Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-07 / 80. szám

a Mindennél fonfosabb számunkra a Tájékoztatási Iroda utmutatása Dohánygyári munkások Tarfás békéért, népi demokráciáért lapról a ff A szegedi dohánygyárat övező virágágyak fái éa bak­rai szinte érzékelhetően pat tantják rügyüket, hogy nem­Bokára lombkoronáikkal simo­gassák a gyárat. Az üzem tatarozási mun kái is megindultak. Az udvar tzökőkúíjának medencéjét gondos kezek javítgatják. A csendet csak a munkatermek­ből kiszűrődő tompa búgás zavarja meg. Bent a gépek mellett folyik a munka. Erős dohányszag csapódik ki egy­egy ajtó előtt elhaladva, vi­szont a nyitvahagyott udvari ajtókon erőszakosan áramlik te a friss tavaszi levegő. Itt dogozik Péterfi István­íié elvtársnő, aki 1916 óta vesz részt a mozgalomban. 1920-ban őt is letartóztatták Hórthy pribékei, megfosztot­ták kereseti lehetőségétől és esak 1945-ben mehetett visz­tza a szegedi dohánygyárba. — Politikai látóköröm ki­fzcle sütésére sűrűn lapozgat­gatiam a Kommunista és Munkás Pártok Tájékoztató Irodájának a >Tartós béké­ért, népi demokráciáért« cí­mű lapját — mondja az elv­társnő. - «— Rájöttem, hogy csak úgy kísérhetem a nem­zetközi események kialakulá­sát figyelemmel, ha rendsze­resen olvasom a lapot. Ezért ezután meg is rendeltem, 't'sak most szerzek tudomást 9rról a hatalmas erőfeszítés­től, amelyet a kommunista fúrtok kifejtenek a béke ér­dekében. Eddig leszűrt ta­pasztalatom az, hogy mi dol­hozók, most a munka fegy­verével támogathatjuk legha­tásosabban a békéért küzdő pártokat — fejezi be. • Hosszú, hűvös folyosón lép­segitségül híva a Tájékozta­tó Iroda lapját. A dohánygyári bérelszámo­lóban dolgozik Pintér János elvtárs, aki maga is előfize­tője a lapnak. — Megelégedéssel olvasom a lapot — mondja —, mert minden sora nyíltan leleplezi a háborús bujtogatókat. De kitűnik belőle a dolgozó nép békevágya is, amelyhez mi is csatlakozunk —fejezi be Pin­tér elvtárs. A lemenő nap lassan lecsú­szik a tetőkről és ezüstösre festi sugaraival a gyárat... X tek közelednek. Móricz Béla elvtárs alakja tűnik fel. ö is rendszeres előfizetője a »Tar­tós békéért, népi demokráciá­ért* című lapnak. — Soha sem felejtem el azt az örö­met — mondja —> amikor e múltban egy-egy párt sajtó­termékhez putottunk. Ma pe­dig, amikor a szabad és füg­getlen népek összefogásának jegyében harcolunk a béké­ért, mindennél fontosabb szá­munkra a Tájékoztató Iroda útmutatása. Ezen az úton haladva keU nekünk követke­zetesen harcolnunk a békéért, — Tizenegy szegedi tudóst soroltak magas fizetési csoportba Nép! demokráciánk fokozottabb mértékben akár gondos­kodni tudományos életünk legkiválóbb tagjairól, hogy ez­zel is előbbre vigye a magyar tudományos élet fejlődé­sét, elősegítse a kutatás lehetőségét, ujabb eredmények el­érését. Az országban összesen 149 tudóst sorolnak »A« illet­ve »B* kategóriába a Magyar Tudományos Tanács előter­jesztése alapján. Az >Ac kategóriába tartózd tudósok havi 3850 forint, a »B* kategóriába tartozók pedig havi 3000 fo­rint fizetést kapnak áprilistól kezdve. A szegedi tudományegyetem professzorai közül a kö­vetkezőket sorolták »A« kategóriába: dr. Bruckner Győző, dr. Straub Brúnó, dr. Hetényi Géza, dr. Ivanovics György, dr, Jancső Miklós. »B« kategóriába a következőket sorol­ták: dr, Trencsényi-Waldapfel Imre, dr. Szőkefalvi Nagy Béla, dr. Rédei László, d!r. Kalmár László, dr. Fodor Gá­bor, dr. Szabó Zoltán. j j t Csíki Gábor umtáríus püspöki heíynök körlevele a béke megóvásáról Csiki Gábor unitárius püspöki helynökf a magyar unitárius lel. készekhez és hívőkhöz intézett körlevelében felszólította őket, hogy csatlakozzanak a béke KISPOLGÁROK M axim Gorkij színmüvét mu­tatja be ma a Szegedi' Állami Nemzeti Színház, ün­nepet jelent ez a bemutató szín­háznak és közönségnek egy­aránt. Nem lehet lelkesitőbb feladat, mint a szocialista rea­lizmus megalapítójának, Gorkij­nak, a nagy szovjet írónak szín­müvét bemutatni. S a közön­ség számára talán egyetlen szín­darab sem lehet olyan meggyőző erejű, művészi és társadalmi élmény, mint Gorkijé. Gorkij »Kispolgárok« című da­rabja 1903-ban játszedik. Mi volt a gazdasági társadalmi helyzet az 1900-a? időklien? A bolsevik párt története írja: »A 90-es években az ipar a fellen­dülés korszakát élte. A mun­kásmozgalom komoly tényezővé vált az ország politikai életé­ben*. A pétervári marxista mun­kásköröket egy szervezetbe egye­sitette Lenin, melynek & Harci szövetség a munkásosztály fel­szabadítására* volt a neve. Szer­P ercsihin az élet valóságai' elöl 4 természet »elefánt­csont tornyába* menekül. T>«­tyerev, a züllött iatollektuei.. aki keserűségét a borba fojtja és minden világos látása elle­nére nem tud továbbjutni a kritizálásnál. Jeléna, az albérlő a nemiségben találja meg azt a mákonyt, ami szükséges ah­hoz, hogy ne lássa meg a tár­sadalmi valóságot Sere 6, sem a többiek nem látják, hogy érik és közeledik a forradalom, hogy az élet már nem élhető tovább az eddigi formájában, hogy mint egyének és mint osztály pusz­tulásra vannak itélve. Gorkij az emberréválás kői­tője. Minden müvében azt ábrá­zolja, hogy lesz valaki osztálya eml>erévé. S ezt az erolierrévá­lást mutatja meg Nűlien. a mozdonyvezetőién, Poliáhan, Siskinben és Masában. Pol ja. Siskin és Masa a polgárság gyermekei. Bennük látjuk meg, bogy a világos társadalmi tiv te az országban marxista körök dat, a forradalmi ideológia is megvédéséért folytatott küzde­lemhez. A körlevelet a virágva­sárnapi Istentiszteleteken olvas­sák fel az Unitárius templo­mokban. Ócskavasból harmincnégyezer forint értékű műszer Jóí dolgoznak a Köztisztasági-telep műhelyeiben A szegedi Köztisztasági Telep udvarának hátsó felé­ben példás rendben sorakoznak a telep újjáépített kocsi­kti. Az esztergaműhely falán ott függ a felirat: »A mun­ka nálunk a becsület és a dicsőség dolga.* A munkapa­iok fölé munkások hajolnak és szorgalmasan dolgoznak. Szerte a teremben autóal­katrészek között csavarog e tavaszi napfény, kellemes me leget árasztva. A műhely kö­zepén furcsaki nézésű pad. Tolnai János, az üzemi bi­zottság elnöke és Batta Szil­veszter villanyszerelő szinte igyszerre magyarázzák a je­lentéktelennek lát szó, de nagy értéket képviselő próbapad működését. — ócskavasból "készítettük el — mondják. — ilíinden Diesel-mótor szivattyúberen­dezését ezzel próbáljuk ki. Enélkül — folytatják — nem tudnánk a mótor ütemes jájását biztosítani. Az elektromos próba pad — Ehhez hasonló padot ma beszerezni " lehetetlenség. Ara több mint hatezer forint. Ugyancsak használhatatlan ócskavasból készítettük él az elektromos próbapadot is — mondja Batla villanyszerelő. Kulcs fordul a zárban és kinyílik a szerelőműhely aj taja. Odabenn újabb gép. — ilyen műszert ezintén nem lehet beszerezni — be­szélik. — Ezen a próbapadon minden mótoron elképzelhető elektromos műszert megvizs­gálhatunk, az akkumulátor­tól kezdve a gyújtás beállí­tásáig mnden hibát megtalá­lunk. Olajtól barna kézzel odanyúl' a műszer indító­gombjához. Egy kattanás és a mótor forgásba lendül. A legalacsonyabb fordulatszám­tól a legmagasabb fordulat­számig. A sebesség vijjogva fokozódik. Lassan visszakap­csol, a forgás lassúbb, végül1 megáll. Az uj szerszámok sorai örömtől csillogó szemmel mondja: — Ez a műszer újonnan 34 ezer forint. A. használhatatlan anyagokbői a használható szerszámoknak egész sorát készítettük él... — Szívesen tesszük, mert ma már érdemes dolgoznunk — mondja Tolnai elvtárs. — Reméljük, hogy a mi kis üze­münk a szocialista munka­versenyben az elsők közé ve­rekszik fél. Legfőbb vágyunk az, hogy élüzem lehessünk. Még egy utolsó pillantást vetnek az elhalkult gépekre és megindulnak a lépcsőn felfelé. Az udvaron már cso­portosulnak a munkások, akik leveszik sapkájukat s úgy lépnek az üzemi pártszerve­zet feldíszített termébe. Tag könyvosztás lesz... (geszt esi) EpriUs 10-én lép éleibe a nyári idöszámiíás A nemzetközi vasúti értekez. leten megállapodtak a nyári időszámítás bevezetésében. E szerint Magyarországon a nyári időszámítás április 10-én kez­dődik. Az órákat tehát április 9-éről 10-re virradó éjjel 2 órakor egy órával előre, vagyis 3 órára keli igazítani. alakulnak, melyek Lenin veze tésévei harcot, "folytatnak poli tikai, gazdasági és ideológiai téren egyaránt. Noha igen el­terjedtek voltak, különösen a forradalmi ifjúság körében a narodnyikok nézetei, a legális marxisták opportun'sta tanítá­sai, Lenin és liivei sikeresen vették fel ellenük ís a harcot, ís a kíméletlen cári terror elle­nére Rosztovban, Bakuban nagy­méretű sztrájkok törtek ki. Áz elviselhetetlen nyomor és ki zsákmányolás ellen a munkás­mozgalom hatására fellázadtak a parasztok. A cári önkényura­lom, a feudális földesurak és a kíméletlen kapitalizmus kor­mánya hiába fokozta az elnyo­mást, ért és közeledett a for­radalom. K ét évvel az orosz polgári forradalom kitörése előtt, 1903-ban játszódik Gorki[ »Kis polgárok* cimü színdarabja egy kisvárosban, pontosabhan a kis­város legtekintélyesebb, leggaz dagabb polgárának, Resszeme­novnak házában. E házban él Besszemenov feleségével, két gyermekével (Tatjánával, aki tanítónő és Pjotr-val, aki diák) és kosztosaival: az iszákos Tyetyerewel, fogadott fiával, Nillél, a mozdonyvezetővel és a csavargó Percsihin leányával, Pol jávai, aki a mindenesleány szerepét tölti be. Felettük akar uralkodni Besszemenov, a vá rosi ipartestület elnöke. E csa­ládban történő eseményeken ke resztül Gorkij a nagy művész tudatosságával és iŰ'etettségé­vel bemutatja az 1903-as idők Oroszországát, a széthulló pol­gárságot éa a polgári, a kapi­talista társadalom elleni szívós harc hőseit. mondottuk — a szocialista realizmus nagy költője. Mit jelent ez? Nem ke vesebbet, mint azt, hogy fej­lődésében, mozgásában ábrázol­ja az életet. Azt, hogy a ha­nyatló, a pusztuló mellett fel­mutatja a születendőt, az ujat. Azt, hogy tipikusan ábrázol és hogy ugyanakkor az osztály ti­pikus emberei nem sémák. A kispolgárság széthulló osztály, a társadalmi fejlődés akadá­lyozója általában. De Gorkij meglátja az általános törvényen belül, hogy ez a széthullás a polgárság különböző rétegeiben hogyan, mi módon megy végbe. Besszemenov, a régi ízig-vérig reakciós kispolgár mellett fel­mutatja a haladottabb, a fiata­labb kispolgárság két típusát, Tatjánát és Pjotr-t. Megmutatja lázadásukat az apai önkényura­lom ellen, ae rávilágít arra, is, hogy ez az elvetélt lázadás nem megy tul a családon, mert a fiatal polgárság képviselői is osztályuk törvényei alatt álla­nak, azonos a világnézetük, osz­tályérdekük, tehát végeredmény­ben ők is a reakció táborába tartoznak. És a. maguk egyéni módján a reakció, a kispolgári világnézet és osztályöntudat ki­fejezői Percsihin, Jeleua (Besz­szemenov albérlője) és Tyetye­lev i&. G orkij ­szoeifi merete hogyan formálta őket­és vitte a munkások és pamsz­tok közé. S Nilben ráismerünk a világ uj pozitívumára, a Nagv Október hőseinek Budapest. Prága és Varsó, Bukarest és Berfin felszabadi tóinak előd­jére. M ondottuk, ho?y Gorkijnál nem sémák az emberek, bár tipikusan ábrázolják osztá­lyuk ideológiáját. Nem sémák, mert emberek, akik viszonyla­tokba kerülnek egymással: szü­lők és eyermekek, férfiak és nők, akik barátok, ellénsésmk, szeretők vagy szerelmesek. Fér­fiak és nők, akiknek értékét legjobban azon lehet lemérni, hogy milyen kapcsolatban álla­nak a munkával. Nil az élet öröméről dalol, a munka és az emberség páthoszáról. Nil for­radalmár és romantikus, mert az élet bajain, nehézségein vál­toztatni akar is tud éa mert képes arra, hogy a »má«-t a jövendő álmaiban fifttössze. S­mennvire más a szerelme is, mint "például Piotré vagy Tat­jánáé. Tatjána Nilért epekedik, szerelme éppoly reménytelen, mint osztálya sorsa: a pusz­tulás törvényét hordozza magá­ban. Fjotr a szerelemben puha háhbá változik, »fonto!va csó­kol* és minden ölelése egy-egy »tiszta elmélkedés* és akit ,Te­lena erőszakkal visz el a Besszc­menov-féle csöbörből, de azért, hogy végül ís vödörbe ejtse. S ott van Tvetverev, aki a tiszta és egyszerű Poljára te­kint szerelmes szemmel, de hiába, mert a halál hiába te­kint vágyódással az életre — az élet fut, nő és szalad a holnapok felé. N il és Pol ja: ők a holnapi idők. Az uj idők uj em­berei, akik nem pityeregnek és nyavalyognak, ha szerelmesek. Összefoglalva: A Resszeme­nov-házban élő emberek isznak, esznek, szeretnek, dolgoznak és henyélnek, kizsákmányolnak és harcolnak/Osztályokat képvisel­nek, tehát osztályharc folyik közöttük. S hogy ennek az osz­tályharcnak milyen ideológiai és gazdasági társadalmi felté­telei vannak, hogyan erősitik és gyengítik a nagy társadalmi törvények az egyes emberi cse­lekvéseket, illetve hogy az egyes emberi cselekvésekben mi a* osztálytörvény és mi a helyzeti energia, a véletlen, a személyi adottság, ezt ábrázolja Gorkij, harcos humanizmus költője. Arról mesél e legköltőibb irő, hogy a pusztuló értelmét és célját vesztett kispolgárságon miként teljesedik be a társa­dalmi törvény és hogy milyen fettételek közepette születik meg az uj ember. Végső tanítása: sNincs a világon semmi, ami nem az embernek köszönheti létezését és aicsőségét«. Horváth Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents