Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-02 / 77. szám

Szombat- 1919 április 2. 3 A Szovjetunió jegyzéke az Egyesült államok, Nagybritannia, Franciaország, Beiginm, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányához , A Szovjetunió kormánga már­cius 31-én nagykövetei utján az északatlanti szerződés ügyében az Egyesült Államok, Nagybri­tannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Ka­nada kormányához a következő emlékiratot juttatta el: Hi északaHanlí szerződés ellentétben áll az Egyesüli Nemzetek szervezetének elveivel Az USA külügyminisztériuma március 18-án nyilvánosságra hozta az északatlanti szerződés szövegét. A szerződés szövege teljes egészében megerősítette a Szovjetunió külügyminisztere ez év január 28-i közleményének tartalmát mind az egyezmény tá­madó céljáról, mind pedig ab­ban a vonatkozásban, hogy az északatlanti szerződés ellentét­ben áll az Egyesült Nemzetek szervezetének elveivel és céljai­val és azokkal a kötelezettsé­gekkel, amelyeket az Egyesült Államok, Nagybritanni és Fran& rtaország kormánya mis egyez­ményekben és szerződésekben vállalt'. Az északatlanti szerző­dés védelmi jellegű céljairól és az Egyesült Nemzetek szerveze­te elveinek elismeréséről szóló, a szerződés szövegében irt ál­lításoknak semmi közük sincs az egyezmény résztvevőinek önvé­delmi feladataihoz, sem pedig az Egyesült Nemzetek szerveze­te céljainak és elveinek elisme­réséhez. A szerződés résztvevői olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Nagybritan­nia és Franciaország. A szer­ződés tehát nem irányul ezek ellen a nagyhatalmak ellen. A nagyhatalmak közül csak a Szov­jetuniót zárták kl a szerződés résztvevői közül, ex pedig csu­pán azzal magyarázható, hogy a szerződés a Szovjetunió ellen iránvul. A szerződés a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul Az Egyesült Államok, Nagy­brilann a és Franciaország hiva­talos képviselői is határozottan utallak arra, hogy az északatlan­ti szerződés a Szovjetunió, vala­mint a népi demokráciák orszá­gai ellen irányul. Az északatlan­ti •szerződés megkötésének iga­zolásaként arra hivatkoznak, hogy a Szovjetuniónak védelmi szerződései vannak a népi de­mokráciák országaival. Ez a hi­vatkozás azonban teljesen tartr hatatlan. Mindazok a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szer­ződések, amelyeket a Szovjet­unió a népi. demokráciák orszá­gaival kötött, kétoldalú jelle­gűek és csupán a német táma­dás megismétlődésének lehető­tége ellen irányulnak. Erről a veszélyről pedig egyetlen béke­szerető állam sem feledkezhe­tik meg. Ezenkivül teljesen ki­zárt az a lehetőség, hogy eze­ket a szerződéseket bármilyen mértékben is a Szovjetuniónak e legutóbbi háborúban volt szö­vetségesei ellen Irány ulóknak le­hessen értelmezni. Sőt a Szov­jetuniónak a német támadás v egismét'ö i e ellen ugyanilyen szerződései vannak nemcsupán a népi demokráciák országaival, hanem Nagybritnnniával és Fran­ciaországgal is. Ezzel szemben az északatlan­ti szerződés nem kétoldalú, ha­nem többoldalú szerződés, amely zárt államcsoporlosulést terem­telt"és ami különösen fontos, tel­jesen figyelmen kivül hagyja a német támadás megismétlődésé­nek lehetőségét, következéskép­pen célja nem uj német támadás elhárítása. Minthogy ebben a szerződésben a Hitlerellenes ko­« Utóban résrt e't nagyhatalmak közül csupán a Szovjetunió nem vett részt, a szerződést a Szov­jetunió ellen — a legutóbbi há­borúban az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország egyik fö szövetségese ellen — irányulónak kell tekinteni. Nyugtalanságot, riadalmat, háborús hangulatot akarnak kel'eni az imperialisták Az északatlanti szerződés résztvevői széleskörű katonai intézkedéseket hajtanak vég­re, amelyeket semmikép sem lehet ezeknek az országok­nak önvédelmével magyaráz­ni. Egyáltalán nem védelmi jellegűek azok a széleskörű katonai intézkedések, amelye­ket az Egyesült Államok Nagybritanniával és Francia­országgal a mai békehelyzet­ben megvalósítanak, ideértve a mindenfajta fegyveres erő növelését, az atombomba fel­használásara irányuló terv kidolgozását, hadi, légi és haditengerészeti támaszpontok építése stb. Az úgynevezett nyugati szövetség katonai vezérkará­nak nemrégiben történt meg­alakulása, valamint az észak­atlanti szerződésben megha­tározott védelmi bizottság ha­ladéktalan megteremtésére irányuló szándék egyáltalán icm bizonyítja a szerződés résztevevőinek béké3 és vé­delmi céljait. Éppen ellenke­zőleg, sok más katonai előké­születtel hozzájárul a nyug­talanság, riadalom és hábo­rús hangulat megerősödésé­hez, ami az új háború min­den uszítójának érdeke. Á katonai támadó célok elkendőzése Az északatlanti szerződés célja azoknak az államoknak u megfélemlítése, amelyek siem hajlandók alávetni ma­Ujukat a világuralomra törő umgol—amerikai csoportosu­lás parancsainak. Az ilyen vi­láguralmi törekvések tartha­tni an voltát a második világ­há ború is megerősítette, umely az ugyancsak világ­uralomra törő fasiszta Né­metország szétzúzásával' vég­ződött. Az északatlanti szer­ződés szovjetellenős okainak alaptalan volta azért is szem­betűnő, mert mindenki tudja, fogy • a Szovjetunió senkit sem szándékozik raee ámadni ís semmivel sem fenyegeti a szerződés egyetlen részt­vevőjét sem. A szerződés megkötését az Egyesült Nem­zetek szervezetének gyenge­ségével okolják meg. Telje­sen világos azonban, hogy az északatlanti egyezmény meg­kötése nem az Egyesült Nem­zetek megerősítéséhez, hanem ennek aláásásához vezet, mert az említett csoportosulás egyáltalán nem felel meg az UNO céljainak és elveinek, hanem a szervezet alapokmá­nyával ellentétben áTl. Teljesen alaptalan és tart­hatatlan az az állítás is, hogy ez a szerződés az UNO alap­okmányának megfelelő regio­nális egyezmény. A szerző­désnek semmiféle regionális jellegéről' nem lehet szó, mi­vel a szerződéssel létesített szövetség a földgömb mind­két féltekéjén fekvő államo­kat ölel fel' s célja nem va­lami regionális kérdés szabá­lyozása. Az északatlanti államcso­portosulás mégteremtését az­zal' sem lehet igazolni, hogy az UNO alapokmányának 51. cikkelye alapján az UNO. bár­mely tagjának joga van egyé­ni vagy együttes önvédelem­re. Az alapokmány értelmében ilyen jog csak abban az eset­ben keletkezhetik, ha az Egye­sült Nemzetek valamelyik tagját fegyveres támadás éri. Mindenki előtt ismeretes to­vábbá, hogy az egyezmény sgyik résztvevőjét sem fenye­geti fegyveres támadás. Vilá­gos tehát, hogy az alapokmá­nyokra való hivatkozás csak arra szolgál, hogy elkendőz­ze az északatlanti szerződés megkötésével kelétkező kato­nai államcsoportosulás valódi céljait. Senki sem tagadhatja, hogy az északatlanti 3zerzÓdé» ős mindenekelőtt annak ö-ik cik­kelye szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányával. A» alapok­mány 53-ik cikkelyének szövege világosan megállapítja, hogy a regionális egyezményt kötők a Biztonsági Tanács felhatal­mazása nélkül semmiféle kény­szerítő csolekményt nem hajta­nak végre, kivéve a volt ellen­séges államokkal kapcsolatos különleges intézkedéseket. Az északatlanti szerződés 5-ik cikkelye ennek ellenére előírja, hogy a szerződés résztvevői a Biztonsági Tanács felhatalma­zása neikiil fegyveres erőket 'használjanak. Tehát ha ezt a szerződést regionális egyez­ménynek lehetne is tekinteni, összeférhetetlen az UNO alap­Fel kell támasztani az ellenállási mozgalmat a béke megmentésére — mondotta Joliot Curie a francia gondolat kongresszusán A francia gondolat kon­gresszusa sikraszállt a béka mellett. A tudományos és mű­vészeti élet számos kiváló kép­viselője szólalt fel és foglalt [állást a béke fenntartása mel­lett. Joliot-Curia, a világhirü fi­zikus kijelentette, fel kell tá­masztani az ellenállási mbzgal. mat és mint egykor a fasizmus ellen, most a béke megmentése érdekében kell összefogni. Belgiumban a dolgozók több helyen tiltakozó sztrájkkal tün­tetnek az atlanti egyezmény el­len. Csehszlovákiában Clemenlis külügyminiszter egy ifjúsági gyűlésen kijelentette, nem hisz harmadik világháborúban, mert a béketábor nemcsak politikai és erkölcsi, hanem hadvezetési fölényben is van. Az angol belügyminiszter béketiintetéstöl (él—nem engedélyezi -amáfus 1-i felvonulást Az angol alsóház ülésén a belügyminiszter kijelentette, hogy mindazok a felvonulások, amelyek hasonlóak a 'londoni szakszervezeti tanács áltat rcn. dezett szokott májusi jetvonu­lásokhoz, kétségkívül politikai irtlegüek, ezért ezekre is alkalmazni kell a londoni rendőrfőparancs, nokság rendeletét, amely megtiltja a politikai felvonu­lásokat London területén. Ezzel az ürüggyel tiltotta be a békelüntelésektől félő belügy­min'szter a május 1-i felvonu­lást. okmányával. Ez ismételten bi- f szerint a szerződés megfelel «a zonyitja, mennyire alaptalanok Egyesült Nemzetek alanok»x>4» azok a hivatkozások, amelyek | nyinak. Az előadottak alapján a szovjet kormány az alábbi következtetésekre jut­!• Az északatlanti szerződésnek semmi kő/e sincs a szer­ződősben résztvevő államok önvédelmi céljaihoz. Ezeket az ál­lamokat senkisem fenyegeti és Senkisem készül őket megtá­madni. Ellenkezőleg;, ez a szerződés nyilvánvalóan támndőjel­legü és a Szovjetunió ellen irányul. Ezt a szerződésben részt­vevő államok képviselői sem tagadták megnyilatkozásaikban. 2. Az északatlanti szerződés egyáltalán nem járul hozzá • béke és a nemzetkőzi biztonság megerősítéséhez, ami az Egye­sült Nemzetek szervezete mindén tagjának kötelessége, sőt szöges ellentétben áll az UNO alapokmányának elveivel és cél­jaival s az Egyesült Nemzetek szervezetének Ijomlasztásárave-' zet. 3- Az északatlanti szerződés ellentétben áll a Nagvbritannl* és a Szovjetunió 1942-ben kötött szerződésével, nmelvnek ér­telmében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműkö­dik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és »nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem' vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik nwgas szerződő fél ellen irá­nyuk. 4. Az északatlanti szerződés ellentétben áll a Franciaország és a Szovjetunió 1944-ben kötött szerződésével, amelynek tm teknőben a két állam ugyanolyan kötelezettséget vállalj mint Aíágybritannia és a Szovjetunió. 5. Az északatlanti szerződés ellentétben áll azokkal M egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió, n* Egyesült Álla* lmok éfl Nagybritannia a yaltal és potsdami értekezleteken, vas 1 amint a második világháború idején és ntána tartott tanácas ko/Asokon kötött. Ezeknek az egyezményeknek értelmében Egyesült Államok és Nagj britan'nia éppúgy, mint a SMvjels unió kötelezettséget yállnlt, hogy együttműködik aj egygtemsÉ ibéke és a nemzetközi biztonság megerősítésében és hozzájárj az Egyesült Nemzetek szervezetének megerősítéséhez. Washingtont zavarba hozta Moszkva béheaharatánah ujabb kinyilvánítása A Ce Soir megállapítja, hogy Washington még nem adott kl hivatalos állásfoglalást a szov­jet jegyzékkel kapcsolatban. Máris megállapítható azonban, hogy a szovjet jegyzék nyugodt és határozott hangja £s a jetuni óbékeakaratának ujabll hangsúlyozása nagy zavart oko* zott az amerikai politika vezetőit nek köreiben. Az allanti szerződés az USAd egész Nyttgaieurópa rendőrévé tenné Taft szenátor, a köztársa­sági párt szenátusi vezére rádióbeszédében hangoztatta, hpgy semmi sem oszlatta él azokat a súlyos aggodalmait, amelyeket az atlanti szerző­dés és annak valószínű követ­kezményei miatt érez és amelyekben a szenátus nagy többsége is osztozik. Az at­lanti szerződés egész Nyugat­Európa rendőrévé tenné ez USA-t. Taft szenátor szüksé­ge-nek mondotta, tisztázzák, összhangban áll-e az egyez­mény az Egyesült Nemzetek alapokmányával és az alap­okmány 51. szakasza indokol­ja-e azt az eljárást, hogy egyetlen nemzet olyan sok más nemzetet felfegyverstk Mint mondotta, ezt az eljá4 rást nagyon nehezen lehet a4 Egyesült Nemzetek szervezem tének általános céljaival ösa* szeegyeztetni. (MTI) és gyűjts a Szabad Nép házának felépítésére! (-Hetyegek kaphatók a Magyar Dolgozók Pártja szervezeteiben)

Next

/
Thumbnails
Contents