Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-14 / 86. szám

Csütörtök, 1949 április 14. 7 Negyedik esztendeje élik a m-agyar dolgozók a felszatadult, magának alkotó, magának épí­tő ember boldog életét. Negye­dik esztendeje, hogy a dicső­séges Vörös Hadsereg kiiizte or-ragunkból a fasisztákat s magyar cinkosaikat. A felszaba­dulás romországot talált. A munkás lerombolt, kifosztott gyárat, a paraszt felperzselt falut, feldúlt otthont, felége­tett, kirabolt hizat és istállót. A borúlátók csüggedten, kétség­beesetten álltak a szörnyű pusz­tulás képe előtt. De a magyar r.ép óriási többsége épiteni akart — és épített is, a nép legjobbjainak, a kommunisták­nak az irányításával. Mégpedig ugy épített, olyan soha nem látott, ofyan hihetetlen ered­m anveí, hogy ezt nemcsak ba­rát, de eíleúség is kénytelen volt elismerni. Ugy épitett, olyanná építette hazáját, amely­ről elmondhatni: egyre gazda­gabb otthona a dolgozó mil­ü'knak. Hol kezdődött, mi volt az első, a legnehezebbnek látszó feladat, melynek megoldása elé a gazdasági nehézségek mellett a rcakció, az uri horda bi­tangjai is akadályt akadályra gördítettek? A stabilizáció, a jó | énz megteremtése. A mill­pengők és adópengők papirhal­maz.a fojtogatta a munkást és parasztot, nyomorra, rongyos r,ihára, híg "levessel félig telt c'n jkára ítélte üt újjáépítés ne­héz. áldozatos munkája köze­pette. Es Rákosi Mátyás beje­lentette: stabilizáljuk "a pénzt, megteremtjük a jó forintot. Jgy történt. Tudjuk, érezzük súlyát, j'lenfóségét valamennyien. De mjoi álltunk meg itt; á dolgozó nérnek sok volt a dolga: ujjá kellett épiteni hazánkat. Neki­láttunk. Egyik: kezünkkel alkot­tunk, a másikban tartott vas­seprűvel pedig megindítottuk a harcot a nép ellenségeinek el­távolításáért mindenünnen, ahol kárt okozhattak és okoztak. Tágranyitották az agrárollót az Anyag- és Arhivatalban meg a pénz.ügyminisztériumba befér­kőzött reakciósok: kiseprűztük éket Három évig, 1948-ig küz­dött a magvar nép a kommu­nisták vezetésével, mig elmond, hifta: eiertük a háború eltőt, az 1938-as termelési szinvona­Jíiz.onyitsuk? Bizonyíték a telt élé,kamra, a jó ruha, az agrár, o'ló megszűnése, termelésünk növekedése, az életszínvonal emelkedése. Amiben persze az­óta is fokozatos a javulás, az­óta sincs megállás egy percre sem. De bizonyítsanak újra a számok: Tavaly 13 forint volt a cukor, idén 6, annyi van be­lőle. amennyi tetszik. Tavaly 5 forint volt a szabadkenyér, idén 2 60. Annyi van belőle, ameny­n.yi tetszik, mint sok minden másból, amit felsorolni sem le­hetne. Nincs mha-, cipő-, élelem­gond a magyar családoknál. De nincs gond a dolgozó nép leg­nagyobb családjánál, a népi de­mokratikus államnál sem. Nem is lehetne tele az éléskamra, ha nem lenne rendben az állam­háztartás szénája. De rendben van. Ugy, ahogyan még soha­sem volt ehtien az országban. Mig 1916—47-ben a költség­vetésnél még 317 millió forint volt. a hiány, ma már felesle­i'nk van, amivel bizony egyet­n nvugati ország sem dicse­kedhet. De mi dicsekedhetünk, mi büszkék lehetünk arra, amit al­kottunk — saját ernőkbőj. Négy éve, 1945-ben adta ki a jel­szót Gorő Ernő: arccal a vasút felél Azóta? 2300 elpusztított hídból — diadalmas szám! — —08 épült ujjá Gerő Ernő mi­uisztersége alatt. Személyko­csik? Ma már a munkásvona­lak ró] is eltűntek a marha vago­nok. Enitő tervünket, a károm­ét-" tervet, hét hónappal ha­haji juk végre. Két év e 'n:u> alatt nz állami és t közületi beruházásokat 134 szá­zalékra teljesítettük. A mező­gazdaságban 1949—1950-ben 9700 millió forintot ruházunk be. Nagy, országos számok ezek. Nézzük m?g, mit jelentenek a gyakorlattan, mit jelentenek egy munkás- vagy p'arasztcsa­lád számára. Az életszínvonal túlhaladta az úgynevezett »bé­kebelitz, az 1938-ast. 1938-bnn a gyáripari átlag órabér 49 fil­lér volt, 1948-ban 2 forint 91 fillér. 1933-ban az öregségi, be­tegségi és rokkantsági díjazás 46 ezer személyt érintett, Í948­gvar dolgozó nép. ban 228 ezret IVagy még egy 9zám, ami tamisitja hatalmas eredményeinket: az első tervév kilenc hónapja alatt 350 száza­lékkai több cipő fogyott, mint egy évvel előbb! Á munkás is Joliban él, a pa­raszt. is jobban él most, négy esztendővel a felszabadulás után. A nagybirtokot nemcsak felosztottuk, do a kommunisták vezetésével a dolgozó nép meg is védte azok ellen, akik azt hajdani uraiknak szerették vol­na visszajuttatni. A felperzselt házak helyébe ujak épültek: 300 ezer házhelyet is szétosztott a népi demokrácia.. A kifosztott istállók benépesüllek: 1945 óta egymillióról egymillió 950 ezer­re" emelkedett a szarvasmarha­állomány, egymillió 100 ezerről hárommillióra a sertésállomány. Felsorolni sem lehet azt a ren­geteg segítséget, amit ezenkívül kapott a parasztság a nép álla­mától : kedvezményes vetőmag, műtrágya, tenyészállatok. A kis- és" közép parasztságot védi és segíti a nép állama a gaz. dagokkal. a kizsákmányolókkal szemben. 15 holdon felül pro­gresszív a földadó és 150 ezer szegényparaszt, jutott földhöz a nagyberletekből, amit elvet­tünk a kuláktól. A hároméves terv megindulása óta 128 gép­állomás állott munkába 1600 traktorral és számtalan más géppel, hogy megszabadítsa a kisparasztot a kulák iga- és gépuzsorájától. A gépesítés se­gítségévei közvetlenül gazda­godik a kisparaszt: holcfankint 90 kilóval nőtt a termésátlag. A népi demokrácia kormánya nem fukarkodott a közvetlen anyagi segítséggel sem, ha a kisparaszt érdekeirőt volt szó. A jobb munkalehetőségnek, a segítségnek meg is volt az eredménye: 1917—48-ra a me­zőgazdaság, tehát a dolgozó pa­rasztság pénzbevétele a dup­lájára emelkedett. De se szeri, se száma az építésnek, az alko­tásnak, ami mind a parasztság életét tette jobbá, gondtala­nabbá: utak, hidak, villamosi­tős, telefon, napközi otthonok, bölcsődék. Az eredmények tehát óriásiak. Mi tette lehetővé ezeknek a si­kereknek az elérését? Az, hogy a magyar nép legjobbjai, a kommunisták vezetésével a népi demokrácia utján haladunk, a szocializmust épitjiik. Ma már a gyáripari munkások 82 száza­léka állami üzemekben dolgo­zik. A szocialista ipar segiti a népet: 1919-re az állami üze­mek 1200 millió forint nyere­séggel gazdagítják az országot. Es mert tudja a magyar nép, hogy magának épít, ezért fo­lyik a muukaverseny és a fa­lun a termelési verseny egyre növekvő lendülettel és eredmé-' nyekkel. A nép elfoglalja méltó helyét az ország vezetésében, i A Vállalatvezetők G7 százaléka munkás, a hadsereg tisztikará­ban főhadnagytól felfelé 1949 végére 66 százalék a munkás és paraszt. j A magyar dolgozók nemcsak jobban, gazdagabtan, bo'dogab-' tan élnek, hanem müveitebben is. A dolgozók elől hajdan el­zárt iskolák kapui szélesre tá-i rultak. A Horthy-korszakban 25 ezer gyermek tanult alsóisko­láktan, ennyien mehettek volna közéniskolákba. Ma ez a szám egymillióra emelkedett. Nyolc­osztályos iskola Hovthyék alatt G98 volt, ma 2181 van. Egy­millió forint értékű ingyen tan­könyvet osztottak szét az idén a rászoruló fiatalok között. Jobban, gazdagabtan, boldo­gabban él tehát ma a dolgozó magyar nép, mint bármikor is ebben az országban. Szabad ha­zájában magának épit, magának alkot minden munkáskéz. Me­leg otthonok, elégedett csalá­dok, növekvő Jólét, fokozódó műveltség jelzik az alkotómun­ka sikerét, az uj utat, a szo­cializmus uj^ját, melyen dicső­ségesen, eredményekben egyre gazdagabban halad boldog jö­vője felé a magyar nép. A szép jelenért a boldog jövőért szállnak szembe a magyar dol­gozók az amsrikaiak vezette imperialista táborral, azzal a táborral, mely mindezt el sze­retné venni tőlünk és vissza­adni a tőkéseknek, földesurak­nak, bankároknak. A magyar nép, ba kell, fegyverrel is kész megvédeni munká ja eredményét, a jövő reményeit. Mert soha ilyen boldog nem volt, ilyen szép jövő elé nem nézett a ma­Felrobbant a „vasdarab" Márta Lajos dorozsmai lako3 kapálás közben egy, a föld­ről felvett vasdarabbal akarta megjavítani meglazult kapája nyelét. A i vasdarab* azonban felrobbant és Márta fajos any. nyira súlyos sérüléseket szen­vedett, hogy a helyszínen azon. nal meghalt. A nyomozás során megállapí­tották, hogy a » vasdarab*, ami­vel Márta Lajos a kapa nyelét ütögette, gyutacs vagy patron lehetett. A repeszdarabok kö­zül több lialálos sebet okozott. Az egyik repesz szemén keresz­tül koponyá jába hatolt, a többi pedig relsökarját, szivét és belső szerveit roncsolta össze. Április 27-én hirdet ítéletet a HOT a fiildmUeiésiigti minisztérium összeesküvői bűnügyében R földművelésügyi miniszté­rium szabotáló és összeesküvő főtisztviselői nek bűnügyében be­fejeződtek a védőbeszédek, a NOT április 27-én hirdet Íté­letet. Többtelé eső Mérsékelt, időnkint élénk északnyugati, nyugati szél, fel­hőátvonulások, sok helyen ujabb e3ő. A hőmérséklet nem változik lényegesen. * Halálozás. Halász Andor nyűg. MAV felügyelő meghalt. Temetése április lt-én lesz a Dugonics temeti halottasházából. BELVÁROSI leleíon 41.'»r> 14. vla és mindennap Móricz Zsigmond regénye: Forró Mezők Karády, Szakács és Szabó S. E13aíá?ok i. e. « érakor: KORZO Telefon Aut.: 33-41 213. kértet. Ma és mindennap: Forró Mezők Elösláso"' nen»ed 5, negyed 7 ét neaysl 9 érakor. SZÉCHENYI Telefon Aut 34-77 4í5/« 6*r •». Ma szerdán és csütörtökön. P.oSanó tempó, vedtt'. sxáguMó bűn I Véren küzdelme!., Bet dog srnrolem í Igazság kapitánya Elfiadáso* 4. S és 3 érikor. IZSFiVSZK. Az utóbbi években rohamosan felépült szovjet Ipari város hatalmas motorkerékpárgyárában készülnek ez k a képen látható kitűnő motorok- Á gyári As futószalagon tör­ténik- A gépek óra igen olcsó, de ugyanakkor minőségük a legkitűnőbb. A szovjet ember a munka versenyeknek, az ötévé i terveknek köszönheti, bogy ma már olcsón juthat hozzá a mo­lorkerékhcz, amely a Szovjetunióban megszűnt luxuscikk lenni. De nem csoda, ha az izsevszki és minden más szovjet város és kolhoz dolgozói a legjobb munkát nyújtják. A jó megél, hetés biztosítása mellett gver. mekeiket ilyen napközi ottho. noktan nevelik. Nincsen az ai áldozat, amit ne hoznának meg a szovjet gyermekekért. Uon. dos nevelés, oktatás, orvosi lel. ügyelet, szórakozás a gyerme­kek osztályrésze a Szovjetunió hatalmas gyárainak napközi ott­honaiban. A képen az egyik szovjet üzem korszerűen felsze. relt napközi otthonának egyilr szobáját láthatjuk, amelyben ltoldogan játszik, szórakozik ai uj, boldogabb világ embereinek egy kis csoportja. Ennek a boldogabb világnak a megteremtéséhez szúk, séges, hogy felhasználjuk a technika valamennyi adottság-ág A Szovjetunió ebben a munkában is az élen jár. A szabó­iparnak is van például tudományos kutatóintézete. A kép uf intézet egyik kiállítási termőt ábrázolja, amelyben hcmiilaN ják a legmodernebb gépeket Os szerkezeleket, amelyek meg­könnyítik és jobbá teszik a ruházati ipar munkáját. A ru­házati üzemek vezetői itt Lsinerkeduek meg a legújabb varró­gépekkel. villanyva-alökkal és más gépekkel, amelyek olcsób­bá, szebbé, kényelmesebbé és tartósabbá teszik a szovjet dol­gozók ruházkodásét. Leleplezett pénzhamis tö Megrögzött pénzhamisítót lep­lezett le a rendőrség. Dunai Sándor szentesi lakos már a multoan is követett el pénz­hamisítást s most ismét ilyen módon akart pénzhez jutni. Hat­vannégy százforintost készített, de nem merte maga tovább­adni, hanem cigányokat bérelt fel, hogv a vésztői vásáron ér. tékesitslk a hamis százasokat. Farkas Gusztáv 25. Dömötör János 2 darab százast, kapott Dunai Sándortól, de mindkettő­jüket leleplezték. A pénzhami, sitó Dunai Sándort és cinkos, társait átadták a szegedi át. lam ügvész zégnek. — A Mzgv«.- Szov) t Tiimij! vas ima* délután 7 órai kezdette! a Vörösmarty* utca 7. szám aiatti helyis,'gében, a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közremúk). désével, müso-ral eg)bek,Vett lemet ke,! délutánt rendez. A műsor után tinó. 1 d" esd buffet. Be: ddi) nincs. Jobban, gazdagabban, boldogabban éi, a dolgozó A technika és a tudomány az emberéri magyar nép

Next

/
Thumbnails
Contents