Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-16 / 88. szám

& EJIPARUNK KIEMELKEDŐ EREDMÉNYE 4 3 eves gyenge termés t ín a kedvező időjí'íVás a mull i -ben meghozta az első jobb ! mést. Különösen az élelmeid ipar érezte ennek kedvező Mását. Ez az iparág messze i. iüímulta általában az előányzatot, sőt a háboruelőtti szinvonalat is meghaladta. A dolgozók szempontjából különösen érdekes és fontos a tejipar eredménye. A tej, különösen gyermekeknél, a legfontosabb táplálékok egyike a vajjal együtt. A sajt pétiig szintén i e "jelt népélelmezési cikk, amelyhez aránylag olcsón juthatnak a dolgozók. A jő takarmdnyozasi lehetőségek következtében nem várt mértékben megnövékedéit a iei felhozatal a fővárosba és a többi városokba. Tejiparunkat ez nehéz feladat elé állította, az Országos Tervhivatal azonban idejében felismerte a helyzetet és a rendelkezésre álló kereteit között gondoskodott megfelelő szájlióeszközökről, hogy a tej vegyszerek hozzáadása nélkül is jóminőségben és időben érjen el rendeltetési helyére. A kii lönböző nehézségek leküzdése után tehát igy alakult a tejipar helyzete: előirányoztunk az öthóuaoos terv során volna termelnünk és 35.700 q, hoztunk forgalomba, — vagyis 260 százalékos teljesítést értünk el. Alaposan túlszárnyaltuk az előirányzatot sajttermelésünkkel is, mepjt a tervezett 7590! q, helyett 13.150 q. -15 millió liter tej termelését, ezzel szemben 57 millió litert teljesítettünk; ami 28 százalékos lultelje.ilést jelent. Terveink szerint 13.690 q vajat kelleti bocsátottunk a dolgozók ellátásának biztosítására. Ha a tejipar összeredményét néz. zük, akkor 190 százalékos tel. jesitésről számolhatunk be. elindult Ozd felé Nem maradi egy süéfsáakadi voataíóíánc sem a szegedi pályaösávafokon — mind összeszedték a vasutasok lékes ócskavasam Este pártnap volt, utána iz. pu'ottan távoztak a jelenlévők. A nappali szolgálatosok hazamén ek kipihemvi, az éj jelre beosztottak pedig a táv i. ó készülék és a sínváltó íneTé mentek. Türelmetlenül Várta mindenki a Te'Jfelt. Szabó Pál Más gépkocsivezető igy jellemzi o hangulatot: — Éjfél után már nem bírtam aludni. Gondolkodtam, bogv hp! is láttam én sok ócskavasat — egymásután jelentkeztek emlékezetemben a nagy ti aszna1vei letetlen vagonféktus, kők, koc-i'-e ekek, ócska sírniatrá'»ok. - Mire virradni kezdett, inár volt vagy fiz mázsányi ér. i osszegon • dolva < Reggel csak el kellett menni értük. 01 óra után fölkeltem, hogy elmegyek, összehordom az éjjel fölfedezett vasakát. Negyedhat kor már nagy sürgés, forgái volt a pályaudvar környékén. Raktárak, padlásajtók nyitva, fönn a padlásokon 10-—15 társain bujkál, dobálják le a bombarobbanásoktól ös$zegörbült sindarabokal, ditib-darab lemezeket. Kicsit bosszús lettem, mikor megláttam a már összehordott vashulladiékrakást, mert az 'én vagonkerekeim, féktus. kőim közül is már sok ott volt. Kl korán kei, aranyat íel — Nem haj, -- gondoltam — lei korán kel, aranyat lei -- az én barátaim korábban keltek és meglelték az' én aranyaimat ís, de azért még éu is találtam bőven aranyat. — ócskavas volt ez, de aranyat ér. — Még a h nullázáskor egv boml>a° letemetett egy koc-íalvázat földdel, ezt nem horgászták el előlem r társáim. Kibontottuk a föld : lót örül em, hogv ezt c'n talál-am. Gaál József, Tóth János. Kalmár Ferenc elvtársak is ottvoltak a gyűjtők között, pedig ők az éjjel dolgoztak Most tet'ék le a telefonkagylót, a kulosoí. kalapácsot, jöttek vasatgyüjteni. Bizonyosan, hogy az éjjel munkaközben ők is összeRohdobák a szerte széjjel heverő ócskavasakat. Most hordják is össze nagy buzgalommal. A nainali razzia, eredménye — Az első hajnali razzia közei 60 mázsa értékes vashulladékot hozott. - így számol be Szabó Pál elvtárs, a szegedi Tisza-pályaudvar munkásainak CSÖKKEN R HŐMÉRSÉKLET Mérsékelt északi, északkeleti szél, váitozó felhőzet, néhány helyen, főleg a délutáni órákban záporeső, esetleg zivatar. A hőmérséklet egy-két fokkal esőkke®. ócskavásgyftjtési akciójáról. Másnap hajnalban alig hogy kiindult a pesti vonat, utána nyomban indult a gyűjtés. Kétszázötven vasutas látóit neki. Ujabb kocsikerekek, tcngelyefc keüll'ek elő a raktárak mögül, a föld alól. A munkához csakhamar csatlakoztak a szegedi Rendez ö - p ál vaud var munkásai is. A Reridező-körnvéke is vadászterületté vált. Laki Kálmán elvtárs, a Tisza-pályaudvar állomásfőnöke kettőzött erővel mént vasat gyűjteni. Feleségél is magával hivta. cMéfj egy rozsdás sínsteg se vesszen kárba Ilai'c a vasért! —• ez volt a kiadott jelszó. Még egy ócska sinszeg ve vesszen kárba. Abból is gép lesz, vagy esetleg uj sinszeg, mondogatják egymásnak a vasutasok. Március 7-től 12-ig alaposán kizsákmányolták a Rendező és a Nagyállomás köt'rn éti vadászterületüket. Tényleg nem maradt ott elveszve még egy szétszakadt vontató-, láncszem se. Kedden délben öt vagon nyersanyag indult útnak az ózdi vasgyár felé, hogy a Mártii).kemence ben leégjen róluk az elmúlt hál-'o u szennyes ie lege. Az ócskavasból autó, traktor, arató, cséplőgép készül és az ui ötéves tervben visszatérnek a dolgozók közé, emelni az életszinvonalat, megkönnyíteni a magyar dolgozók munkáját. Ccsepí) Fizikai és közös verseny© A

lig két hónappal ezelőtt jelentette be Gerő elvtárs a Tudományos Tanács megalakulását, a tudományos státus megalkotását és április elsején már valamennyi státusba oesorolt professzor, asszisztens és műszaki segédszemélyzet nem egy esetben eddigi fizetése két, vagy háromszorosát kapta kézhez. Ezenkívül a május elsejei kinevezésekkel közel kétszeresére emelkedik majd az egyetemi tansegédszemélyzet száma. tTgyanakkor nemzetgazdaságunk ötéves terve hatalmas feladatokat is ró az egyetemre. Az'-egyetemi reform teljes megvalósítását: azaz felsőoktatásunk nívójának hatalmas emelését, az eddiginél sokkal képzettebb, demokratikus szakemberek ezreinek kinevelését, elsősorban a munkásság és szegényparasztság fiaiból. E

gyetemünk megértette feladatát. MDP szervezetének kezueniényezésére munkaversennyel válaszolt a tudomány müveiéinek jutattott — eddig hazánkban soha nem tapasztalt mértékű — anyagi támogatásra. Mnnkaverseny terve már régen foglalkoztatja az egyetem dolgozóit. A tanév első iélévében indult a takarékossági verseny az egyetem fizikai dolgozói között. Amikorv a diósgyőri munkások országos versenyt hirdettek meg, felvetődött az egyetemen is a csatlakozás gondolata, saélesehbkőrü verseny keretében. A verseny megindításával kapcsolatban azonban számos nehéz kérdés adódott, mégpedig, hogyan lehet a tudományos kutatómunkát, az oktatómunkát mérni, hogyan lehet az egyetem különböző munkatermeiéin működő dolgozók: professzorok, hallgatók, altisztek 8.080 íiáifzelniéfer vasbetonfosléin kési! 1949-ben a Jizprliaf Az építőipar ftuköIteégcsökken t ésa terveiben fontos szerepe van az épületszerkezetek és alkatrészek gyári előállításának (eiögyártásának). A magyar építőipar egyik korszerű épületszerkezet gyára a »háagyár«. Ebben a gyárban előre gyártanak az építkezésekhez vasbetongerendákat, tartóoszlopokat, menynyezetezerkezeteket és az építkezésekhez már kész épületszerkezeteket visznek ki. A »há,«gyár« bndafokiuti telepein 1949ben 300.000 négyzetméter vasbeton födémet gyártanak az országban folyó építkezések részére és előre gyártják a tetőszerkezetek alkatrészeit is. Alkalmazásukkal sok időt lehet megtakarítani és függetleníteni lehet az építkezéseket az időjárástól. A házgyárban készülnek a korszerű építkezésekhez, a vasbeton ajtó- és ablaktokok, íépesö-tető- és áthidaló szerkezetek t*. Ugrásszerűen emelkedik a munkanélküliek száma Ausztriában Az utóbbi hónapokban sek nyugtalanságot váltott ki a munkanélküliek számának ugrásszerű emelkedése. Hivatalos kötökben szerelnék ezt a jelenségei szezon-jelenségként feltüntetni. Mindenki tisztában van azonban ami, hogy. az ilyen beszéd nem más félrevezetésnél. Az összes foglalkozási ágakban emelkedik a munkanélküliek szánta. A különböző foglalkozási ágakban decembertől januárig, tehát 1 hónap alatt százalékban kifejezve ® munkanélküliek szárma a következőképen emelkedett: építőmunkások konfekció ipari munkások 20ofo étel mis e: ipari munkások 17<>/o fémipari munkások 1C>»j<> bőripari munkások 7ö°/o Mmpis :olc 15°f» papíripari munkások 1S»/o textilmunkások I2°f» gráf Urai munkások 72«/o vegyipari munkások f/<>/» egyéb iparágakban dolg. 11 A munkanélküliségnek nincsen idényjelleje. A munkanélküliség annak <* gazdasági politikának következménye; mely Ausztriát a Marshall-tervhez kötötte és ;mindinkább válságba sodorja. Nemcsak Ausztria, a Márshallsegély áldásaiban részen, elt valamennyi európai ország hasonlóképen érzi, mint fojtják \ma; az amrdkcu imperializmus \a mentőövvel álcázott dollár. I bilinccsél. Igy szeretnének minden népet guzsbakőtoi. dolgozók az egyetem©* eredményeit összemérni k illftix bözö tipnsu intézetek 'ei jesip ményeit összehasonlítani. Végtü is sikerült a szempontok össze, egyeztetésével egységes poato. zosi rendszert kidolgozni március elején megindult * verseny. A» első lendületet » tudományos státusz megaikotá» adta meg ehhez. N

apokban történt m?g t verseny első hónapjainak kiértékelése a természettudományi karon, ünnepélyes keretek között, a kultuszminisztérium kiküldötteinek jelenlétében, á kiértékelés" megmutatta elsősorban azt, hogy a verseny elérts célját, a legtöbb intézetben ko molvan vették és igy javult s nvnnkacrköles, emelkedett az oktatás nívója. De kiderült ai is, hogy a Bolyai matematikai intézet, a szerves kémiai ós fizikai kémiai intézet azért Int,, tek elsők között a verseny első szakaszában, mert náluk valók s-ult meg legideálisabban a tanársegédet és altisztek mnnkájá&ak összehangolása, szellemi és fizikai dolgozók szorw együttműködése. Az eddigi sikernél termés? • tesen nem állunk meg, csupa-, a kezdet kezdetének tekint < ezt. Legfontosabb feladat egészséges versenyszellem kia!,<kitá-a, a verseny céljainak. j*. lentőségének további tudatosítása, elmélyítése. V

alóban szocialista versenynyé akkor fejlődik cs.ij munka versenyünk, ha mmd»s fizikai dolgozó megérti, hoy» (ás a gyógyszer, melynek előállításánál a laboratóriumban segédkezik, az egész nép jav-: szolgálja, hogy az az uj olcsóbb gyártási eljárás kidolgozása, amelyhez munkájával hozzájárul, nem tőkés zsebét fog a duzzasztani, hanem a do'p> zók, tehát az ő életszinvonaH* fogja emelni. ITa minden alti-- -r átérzi, hogy az a tanár jeli.' akinek a számára előadást «)"•• készít nem kiváltságosok gyermekeit oktatja maid és műnk-jávai minél jobban elősegíti i hallgatók kiképzését, annál aj-v posabb, szélesebbkőrü rnüveiőt. dést biztosit saját gyermeket, unokái számára. A szellemi dolgozóknak pedig világosan kell látniok azt hogy életszínvonaluk napokban bekövetkezett ugrásszerű em • • kedését a munkásosztály áld zatvállaiásának köszönhetik. pedig arra kötelezi az egveh"< dolgozóit, hogy példát véve «J ipari munkásságtól, többet, jo tan dolgozzék, azon légy hogy a munkásosztály ajáuó'" kát mielőbb viszonozza, boeí tudományos kutatások eredír^ nycivel, kiváló szakemberek k" képzésével járuljon hozzá * te-"' melés fokozásához, a dolgoz-» öaszessége életszinvonalán ^ emeléséhez. A

munkaver-env kiériA* kelése után ' a veraecf legjobbjai megbeszélésje gy1"'' tek össze. Elhatároz iák, beej! elsősorban saját intézetükbed fejlesztik tovább a versen ', ezenkivül brigádokat' alakit » meglátogatják a versenyben lemaradt intézeteket, hogy nv | vizssráiják azok hibáit, tan o csoldral szolgáljanak nekik, versenyben rosszul szerepelt «*;• (ézetek tagjai pedig a verse f elsőit keresik fel, hogy eltam'k ják munkamódszereit Égy fejlődik versenyünk s'^ oialist'a munkaversennyé, me ben ü eóí nem egyesek e' kára- mások olcsó dicsősége * hanem az egfer- M ösasess * nagyarányú emelése. Az MDP által irányi tett un"* kaversenyünk megtalálta » ' Íves utat. Munkánk a be> szocialista építést szolgálja, ' 1 nak nvomán ősszel már íelje*átformált uj egyetem v» ' majd a muaká3- és para* fiatalok sziw.it. István vfg yészha I i -