Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-10 / 83. szám

Vasárnap, 1919 április 10. 3 cser százezrei készülnek... fl tavaszi napiényften megindult a gyárifis a Kertész-téglagyárban Feszül a vasiag sodronykötél, hajLik a vékony csillés in pár, szűkölő kis kulva módjára vinyliyognak a csillék kerekei. Az egyik rakomány agyagot, a másik salakot, s a harmadik cseféptörmejéket hoz föl a munkaterem padlására. Három munkás áll csülkön ugy várják az ót'kező csilléket, mint disznóöléskor az akol előtt a kövér ártányt. Inguijukat könyé'íg gyűrték fel, niire a vonlatócsiga kere. kére felieké ed'ik a vontatóköléi, már teke ődhet vissza, mert a kocsik már üresek. A munkások homlokán lomha fényes gyöngyszemek születtek a gyors munkában. A csillék kiürítése mellett a darálógépet is siettetni kell. Oíes szájából soha sem fogyhat ki a falat. Mire elnyeli pz ulolsót, már újra ott van a három szállítmány. Igy megy ez reggeltől estig az Kllamort'.ott Kertész téglagyárban. Napi eredmény 21 ezer Jégla és 18 ezer tetőfedő-cserép. „Már termetnek uira a gyárak" — Lenn a munkateremben a gépszijak sikongása eltompítja a lányok csendesen dúdoló éne. jkét. A zajtól a dal szövege ért. keletien, de a dallam első hangja beszökik az ember fülébe: »Már lennclnek újra a gyárak., .« Ez az .induló nagyon időszerű Kit. mert az államosított Kertesz téglagyár most kezd termein]. Még csak egy hete indult meg. A tavaszi napsütés meghozta a téglagyártás szezónját is. Ábrahám Erzsébet egynéhány jtársnőjével a cserénformázógóp lelőtt dolgozik. Villámgyorsan pzedi fel a lágy cserenekot s igy pzól a többiekhez: Alig vártam, Rogy indulhassunk. Kell a sok tégla és cserép... Kulcsot ide gyorsan , ,, — Hogy a nyavalya essen he. lé. megint egy sinszeg, — kiált fel ingerülten Molnár Istvánné, f formázógép eíetőmimkása. Gyorsan átváltja a szíj fat a fuJőkerekekldo s a (gép megáll. — Kulcsot ide hamar, ne áll. 'fűnk sokáig. — A kis Faragó Marika már bontja is a gép Tetejéről a pakolást. Tényleg sin. szeg volt. — _ Gyorsan. gyorsan, — hmndjdJc mtamennyien egyszerre.. Ma többet termelünk mint tegnap termeltünk. Kl akarunk tenni magunkért, hiszen ma üzemi bizottságot választunk. Már indul is útjára a viztől fé. nyes cserép. Tik-fak, tik-tak, icsattog a vágógép drólkése Ábrahám Lajosné kezében. Három tégla egy csapásra Hát ezen a deszkafalon tul mgyan mi lehet? Nagy munka folyhat ott is, mert a csillék lölivel, halával jönnek — mennek ki-be a munkaterem ajtaján. Ittkészül a nyers tégla. A nagy fogaskerekek" kíméletlenül taposnak egymásba, ínég izfcadnak is. Nagy cseppekben Csorog róluk az olaj. De izzad. inak a munkások is. A töltögép' készen állnak. Most éppen Rá. szájából kibuggvanő téglaanyag kosi elvtárs arcképét szögezik óriás nyelvre hasonlít. A gép, mintha nyelvet nyújtana valakire. Egynéhány évvel ezelőtt még a dolgozókra nyújtotta a nyelvét, most azonban a volt tulajdonos kapitalistákra. Ilárom tégta egy csapásra. Jól halad, állapítaná meg az em. ber, pedtg ez még csak kezdet, — vág közbe Fehér Mihály, miközbeni a nyers téglákat deszkára rakosgatja. Nem huszonnégy ezret csinálunk majd1 naponta, ha kerékvágásba jövünk. Igaz, ez is több ezerrel, mint Kertészék idejében volt ,sokszor a szezón közepén. De több tesz, több teszi Vass Sándor vágómuubás elölt egyre ütemesebben csattog a szabdalógép .Minden csattanás után három téglával kevesebb van hátra a huszonnégy, ezerből. A rekedt csattogásból mintha ezt lehetne érteni, többet, többet, többet. A szijjak pedig válaszolnak: több lesz, több lesz, több lesz... A szabad szárítók oldalán élénk pirossal festett plakátok sorozata díszeleg. »Legjobb dolgozóinkat válasszuk az üzemi bizottságba.* Az egyik. »Kez. dóskor mindannyian numkahelyen vagyunk* — a másik. A gyár udvarát hárman dlszilik: Sóber Károly élmunkás, Ábrahám Lajos és Gyuris Fe. rencné. A választófülkék már fel a szárító falára. Szakasits, Gerő és Kossá elvtársak arcképei már fönn vannak. Az üzemi bizottsági választásokkal már az államosított Ker. tész téglagyár dolgozói is felkészülnek az ótéves terv végrehajtására. Hamarosan készülnek uj téglák száz milliói és épül az uj szodalsita Magyarország. Csépi József H Fíigget ensígl ny lattal századik éviorífuiólán fnfaimas ünnepségek (esznek Debrecenben Április 14-én Debrecen városa zászlódiszbe öltözik a Függetlenségi nyilatkozat századik évfordulójának ünnepélyes alkalmára. Az emlékünnepély délelőtt fél 12 órakor Nagy lmre elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitőszavaival kezdődik, majd Révész Imre református püspök mond üdvözlő beszédet. Az ünnepélyen szerepel Major Tamás, ald egy részletet mond el Kossuth Lajos emlékezetes beszédéből. Az emlékünnepélyen résztvesznek :Szakasits Árpád elvtárs köztársasági elnök, a kormány tagjai, az egyházak képviselői, a Népfront és a politikai pártok vezetői, a honvéd, ség, a rendőrség, tömegszerva, zetek képviselői, é/munkásol^ mintagazdák, Kossuth-dijas tu> dósok, művészek. Minden ma. gye 5—6 tagu küldöttséggel képviselteti dolgozóit. A nagytemplom előtti térea felvonulnak és meghallgatják aa ünnepséget Hajdumegye dolgozó parasztjai és a városok dolgozói. A Kossuth-rádió a debreceni ünnepségről helyszíni közvetltést ad csütörtökön délután fi órakor. Jávai a határidő előtt lejezih be A SZEGEDI KENDERFONÓ átállítását Az ország egyik legnagyobb fonója lesz a teljesen átrendezett, kibővített Londoni-körúti üzem Bárányfelhők úsznak az égen. Néha pajkosan elsötétítik a napot és ilyenkor fekete árnyékot húznak a Szegedi Kendergyár üvegtetős épületére. Éppen kocsi fordul ki a kapun, amikor újra kisüt a pap. Az üzem udvarán nagy a sürgés-forgás. — Szakítunk az évtizedes munkamódszerekkel és átállítjuk az egész gyárat — mondja mosolyogva Lányi György mérnök. — üzemünk ezideig vertikális volt. Ez azt jelentette, hogy a nyersanyag előállítástól az exportig mindent mi végeztünk- Az ilyen termelés ma, gépek beszerelési muílkáit jaamikor a szocialista munkamódszerekre akarnnk rátérni, rossznak bizonyult- Gépeink nem voltak észszerűen kihasználva. Mindezt helyesen meglátta nz Iparigá/gatóság is és lehetőséget adott a racionalizálásra. Üzemünk képe lényegeseit megváltozik. A jövőben csak fonoda leszünk- Szövő- és fonógépeket cseréltünk ki az njszegédi Magyar Kenderrel. Augusztus I. hölyett máius I. — A kicserélt fonók és nj E6VALT0ZIK kl ELET a Kovács-majorbari Sövényháza határában, a Kovács-félo majorban néhány hete megélénkült az élet. Uj lakók költöztek az épületekbe. A környéken lévő földeken, amelyeket 1935 óta nem művelt meg senki, mert gyakran elöntötte őket a víz, a hantházi gépállomás traktora húzza vidám pöfögéssel a négyes ekét. Húsvéti likőrkészitéshez TIN2STA SZESZT HARACSI szeszkereskedőtől vegyent Y&DSSZ-Ü. és LECHNER-T R sarok A Kovács-major és a szomszédos Sándor-major környékén megindult munkákról Sövényházán és Kisteleken is sok szó esik mostanában. Xiváncsian várják az emberek, hogy a nemrég alakult hármas típusú termelőcsoport milyen eredményeket ér el. Különösen a sövényházi kis- és középparasztok érdeklődnek a csoport tagjainál, hogyan is tudnak kijönni a közösben, jobb lesz-e így, mint azelőtt, mert két társuk, a kilencholdas Gémes Elemér és a hétholdas Daru Sándor is belépett a csoportba. — Daru hozott magával két tehenet, Gémes pedig lovat, két üszőt és egy tehenet — mondja Német Sándor, a csoport elnöke s vidáman nézi az esőáztatta földeket. — Nagyon jól megvagyunk egymással, civódás nem esett köztünk még egy szónyi sem. Egyiküiift se monlln, hogy többet hozott vaijmivel a másiknál Azt nézzük hogy a legjobb munkát adjuk a földnek s tudjuk jól, tízszer annui lesz a hasznunk. mintha külön-külön bajlódnánk, A csoportnak 104 hold szántója és közel 600 hold legelője van. A szántó vlzállásos terület volt, de a száraz évek és a csatornázás lehetővé tették, hogy most megműveljék. A közeli víznek van egy nagy előnye is. A hantházi gépállomástól a napokban már kaptak szivattyúkat s azoknak segítségével a csatorma vizével 30 hold földet öntözni is tudnak. De lesz a csoportnak sertéstenyészete ls. a Sándor-majorban van alkalmas ól elég. Kapnak az államtól juhokat is. A 600 hold legelőn kövérre hízhatnak majd, mint a duda. — Már most az induláskor is nagyon biztató a helyzetünk — mondja Lengyel Sándor —, azért is van ez így, mert valamennyiönknek egy a célja: azt akarjuk, hogy példánkat kövessék és boldogabban éljen a falu. gazdagabb, erósebb legyen az or száj. — Bizony eleg érdekes csoport megalakulásának története meséli az elnök. — Jómagamat az öcsém vett rá, hogy belépjek a csoportba. Az EPOSZ-ban megmagyarázták a fiúnak, hogy mennyivel többet ér így a munka. Én is gondolkodni kezdtem a dolgon s láttam, hogy az öcsémnek igaza van. A társak » jöttek sorra. Most pedig már itt tartunk, hogy javában végezzük közös erővel a tavaszi munkákat. Munka pedig akad minden tagnak. Faragó Antal, Lengyel Sándor és felesége, Fenyvesi László, Gémes Elemér, Daru Sándor, Hódi Mária, Kliczli Mária, Rehák Péter, Simon Béla, és Dallas Pál pedig tudják, hogy ennek a munkának meg is lesz az eredménye. — Mi nem járunk ugy, mint a szomszédban alakult első típusú táblás művelő csoport — mondja Gémes Elemér. —1 Azok dolgozni nem igen akartak, hanem spekuláltak. De nem is volt köztük háromnál több rendes ember. Azután az önkéntesség Jcörül is akadtak ott hibák. Az egész csak spekuláció volt, ami adóból is kitűnik, hogy amikor a földből még ki sem. kelt, suty1 •nnnban máris eladták vala• íluen knprenek 22 hold lucerna h'kut. Igy aztán nem csoda, ha nem. ismerték el és feloszlatták ezt az álszövctkezést. nnár másodikán kezdtük el K augusztusra terveztük aa üzem átállításának befejezését — folytatja az üzemmérnöke. — Időközben azonban brigádok alakultak, hogv a munkálatok idejét megrövidítsék. F.zt el is értük. Május egyre elkészülünk. A gyár fonodájában folyik a leglázasabb munka. A szerte heverő alkatrészek között munkások éa munkásnők sürögnek. Mindenki serényen végzi a ínunké ját. ! — A géprészeket áttfsztogatjnk — magra rázza Gazdag rajos né, aki szorgalmasan rakosgatja egymásra a tisztára törölt fogaskerekeket. " Amihöz félév kellett, most napok alatt elkészült — A gépeket napok alatt ál« litjak össze — jegyzi meg busákén Tóth Sándor, a lakatosbrigád vezetője. — Nem kel! már fél esztendő az össze rakáshoz, mint a múltban — szól közbe Pribék Tibor, aki a villanyszerelők munkacsoport jál irányítja. Ez a lendület nagy* ban" hozzájárul a munka id5* előtti befejezéséhez. A Be rg mami-csövek szerelését Pribék Tibor és Virág Jáe* nos csoportja végzi. Egymá* utáa kerülnek fel a falakra a vezetékek, hogy utána gombnyomásra elindulhassanak az OB* sók. — Örömmel tapasztalom —• magyarázza Pribék elvtára —* hogv mindenki becsülettel rég* id á munkáját- Hogy miért® Azért, mert itt mindenki érdi, hogy eajátmngunknak dolgozunk. — Uj élet költözik a gyárba — L'gyri meg érces hangján Ungi István, a lakatoscsoporl vezetője, akinek csoportja öss* szedolgozik Tóth IV. Sándorf munkacsoportjával. Lesz szép és olcsó ruha a dolgozóknak — mondják al elvtársak. (geaztesl) Demokratizáló Közgyűlés a bajai Hitelszövetkezet!)! A szövetkezetek demokratizálódásának során most tartottá rendkívüli közgyűlését a bajai Hitelszövetkezet. Dolgozó parasztságunk nagy érdekJCJéaa kisérte a közgyűlést. Elnökk* Dobobai Ferenc elvtársat, . a» AUami Áruház vezetőjét választották meg. Alelnök BogárdJ Mészöly János lett. Az igazgatóság tagjai a dolgozó kis- éa középparasztság soraiból került ki. A felügyelőbizottság elnökévé Germán József e'vtáre- 'a munkást választották