Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-12 / 84. szám

'ad, 1949 április 12. Ujabb nagyjelentőségű csatlakozások a bókemozgalomhoz K csatlakozások hatalmas tö­„ega érkezik továbbra is a pá­béke világkongresszus elő­|,'=zitő bizottságához. Jusztinián r.'rnán görögkeleti patriarcha p, ihez intézett feínivásában jelentette, hogy lelkesedéssel c.v lakozik a bekemozgalomhoz ti' kérte, hogy minden jó ke­ftsztény harcoljon a békéért Szófiai jelentés szerint a bol­gár közvélemény elkeseredéssel |s megütközéssel fogadta a hirt. j,ogy Franciaország a párizsi béfcé világkongresszusra készülő g3 tagu bolgár küldöttség 15 feigjátől megtagadta a beuta­náli engedélyt. A román kül­döttségnek ugyancsak mindösz­fze nyolo tagját engedik be Franciaországba. Peipingbea a Szabad Kina értelmiségének 800 kiemelkedő izemélyisége nyilatkozatban fe jeite ki együttérzését és rokon­szenvét a párizsi békeértekezlet céikitüzéseivel. A csehszlovák tudományos tár­saság, a Massaryk akadémia, a csehszlovák csillagászati társa­ság közös kiáltványban jelen­tette be csatlakozását a béke­(ROzgalomhoz. A Romániai Magyar Népi Szö­vetség a párizsi békeértekezlet előkészítő bizottságához intézett lérirathan kötelezte magát a békéért folyó harcban való résztvételre. A romániai magyar dolgozók a román néppel Is a többi nemzetiség dolgozóival Igyütt harcolnak a szocializ­mus felépítéséért, hogy ezzel toolgálják a népek közötti test­vériség, a béke és a haladás fcent ügyét. A koreai demokratikus köz­társaság küldöttsége már elin­dult a párizsi béke világkon­gresszusra. A svájci kormány megtiltotta dkenantnak, a világhírű tudós­tok és Pierre Cot volt francia légügyi miniszternek, hogy áp­rilis 14-re tervezett genfi be­médüket elmondhassák. A be­izédben a párizsi világkon­gresszus előkészületeiről akar­tak beszámolni. A tervezett gyűlés védnöksége nyilatkozat­ban megdöbbenését fejezte ki • tilalom miatt és leszögezte, hogy a svájci kormány nem képviseli a svájci nép demo­kratikus hagyományait és béke­kágyát. A párizsi béke világkongresz­teus előkészítő bizottsága nyi­latkozatban bélyegezte meg a hmzil kormányhatóságok eljá­rását, amellyel Rio de Janeiró­ban lövettek a béke mellett tüntető diákokra. Az amerikai tudományos és gazdasági élet, valamint az egy­házak 300 vezető személyisége a kongresszushoz intézett leve­lében kérte, hogy ne hagyják ióvá az atlanti egyezményt és felkérik Truman elnököt, kezd­jen közvetlen tárgyalásokat a Szovjetunióval és ebből a célból küldjön külön megbízottat Moszkvába. A francia frontharcosok a békéért A volt frontharcosok Párizs, ban rendezett nagygyűlésükön tiltakoztak a Nyugatnémetor. szág talpraálütására Irányuló politika, a francia jóvátételi kö­vetelések kiadásai ellen. Gi'and'ier abbé, vezetőségi tag kijelentette: Szemébe mondjuk a kormánynak, hogy nem va­gyunk hajlandók belemenni ab­ba a háborús kalandba, ame­lyet előkészít .Mindenkinek tu­domásul kell,venni, hogy a volt frontharcosok, akik véreztek a hazáért, harcolni fognak egy ujabb háború megakadályozásá­ért. Vigyázzanak a béke ellen­ségei, mert a volt frontharco­sok sohasem lesznek hajlandók hadat viselni a Szovjetunió el­len. Szovjet tudósok és hók a párizsi békekongresszuson A párizsi béke-világkongresz­szushoz csatlakozott szovjet szerv ezetek most jelölték ki kül­döttségük tagjait. A szovjet kül­döttség tagjai többek között Vol­n, a szovjet tudományos aka­démia alelnöke, Neszmojanov, az ukrajnai tudományos akadé­mia elnöke, Palladin, a georgiaí tudományos akadémia elnöke, Moscsanov akadémikus, Anics­kov, a Szovjetunió orvostudo­mányi akadémiájának elnöke, Grekov akadémikus, Fagyejev, Ehrenburg, Szimoliov hók, Geromiszov, a Szovjetunió mű­vészeti akadémiájának elnöke, Sosztakovics zeneszerző, Popo­va, a szovjet nők antifasiszta bizottságának elnöke, Krutieki metropolita és az orosz pra­voszláv egyház két másik fő­papja. A tudósok köszönete a kormánynak Ismeretes, hogy a magyar kormány pótdíjjal jutalmazza a népi demokrácia érdekében kiváló munkát kifejtő tudó­sokat. A pótdíjban részesült műegyetemi tanárok lelkes hangulatú értekezletet tar­tottak és elhatározták, hogy táviratban üdvözlik a kor­mányt, amiért a tudományos pótdíjak folyósításával méltó módon értékelte tudományos munkájukat. Táviratban mondanak köszönetet Rákosi Mátyásnak, a Népfront elnö­cének, Gerő Ernő pénzügy­miniszternek, Ortuíay kultusz­miniszternek. A táviratban biztosítják a demokrácia ve­zető politikusait arról, hogy minden erejükkel igyekeznek megfelelni azoknak a követel­ményeknek, amelyeket az öt­éves terv ró a műegyetemre. 1949. április 14-én A bolgár kormány lliiakozoft az EftSz-nél Kolarov bolgár külügymi­niszter Trygve Liehez, az Egye­sült Nemzetek főtitkárához in­tézett táviratban kormánya ne­ivében i legerélyesebben tiltako­zott bizonyos államok javaslata ellen, hogy iázzék a közgyűlés napirendjére azt a kérdést, mely a vallásszabadság állítólagos bulgáriai korlátozásáról szól. A javaslat ürügyéül a 15 bulgáriai protestáns lelkész ellen lefolyta­tott bünper szolgál. A tiltako. zás hangsúlyozza, hogy egy­részt kizárólag bolgár belügy­ről van szó, másrészít a javaslat célzatos és hazug értesülésen alapszik. Bulgáriában a szabad vallásgyakorlatnak semmi sem áll útjában és ez vonatkozik va­lamennyi felekezetre. A 15 pro­testáns Jelkész elleni per pedig a legnagyobb nyilvánosság előtt folyt le és azon a lelkészek, amikor bűntetteiket bevallották, leleplezték azokat a külföldi kö­röket és magasáilásu külföldi személyeket, akik beszervezték őket kémszolgálatukba és ide­gen államok fizetett ügynökeivé lelték. A távirat HXskoz! 1: a kér, djés napirendre tűzése ellen és kifejezi azt a mély felháboro­dást, amelyet az elitéit protes­táns lelkészek tevékenysége az egész bolgár társadalom köré­ben, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül keltett. A HŐMÉRSÉKLET EMELKE­DIK Mérsékelt nyugati, északnyu­gati, később délnyugati szél, fel­hőátvonulások. Északon néhány helyen kisebb futóeső. Helyen­kint„ inkább csak a déli megyék­ben még éjszakai fagy. R nap­pali hőmérséklet emelkedik. a magyar szabadságharc ka­tonai sikereinek eredménye­képen és válaszul as osztrák császár manifesztációjára, amely meg akarta szüntetni Magyarország önállóságát, az országgyűlés Kossuth indít­ványára a debreceni nagy­templomban törvénybe iktat­ta a Habsburg-ház trónfosz­tását. Száz esztendeje less néhány nap múlva a debreceni detro­nizációnak. Ez a nap nem­csak a centenáriumi esztendő, kenem egész történelmünk egyik leghösébb, legbecsesebb történelmi emléke. Méltán készül hát megünnepelni nemcsak a Habsburg-igából, hanem a mindenfajta idegen elnyomástól végleg felszaba­dult ország. A mi ünnepeinket nem as dicső napok feletti merengés jellemzi, nemcsak emlékszünk történelmünk nagyszerű feje­zeteire, hamm •MSQSsivléljíű: azokat a tanításokat, amelye­ket népünk történelme, leg jobb nemzeti hagyományaink számunkra nyújtanák. Mik azok a kézenfekvő tanítások, azok a félreérthetetlen útmu­tatások, amelyeket a Habs­burg-ház deironizációjának emlékünnepe számunkra nyúj­tanák? A Habsburg-kérdés ma már népünk szemében végleg lezárt per, melyre né­pünk akarata, a szabadság iránti vágya, harcos szelle­me ütötte rá a pecsétet. De a detronizáció száz esztendő­Az angol munkáspárt »Aranv­Si'jju szónokai* 1945-ben az ál­talános választások alkalmával to angol népnek azt ígérték, ki fogják verekedni mia­« uki számára az segyenlő jo­got a tanulásra«» az iskolák ha­llatának kibővítését és a köz­oktatás demokratizálását. A munkáspárti kormány több B>iat háromévi gazdálkodása t-onban a közoktatási rendszer­ven semmiféle változást nem hozott. A mai napig sincs az ország­ban egyetlen egy iskola a mun­kás-fiatalság számára. 1947 kö­zepén a közoktatásügyi minisz­térium ázzai »nyugtatta« meg jz angol dolgozó ifjúságot, b°gy kibocsátott egy brossurát íifjuség szakképzéséről^ ^ munkáspárti vezetők azonban kénytelenek beismerni, bo?ty a megígért reformok a Oollárkrizis miatt késnek, me­lyet az idézett elő, hogy »Ang­lut is bevették a Harshali­•vgály országai kőzé«. A dollárkrizis miatt Angliá­ján megszüntették az uj isko­"k építését, pedig az országnak ®>igy szüksége volna rá. Sőt, be­írták a már létező iskolák egy teszét is. 1947-ben és 1948-ban közép-, 4 elemi iskolát nyi­<»!tak meg és bezártak 12 kö­lfT és 130 elemi iskolák A Kommunista Ifjúsági Szö­l'(: • > ',r Köznonti BizottsásránaV Anglia iskoláiban nincs hely a munkásgyermekek számára titkára n kormány politikáját birálva a következőket mondot­ta: »A kormány kijelentette, hogy nem engedheti meg magá­nak uj iskolák, tanintézetek és kollégiumok építését, bár azt az 1944-ben jóváhagyott törvény előírja. Ez a bűnös politika azt jelenti, hogy 763 omladozó is­kolaépület — melyet 1943-ban lebontásra jelöltek ki —, tovább­ra is a gyermekek életét fogja veszélyeztetni*. Az iskolák hiánya falun még jobban érezhető, mint a városban. Maga a köz­oktatásügyi miniszter is beis­merte, hogy a falusi ifjúság legnagyobb része — bármennyi­re is szeretne —, sok éven át nem jut ei az iskola padjáig. A miniszter ur ezzel szemben azzal a jó tanáccsal szolgál: tanuljanak... Svájcban. A közok­tatásügyi miniszter e könnyel­mű kijelentéséről az angol la­pok egész oldalakat írtak 1948 májusában. A munkáspárti kormány sza­botálja az uj iskolák épitését és meghiusítja az uj tanitó­káderek előkészítését is. Pár hó­nappal ezelőtt a közoktatásügyi miniszter utrv rendelkezett, hogy korlátozzák a tanítókép­zőbe való felvételt. Akkor, ami­kor máris 70.000 tanítóval van kevesebb, mint amennyire szük­ség van. Angliában a tanilőszakma nemcsak azért népszerüllen, mert nagyon cse. fkély a fizelés és sok nyomorú­sággal jár ,hanem a lehető leg. nehezebb feliételekhez vau szabva. Nagyon gyakran helyi­ség hiánya miatt két-három ta­nító kénytelen osztályával együtt egy teremben, tanítani. Nagyon sok iskolában az egy osztályban tanulók száma eléri a 70-et. Sok baj van a tanköny­vek kőről is. 1947 decemberé­ben az angol sajtó közlése sze­rint Angliában 35 millió tan­könyvvel nyomtattak keveseb­bet, mint amennyire szükség lett volna. A helyzet a mai na­pig nem javult meg. Az angol munkások gyerme­keinek nagyon csekély része jut el elemi iskolánál feljebb. Az angol iskolásgyermekek 80 szá­zaléka az anyagi nehézségek miatt kénytelen tanulmánvait 14 éves kora előtt félbenhagyni és munkába állni. Hatold Lasky a hircs reakciós szónok is kény. felen volt beismerni, hogy baj van a »közokfatás demokratizá. lása térén.* Megjegyezte, hogy az oktatás rendszere épp ugy, mint azelőtt, az >egyenlőtlen­ség szent elvén alapul.* Majd igy folytatja: »Mivel a pályavá­lasztásnál a szülők foglalkozása és jövedelmének nagysága ját­sza a főszerepet, az egy olyan •demokratikus falat* huz fel az oktatás terén, amely mögött tu­lajdonképen, épp ugy, mint az­előtt, az antidemokratikus okta­tás rendszere maradt meg.. .« A hazugságot sohasem lehet egyszerű szavakkal kifejezni: a hazugság hangos szavakat és sok szépítést kövelel. Éppen ez­ért az angol reakciós sajtó min­den ékesszólását előveszi, hogy égig magasztalja azokat a •sike­reket*,, amelyeket a munkás, párti angol kormány az angol iskola >demokratizálása* terén elért. A közoktatásügyi rend­szer megjavulásáról szóló dics­himnusz azt a célt tűzte ki maga elé ,hogy becsapja az an­gol munkásságot és támogassa a munkáspárti kormány alapo­san leromlott tekintélyét. vei ezelőtti ténye bizonyítja hogy milyen mélyen gyöke­rezik népünkben a Habs­burgok iránti gyűlölet, hogy mennyire hiábavaló és fiaskó­ra ítélt minden mesterkedés amelyet az imperialisták < Habsburg-uralom visszaállítá­sának ürügyén, hazánk bel­ügyeibe való beavatkozásra Igyekeznek kihasználni. A detronizáció ténye azonban nem utolsó sorban azt is bi­zonyítja hogy milyen erője­süésekre, milyen nagyszerű tettekre képes népünk, ha idegen fegyverekkel mégis rá akarják kényszeríteni gyűlölt uralmukat és el akarják ven­ni önállóságunkat. Akkor, száz esztendeje, a Szent Szövetség egyesített ereje, két világhatalom had­serege tudta csak megtörni népünket, mely akkor segít, ségre nem számíthatott se­hol. Most, felszabadulásunk után a negyedik esztendőben m ár "sajaí" *ei'őnJ&6tr~ sen, biztos kézzel r,zúztuk szét azoknak az imperialista politikusoknak terveit, akiit hazaárulók segítségével akar-, ták újra visszahozni a Hay­nau, Bach és Bchwarzenberg gyilkos korszakát, mert b* akkor magárahagyott, elár­vult nép ma már nem 'áll egyedül. Hatalmas szövetsé­geseink vannak a Szovjetunió, a népi demokráciák és ni egyszerű emberek milliói szerte a világon az új Széni Szövetség elleni harcban. A századik évfordulót • a Magyar Függetlenségi Nép* front újból a debreceni nagy* templomban ünnepli, szi ní'4 ?zzel is jelképesen igazolja, hogy büszkén őrizzük népürtm legszentebb .nemzeti hagyó« mányait. Ezen a napon újra kinyilvánítjuk, hogy békében és szabadon akarunk élni. dé készek vagyunk függetlensQ* qwiket minden áron és mini len eszközzel megvédelmezne Ezen a napon az ünnep örö* mét teljessé teszi a tudat, hogy mi, kései utódok vissza* vonhatatlanul valóra váltót* füle népünk vágyát., azokat i célkitűzéseket, amelyeket A szabadságharcos élődök iiái* 7alfák feladatul. Biztonsági rendszabályo'x A szovjet szénbányászati mi* niszter megbízásából a művészi filmek kievi stúdiója két rövid( oktatófilmet készített. Az egyik, amelvuek cime »Cikliku8 munka a szénbányában*, egy olyan b&* nvarész munkáját mutatja bo, ahol a ciklikus grafikon segií* ségével sikerült a szénki terma* lést megnövelni. A másik feU* film jelentékenyen hozzájárni m bányák biztonságának fokozá* sához.

Next

/
Thumbnails
Contents