Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-12 / 84. szám

Kedd, 1949 április 12. Győzött a Rákóczi brigád és győzni akar ismét A Winter kefegyár dolgozói vitték el a vándor brigád zászlót Tizenkettőt kongat a rókusi templom órája — dél van. Egyszerre zúg föl valamenyayi szegedi gyár sípja. Ez itt iz államosított Winter kefegyár udvara. A gépházban a kis fekete kazán halkít a hangján, fehér gőztömeg zúdul a gépház fölött a levegőbe. Ebédtelnek itt ls. Gyenge nyikorgással kinyílik a gyár főműhelyének ajtaja. A szalagfűrészek még futnak a lendülettől, de a munkások már törlik kezüket. Vass István és Dovál Mihály lépnek ki a munkaterem ajtaján. Utánuk jönnek a kefegyári Rákóczi-brigád többi tagjai ia: Sári István, Péter József, Kovács András és Dovál Lajos ls. A tavaszi nap odasüt a munkaterem elé. A munkások az enyhel'yben jóízűen falatozni kezdenek. Vass elvtárs, a brigád vezetője az evéstől elfulladt hangon megszólal: — Nem engedjük, ezután ez lesz a brigádunk jelszava, elvtársak! — Persze, hogy nem engedjük — bólogatnak vidáman valamennyien egyszerre. — Ez a zászló a miénk marad, hízunk, hogy megnyerjük másodszorra, harmadszorra is, akkor pedig a miénk marad örökre. Most előkerül a kis brigádnapló is. Sűrű kék számok sorakoznak egymás alatt egészen a lapok aljáig. Alul aláhúzva, összeadva. Az egyik lap alján ez áll: 110%, a másikon 125%, a harmadikon 142%, de legtöbb az utolsó lap alján van: 161%. Száz közül az első Most tudják meg csak a körülállók, hogy miről is van itt szó. A mult hónap elején a szegedi üzemek száz mun kásbrigádja kelt versenyre a szakszervezet és a központi SZIT titkárság által elindított kis brigád vándorzászlóért. A legjobb eredményt a kefegyár Rákóczi-brigádja érte cl a 161%-os munkateljesítményével Í3 a százszázalékos selejt csökkentésével. Ilyen eredményt nem tudott elérni egyetlen munkásbrigád sem. Pedig igen csak köpte a markát a Lemezgyár Geréb brigádja, az Űjszegedi Ládagyári brigádok pedig különösen nyomták az iramot. Kifogástalanul dolgozott valamennyi versenyző brigád, de hogy a brigád vándorzászló mégis a kefegy&ri Rákóczibrigádé lett. Nem rigyli senki sem. Minden brigád felelőse elismerte, hogy a Rákóczi-brigád dolgozott meg a kis piros zászlóért legjobban. Kire ezavazank? Doktor elvtárs, az üzem űj ÜB elnöke is előkerül valahonnan. Beáll a beszélgető esonortba, kezében egy Szabad Népet gyűröget. Ketten BELVÁROSI lelefon 4(1-''S 13. fárlRf. Ma és mindennap Budapestel egyidőben mutatjuk be: Ui (ltokon (Pavlov) KORZO Telefon Aut.: 33-44 213. bérlet. Ma és mindennapi Szárnynélküli emberek Fegyver nélkül,fegyverek ellen SZÉCHÉNYI Telefon Aut 34-77 4£4/|i bér et. Ma és mindennap a fiatal hősök izgalmas filmje. Gerbatóv regénye: Akiket nem lehet leipázni Eliaááson 4. 6 és 8 Arakor. is kapnak egyszerre az újságért. — Nézzük csak, mi i* oan már a legújabb választásokkal? Ilyen választás még nem volt ebben az országban — kezdi Doktor elvtárs. — hogy Elvtársak, tudjátok-e, most kire szavazunk? Egyet gondoltak valamenynyien, egyet is mondtak: — Tudjuk: a békére, a három- és az ötéves tervre, a szocializmusra. — Bizony arra. BaranJcovicsék, meg Peyerék csaholhatnak már a tenegerentúból, nyalhatják Truman talpát, hogy csináljon háborút. Nem lesz itt háború, mert ml a békére szavazunk. — Kutyaugatás, szamárordítás már nem hallik ide... Munkához t Újra fehér gőz szökken a gépház fölé, bent elindul a kazán lendítőkereke, megelevenedik a gépzaj. — A munkások a munkaterem ajtaja felé igyekszenek. Egyszerre mondják a jelszót: Nem engedjük! — A szalagfűrészek kerekei gyors futásnak erednek, fölszisszen az abrikter hangereje, falják a fahasábokat, ezerszámra születnek az ecset-, meszelő- és kefefejek. Igy kezd munkához a Rákóczi-brigád a Winterben. (Cs. J.) Lemaradtak a pécsi, debreceni, győri géphtesik... VERSENYT NYERT a városi autóbusz vállalat Szinte percenkint cseng a te lefon Szeged Város Társaskocsi Vállalatának Irodájában. — U elvtársak, pontosan ottleszünk — mondja éppen a telefonba az iroda vezetője. A várakozó kocsiig egyike már indul is a hívott helyre. —' Már-már alig győzünk eleget tenni a hívásoknak — magyarázza Tolnay János, a vállalat verseny Loltságának elnöke. — Kocsijaink állandóan utón vannak. Munkánk eredménve a közönség osztatlan megelégedését váltotta ki. Megszerettettük magunkat az utazókkal. Üzembiztosak és pontosak vagyunk, híratainlat kibővítettük. Mind több és több falut kapcsolunk be a forgalomba — mondja megelégedetten. A váróteremben egyszerű parasztemberek várják az indulást. Mások a falon függő menetrendet és órájukat nézegetik. Benn az Iroda lassan megtelik. Egymásután érkeznek a versenybizottság! tagok. Az Országos Versenyiroda értesítését tudatják az elvtársakkal. Feszült figyelemmel hallgatják a már régen várt levél felolvasását. Voltaképpen miről ls van szó? A roncsoktól a versenyig Mint ismeretes, a szegedi városi Autóbuszvállalat a mult Már a hároméves terv során megvalósult Szegeden a későbbre tervezett év utolsó három hónapjában ver serighen állt Pécs—Debrecen é Győr, valamint a szegei AáAVAUT kocsijaival. A ver sentj céüa az önköltség csökken tése volt. Az egymás közötti vetélkedést a szegedi vállalat minden dolgozója egy emberként vállalta., Érezték, hogy a jó közlekedés az ország felépítésén rt útját röviditi meg. A telefon berregése zavarja meg újra e csendet. Megint autót kérnek —-Bízónv a verseny gész e mbert követelt — jegyzi meg egy elvtárs. — A sofforök a kormánykeréknél. a szerelők a mü hely padjai mellett végezték munkájukat Az autóbusz-váltain dolgozói a meglévő kocsiparkot, roncsokból építették újjá. ötvenezer kilőmélereü „versenypálya" — Az a hét autó, mely marendelkezésünkre áll, a verseny kezdetéig ötmillió 926 ezer kilométert futott A verseny Ideje alatt pedig ujabb 51.532 kilométert tett meg. Mégis sikerült elérni azt, hogy az üzemanyagfogyasztást lényegesen csökkenteltük. A versenyt jó munkával kűzdötték végig. Ennek meg is lett az eredménye. Első lett a versenyben a szegedi városi Autóbuszváltalat — Éreztük, hogy jó munkát végeztünk — mondják az elvtársak mosolyogva. — Nem hiába dolgoztunk. — Boldogságtól átitatva távoznak el mindannyian, bogy a most folgó -öthónapoi versenyből ujult erővel vennék^ ki részüket CCSesztesl) A hároméves terv során már több olyan ü en létesült, au.eljjat az ötéves tervben irányozott elő a népi demokrácia. Hogy több ilyen üzem létesülhetett, ez csupán a hároméves terv hatalmas sikereinek köszönhető. Az újszeged! Egy:nruhaiparl Nemzeti Vállalat is Ilyen üzem. A tervek szerint ez a vállalat 1950 Január végére indult volna meg, de a Szakszervezet és Szeged város támogatása folytán egy évvel hamarabb kezdhette meg működését. Húsvéti likőrkészitéshez TISZTA SZESZT HARACSI szeszkereskedőtől vegyen! VaOÜSZ-l'. és UECHNÍR-T R sarok Az Egyenruhaipart Nemzeti Vállalat február elején Indult. Először még csak negyven munkást foglalkoztatott. Nagy géphiánnyal küzdött az üzem. A munkások saját gépeiket vitték be, hogy a termelés elindulhasson. Ma már 160 munkás két munkacsoportban, dolgozik Itt. Hangosan sziszegnek a gépollók, szakadatlanul berregnek a varrógépek,, vagy ötven cérnaorsó forog egyszerre: ötvenegy perc éat kész egy munkásruha. — Szalagrendszerben dolgozunk — magyarázza Gottlib József elvtárs, az üzem műszaki vezetője. 8000 munkásruha 20 nap alatt Gottilb elvtárs elismeréssel beszél a munkásokról. — A normát fütyülve teljesítjük tul. Április elsefén az üzemi bizottsági választáskor napi 216 öltöny helyett 247 öltöny készült el. Most kaptunk egy ujabb rendelést: Husz nap alatt 8000 darab munkaruhát gyártunk, A bosszú varrógépsor egyik végén kiszabott szövetként Indul el az öltöny. A munkaszalag közepén dolgo/ik Virág Béla elvtárs, az üb. elnöke. Gépe egy pillanatra sem áll meg, szinte falja 8 kabátgallérokat. Egy rő vid perc és már szomszédja dolgozik azon a ruhadarabon, amelyre az előbb még ő varrta a gallért. Keserves kezdet — remek üzem A nehéz konfekcióüzemben az asztal tetején vagy tizenöt méter hosszúságban sárga szövetlapokat teregettek le. A halvány krétanyomon használattól fényes villanyolló futkározik. — Alig volt néhány rozoga varrógépünk és most már remek üzemünk- van. Vannak még anyagi nehézségeink ugyan, de már távoltól sem olyan nagyok, mint kezdetben voltak — beszél a fiatal élet üzeméről Nagy Ernő vállalatvezető elvtárs. — Gépeink nagyrészét az udvarról, az ócskavasak közül válogattuk össze — folytatja s ragyogó szemmel néz a sarokban kereplő ringlliyukkészltő gép felé. — Ennek a gépnek a roncsait például ugv adták ingyen, mint Az elhagyott gyermsHek összeírása és bejelentése K nópjőlőli mintatér rendelelben srlgoruao figyelmezteti a vidéki hatóságokat, hogy minden gyermeket, akikről a vérszerinti hozzátartozók nem gondoskodnak éa akik elhagyottnak látszanak, össze kell irni. be kell Jelenteni, Illetőleg gondozásba kell venni. Az Iskoláknak, a rendörségnek, a tudomásukra jutott eseteket be kc!l jelenteni az elöljáróságnak és az áltatni gyermekvédő Intézetnek. A hatóságoknak ezt a munkáját a vármegyei alispán köteles hatályosan cllenőrizn. ócskavashulladékot. Mi újjáépítettük. Ma talán szive ennek az üzemnek. Szinte jelbecsülhetetlen érték. — Egyedül dolgozó társainknak köszönhetjük, bogy idáig Jutottunk. öntudatos munkások ezek mind, egytől egyig — mutat a sürgölődő dolgozókra. A teremben kettőzötten berregnek a gépek, mintha tgent mondanának Nagy elvtárs szavaira. Gerű elvtárs rád ótezédéaek csonortns fnüqatása az NMOSz-íien A a MN OS* megszervezi Gerti Ernő elvtárs szerdai nagyJelentőségű beszédének csoportos rádiőhallgatásSt Tiszé Lajos-köruti székházában. A» MNDSz tagjai, de velük együtt minden dolgozó szegedi as> szony hallgassa meg ezt c fontos előadást. A* MNDSr gondoskodik arról in. hogy hangszőrÓKon az utcára itkőz-vetitsék Gerő elvtárs b«pzédét és igy minél nagyobi tömegnek legyen módjában meghallgatnia. Vasárnap adták át a napyszegedi brigád vándorzásziát a Winier-kelegyár Rákóczi brigádjának A nagy szegedi központi SzIT titkárság és a szakszervezet másfél hónappal ezelőtt munkaversenyt hirdetett a szegedi üzemek brigádjai között a brigádvándorzászlóért. A versenyre közel száz brigád nevezett be. Lelkes munka indult meg minden brigádban a vándorzászló elnyeréséért. A verseny kiértékelésénél megállapították, hogy a leg•obb eredményt a Winter-kejegyár Rákóczi-brigádja érte el tót százalékos munkateljesítménnyel és százszázalékos se'ejtcsökkentéssel. Vasárnap délelőtt lelkes nagygyűlést keretében adták át a bripád-vándorzászlót a győztes brigádnak a SzIT székházában. Az ünnepségen megjelentek az MDP nagyszegedi pártbizottságának és a szakszervezetnek a kiküldöttei is. A ra.iyayülés megnyitása előtt a vasutaszenekar munkásindulókat játszott. A szakszervezet részéről Kövi Béla elvtárs, megye ititkár mondott beszédet. Ismertette a szovjet brigád-mozgalmat és példaképül állította a magyar dolgozók elé. Szólott azokról a feladatokról, amelyek a brigádokra hárulnak a három- és ötéves len* :Jkeres végrehajtása érdekében. Budai István elvtárs, a brtgádzászlő versenytitkára Ismertette a verseny eredményeit. Sárvári György nagyszegedi SzIT titkár az Ifjúság nevében beszélt, majd ünnepélyes keretek között átadta a győztes Rákóczibrigád vezetőjének az aranyszegélyű, SzIT-cslllaggal díszített vörös brigád-vándorzászlót. Ot brigád-zászlót osztottak még kl a legjobb munkásbrigádok kőzött. A jelenlevők nagy lelkesedéssel ünnepelték a győztes brigádokat. Befejezésül Vass József elvtárs, a Rákóczi-brigád vezetője mondott köszöne'et a zászltéri éa ígéretet telt arra. hogy a termelést még tovább fokozz.lk.