Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-10 / 83. szám

Vasárnap, 1919 április 10. 3 cser százezrei készülnek... fl tavaszi napiényften megindult a gyárifis a Kertész-téglagyárban Feszül a vasiag sodronykö­tél, hajLik a vékony csillés in pár, szűkölő kis kulva módjára viny­liyognak a csillék kerekei. Az egyik rakomány agyagot, a má­sik salakot, s a harmadik cse­féptörmejéket hoz föl a munka­terem padlására. Három mun­kás áll csülkön ugy várják az ót'kező csilléket, mint disznó­öléskor az akol előtt a kövér ártányt. Inguijukat könyé'íg gyűrték fel, niire a vonlatócsiga kere. kére felieké ed'ik a vontatókö­léi, már teke ődhet vissza, mert a kocsik már üresek. A munká­sok homlokán lomha fényes gyöngyszemek születtek a gyors munkában. A csillék kiürítése mellett a darálógépet is siettetni kell. Oíes szájából soha sem fogyhat ki a falat. Mire elnyeli pz ulolsót, már újra ott van a három szállítmány. Igy megy ez reggeltől estig az Kllamort'.ott Kertész téglagyár­ban. Napi eredmény 21 ezer Jégla és 18 ezer tetőfedő-cserép. „Már termetnek uira a gyárak" — Lenn a munkateremben a gépszijak sikongása eltompítja a lányok csendesen dúdoló éne. jkét. A zajtól a dal szövege ért. keletien, de a dallam első hangja beszökik az ember fü­lébe: »Már lennclnek újra a gyárak., .« Ez az .induló nagyon időszerű Kit. mert az államosított Ker­tesz téglagyár most kezd ter­mein]. Még csak egy hete indult meg. A tavaszi napsütés meg­hozta a téglagyártás szezónját is. Ábrahám Erzsébet egynéhány jtársnőjével a cserénformázógóp lelőtt dolgozik. Villámgyorsan pzedi fel a lágy cserenekot s igy pzól a többiekhez: Alig vártam, Rogy indulhassunk. Kell a sok tégla és cserép... Kulcsot ide gyorsan , ,, — Hogy a nyavalya essen he. lé. megint egy sinszeg, — kiált fel ingerülten Molnár Istvánné, f formázógép eíetőmimkása. Gyorsan átváltja a szíj fat a fu­Jőkerekekldo s a (gép megáll. — Kulcsot ide hamar, ne áll. 'fűnk sokáig. — A kis Faragó Marika már bontja is a gép Tetejéről a pakolást. Tényleg sin. szeg volt. — _ Gyorsan. gyorsan, — hmndjdJc mtamennyien egyszer­re.. Ma többet termelünk mint tegnap termeltünk. Kl akarunk tenni magunkért, hiszen ma üzemi bizottságot választunk. Már indul is útjára a viztől fé. nyes cserép. Tik-fak, tik-tak, icsattog a vágógép drólkése Áb­rahám Lajosné kezében. Három tégla egy csapásra Hát ezen a deszkafalon tul mgyan mi lehet? Nagy munka folyhat ott is, mert a csillék lölivel, halával jönnek — men­nek ki-be a munkaterem ajta­ján. Ittkészül a nyers tégla. A nagy fogaskerekek" kíméletlenül taposnak egymásba, ínég iz­fcadnak is. Nagy cseppekben Csorog róluk az olaj. De izzad. inak a munkások is. A töltögép' készen állnak. Most éppen Rá. szájából kibuggvanő téglaanyag kosi elvtárs arcképét szögezik óriás nyelvre hasonlít. A gép, mintha nyelvet nyújtana vala­kire. Egynéhány évvel ezelőtt még a dolgozókra nyújtotta a nyelvét, most azonban a volt tulajdonos kapitalistákra. Ilárom tégta egy csapásra. Jól halad, állapítaná meg az em. ber, pedtg ez még csak kezdet, — vág közbe Fehér Mihály, mi­közbeni a nyers téglákat deszká­ra rakosgatja. Nem huszonnégy ezret csinálunk majd1 naponta, ha kerékvágásba jövünk. Igaz, ez is több ezerrel, mint Kerté­szék idejében volt ,sokszor a szezón közepén. De több tesz, több teszi Vass Sándor vágómuubás elölt egyre ütemesebben csat­tog a szabdalógép .Minden csat­tanás után három téglával ke­vesebb van hátra a huszonnégy, ezerből. A rekedt csattogásból mintha ezt lehetne érteni, töb­bet, többet, többet. A szijjak pe­dig válaszolnak: több lesz, több lesz, több lesz... A szabad szárítók oldalán élénk pirossal festett plakátok sorozata díszeleg. »Legjobb dol­gozóinkat válasszuk az üzemi bizottságba.* Az egyik. »Kez. dóskor mindannyian numkahe­lyen vagyunk* — a másik. A gyár udvarát hárman dl­szilik: Sóber Károly élmunkás, Ábrahám Lajos és Gyuris Fe. rencné. A választófülkék már fel a szárító falára. Szakasits, Gerő és Kossá elvtársak arc­képei már fönn vannak. Az üzemi bizottsági választá­sokkal már az államosított Ker. tész téglagyár dolgozói is fel­készülnek az ótéves terv végre­hajtására. Hamarosan készül­nek uj téglák száz milliói és épül az uj szodalsita Magyaror­szág. Csépi József H Fíigget ensígl ny lattal századik éviorífuiólán fnfaimas ünnepségek (esznek Debrecenben Április 14-én Debrecen váro­sa zászlódiszbe öltözik a Füg­getlenségi nyilatkozat századik évfordulójának ünnepélyes al­kalmára. Az emlékünnepély délelőtt fél 12 órakor Nagy lm­re elvtárs, az országgyűlés el­nöke megnyitőszavaival kezdő­dik, majd Révész Imre refor­mátus püspök mond üdvözlő beszédet. Az ünnepélyen sze­repel Major Tamás, ald egy részletet mond el Kossuth La­jos emlékezetes beszédéből. Az emlékünnepélyen részt­vesznek :Szakasits Árpád elv­társ köztársasági elnök, a kor­mány tagjai, az egyházak kép­viselői, a Népfront és a poli­tikai pártok vezetői, a honvéd, ség, a rendőrség, tömegszerva, zetek képviselői, é/munkásol^ mintagazdák, Kossuth-dijas tu> dósok, művészek. Minden ma. gye 5—6 tagu küldöttséggel képviselteti dolgozóit. A nagytemplom előtti térea felvonulnak és meghallgatják aa ünnepséget Hajdumegye dolgo­zó parasztjai és a városok dol­gozói. A Kossuth-rádió a debreceni ünnepségről helyszíni közvetl­tést ad csütörtökön délután fi órakor. Jávai a határidő előtt lejezih be A SZEGEDI KENDERFONÓ átállítását Az ország egyik legnagyobb fonója lesz a teljesen átrendezett, kibővített Londoni-körúti üzem Bárányfelhők úsznak az égen. Néha pajkosan elsötétítik a na­pot és ilyenkor fekete árnyékot húznak a Szegedi Kendergyár üvegtetős épületére. Éppen ko­csi fordul ki a kapun, amikor újra kisüt a pap. Az üzem udvarán nagy a sürgés-forgás. — Szakítunk az évtizedes munkamódszerekkel és átállít­juk az egész gyárat — mondja mosolyogva Lányi György mér­nök. — üzemünk ezideig ver­tikális volt. Ez azt jelentette, hogy a nyersanyag előállítástól az exportig mindent mi végez­tünk- Az ilyen termelés ma, gépek beszerelési muílkáit ja­amikor a szocialista munkamód­szerekre akarnnk rátérni, rossz­nak bizonyult- Gépeink nem voltak észszerűen kihasználva. Mindezt helyesen meglátta nz Iparigá/gatóság is és lehetősé­get adott a racionalizálásra. Üzemünk képe lényegeseit meg­változik. A jövőben csak fonoda leszünk- Szövő- és fonógépeket cseréltünk ki az njszegédi Ma­gyar Kenderrel. Augusztus I. hölyett máius I. — A kicserélt fonók és nj E6VALT0ZIK kl ELET a Kovács-majorbari Sövényháza határában, a Kovács-félo majorban né­hány hete megélénkült az élet. Uj lakók költöztek az épü­letekbe. A környéken lévő földeken, amelyeket 1935 óta nem művelt meg senki, mert gyakran elöntötte őket a víz, a hantházi gépállomás traktora húzza vidám pöfö­géssel a négyes ekét. Húsvéti likőrkészitéshez TIN2STA SZESZT HARACSI szeszkereskedőtől vegyent Y&DSSZ-Ü. és LECHNER-T R sarok A Kovács-major és a szom­szédos Sándor-major környé­kén megindult munkákról Sövényházán és Kisteleken is sok szó esik mostanában. Xiváncsian várják az emberek, hogy a nemrég alakult hármas típusú terme­lőcsoport milyen eredménye­ket ér el. Különösen a sö­vényházi kis- és középparasz­tok érdeklődnek a csoport tagjainál, hogyan is tudnak kijönni a közösben, jobb lesz-e így, mint azelőtt, mert két társuk, a kilencholdas Gémes Elemér és a hétholdas Daru Sándor is belépett a csoportba. — Daru hozott magával két tehenet, Gémes pedig lo­vat, két üszőt és egy tehe­net — mondja Német Sán­dor, a csoport elnöke s vidá­man nézi az esőáztatta föl­deket. — Nagyon jól meg­vagyunk egymással, civódás nem esett köztünk még egy szónyi sem. Egyiküiift se monlln, hogy többet hozott vaijmi­vel a másiknál Azt nézzük hogy a legjobb munkát adjuk a földnek s tudjuk jól, tíz­szer annui lesz a hasznunk. mintha külön-külön bajlód­nánk, A csoportnak 104 hold szántója és közel 600 hold legelője van. A szántó vlzál­lásos terület volt, de a szá­raz évek és a csatornázás lehetővé tették, hogy most megműveljék. A közeli víz­nek van egy nagy előnye is. A hantházi gépállomástól a napokban már kaptak szi­vattyúkat s azoknak segítsé­gével a csatorma vizével 30 hold földet öntözni is tud­nak. De lesz a csoportnak ser­téstenyészete ls. a Sándor-majorban van alkalmas ól elég. Kap­nak az államtól juhokat is. A 600 hold legelőn kövérre hízhatnak majd, mint a duda. — Már most az induláskor is nagyon biztató a helyze­tünk — mondja Lengyel Sán­dor —, azért is van ez így, mert valamennyiönknek egy a célja: azt akarjuk, hogy példánkat kövessék és boldo­gabban éljen a falu. gazda­gabb, erósebb legyen az or száj. — Bizony eleg érdekes csoport megalakulásának története meséli az elnök. — Jómagamat az öcsém vett rá, hogy belépjek a csoport­ba. Az EPOSZ-ban megma­gyarázták a fiúnak, hogy mennyivel többet ér így a munka. Én is gondolkodni kezdtem a dolgon s láttam, hogy az öcsémnek igaza van. A társak » jöttek sorra. Most pedig már itt tartunk, hogy javában végezzük közös erő­vel a tavaszi munkákat. Munka pedig akad minden tagnak. Faragó Antal, Len­gyel Sándor és felesége, Fenyvesi László, Gémes Ele­mér, Daru Sándor, Hódi Má­ria, Kliczli Mária, Rehák Péter, Simon Béla, és Dallas Pál pedig tudják, hogy ennek a munkának meg is lesz az eredménye. — Mi nem járunk ugy, mint a szomszédban alakult első típusú táblás művelő csoport — mondja Gémes Elemér. —1 Azok dolgozni nem igen akartak, hanem spekuláltak. De nem is volt köztük háromnál több ren­des ember. Azután az ön­kéntesség Jcörül is akadtak ott hibák. Az egész csak spekuláció volt, ami adóból is kitűnik, hogy amikor a föld­ből még ki sem. kelt, suty­1 •nnnban máris eladták vala­• íluen knprenek 22 hold lucerna h'kut. Igy aztán nem csoda, ha nem. ismerték el és feloszlatták ezt az álszövct­kezést. nnár másodikán kezdtük el K augusztusra terveztük aa üzem átállításának befejezését — foly­tatja az üzemmérnöke. — Idő­közben azonban brigádok ala­kultak, hogv a munkálatok ide­jét megrövidítsék. F.zt el is ér­tük. Május egyre elkészülünk. A gyár fonodájában folyik a leglázasabb munka. A szerte heverő alkatrészek között mun­kások éa munkásnők sürögnek. Mindenki serényen végzi a ínun­ké ját. ! — A géprészeket áttfsztogat­jnk — magra rázza Gazdag ra­jos né, aki szorgalmasan rakos­gatja egymásra a tisztára tö­rölt fogaskerekeket. " Amihöz félév kellett, most napok alatt elkészült — A gépeket napok alatt ál« litjak össze — jegyzi meg busá­kén Tóth Sándor, a lakatos­brigád vezetője. — Nem kel! már fél esztendő az össze ra­káshoz, mint a múltban — szól közbe Pribék Tibor, aki a vil­lanyszerelők munkacsoport jál irányítja. Ez a lendület nagy* ban" hozzájárul a munka id5* előtti befejezéséhez. A Be rg mami-csövek szerelé­sét Pribék Tibor és Virág Jáe* nos csoportja végzi. Egymá* utáa kerülnek fel a falakra a vezetékek, hogy utána gombnyo­másra elindulhassanak az OB* sók. — Örömmel tapasztalom —• magyarázza Pribék elvtára —* hogv mindenki becsülettel rég* id á munkáját- Hogy miért® Azért, mert itt mindenki érdi, hogy eajátmngunknak dolgo­zunk. — Uj élet költözik a gyárba — L'gyri meg érces hangján Ungi István, a lakatoscsoporl vezetője, akinek csoportja öss* szedolgozik Tóth IV. Sándorf munkacsoportjával. Lesz szép és olcsó ruha a dolgozóknak — mondják al elvtársak. (geaztesl) Demokratizáló Közgyűlés a bajai Hitelszövetkezet!)! A szövetkezetek demokrati­zálódásának során most tartottá rendkívüli közgyűlését a bajai Hitelszövetkezet. Dolgozó pa­rasztságunk nagy érdekJCJéaa kisérte a közgyűlést. Elnökk* Dobobai Ferenc elvtársat, . a» AUami Áruház vezetőjét válasz­tották meg. Alelnök BogárdJ Mészöly János lett. Az igazga­tóság tagjai a dolgozó kis- éa középparasztság soraiból került ki. A felügyelőbizottság elnö­kévé Germán József e'vtáre- 'a ­munkást választották

Next

/
Thumbnails
Contents