Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-10 / 83. szám

0 TasOrnap, 134* áprlITi W Miért volt drága és miért tesz olcsóbb a dolgozók ruházkodása A magyar dolgozók egyik legnagyobb problémája mindig a 'Urizkodás volt. Erre futotta iegKovésbbé a keresetükből, még pedig azért, mert konfekcióipariak nagyon kezdetleges fokon állott. Olcsón ruházkodni pedig fejlett konfekcióipar nélkül mehet el csukott szemmel. Változtatni kell azon az állapoton, amelyet szemléltetően mutat a következő párhuzam: Belgiumban a ruhagyártás 95 szazaiéka a konfekcióiparnak, 5 százaléka pedig a Kisiparra esik. Magyarországon viszont 5 szá~194a VIII-xu. I949hrrv/ nem lehet. A nagy ipari álla- j zaléka esik a konfekcióiparra és —.t-i.... ~ ——- * 95 százaléka a kisiparra. A szabóiparban nálunk 25.000 szabómester és önálló munkás, továbbá 10.000 segédmunkás dolgozik, mig a konfekcióiparban összesen 3000. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a mamoktan a szabóipar túlnyomó lészben a konfeKció vonalún dolgozott, nálunk pedig éppen fordítva állt a helyzeti A liá-' l oméves terv, amikar a dolgozók életszínvonalát akarja emelni, emellett a kérdés mellett sem gas önköltség miatt drága nálunk a ruházkodás. Ezekután természetes, hogy erőteljesen fogtunk hozzá konfekcióiparunk felfejlesztéséhez. Megalakult már a női Ruhaipari NV., amely futószalagon gyárt női ruhát és kabátot. Egy-egy darab 3—4 óra alatt készül ei. 1919-ben 50.000 darab női ruhát és kabátot gyártunk, de ezt a mennyiséget az ötéves terv során mintegy hatszorosra kivánjuk emelni, az egész konfekcióipar termelését pedig a duplájára. 1938-ban a fejletlen konfekcióiparunk 52.6 millió forint értéket termelt havi átlagban természetesen a tőkéseknek. 194647-ben a háború okozta súlyos viszonyok következtében még ez a csekélynek mondható összeg is 15.5 millió forintra zuhant. Az első tervévben is csak a háborúéi őtti szinvonal 67 százalékát értük el 35.3 millió forint havi átlaggal. As 5 hónapos tervben tovább javult az arány, a havi átlagtermelés értéke 42.5 millió forint lett, ami már 81 százaléka az 1938-a3 színvonalnak. 1949-ben végre túlszárnyaljuk a háboruelőtti termelest, a havi átlag előirányzata 61 millió forint és ezzel megvetjük az alapját annak a fejlődésnek, amely az ötéves terv során megoldja a dolgozóknak ezt a fontos problémáját. fim g a szü.ők dolgoznék . . . Dalolnak, játszanak, tanulnak a „Mára Ferenc6Í napközi otthon úttörői Nem is olyan régen még a kiváltságosok ' felcicomázott gyermekeinek szórakozóhelye volt az úgynevezett »Belvárosi óvoda*. Most uj felírás: rMóra Ferenc napközi otthon* hirdeti a változást. Munkába induló aszezonyok vezetik ido csoportosan gyermekeiket mindennap. Fehér köpenybe öltözött óvónő és gondozónők várják a gyermekeket. A gyülekezőterembői kiszűrődő gyermekkacagás, játékos csevegés derűssé hangolja a szülőt és nyugodtan hagyja itt gondozásra gyermekét Oiöm nézni Hegedűszó hivja reggeli torram a gyermekeket." Vidáman alakul a kör, körülfogják az óvónőt, vidáman száll az ének: > Úttörő pajtások jói vigyázzatok*. Játék után énekszóval mennek vissza helyükre a gyértáejtek 8 jól esik "aztán a "tízórai. A nagyobb gyermekek sietnek segíteni a felszolgálásnál. Íveli, hogy munkára, ügyességié, önállóságra nevelődjenek ináx ebben a kortan, öröm nézni, milyen jó étvággyal fogyasztják ci á gőzölgő Ízletes kakaót, amit a gondozónők kőÉ'itettek. Csupa tűs lelkesedés Uzsonna után kis csoportok alakulnak. A gyermekek szabadon választanak játék- vagr mvnknanyagot az óvoda szekrényéből s kezdődik az önálló munka. Csupa tüz, lelkesedés iil ki az arcokon. Itt kockákat raknak ki, épilenek, ott agyagot gyúrnak, másutt rajzolnak «i gyermekek. Egyszeresük énekbe kezd valaki; mind több gyermeknél ablin marad a játék, a munka, mind töbtan csatlakoznak s nemsokára visszhangzik •i terem a jókedvtől. Mintha egy nagy család gyermekei volnának. Terítenek az úttörők A város napközioitlionos ..konyhájából autó hozta pontos időben az ízletesen elkészített ebédet, ötven munkásszülő jói tvágyu gyermeke veszi körül az asztalkát. A nagyobbak süriignek. forognak, folyik a terítés. Yaiaoiennyi gyermek jó étvággyal fogyasztja el bőséges adagját. . . - Ede* álom T.assan elfogy az ebéd! s már készitfk is a hálószoba fektetőit. Alig telik ei néhány perc s 60 egészséges gyermek édes álma felett őrködhetik az óvónő. A l'rissitő alvást délutáni beszélgetés követi. Ennek során V M HÜM a szabadságról, Leninről, Sztálinról, Rákosiról beszélnek a gyermekek. Az nj, szocialista, jövő épül itt. Késő délutánra jár az idő, amikor a szülők megelégedetten átveszik gyermekeiket s megerősíti őket " küzdelmükben I3,z a gondoskodás, amit népi demokráciánk gyermekeiken karesztül juttat számukra. Szántó György elvtárs előadása a tudományos stáfuszrál Pénteken este as Ady-téri egyetem auditórium maximumában több száz főnyi lelkes hallgatóság előtt Szántó György elvtárs, miniszteri osztálytanácsos tartott előadást az uj, tudományos státuszról. Ez az alkalom egyúttal ünnep is volt, ünnepe annak a nagyjelentőségű kezdeményezésnek, amelyet Pártunk indított el a tudomány kiváló harcosainak anyagi meg. segítésére. Az előadást dr. 'írencsényi Waldapfej Tmro elvtárs nyitotta meg, maid dr. Straub Bruno elvtárs tolmácsolta a szegedi tudományos státuszba sorolt tudósok" köszönetét a magyar dolgozó népnek. Szántó György elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott beszédében részletesen ismertette az uj tudományos státuszt és vázolta azokat a feladatokat, amely népi demokráciánk tudósai előtt áll nak. A nép támogatásával a haladó tudományért Február 25-én, a Magyar Tudományos Tanács alakuló ülésén mondotta Gerő elvtárs: »Ha azt aknrjnk, hagy nálunk a tervszerű tudományos munka teljes erővel meginduljon é3 eredményes legyen, gyökeresen meg kell változtatni a tudományos munkával foglalkozók gazdasági helyzetét is. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja javasolni fogja a kormánynak — s meg vagyok győződve arről, hogy demokratikus kormányzatunk magáévá teszi javaslatunkat, — hogy ez a kérdés egy hónapon beiül megoldódjék.* Nem telt el egy hónap seiji, mert a minisztertanács március 4-i ülésén mái határozatot is hozott a magyar tudósok és kutatók anyagi helyzetének megváltoztatásáról. Népi demokráciánk a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére ujabb tanúbizonyságát adta annak, hogy szavak helyett tettekkel váltja valóra mindazt, ami a nép érdekeit, szolgálja. Tudósaink jelentős anyagi megsegítése, a haladó és építő tudomány fejlődésének biztosítása is az országépitést, a uép érdekeit szolgálja. As országban összesen száznegyvenkilenc arra érdemes tudóst soroltak a Magyar Tudományos Tanács előterjesztése alapján. y.U, illetve r,B« kategóriába. Szegeden tizenegy tudóst érint a fndománvos státus felállítása. X^m kell külön kihangsúlyoznunk, hogy ez a nagymértékű anyagi támogatás mit jelent tudósaink további eredményes munkáját illetően. Az elmúlt rendszerben tudósnak lenni, tudományos kutatást folytatni egész életre szóló küzdelmet, a haladó tudományt 970'g'ilni pedig sokszor meg nem értést, sőt üldöztetést jelentettTudósaink ezentúl nem lesznek többé nélkülöző és megfizetetten áldozatot hozó munkásai a társadalomnak. Népi demokráciánkban tudósnak lenni jól megfizetett hivatást, életpályát jelent. A szoeializmns építése és a tudomány fejlesztése, elválaszthatatlan fogalmak. A haladó tndomány minden vívmánya n*. emberiség előrehaladását," tökéletesebb társadalmi forma ki alakítását jelenti. A* igaz! tudomány nem öncélú, nem tudomány a tudományért, hanem az épitést és a haladást szolgálja. Akkor, amikör népi demokráciánk ilyen nagymértékű támogatást nynjt tudósainknak, mindennél jobban rácáfol a reakciónak az,okra a rágalmaira, mintha népi demokráciánkban a szocializmusban a® értelmiségnek nem lenne jövője- A S*ovMég a bunker korszakban történt. Akkor már hosszú hetek óta éltünk a pincében, dideregve, vaksin, elgyötörve, az utol3Ó mécses alamuszi lényénél, melynek életét cipőperuP-kanóccal próbáltuk meghosszabbítani. Egyszerre kipattant a bunker ajtaja és három orosz katona lépett be rajta. A hó vastagon ült meg vállukon, megrágták magukat és szétvetett lábbal ültek köztünk... Ez, hát az a pillanat, az a torokösszes2orito, remegő boldogság, amelyre vártunk? — gondoltuk elcsigázva. Ilyen egyszerű az egész? Meggémberedve bámultuk őket.... (A boldogságnak éppen az a titka, hogy jóval előbb és jóval később érzi az ember nem akkor, amikor megtörténik s ugyanígy van a fájdalommal is.) Minden összegatalyodott bennünk. Hatalmas dörejek rázták me* a levegőt, tudlak, hogy odakint még javában áll a harc, de mi idelent » mélyben már szabadok vagyunk ! A liárora orosz rendezkedni kezdett. Gyertyát hnztak ki a kabátzsebükből s a világosság ugy terjedt szét, mint meleg ital a dermedt testben. Azután dróthuzalokat fektettek a földNIKOLÁJ (1945.) re és hozzáláttak a tábori telefon felszereléséhez. Nikoláj volt a parancsnok, nagy. marcona, alak, szurokszemekkel, döngő léptekkel, ahogyan filmekben alakítják a vad kozákot... A telefon működni kezdett. Valami félelmetes és lenyűgöző volt abban, ahogyan harsogva adták le a hireket. Semmitsem értettünk abból, amit mondtak s mégis pattanásig feszült idegekkel követtük Őket. Már éjfélre járt, s még mindig meggémtaredve, összekoccanó fogakkal lestük Nikoláj ujját, mely a térdén kiterített térképen körözött- S egyre harsogott a jelentés az utcák közti harcokról, arról, hogy házról-házra, emeletről-emeletre folyik az ütközet s a szobák ablakaitan gépfegyverek csövei merednek Buda felé. Hajnalodott. Nikolájtól Szergej vette át a szolgálatot, — mert akkor már névszerint ismertük mindegyiket, — s Nikoláj egy padra terítette köppenyét, " hogy végigfeküdjön rajta. De hirtelen megakadt a szemel a kanárin, amely ott amh basztott két priori közöttt egj kalitkában, A madár akkor mar hetek óta néma volt, a sötétség, a léghuzat, a nyirkos hideg megártott neld. Tollait hullatta, tépetten, borzosan, kicsire húzódzkodva ült a kalitka szegletében. Nikoláj hozzálépett s kemény szájaszéle füttyre csűesörödött. Érdeklődve, dallamosan fütyült. S mert nem jött válasz a hangokra, s a madár gombostü.-:zcme álmosan hunyorgott, aggódva, szinte tagolva fütyült... Aztán szájharmonikát vett elő a zsebéből s madárfüttyöt utánzó, trillázó futamokat csalt ki belőle. Fáradhatatlanul, újra és újra. Mint egy anva, aki tiizszer, százszor elismétel egy-egy szót, amig a gyermek utánamondja. Kint zúgtak a repülők, a bomba robbant. Ö felváltva fütyült és harmonikázott roppant figyelmesen, egyre jobban előrehajolva. mintha a madárka szívverését Iesné. S végre a kanári piciny csőrén valami füttyhöz hasonló gyenge nesz motoszkált Az elkínzott torokból, melyet oly soká gyötört az erőszak léghuzatja, kiröppentek a szabod ság kezdő futtyjei... Palotai Boris. jetunió példája is mindennél jobban igazolja, hogy a szo. cializmusban a tudósoknak messzemenő anyagi támogatást nyújtanak, hogy valóban a tu. dománynak éljenek. Mindenki előtt ismeretesek a szovjet tn. domány hatalmas, korszakaiko. tó eredményei, amelyek létre sem jöhettek volna a tudó-ok messzemenő anyagi támogatása nélkül. Természetesen Pártank kezdeményezése még csak a® első lépést jelenti a magyar tudományos élet felvirágoztatásában. Ismeretes, hogy a tn. doniányos Intézményeken, egyetemeken, a dolgozó kntotó és oktató személyzet és segéd-ze. mélyzet közül töbhezren részesülnek lényeges fizetésemelésben- Az nj fizetési státus « mnnkát jutalmazza, teljesítménybére a tndomány harcosainak. Az uj fizetésrendezés majdnem négyezer tudományáé munkást érint. Ha összehasonlitjuk a mnlt rendszer és népi demokráciánk költségvetéséne* iaizt. a résziét, amelyet a tudományos élet, a tudomány munká. sainak díjazására fordit, akkor világosan láthatjnk, hogy nepi demokráciánk támogatása százszorosan felülmúlja az elrnnlt rendszernek a tndomány »fejle«zté»éért As támogatásáért* hozott áldozatát. Természetes tudósainkra ez a jelentős támogatás fokozott felelősséget ró, fokozott munkával és felelősségérzettel kell szolgálniuk a haladást, a társadalom élenjáró, progresszív tényezői közé kell tartozniuk. Munkásságuknak, kutatásaiknak az nj társadalmi forma megteremtését kell szolgálnia. Felelősséggel tartoznak tndősaink a dolgozó népnek, annak a népnek, amely áldozatot hozott ér. tük, ír.ert hiszen ma egy tialó* fizetése jővai több mint példán! egy szakmunkásé. A dolgozó nép áldozatot hoz a tudósokért, d« ugyanakkor elvárja tőlük, hogy munkásságukkal o* ő érdekeit képviseljék. Még csak négy évvel vigyünk a felszabadulás után s Tártnak javaslatára életbelépett fizetés, rendezés bizonyítja, hogy népi demokráciánk mihelyt gazdasA gl helyzete megengedte segítségére sietett a tudománynak, a tndomány harcosainak. For. dulőpontot jelent a magyar tndomány történetében tudóra irti anyagi megsegítése. UJ távlatokat nyit előttünk, a fejlődés, nek, az 'előrehaladásnak ma méf szinte felbecsülhetetlen perspek. tiváit. Bizonyítéka a tudósok fizetésrendezése annak a köveiké, zetes és szilárd kultúrpolitikának, amelyet Pártunk ezen a IA fen la követ. Fokozott felelősségérzet, nagyobb munkakedv, a nép érdekelnek szem előtt tartása — « kell, hogy jellemezze tndősaitj* további mnnkáját. A dolgozí nép tudja, hogy a» áldozat ne® lesz hiábavaló." A magyar tudományos élet kiválóságai pedig felismerik, hogy a dolgozó nép segítségével « közön nagy célért. a szocializmus építésééi* fáradoznak Faragó Lenin-renddel tüntetlek kl a 30 éves Komszosal A Komázol kongresszusánál záróülésén felszólalt Svernik, • Szovjetunió legfelső tanácsa el. nökségének elnöke, akit a nagv gyűlés résztvevői viharos tapí. sál ünnepeltek. Svernik át nyújtotta. a Komszomolnak a Leninrendet Ezzel a Komszomolt 9C éves jubileuma alkalmából kitüntették azokért a kiváló érdemekért, amelyet a szovjet ifjuság kommunista szellemben való nevelése terén szerzett A kongresszus résztvevői levelet intéztek Sztálinhoz, a ízovje* ifjuság nagy bwAttáhoa 4a nitőme3tereh»-