Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-14 / 86. szám

Csütörtök, 1949 április 14. 5 Száz évvel a Függetlenségi Nyilatkozat után SZAZ ÍVVEL EZ F,LŐTT, 1849 április 14-én a debreceni Nagytemplomban Kossuth Lajos, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke, az országgyűlés és a többezer főnyi összegyűlt debreceni nép jelenlétében és lelkes éljenzése közben törvényjavaslatot terjesztett be a Habsburgház trónfosztásáról. Elérkezett a perd — hangzott a törvényjavaslat —, midőn Magyarországnak sr-abaddá, függetlenné kell lennie, elérkezett a perc, midőn Alagyarország s különösen a nemzet képviselőinek kötelessége Isten, a világ, Európa és a nép előtt kimondani, hogy szabadok, függetlenek lenni akarunk... A Habsburg lotharingiai ház Magyarország feletti uralkodásból ezennel a nemzet névé' en örökre kizáratik... Az ausztriai Ház árulása, hitszegése És a magyar nemzet ellen fegyverfogása által elszakítván a közte és köztünk fennálló kapcsolatot, Magyarország uralkof'á ára n é'.tatlannak nyilvánittntik, örökre számkivettetik.* A Kossuth által beterjesztett törvényjavaslatot az egybegyűlt debreceni nép nagy lelkesedése közben az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. \ DEBRECENI FÜGGET1 KXSÉOI NYILATKOZAT fordulópontot jelentett a szabadságharc történetében. A február végén lefolyt szerencséilen kimenetelű, kápolnai csata után a bécsi udvar — Windisehgrücz jelentése alapján — ugy látta, hogyi a császári hadak a magyar s: a ad ságharcot végleg leverték. A császár erre március 4-én 01mülzben kihirdette az uj alkotmányt, amelyben megszűntnek nyiivánitotta a magyar alkotmányt, érvénytelennek az áprilisi törvényeket és Maggarorszégot az -oszthatatlan osztrák birodalom* örökös tartományai közé sorolta be. A hazai és külföldi reakció örömmámorban ünnepelte a Habsburg győzelmet A hazaáruló magyar főpapok azonnal elrendelték a templomokban a nyilvános Imát a »jó»ágos«« császárért, a főurak pedig siettek Bécsbe, hogy hűségükről biztosítsák a császári udvart. A MAGYAR NF.P F.LLENSE6 EL a Habsburg-dinasztia kiszolgálói. az ellenforradalmi főurak és főpapok azonban korán örültek győzelmüknek. A magyar szabadságharc még egyáltalán nem volt leverve. Az április elején meginduló tavaszi hadjárat győzelmei az egész világnak megmutatták, mire képes egy szabadságáért, nemzeti függetlenségéért harcoló kis nép. A hatvani, táplóbicskel és Isaszegi győzelmek után valóban •elérkezett a perc, hogy Magyarország megszabaduljon a több rrlnt 70!) éves Habsburg elnyomástól II [RA, ELSIETETT LEPES VOLT-E a Habsburg-ház trónfosztása 1849 tavaszán? A reakciós történelemírás csaknem 100 éven keresztül hirdette, tanította, hogy Kossuth •jóvátehetetlen hibát* követett el a függetlenségi nyilatkozat kierőszakolásával. Az ellenforradalom történészei mindig Igyekeztek bizonyítani. hogy a debreceni országgyűlés forradalmi lépése elhibázott volt és végső fokon ez okozta a szabadságharc bukását. De — tegyük hozzá — 8 reakciós felfogás nemcsak a függetlenségi nyilatkozatot, hanem a 48/49-nek minden forradalmi lépését, minden balratolódását károsnak és végzetesnek tekintette. A REAKCIÓNAK EZ A •TÖRTEN ELMI M AGYARA Z A•|'A« nem meglepd A feudálMriib,lista uralkodó osztáluok érdekeit szem előtt tartó történelemírás szemforgató módon sohasem azokban kereste a hibát, akik a nemzet nagy küzdelmei Idején az ellenséggel szövetkeztek, akik titokban, nyiltan akadályozták a magyar néD önvédelmi harcát, hanem azokban, akik következetesen hazafiak voltak és a népfelszabadító háborút minden erővel folytatni akarták. •MINDEN NEMZETNEK FÜGGETLENNEK KELL LENNIE saját hazájában* (Engels) és a debreceni országgyűlés Kossuthal az éíen a magyar nemzet erdekében a legkövetkezetesebben hazafias tettet hajtották végre, amikor az Idegen elnyomó hatalom fölött aratott győzelmes harcok eredményeképpen egységes, független, nemzeti állam kialakulásán fáradoztak. A hiba tehát, ha ezt a kérdést fölvetjük, nem abban volt, hogy a szabadságáért küzdő magyar nép törvénybe foglalta elszakadásét egy idegen, elnyomó hatalomtól, hanem abban, hogy a helyes nemzeti célkitűzésnek — a független, nemzeti állam megalakításának — nem teremtelték med a helyes belpolitikai és szociális belpolitikai feltételeit. A PROLETARIÁTUS NAGY' TANÍTÓI ugyanis nemcsak arra lanitanak bennünket, hogy a nemzeti függetlenség jogos törekvése minden elnyomott népnek, hanem arra is, hogy a nemzett szabadság és társadálmi szabadság közt elválaszthalailan kapcsolat van. A társa, d'almi szabadság előfeltétele a nemzeti függetlenség kivívásának, a nemzeti elnyomás megszüntetésének. A történelem világosan megmutatta, hogy tár. sadalnii felszabadulás nélkül egy né pserrt képes kivívni, sem megtartani nemzeti függetlenségét. SZÍZ ÍV ELŐTT a nemzeti függetlenség kivívása nem kapcsolódolt össze a társadalmi felszabadulással. A függetlenségi nvitai kozat Igy csak rövid ideig jelentette a forradalom balratolódását. A >mérsékettek«, »a fontolva haladók*, azegyezkedők ismét összegvüjthették erejüket és nyilt támadásba mcnlek át. A társadalom, a szociális felszabadulás elmulasztása miatt a baloldali erők, a polgári demokrata forradalom következetes hívei elszigeielődtek és ettől kezdve a szabadságharc vezetése mindin. kább jobbra tolódott. Végső fokon ez okozta a szabadságharc bukását. A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT SZÁZÉVES ÜVFORDULOJA fontos tanulságot nvujt számunkra ma is. Bebizonyosodott, hogy nem az óvatosaknak, nem a íközéput* polilikáját folytatóknak, hanem Kossuthnak és követőinek volt igaza. Kossulh örök példát mutatott a nemzeti függetlenségliez való megalkuvásnélküli ragaszkodáshoz. Politikájának legfőbb öröksége éprien az, hogy az idegen elnyomókkal szemben csak egyetlen magatartás lehetséges: függetlenségünk, nemzeti szabadságunk végsőkig való megvédése. A DEBRECENI ORSZÁGGYŰLÉS UTAN az angol parlamentben kijelentették, hogy »Magyarország f üggellcnsége közszerencséllenség.* Jól tudjuk, hogy Magyarország függellensége, a magyar nép felszabadulása idegen és saját elnyomóitól ma is »közszerencséllenség* a külföldi és hazai reakció számára. A helyzet azonban a 100 év előtti és a mai között döntő módon más. Akkor egy ellenséges világ közepette, magárahagyva, egyedül (állt a magyar nép. Ma nem állunk elszigetelten. Magvarország ma az imperialistaellenes népek világfronijának a tagja és oly szövetségesei vannak, — élén a Szovjetunióval, — melyek számára egy nemzet függetlensége nem »közszerencsét, lenség*, hanem a legnagyobb •szerencse*, a legféltettebb nemzeti érték, amelyet minden eszközzel, minden erővel őrizni, védeni és segíteni kell. Akkor egy csökkenő erejű, elszigetelt, maroknyi magyar honvédsereg állt szemben két reakciós nagy. hatalom hadseregével. Ma ingadozó vezetésű, rosszul felszerelt, gyengülő hadsereg helyeit egyre erősödő, a munkásosztály legjobb fiainak vezetése alatt álló néphadseregünk van. És ezt a hadsereget nem a megalkuvók, egyezkedők, eszméi vezelik, hanem Kossulh és Petőfi szelleme, megvédeni a nemzett függetlenséget éleire-halálra. Kedden, április 19-én Angyalföldön a TAng• gyár sporttelepén, Rákosi Mátyás elvtárs beszél a Magyar Polírozók Pártja választási nagYgyülésért, a beszédet a rádió közvetíti. 9 Magyar HiegetoÉji ipfroní UMmm A belügyminiszter az országos választásokat május 15-ére irta ki. Ezzel kapcsolatban a Népfront Országos Tanácsának elnöksége felhívja valamennyi vármegyei, városi, községi helyi szervezet, hogy a törvény szerint a választási bizottságokba a Népfront részéről küldhető bizottsági tagok és bizalmiak kijelöléséről — a választás megfelelő előkészítése érdekében — gondoskodjanak. A Népfront-szervek minden körzeti ezavazatszedő bizottságba őt, minden járási és váro.-> választási bizottságba öt. minden választókerület székhelyéi megalakuló választási bizottságba kilenc tagot válasszanak ki egy hét alatt a maguk részérói- hogy a tőrvénybea előirt időponti ® n őket oda beküldkéssék- Ugyancsak válasszanak ki a Népfront részéről minden választási bizottsághoz 3—3 ér minden ezavazatszedő bizottsághoz szavazóhelyiségenkint 12-— 12 választási bizalmi embert Mapr íoplé bszaüság utazik a csehszlovák kem^kiiSfiiséi elé a Mm A csehszlovák kormányküldöttség, amely a magyar-csehszlovák barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötesére jön Budapestre, csütörtökön érkezik meg. A csehszlovák kormányküldöttség elé fogadóbizottság utazik a határra Bérei Andor külügyi államtitkár vezetésével. A kormányküldöttséget Budajiesten a pályaudvaron a magyar kor. mány tagjai, "a Függetlenség Népfront, valamint a demokratikus szervezetek vezetői ünnepélyesen fogadják. Májas 15-6 tiltlS Kádár János belügyminiszter a következő rendeletet adta ki az országgyűlési választások kitűzéséről: Az 191)5. évi nyolcadik törvénycikk 18. §-ának első bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az országgyűlési választásokat az ország egész területén az 191)9. évi május hó 15. napjára tűzöm ki. 2. Az országgyűlési választásokon résztvenni kívánó párt részvételi jogának meg• állapítását a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsától, Budapest, Váci-utca 62—61)., kérelmezheti. A kérvényt a jelen rendélet kihirdetésétől számított öt nap alatt tehát április hó 18. napjáig bezárólag kell beadni. A Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa minden olyan határozatot, amelyben valamely párt részvételi jogát megállapítja, legkésőbb az 191)9. évi április hó 20. napján vélem közölni köteles. Ezeket a határozatokat a Magyar Közlönyben közhírré fogom tenni 3. A választási eljárást külön rendélet fogja szabályozni. •í. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Kádár János s. k., belügyminiszter. A rendelet a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg. A világ minden részén erőíeljesen kibontakozik a békemozgalom Egy héttel a párizsi békekongresszus megnyitása előtt a világ minden részén csucspontjá. ra emelkedik a békemozgalom szervezése. MOSZKVÁBAN Koftanov (a Szovjetunió 'főiskolaügyi minisztere a moszkvai rádióban elhangzott nyilatkozatában kiemelte, hogy a szolét emberek szivében lelkes visszhangra talált a béke világkongresszus gondolata. A szovjet kultura egyik alapelve a szocialista humánizmus. A szovjetek országálian nincs és nem is lehet olyan kultura és művészet, amely nem építésre, hanem rombolásra, nem békére, hanem háborúra ser. kent. Az angol-amerikai reakció fenyegeti a békét és kulturát, viszont a világszerte megnyilvánuló tiltakozások az atlanti egyezmény és az imperialista tervek ellen bizonyítják, hogy a népek egységes arcvonalban lépnek fel a háborús bnjtogatókkaí szemben. A szovjet emberek hisznek abban, hogy a népek között tartós és demokratikus béke jöhet létre. A szovjet nép nyugodt, magabiztos hangja figyelmeztetés a háborús bujtogatóknak, de egy. ben összefogásra hivja fel a világ minden népét a tartós, demokratikus béke érdekében. CSEHSZLOVÁKIÁBAN a németektől elpusztított Lidice község asszonyai a párizsi kongresszus előkészitő bizott&áirá. szervezess hoz intézett levelükben rámutatnak arra, bogy a nyugati vezetők olyan jelszavakat lian. goztatnak, mint annakidején a német fasiszták. LENGYELORSZÁGBAN a diákszervezetek szövetsége egyhangúan elhatározta, hogy csatlakozik a világ haladó erőinek békemozgalmához. FINNORSZÁGBAN Meltti, a párizsi kongresszusra utazó finn küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a finn népnek is szembe kell szállni az imperialista háborús gyujtogatók mesterkedéseivei. DÁNIÁBAN Nexoe, a világhirü iró sajtónyilatkozatában hangsulyozta, hogy a Szovjetunióban és a népi demokráciákban az emberek munka és béke jelszóval uj életformában élnek. A világ más országaiban is napról-napra erősödik a békemozgalom, mert a dolgozó emberek hallani sem akarnak háborúról és háborús előkészületekről. BELGIUMBAN Yohamosan terjed a párizsi békekongreszszus céljait "hirdető mozgalom. A nagyobb városokban rendezett tömeggyülések egyöntetű lelkesedéssel elfogadott határozatban tiltakoznak az atlanti p'ezményhez való csatlakozás OLASZORSZÁGBAN a béke. értekezletek egymás után választiák meg küldötteiket a párizsi békekongre.sszusra. At olasz haladó katolikusok moz. galma csatlakozó nyilatkozatban megállapítja, hogy a párizsi kongresszus nagyjelentőségű alkalom annak hangoztatására, hogy a béke minden erény öszsze foglalása, mert megnvitja al emberiség nagy családja szá. mára az erkölcsi és polgári haladás útját. VIETNAMBAN a rádió bejelentette, hogy a párizsi kon. gresszusra elindult küldöttség, ben helyet foglal a francia megszállás ellen küzdő valamennyi politikai párt, gazda, sági és kulturális szervezet kép. viselője. ANGLIÁBAN a laneashirei cheshirei szakszervezeti tagok népes gyűlésen kitörő éljenzés, sel fogadták a választ, amelye' békeüzenetükre Leningrád vilié kének 1,400.000 szakszervezeti tagja küldött. A békeüzenetek váltása jelképe a két ország munkásai között fennálló barátságnak. PÁRIZSBAN TOVÁBBRA IS P legnagyobb felháborodással tiltakoznak az ellen, hogv megtagadták sok külföldi küldött ut levelének láttamozá.sát. A nem zetgyülés keddi ülésén VaiHant. Couturier tiltakozott- az ellen hogy nem tűzik napirendre külföldi küldöttek vizumiigyé vei kapcsolathan beiegvzett in. terueliációját. •