Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-09 / 82. szám

edeimi központok szervezését határozta el a kormány Á termelőszövetkezeti esogortok tagjait és családját az OT1 kezeli Megszűnnek a hegyközségek Rendezik a gyógyszerészek nyugdiját A kormány pénteken délelőtt Dolii István miniszterelnök el­nöklésével miniszle tanácsol ta tolt. A belügyminiszter előterjesz­térére rendelettervezetet foga­dott el a minisztertanács a talált gyermekek, illetve az ismeretlen szülőktől származó gyermekek anyakönyvezésé­nek megváltoitalásáről* K rendelet az esetben, ha a ta. Iáit gyermek származása nem lenne kiderilhető, a születés új­ból való anyakönyvezését ren­deli el a gyermek jövőbeli érde­keinek megóvására alkalmas módon. A földmivelésügyi miniszter elő:erjes?t''séi'e rendeletterveze­tet fogadott el a hegyközségek és a hegyköz­ségi tanácsok megszüntetésé' tői. , Ezeknek érdek képviseleti fel­adatait a DÉFOSz, Igazgatási feladatait a földmivelésügyi igazgatási szervek fegják ellátni. A kereskedelem és szövet ke­ze'. ügyi miniszter előterjesztésé­re kereskedelmi központok szer­vezését határozta el a kor­mány. E szerint kereskedelmi központot kell szervezni azokban a kereskedelmi ága­zatokban, amelyekben a köz­pont felállítását a közületi kereskedelmi vállalatok jel­lege, vagy száma szükségessé teszi. A népjóléti miniszter előter­jesztésére rendelettervezetet fo­gadott el a minisztertanács a gyógyszerészek országos jóléti alapjának megszüntetéséről és a gyó ysze észek nyugdíj ügyének rendezéséről. A jóléti alap minden joga és kötelezettsége az állami vál­lalatok nyugdíjpénztárára száll át. . Ugyancsak a népjóléti minisz­ter elöteriesztésére a kormány nagyjelentőségű Nemzetgazdaságunk helyzete és perspektívái rendelettervezetet fogadott el a mezőgazdasági termelő szö­vetkezeti csoportok tagjainak be'egség esetére szóló ellátó­sóról. A rendelet kimondja, hogy a termelő szövetkezeti csoportok valamennyi tagjukra kiterjedő érvénnyel az OTl-val betegellátási meg­állapodást létesíthetnek. Ilyen megállapodás esetén az OT1 gondos kötik az orvosi gyógy­kezelésről, gyógyszerről és kórházi ápolásról mind a ter­melőszövetkezeti tagok, mind családtagjaik részére. A termelőszövetkezeti csoport minden ellátásra jogosult tagja után havi 6 forintot fizet. Végül a minisztertanács a nép­jóléti miniszter előterjesztése alapján kimondotta, hogy a vakokról való intézményes gondoskodás állami feladat és ez a feladat ellátására vonat­kozó szervezetet és az ellátás módját rendelettel szabályozza. 1 Magyar Erteiiiiisíg teli iizettsápÉ válasza a római tatoliis efiáz püspöki karának A magyar értelmiség nem­fceti bizottsága pénteken ülést tartott. Az ülésen Lukács György elnök ismertette a katolikus püspöki kar válá­sát a magyar értelmiség íemzeti bizottságának arra a megkeresésére, amelybea fel­kérte a püspöki kart, hogy csatlakozzék a párizsi béke­kon gresszushez. A magyar értelmiség nem­iét i bizottsága ezzel kapcso­latban a következő egyhan­pílag elfogadott határozat­•n fejezte ki álláspontját: A püspöki kar úgylátszik maga is kénytelen számolni a magyar dolgozó néptö­megek hangulatával és állás­foglalásával. Kénytelen tu­domásul venni, hogy a ka­tolikus egyház zömét jelen­tő dolgozók Magyarorszá­gon is szívvel-lélekkel támo­gatják a béke megvédésére irányuló erőfeszítéseket. Kénytélen számolni azzal, hogy nemcsak a protestáns egyházak püspökei és pap­jai, hanem a katolikus egy­ház néphez hű papjai is százával csatlakozták a ma­gyar nép békemozgalmához. És mert kénytelenek mind­ezzel számolni, a katolikus püspöki kar bár elutasítja a békemozgalomhoz való csatlakozást, igyekszik olyan színben feltüntetni magát, mintha a béke ügyét szol­gálná. A magyar püspöki kar azt válaszolja, hogy előtte vtiszta és világos a háború és a béke kérdése« és hogy a katolikus egyház maga is akarja *az annyira óhajtott békét« és éppen ezért >/e­leslegesnck tart minden kü­lön megnyilatkozást«. A. magyar értelmiség nemzeti bizottsága megállapítja, hogy a párizsi békekongresz­szuson nem általában a bé­ke eszméiről lesz szó. Ez a kongresszus a világ dolgo­zóinak százmilliói nevében teljes őszinteséggel és nyílt­sággal fogja megmutatni, kik azok, akik a békét ve­szélyeztetik. Párizsban a magyar nép békeküldöttsé­ge, Nyugat békéért küzdő néptömegei, a békeszerető demokratikus országok és Hz idén már 51.000 holdon lo ylaíuitá öntözéses gazdálkodást A hároméves terv kereté­ben az országos vízgazdálko­dási hivatal nagy szivattyú­telepet épít Tiszakeszinél, amely a Tiszából kiemelt vi­eet csatornákon juttatja el a Hortobágyra. Ezzel a ki­aszott síkságon 15.000 holdon folytainak mezőgazdasági ter­melést. Hasonló szivattyúte­lep Hódmezővásárhely közelé­ben H.000 holdat lát el víz­zel. Más helyeiken épülő ki­sebb telepekkel az idén 4000 1 'óddal növelik a jövő évi öntözhető területeket. A múlt­ba a maguknak a gazdáknak l órid szükséges öntözőbe­> .'•••/ tkei éníleni. de most már az állam vállalta az ön­tözőtelepek berendezését. Az öntözőberendezések építését már 10.000 földmunkás és szakember végzi. A Duna, Ti­sza és a Körösök mentén ösz­szesen S600 holdon fogunk új öntözőberendezéssel rizst ter­melni, 8000 holdon takar­mánytermelést javítunk a Hortobágyon, a Rába- és a Nádor-csatorna mentén. J/000 holdon alkalmazunk esőztető berendezéseket. Az építkezési munkák befejezése lehetővé teszi, hogy az idén már 51.000 holdon tudjunk öntö­zéses mezőgazdasági terme­lést folytatni. mindenekelőtt a hatalmas Szovjetúnió oldalán azok­kal a nyugati imperialista erőkkel áll szembe, amelyek országunk nemzeti függet­lenségét és szabadságát, né­pünk békés alkotó munkáját és a világ békéjét veszélyez­tetik. A békéről általában beszélni, de nem mondani meg kik azok, akik újabb véres merénylet-tervet ké szítenek a dolgozó emberi ség ellen, nem más, mint kísérlet arra, hogy a néptö­megeket félrevezessék és ezzel akarva, akaratlanul a háborús kalandorok terveit segítik elő. Ha a dolgozó magyar nép a világ demokratikus népei vei együtt felsorakozik a béke védelmére, akkor min denkinek, aki a bélx ügyét komolyan a szívén viseli ebben a békefrontban van a helye. A magyar nép egy re szilárduló békefrontján kívül állni és általában be szélni a békéről, nem más mint kísérlet arra, hogy a tömegek békefrontjáb- meg­bontsák. Az utóbbi napok béke­megmozdulása megmutatták, hogy a római katolikus egy­házban a néppel együttérze és élő papság jelentős ré­szének nem az a véleménye, mint ami a püspöki kar vá­laszában megnyilvánul. Üd­vözöljük azokat a katolikus papokat, akik a magyar nép nagy békemegmozdulásához csatlakozva nyilfan kiálltak a béke ügye melleit. A magyar értelmiség nem­zeti bizottsága a püspöki kar válasza után még foko­zottabban kéri az egész ma­gyar dolgozó népet, a pár­tokat, a tömegszervezeteket. egyházakat és testületeket kovácsolják még egysége­sebbre a magyar dolgozók békefrontját és ne enged­jék, hogy azon bárki is c legkisebb rést üthesse. Az MDP nagyszegedi Párlbl­zottsága Politikai Akadémiájá­nak ötödik előadásán Rónai Sándor elvtárs, kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter tar­tott előadást »Nemzetgazdasá­gunk helyzete és perspektivája« cimmel. Rónai Sándor elvtárs beszé­dének bevezető részében utalt arra, hogy az építőmunka alap. ja, nemzetgazdaságunk szociális átalakítása. Ismertette azokat a változásokat, amelyek a felsza­badulás óla nemzetgazdaságunk szerkezetében végbementek. A földreform, a nagytőke fokoza­tos visszaszorítása, a bányák, majd az ipari vállalatok álla­mosítása nemcsak azt jelentet­te, hogy a termelőeszközök jó­része a dolgozó nép tulajdona­ba ment át, hanem azt is, hogy meggyengítette a tőkések befo­lyását azon a területen is, ahol még az 5 befolyásuk érvénye­sül. Rónai elvtárs ezután ismer, tette nemzetgazdaságunk szer­kezetének alakulását az ipar te­rületén. Az államosításokkal a bányáknak, a villamos energia termelésnek, a nehéziparnak majdnem százszázaléka állami tulajdonba ment át. A vegyé­szeti, élelmezési és papíripar 45 százaléka, a faipar 25—30 szá­zaléka van még magánkczelés­bcn. A magánvállalatok igye­keznek gátolni a termelést, de minél előbbre haladunk a szo­cializmus építésében, minél szi­lárdabban lartja kezében a ha. talmat a dolsozó nép, annál ne­hezebbé válik a magán váll alá­toknak a termelés akadályozá­sa. Utalt a MAORT szabotázs ra, arnelv bizonyi'.ék arra, hogy a nemzetközi monopoltőke elke­seredett küzdelmet folytat a szo cializmust épitö néppel szem. ben. Rámulatott Rónai elvtárs termelőerőket előálHtó iparágak fejlesztésének fontosságára, amely előfeltétele a szocializ­mus megleremlésének falun. Is­mertette a hiányosságokat, me­lyek ipari vonatkozásban fel­merülnek. Ezek: a termelés emelkedésének egyenlöllensége, bizonyos cikkek leemelésének lemaradása, továbbá nincsen megtelelő összhang a termelés és értékesítés között. A munkaver. senv és a beruházások eredmé­nyeképen ezen a téren jelentős javulás tapasztalható. További feladataink ipari téren: Tovább emelni a szocialista ipar sulvát, fokozni a termelőeszközöket előállító iparágak termelését, csökkenteni még fokozottabb méri ékben az önköltséget, ma­gosabbra emelni az ipari tech­nikát, uj gvártási árakat kell megvalósilanunk, kiváló szak­munkásokat kell képeznünk, meg kell javítanunk a minősé­get és megvalósítani az ipari decentralizációt. Rónai elvtárs ezután rátéri mezőgazdaságunk helvzetének ismertetésére. Mczőgazdasá­gunkban még döniő szerepe van a magángazdálkodásnak. Tizen­hatmillió katasztrális holdból csupán hárommillió hold van a szóvetkezetek, állami és egyéb közületek bo tokéban. Paraszt­politikánk döntő kérdése akő­zépparasztság szövetségesként való megnyerése fa a kulákság visszaszorítása. Ki keli fejlesz­tértünk mezőgazdaságunk szoci­alista szektorait. Szaporítanunk kell a gépállomásokat, hathatós támogatást kell nyujtaaunk a szó vet kezeteknek. Mezőgazdasá. gunkban a szocializmus építése a szövetkezeteken mullk. A szö­vetkezeti fejlődés lassú folya­mat. Főfeladatunk ezen a téren felvilágosító munka kiszélasi­lése, a meglevő szövetkezetek támogatása. Fontos feladat ál­lattenyésztésünk fejlesztése, egyes növények meghonosítása — mint például a gyapot, — er. dősilés, fásítás, a belterjes gaz dálkodás megvalósítása. A továbbiakban kereskedelmi életünk kérdéseivel foglalko­zott Rónai elvtárs. Külkereske. delmünk nagyrészét állami kül­kereskedelmi vállalatok honvo­litják le. Külkereskedelmünk nagymértékben befolyásolja egész nemzetgazdaságunk fej­lődését. Külkereskedelmi mérle­günk passzív volt. Ennek oka a rossz termés, a magántőke spe­kulá ció j a, k ül ke reskedelm ü nk szervezetlensége és exportcikke­ink magas önköltsége volt. Kül­kereskedelmi mérlegünk az öt­hónapos munkaverseny folva­mán aktívával zárult. A beho­zatali előirányzatot 80, a kivite­lit 20 százalékra teljesítettük. Kereskedelmi téren döntő fel. adataink közé tartozik* az álla­mi külkereskedelem megjaré5-*-­<sa, a versenyképesség fokozása­Belkereskedelmi térért1 ki kelf épileni belkereskedelmi hálóza­tunkat, értékesítési terveket kell készítenünk, közellátási cikkek, bői tartalékot keli gyűjtenünk. A kiskereskedelemről szólva ld­jelentette Rónai elvtárs, hogy egyetlen kiskereskedőnek sinci oka a félelemre, mert népi de­mokráciánkban minden kiske­reskedő megtalálja boldoguld sát. Hitelszervezetünkről szólva megállapította, olyan összefüg­gő bankrendszert kellett kiépi­tenünk, amelynek középpontjá. ban a Nemzeti Bank áll. Idézte Lenin elvtársat: A bankok M­adala a szocializmusban a ter. melésnek és a termékek eloszlá­sának országos elszámold a A továbbiakban megállapitol • ta Rónai elvtárs, ho?v ma mái az újjáépítés korszakában vs. ígyunl(j s ezt az MDP telte lehe­tővé. Ismertette a hároméves terv megvalósítása terén eléri eredményeket, majd vázolta ai ötéves terv fő szempontjait. Al ötéves terv végrehajtásával ta­núi leszünk egy gazdag, boldog ország megszületésének — mondotta. Rónai elvlárs beszédének be. fe'ező részében kijelentettej Előttünk egyetlen cél lebeg, biz. lositani a magyar dolgozó nép minél jobb és tökéletesebb élet­formáját, a szocializmus építé­sét. Tárcaközi Mzoüság alakul! a nemzetiségi politika intézésére tiségi politikáját összhangbi hozza. A kulturális vonatko zású nemzetiségi kérdései megoldására a közoktat' * ügyi minisztériumban n'-" • •• liségi bizottság alakul A kultuszminisztérium kez­deményezésére tárcaközi bi­zottság alakult a kultusz-, a külügy-, a belügy- és a nép­jóléti minisztérium részvéte­lével. A bizottság feladata, hogy az egyes tárcák ne.mra-

Next

/
Thumbnails
Contents