgalomtól fűtött vita során Gal­lacher képviselő. Az angol belügyminiszter, mél­tó társa Attleenek éa Bevinnek, hosszas kertelés után kénytelen volt beismerni, hogy az esemé­nye!; előtt mindenről részletesen tájékoztatták, véleményét kikér­ték. Beismerte, hogy az ameri­kaiak parancsát Anglia nemzeti öntudatát sértve, alázatos lakáj­ként íeljesiletts. Eisler elvtársat nem törték meg a múlt küzdelmei, Hitler és Péiaiii börtönei, internáló táborai, nem törik meg Truman és Bevin módszerei sem. »FoJgtatom har­comat a brit börtönből. ».« — kiáltotta elfogatásakor. Eisler elvtárs tovább kiizd, mert a világ szabadságszerető népeivel — kö­zöttük a magyar néppel együtt — tudja, hogy miként elliint az atlanti óceáni és földközi tengeri kalózok korszalut, ugy eltűnik a modern kalózok és uj gengszte­rek, az Imperialisták világa is. Követeljük az imperialisták legújabb áldozatainak azonnali szabadonbocsáfását Nyilatkozatok az Eisler-ügyről Az egész világon egyre fo­kozódik a felháborodás az angolszász imperialistáknak Gerhard Eisler német antifa­siszta író ellen elkövetett al­jas merénylete miatt. Ezt a felháborodást juttatta kifeje­zésre a Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa tiltakozó nagygyűlése és ennek a felháborodásnak adott hangot a magyar szel­lemi élet több kiválóságának következő nyilatkozata is. Bér János miniszteri osz­tályfőnök, a belügyminiszté­rium elnöki osztályának ve­zetője kijelentette, hogy nyu­gaion mindig szeretnek jog­ról és biztonságról beszélni, az Eisler eset azonban a leg­durvább megsértése a nemzet­közi jognak, a személyes biz­tonságnak, az állami ssuveré. nitásnak. Kisfaludi Stróbl Zsigmond, a kiváló szobrászművész a leg­hevesebb felháborodás hang jáa fejezte ki az egész ma­gyar művésztársadalom tilta­kojását Eisler törvénytelen elrablása és letartóztasása ellen. Somlai Artúr, a Kossuth dí­jas színművész úgy nyilatko­zott, hogy Eisler elrablói a formális demokrácia szabálya­it is félrerúgva nyíltan a fa. sissták jólismert eszközeit al­kalmazták. Bakács Tibor, Budapest tiszti főorvosa kijelentette: Az imperialisták üldözik az igazi szabadságharcosokat és menedé ket adnak olyan hábo. rús bűnösöknek, akiknek let­kén milliók vére szárad. Ilyen az imperialisták xszabaiság­szeretelc.* Zentai Béla miniszteri taná­csos, a" Tudományos Tanáca műszaki osztályának vezetője kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez az ala'é.omos merény­let újabb százezrek szemét nyitja fel mind a munkásság, mind az értelmiség soraiban. Mátrai László, az egyetemi könyvtár főigazgatója ki jelen* tette, az angolszász imperia* listák bebizonyították, hogy ha hatalmi érdekről van szó, egy pillanatig sem riadnom vissza a legt örvény fclcnebú módszerek alkalmazását ói. Nyolcvan dolgozó parasztot hwtak meg a Szovíelumóha A Szovjetunió meghívására 80 dolgozó parasztból álló küldött­ség utazik előreláthatóan még ezen a héten a Szovjetunióba. A kormány a küldöttség összeállí­tásával a földművelésügyi mi­nisztériumot és a DÉFOSz-t bíz­ta meg. A földművelésügyi mi­nisztérium és a DÉFOSz az el­múlt napokban összeállította a végleges névsort. A. küldöttség tagjai valamennyien dolgozó pa­rasztok, ssját földjükön dolgozó kis- és törpebirtokosok, középpa­rasztok, a gépállomás dolgozói, termelőszövetkezeti tagok, nagy többségben a DÉFOSz tagjai és funkcionáriusai. A küldöttséget Erdei -Mihály elvtárs, az MDP mezőgazdasági és szövetkezeti osztályának helyettes vezetője, a DÉFOSz alelnöke és Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár vezeti. A 80 meghí­vott, akik a Szovjetunióba men­nek, a bét elején gyülekeznek a DÉFOSz Szabadság-hegyi tsko­Iájában. Előreláthatóan 25-én, szerdán délután indulnak a Szov­jetunióba. A küldöttséget a Nyu­gati pályaudvaron a földművelés­ügyi minisztérium, a Magyar­Szovjet Társaság és a DÉFOSz országos központjának kécvise'ő! búcsúztatják. A pályaudvaron Csala István földművelésügyi mi­niszter mond beszédet a magyar síip nagy s! Vsslsssskij Visiuszlvij szovjet külügymi­niszter szombaton déiuláu re­pülőgépen megérkezett a Pá­ris melletti oriyi repülőtérre. A szovjet külügyminisztert a hi­vatalos francia személyiségeken kívül az újságírók, fotóriporte­rek és érdeklődők nagytömege váría. Visinszkij nem nyilatko­zott az újságíróknak. Ugyancsak megérkezett Parisba Bevin an­tíol és Aeheson amerikai küt­ügyminiszler. Az Evenue Fochon tévő Tai­leyrand palotában szombaton befejezték a négyhatalmi érte­kezlet technikai efórnunkála­iait. A tanácskozások a paíota rózsaszínű márványtermében folynak le. A tárgy dó tercra ke­rek asztala körű) négy. szürke seivemmei bevont M&ayosszegé­tyü karosszéket ber reztek el a m'iv biíIüiTvminiszter részére. Szombaton délben ünnepélyes külsőségek között nyiifc meg a .szovjet- főváros Iegfeslőibb he­gyén a Gorkijról elnevezett kul­lurparkban a szabad Magyaror­szág ipari kiállítása. A kiállítási csarnok bejáratánál már jóval a megnyitás eíött sok vendég ayülb össze. Nagy számban je­[ientek meg a szovjet gyárak és üzemek igazgatói, a szovjet tár­sadalom kiválóságai. Megjelent Mikoianminiszterelnökhelycttcs, Moncsikov külkereskedelmi mi­niszter 6a a szovjet gazdasági élet sok más vezető tagja. A kiállítást szovjet részről Nyesztorov, a Szovjetunió ke­reskedelmi kamarája igazgatósá­gának elnöke, magyar részről Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezet ügyi miniszter nyi­totta meg. Kyeszíeisv megnyitó beszédében a szovjet gazdasági és társa­dalmi szervezetek nevében me­legen üdvözölte Itónai Sándor minisztert, Molnár Erik nagykö­vetet ép Magyarország -többi képviselőit Megnyitó ' beszédé­ben többi közölt a következő­ket mondotta: — A Szovjetunió és a magyar köztársaság népei, amelyeket a szoros gazdasági kapcsolat fej­lesztésének közös érdekei és szi­lárd barátság fűznek egymáshoz, az az egységes törekvés hatja át., hogy tovább erősítsék és ki­mélyítsék a kölcsönös gazda­sági együttműködést. A szov­jet-magyar árjcscreforgalom év­ről évre nő és 1919-bea a mult évhez képest kb. megháromszo­rozódik. A kölcsönös árurainta­kiállitások szervezése elősegíti, hogy a szovjet gazdaság szer­vezetei fes a szovjet-nép megis­tasiiskadift merked késsék a magyar ipní termékeivel, a magyar nép pedig a Szovjetunió ipari fcégzitmé* nyeivcL — A ma megnyitó kiállitóa Magyarország háború utáni gn*« dóságának teljesítményeit szem* lélteti és a magyar nép nagyi sikereiről tanúskodik. A nagy (anssal fogadott be­széd után Rónai Sándor keres­kedelem- és szövetkezetügyi mi­niszter mondott beszédet Amit itt Önök a kiállításon iáinak — mondotta többek között — az már az áltamositott magyar ipar remekei. Tudatában va­gyunk, hogy amit eddig elér­tünk, aa csak kezdet. Most len­dülünk neki hatalmas ötéves tervünknek. E terv megvalósí­tásának egyik legnagyobb zá­loga az a "mindent ei-öprö vá­lasztási győzelem, amelyet ép­pen a napokban vívtunk ki. Né­pünk ezzel a választási győze­lemmel megerősitette Rákosi Má­tyásnak azt a kijelentését, hogy mi a béke frontjának szilárd bástyája vagyunk. Amikor a fci­álíitást megnyitom, külön örö­mömre szolgál az, hogy megkö­szönhetem á hatalmas Szovjet­nniör.nk mindazt a segítséget, amelyet felszabadításunkkal és azóta a magy«»- dolgozó nép­nek nyújtott. És kiilön megkö­szönöm a szovjet nép bölcs ve­zérének, a magyarság nagy ba­rátjának, Sztálin generáli musznak azt a sok jóindulatot, amelyet minden nehéz h?lyze« tünkbe® részéről topasztaíhi* tank. — Legyen ez a kiállítás ujabb kapocs a Szovjetunió, és a ma­gyar dolgozó nép között és erő­sítse meg azt az őszinte hálát és szeretetet, amelyet a ma­gyar dolgozó nép a "Szovjetunió ncpei iráut érez. A megnyitó beszédek elhang­zása után a zenekar a magyal és a szovjet himnuszt játszotta el, majd Rónai Sándor nvni-z ter kettévágta a kiállttá* bc -V~v Iánál kifeszített szalagot.

Next

/
Thumbnails
Contents