Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-02 / 77. szám

Szombat- 1919 április 2. 3 A Szovjetunió jegyzéke az Egyesült államok, Nagybritannia, Franciaország, Beiginm, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányához , A Szovjetunió kormánga március 31-én nagykövetei utján az északatlanti szerződés ügyében az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányához a következő emlékiratot juttatta el: Hi északaHanlí szerződés ellentétben áll az Egyesüli Nemzetek szervezetének elveivel Az USA külügyminisztériuma március 18-án nyilvánosságra hozta az északatlanti szerződés szövegét. A szerződés szövege teljes egészében megerősítette a Szovjetunió külügyminisztere ez év január 28-i közleményének tartalmát mind az egyezmény támadó céljáról, mind pedig abban a vonatkozásban, hogy az északatlanti szerződés ellentétben áll az Egyesült Nemzetek szervezetének elveivel és céljaival és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok, Nagybritanni és Fran& rtaország kormánya mis egyezményekben és szerződésekben vállalt'. Az északatlanti szerződés védelmi jellegű céljairól és az Egyesült Nemzetek szervezete elveinek elismeréséről szóló, a szerződés szövegében irt állításoknak semmi közük sincs az egyezmény résztvevőinek önvédelmi feladataihoz, sem pedig az Egyesült Nemzetek szervezete céljainak és elveinek elismeréséhez. A szerződés résztvevői olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország. A szerződés tehát nem irányul ezek ellen a nagyhatalmak ellen. A nagyhatalmak közül csak a Szovjetuniót zárták kl a szerződés résztvevői közül, ex pedig csupán azzal magyarázható, hogy a szerződés a Szovjetunió ellen iránvul. A szerződés a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul Az Egyesült Államok, Nagybrilann a és Franciaország hivatalos képviselői is határozottan utallak arra, hogy az északatlanti szerződés a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák országai ellen irányul. Az északatlanti •szerződés megkötésének igazolásaként arra hivatkoznak, hogy a Szovjetuniónak védelmi szerződései vannak a népi demokráciák országaival. Ez a hivatkozás azonban teljesen tartr hatatlan. Mindazok a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket a Szovjetunió a népi. demokráciák országaival kötött, kétoldalú jellegűek és csupán a német támadás megismétlődésének lehetőtége ellen irányulnak. Erről a veszélyről pedig egyetlen békeszerető állam sem feledkezhetik meg. Ezenkivül teljesen kizárt az a lehetőség, hogy ezeket a szerződéseket bármilyen mértékben is a Szovjetuniónak e legutóbbi háborúban volt szövetségesei ellen Irány ulóknak lehessen értelmezni. Sőt a Szovjetuniónak a német támadás v egismét'ö i e ellen ugyanilyen szerződései vannak nemcsupán a népi demokráciák országaival, hanem Nagybritnnniával és Franciaországgal is. Ezzel szemben az északatlanti szerződés nem kétoldalú, hanem többoldalú szerződés, amely zárt államcsoporlosulést teremtelt"és ami különösen fontos, teljesen figyelmen kivül hagyja a német támadás megismétlődésének lehetőségét, következésképpen célja nem uj német támadás elhárítása. Minthogy ebben a szerződésben a Hitlerellenes ko« Utóban résrt e't nagyhatalmak közül csupán a Szovjetunió nem vett részt, a szerződést a Szovjetunió ellen — a legutóbbi háborúban az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország egyik fö szövetségese ellen — irányulónak kell tekinteni. Nyugtalanságot, riadalmat, háborús hangulatot akarnak kel'eni az imperialisták Az északatlanti szerződés résztvevői széleskörű katonai intézkedéseket hajtanak végre, amelyeket semmikép sem lehet ezeknek az országoknak önvédelmével magyarázni. Egyáltalán nem védelmi jellegűek azok a széleskörű katonai intézkedések, amelyeket az Egyesült Államok Nagybritanniával és Franciaországgal a mai békehelyzetben megvalósítanak, ideértve a mindenfajta fegyveres erő növelését, az atombomba felhasználásara irányuló terv kidolgozását, hadi, légi és haditengerészeti támaszpontok építése stb. Az úgynevezett nyugati szövetség katonai vezérkarának nemrégiben történt megalakulása, valamint az északatlanti szerződésben meghatározott védelmi bizottság haladéktalan megteremtésére irányuló szándék egyáltalán icm bizonyítja a szerződés résztevevőinek béké3 és védelmi céljait. Éppen ellenkezőleg, sok más katonai előkészülettel hozzájárul a nyugtalanság, riadalom és háborús hangulat megerősödéséhez, ami az új háború minden uszítójának érdeke. Á katonai támadó célok elkendőzése Az északatlanti szerződés célja azoknak az államoknak u megfélemlítése, amelyek siem hajlandók alávetni maUjukat a világuralomra törő umgol—amerikai csoportosulás parancsainak. Az ilyen világuralmi törekvések tarthatni an voltát a második világhá ború is megerősítette, umely az ugyancsak világuralomra törő fasiszta Németország szétzúzásával' végződött. Az északatlanti szerződés szovjetellenős okainak alaptalan volta azért is szembetűnő, mert mindenki tudja, fogy • a Szovjetunió senkit sem szándékozik raee ámadni ís semmivel sem fenyegeti a szerződés egyetlen résztvevőjét sem. A szerződés megkötését az Egyesült Nemzetek szervezetének gyengeségével okolják meg. Teljesen világos azonban, hogy az északatlanti egyezmény megkötése nem az Egyesült Nemzetek megerősítéséhez, hanem ennek aláásásához vezet, mert az említett csoportosulás egyáltalán nem felel meg az UNO céljainak és elveinek, hanem a szervezet alapokmányával ellentétben áTl. Teljesen alaptalan és tarthatatlan az az állítás is, hogy ez a szerződés az UNO alapokmányának megfelelő regionális egyezmény. A szerződésnek semmiféle regionális jellegéről' nem lehet szó, mivel a szerződéssel létesített szövetség a földgömb mindkét féltekéjén fekvő államokat ölel fel' s célja nem valami regionális kérdés szabályozása. Az északatlanti államcsoportosulás mégteremtését azzal' sem lehet igazolni, hogy az UNO alapokmányának 51. cikkelye alapján az UNO. bármely tagjának joga van egyéni vagy együttes önvédelemre. Az alapokmány értelmében ilyen jog csak abban az esetben keletkezhetik, ha az Egyesült Nemzetek valamelyik tagját fegyveres támadás éri. Mindenki előtt ismeretes továbbá, hogy az egyezmény sgyik résztvevőjét sem fenyegeti fegyveres támadás. Világos tehát, hogy az alapokmányokra való hivatkozás csak arra szolgál, hogy elkendőzze az északatlanti szerződés megkötésével kelétkező katonai államcsoportosulás valódi céljait. Senki sem tagadhatja, hogy az északatlanti 3zerzÓdé» ős mindenekelőtt annak ö-ik cikkelye szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányával. A» alapokmány 53-ik cikkelyének szövege világosan megállapítja, hogy a regionális egyezményt kötők a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül semmiféle kényszerítő csolekményt nem hajtanak végre, kivéve a volt ellenséges államokkal kapcsolatos különleges intézkedéseket. Az északatlanti szerződés 5-ik cikkelye ennek ellenére előírja, hogy a szerződés résztvevői a Biztonsági Tanács felhatalmazása neikiil fegyveres erőket 'használjanak. Tehát ha ezt a szerződést regionális egyezménynek lehetne is tekinteni, összeférhetetlen az UNO alapFel kell támasztani az ellenállási mozgalmat a béke megmentésére — mondotta Joliot Curie a francia gondolat kongresszusán A francia gondolat kongresszusa sikraszállt a béka mellett. A tudományos és művészeti élet számos kiváló képviselője szólalt fel és foglalt [állást a béke fenntartása mellett. Joliot-Curia, a világhirü fizikus kijelentette, fel kell támasztani az ellenállási mbzgal. mat és mint egykor a fasizmus ellen, most a béke megmentése érdekében kell összefogni. Belgiumban a dolgozók több helyen tiltakozó sztrájkkal tüntetnek az atlanti egyezmény ellen. Csehszlovákiában Clemenlis külügyminiszter egy ifjúsági gyűlésen kijelentette, nem hisz harmadik világháborúban, mert a béketábor nemcsak politikai és erkölcsi, hanem hadvezetési fölényben is van. Az angol belügyminiszter béketiintetéstöl (él—nem engedélyezi -amáfus 1-i felvonulást Az angol alsóház ülésén a belügyminiszter kijelentette, hogy mindazok a felvonulások, amelyek hasonlóak a 'londoni szakszervezeti tanács áltat rcn. dezett szokott májusi jetvonulásokhoz, kétségkívül politikai irtlegüek, ezért ezekre is alkalmazni kell a londoni rendőrfőparancs, nokság rendeletét, amely megtiltja a politikai felvonulásokat London területén. Ezzel az ürüggyel tiltotta be a békelüntelésektől félő belügymin'szter a május 1-i felvonulást. okmányával. Ez ismételten bi- f szerint a szerződés megfelel «a zonyitja, mennyire alaptalanok Egyesült Nemzetek alanok»x>4» azok a hivatkozások, amelyek | nyinak. Az előadottak alapján a szovjet kormány az alábbi következtetésekre jut!• Az északatlanti szerződésnek semmi kő/e sincs a szerződősben résztvevő államok önvédelmi céljaihoz. Ezeket az államokat senkisem fenyegeti és Senkisem készül őket megtámadni. Ellenkezőleg;, ez a szerződés nyilvánvalóan támndőjellegü és a Szovjetunió ellen irányul. Ezt a szerződésben résztvevő államok képviselői sem tagadták megnyilatkozásaikban. 2. Az északatlanti szerződés egyáltalán nem járul hozzá • béke és a nemzetkőzi biztonság megerősítéséhez, ami az Egyesült Nemzetek szervezete mindén tagjának kötelessége, sőt szöges ellentétben áll az UNO alapokmányának elveivel és céljaival s az Egyesült Nemzetek szervezetének Ijomlasztásárave-' zet. 3- Az északatlanti szerződés ellentétben áll a Nagvbritannl* és a Szovjetunió 1942-ben kötött szerződésével, nmelvnek értelmében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és »nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem' vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik nwgas szerződő fél ellen irányuk. 4. Az északatlanti szerződés ellentétben áll a Franciaország és a Szovjetunió 1944-ben kötött szerződésével, amelynek tm teknőben a két állam ugyanolyan kötelezettséget vállalj mint Aíágybritannia és a Szovjetunió. 5. Az északatlanti szerződés ellentétben áll azokkal M egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió, n* Egyesült Álla* lmok éfl Nagybritannia a yaltal és potsdami értekezleteken, vas 1 amint a második világháború idején és ntána tartott tanácas ko/Asokon kötött. Ezeknek az egyezményeknek értelmében Egyesült Államok és Nagj britan'nia éppúgy, mint a SMvjels unió kötelezettséget yállnlt, hogy együttműködik aj egygtemsÉ ibéke és a nemzetközi biztonság megerősítésében és hozzájárj az Egyesült Nemzetek szervezetének megerősítéséhez. Washingtont zavarba hozta Moszkva béheaharatánah ujabb kinyilvánítása A Ce Soir megállapítja, hogy Washington még nem adott kl hivatalos állásfoglalást a szovjet jegyzékkel kapcsolatban. Máris megállapítható azonban, hogy a szovjet jegyzék nyugodt és határozott hangja £s a jetuni óbékeakaratának ujabll hangsúlyozása nagy zavart oko* zott az amerikai politika vezetőit nek köreiben. Az allanti szerződés az USAd egész Nyttgaieurópa rendőrévé tenné Taft szenátor, a köztársasági párt szenátusi vezére rádióbeszédében hangoztatta, hpgy semmi sem oszlatta él azokat a súlyos aggodalmait, amelyeket az atlanti szerződés és annak valószínű következményei miatt érez és amelyekben a szenátus nagy többsége is osztozik. Az atlanti szerződés egész NyugatEurópa rendőrévé tenné ez USA-t. Taft szenátor szüksége-nek mondotta, tisztázzák, összhangban áll-e az egyezmény az Egyesült Nemzetek alapokmányával és az alapokmány 51. szakasza indokolja-e azt az eljárást, hogy egyetlen nemzet olyan sok más nemzetet felfegyverstk Mint mondotta, ezt az eljá4 rást nagyon nehezen lehet a4 Egyesült Nemzetek szervezem tének általános céljaival ösa* szeegyeztetni. (MTI) és gyűjts a Szabad Nép házának felépítésére! (-Hetyegek kaphatók a Magyar Dolgozók Pártja szervezeteiben)