Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-12 / 84. szám

AGYAKORSZfl II Winler kefeqyár nyerte i nagyszegedi brigád vándorzász!6t BCG tájékoztató u. r-V: 84. szam. Ara «öu lillór 1949 Április 12, Kedd mi építeni akarunk! 'A magyar külügyminisztériUra néhány nappal ezelőlt jegykéket kapott az Egyesült Államok óJ és Nagy bri tán ni ától. Az Égve ölt Nemzetek Szövelsége előtt pedig llolivia és Ausztrália vádolta meg országunkat a békeszerződés különböző pontjainak megszegésével. De milyen jogon vádolnak picg bennünket a nyugati ím. períalisták ÍAhányszor felszabafJnlásunk óta egyet-egyet előre lép'ünk népi demokráciánk épilésében és lecsaptunk a fasizmus belső erőire, azóta az imperialisták egyetlen alkalmat sem mulasztottak cl, hanem jegyzékkel, rágalommal megjjróbáltak beleavatkozni belső (fig- ein' be. Mert megsértettük-e Vaion mi a békeszerződésnek Bzoknt a pontjait, amelyekkel Amerika ,Anglia és az Egyesült Nemzetek előtt Bolívia és Auszli'ália vádol bennünket? MegBér'p^fik.e azt a cikkelyt, mely »rra kö'elczi Magvarországot, hogv >Fa;I. nemi, anyanvelvíés felekezeti különbség nélkül az üsszes magvar fennhatóság alatt Blló személvek részére biztosítja az emberi jogok és alapvető Bzabadságok élvezetét? Terméfez.ptese.n nem sértettük meg ezeket a paragrafusokat és érdéhogy éppen ,<s az Amerika rágalmaz bennünket ezzel, amelyik megkülönbözteti egvmástúl 6 fehérbörüeket és a szinesbőtüeket, üldözi a négcieket, ahol lesnknem száz évvel a rabszolgaság eltöriése után újra arabSzolga'ártók ideológiája győzött Amerikában tizenhárom millió néger él, ezekből több mint fiz millió a déli államokban. Az Egyesült Államokban husz állóm törvénye rendeli cl a négerek elkülönítését. A színesbőrüfck 75 százalékának nincs szaivazati joga. A nemzeti jövedelemből 750 dollár jut egy fehér bőrűre és 150 egy négerre. De (Angliában, az angol gvarmato|on sem különb a helyzet. Burmában, a maláj földön és az mfrikai angol gyarmatokon a fetiérbőrü hivatalnokok és kato. nák középkori módszerekkel tartják kordában a színes em. t erek millióit. Amerika és Nagybritannia tehát tulajdon, képpen olv«n bűnöket akar a »ni nvakunkra sózni, amiket ők maguk napról-napra elkővctrck, mi pedig soha. Az angolszász jegyzék többi fontja is ugyanilyen valótlanság. Azzal vádolnak bennünket, hogv megsértettük a békeszer. feődésnek azt a pontját, amelyik Arra kötelez bennünket, hogy ?őrvénvcinkl)cn ne tegyünk meg. fcülönböztetést a magyar állnmnoIqárok között »személyük, tulajdonuk, kereskedelmi, foglalkozási, vagy pénzügyi érdekeik tekintetében.» A jegyzék, nek ez a része tulajdonképpen a nagybirtokosoknak, a kapitalistáknak, a gyárosoknak és a bankároknak a megvédése. Mert mi, (az angolszászoknak ennél a pontnál valóban igazuk van), megkülönböztetést teszünk magyar állampolgárok közölt, szeinélvi tulajdonuk, kereskedelmi foglalkozásuk, vagy pénzügyi érdekeik tekintetében. Mi való. hon megkülönböztetést teszünk az állampolgáraink közölt, de íí,zel éppen a békeszerződés szellemét tartjuk be, mert nekünk nem mindegy az, hogy egy »személy« a háborús bűnösök listáján van-e, vagy pedig az országépitők, a békét építők táborában .A tények azt bizonyítják, hogy az angolszászoknak sem mindegy ,A mult év augusztus 2ó-én kijelentették Angliában, hogy »a jövőben nem adunk ki többé háborús bűnösöket.* Ugylátszik Angliának és Amerikának azokra Habsburgokra, azokra a Horthykra, az altábornagyokra van szúkségük, akik az első és második világhál)oruban ellenük harcollak és lemészárolták a foglyul ejtett katonákat. Az imperialisták ennél a vádpontnál a háborús bűnös fasisztákat védik meg és kiállnak a feudális nagybirtokosok és kapitalista monopóliumok mellett is. Nem helyeslik a földosztásokat és az államosításokat, mert jól tudják, hogy az elmúlt rendszer fasisztáinak leghűségesebb támogatói és legkövetkezetesebb segítői azok a tőkések voltak, akiknek a földjét, vagy gyárát, vagy bankját az állam a magyar dolgozó nép birtokbavette. Amerika és Nagybritannia azon mesterkedik most a jegyzékekben, az Egyesült Nemzetek Szövetségében, hogy elvegye a magyar munkástód a gyárat, a imagyar paraszttói a földet, a békét, a jólétet, a tisztességes munka julalmát. Az angolszászok a Habsburgok és a Horthy, Szálasi fasiszták uralmát szeretnék visszahozni népünk nyakára. Minden imperialista mesterkedés hiábavaló, minden háborus uszítás lepereg a dolgozó és épitő magyar népről. Az angolszászok szeretnének azzal az ürüggyel, hogy mi a békeszer. zödés pontjait megsértettük, beleavatkozni belső ügyeinkbe, szeretnék erősíteni háborús, imperialista frontjukat. Ez azonban nem sikerül ma már nekik, mert minden magyar dolgozó tudja, hogy a »legujabb« amerikai és angol jegyzék hamis és gonosz rágalom. A magyar nép négy esztendő alatt rengeteg megpróbáltatás, ellen, forradalom és fasiszta terror után, megizlellte az igazi népuralmat, amit Amerikában vagy elfelejtettek, vagy soha sem ismertek. Minket már sem az ügynökök hada, sem a jegyzékek zápora, sem az igéret, sem a fenyegetés nem változtat meg. Mi a népköztársaságot választottuk a Habsburgok trónja helyett és Horiliyék kormányzósága helyett. "Földesurak helyett sza bad, munkálkodó parasztokat akarunk látni az országban, a Chorinok és Wciss bárók helyett pedig munkásigazgatókat államosított gyáraink élén. Jól fölszerelt, erős néphadsereget akarunk, nem imperialista zsoldosokat és demokratikus szabadsá jogokat, vallásszabadságot, az ellenforradalmat szervező, kémkedő és valutázó főpapok helyett. Építeni és gazdagodni akarunk, nem pedig elesni a harctereken, ötéves tervet akarunk a pusztítás és rombolás helyett. Világbékét akarunk, uj világháború helyett. A béko erői egyre növekszenek - mondotta Thorez a francia Kommunista Párt országos értekezletén A francia kommunista párt Monlreuüban tartott országos pártértekezletén, amely hétfőn hajnalban. Thorez hatalmas beszédével fejeződölt be, többszáz kiküldött két teljes napon át tárgyalta a háború és a béke problémáit és megvetette alapjatt a párt jövő politikájának. Áz értekezlet erélyesen tÜtakozott Florimond Bonte képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló nemzetgyűlési javaslat ellen. Az ülésteremben a szónoki emelvény fölött óriási betűkkel volt olvasható Thoreznek a szocialista munkásokhoz intézett felhívása: *Ne várjátok meg, szocialista elvtársak, hogy kitörjön a vihar országunk felett. Vegyetek részt vetünk együtt a békéért ét Franciaország függetlenségéért folyó harcban.« A szombat éjjeli vitában Maúrias, a párt egyik titkára igy fejezte M be-u/rémolójálv össze kell fognunk a béke vaiamenynyi hívével, akkor is, ha más felfogásunk van a békét jenye. nelő veszélyek okairól, mint ne. künk, minden mát kérdésnél fonlosabb az egység a béke érdekében. A vasárnapi ülés első eseménye Marty nagy beszéde volt. Hangsúlyozta, hogy fokozottan szembe kell szállani a jobboldali sajtó és a rádió háborús hírverésével. Azok akarják a háborút, akik hasznot húznának belőle, tehát az amerikai imperialisták. És az • kétszáz francia nagyborzsoá család, amely Franciaország sorsát ma intézi és kiszolgálóik a QueullIe-borwány miniszterei. A háborús veszély megfékezésének első feliétele a béke hiveinek egysége, ami azonban önmagában még nem elegendő. Csele, kedetekre van szükség. Példa, ként állította a halfgatőság elé MonfpeUicr dolgozóit, okik tüntetésekkel, amelyet Coste Floret gyarmatügyi miniszter ellen, az indokínai háborít első számú felelőse ellen rendezlek, megmutatták, hogyan keli viselk cd illők a Béke igazi híveinek. Ugyanúgy példaképül szolgálnak a le havrei dokkmunkások, ákik megtagadták egy amerikai hajó harckocsirakományának kirakását. Eqvségbek©!! kovácso'n? afranc'a néoe? • Azután következett Thorez kétórás beszéde, amely a pártértekezletet berekesztette. Történelmi áttekintésében emlékeztetett arra, hogy a hitleri Németország leverése után döntő változás állott be a demokrácia és a szocializmus erőinek javára. Ez magyarázza a reakció ál. talános támadó kísérletét a haladó és demokratikus mozgalmak előretörése ellen. Ezt a kísérletet Marshall-tervnek, At» lanti egyezménynek hívják. Ez a terv guzsbaköti Frantíaországot, ahol megkezdődött a mimkanélküiiség és megakadt a gazdasági fejlődés .Az amerikaiak mezőgazdasági álammá akar. (ák átalakítani Frantíaországot és meg akarják semmisíteni a feldolgozó ipart, ami az ország függetlenségéilek egyik Sapja. Azután a hallgatóság tapsef. hara közepette a francia kommunisták és a franda hazafiak együttérzését fejezte ki a Szovjetuníó iránt és tolmácsolta a franda proletariátus törhetetlen szolidaritását az októberi forradalommal. »Ki felejthetné cl, hogy mis ei tartozunk a Szovjetuniönak mi, franciák, akiknek országát a szovjet harcosok hősiessége mentette meg, hogy mivel tartozunk a Szovfetuntónak mi, proletárok és hogy mivel tartozik az októberi szocialista forradalomnak a nemzetközi munkásmozgalom.t >A háború nem elkerülhetetlen. A béke erői egyre növekszenek a világon és ennek Inzonyitékát szolgáltatják a párizsi béke-világkongresszus előkészületei*, — mondotta Thorez, majd kiemelte, hogy minö'en áron egységlre kell hovácsolnl a franciákat a béke védelmére. A kommunisták ezt a kérdést intézik a más elveket valló hazafiakhoz :Trnjlandób-e harcolni olyan politika elleni, amelyről tudják, hogy rossz és veszélyes tVajjon lehct-e egy ilyen harci egységet visszaulasitani? Felszólította a pártbon. gresszm kiküldötteit, tőmőrit. sék egységbe valamennyi franciát a békéért vívott harc zászlója alatt, az ellenállás szate. raében. A nyugati szövetségesek véglegessé akarják fenni Németország keltészakítását A nyugati hatalmaknak a ny aga (.németországi megszállási szabályzatról szombaton közzétett tervezete felkavarta nemcsak a német, hanem az egész európai közvéleményt. Maxlteimann, a nyugatnémetországi kommunista pórt vezetője megállapította, hogy ezzel a szabályzattal a nyugati hatalmak Németország kettészakitását véglegessé akarják fenni. A szabályzat elleni küzdelem kötelessége minden szabadságszerető németnek. Sokkal több ez, mint egy pártnak az ügye: mindenki, aki szereti a szabadságot éa függetlenséget, ellene keli hogy legyen a nyuga lilémet területeket gyarmatosítani kívánó szabályzatnak. A moszkvai rádió nemzetközi jogi szempontból tárgyalta ( megszállási szabályzatot és kimutatja, hogy ezzel a nyugati hatalmak ujabb egyoldalú lépést tettek a német kérdésben. Washingtonban háromoldalc megegyezést kötöttek és es u jat >t durva megsértése a yaltai él potsdami határozatoknak, ame lyek érteiméhen minden Német országra vonatkozó kérdés eldöntése a négy nagyhatalom hatáskörébe tartozik. Hata«mas tüntetés Londonban a bóxo meiletl Hatalmas tömeg vett részt vasárnap Londonban az atlanti egyezmény elleni tüntetésen, Amikor Palme Dutt, az angol KP alelnöke és a gyűlés vezérszónoka feltette a kérdést: Akar-e valaki háborút? — az órási Trafalgartér visszhangzott az egetverő sNom!* kiáltásoktól. A nép sehol som akar háborút —mondotta Dutt —, a háború nem elkerülhetetlen éa közöe erővel meg ia fogjuk akadályozni. Pelme Dutt kifejtette^ hogy egy ország sem annyira sebezhető a háborúban, mint Anglia. Piratin képviselő, a következő szónok kijelentette^ hogy a nép már látja azt, hogy Cripps nyomorpolitikáje és a háborúspolitika egy éa ugyanaz. Johnston, az ifjúsági kommunista liga nevébe® kijelentette, hogy az angol ifjúság nem hajlandó a bar* genberseni és buchenwaldl tömegmészárlások hóhéraival harcolni Sztálingrád hős védői ellen. Az Atlanti Szerződós nyomorba dönti Nyugateuróp&t A Newyork Times számadatokat közöl arról, milyen összegeket sajtolnak kl IU anglia adófizetőkből az amerikai imperialisták háborús előkészületeikre. Az atlanti szerződéssel kapcsolatos fegyverkezési program 1.8 millk árd dollárba kerül, míg az Egyesült Államok ezévl katonai költségvetése 16 milliárd és a Marshall-terv több mint 5 és félmili&rd dollárra rúg- Amerikai gazdasági körökben komolyan aggódnak amiatt, hogy ha em így folytatódik, az Egyesült Államok gazdasági helyzete meggyengül és a válság fokozottan fenyeget, Az űj fegyverkezési verseny még rosszabb helyzetbe hozta azoknak a nyugateurópai országoknak a dolgozóit, amelynek kormányai az atlanti szerződést aláírták. í