Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-03 / 78. szám

Végre mezőgazdasági iparunk is meghaladja a háború előtti szinvonalat Ma már közismert ós mindenki által elfogadott tény, hogy a paraszti felemelkedés utja is a szocialista tervgazdálkodás. Ezt a célt inozditelő a hároméves terv mezőgazdasági része, amikor a bel. terjes gazdálkodás alapjait rakja le. Ezzel egyidőben azonban gondoskodni kell arról is, hogy az emelkedő terme, lést parasztságunk értékesíteni tudja. Mezőgazdasági iparunk újjáépítése és fejlesztése egyvészt ezért fontos, másrészt pedig azért, hogy mezőgazdiaságunk külföldre ne nyersterményeket exportáljon, hanem feldolgozott árut. Ilyenmódon a magyar dolgozók számára biztosítunk több munkalehetőséget és a befektelett munka ellenértéke az országban ma. rad, növeli nemzeti jövedelmünket. | Mezőgazdasági ipar! üzeineink, állati és növényi konzervg váraink, keményítő-, élesztő-, szesz- és egyéb hasonló üzemek újjáépítése és fejlesztése ezért volt indokolt annyira, hogy az első tervévben az előirányzott 15 millió forint helyett — a tervet közel kétszeresen t nl lelje sí tve — 27.fi millió forintot fordítottunk erre a célra. Ila egy pillantást vétünk aa fenti grafikonra, amely a mezőgazdasági ipar havi átlagteljcsilményeinek értékeit ábrázolja, meg. győződhetünk arról, hogy erőfeszítéseinknek meg volt az e edrr.én e. jó'lehet e cknek az eredményeknek a jelentkezését a 3 aszályos esztendő erősen megnehezítette. A meződasági ipar ugyanis a mező. gazdaságtól kapja nyersanyagát, ha tehát rossz a termés, ezt elsősorban a mezőgazdasági ipar sinyli meg. 1938-ban 308 millió forint volt mezőgazdasági iparunk haavi termelésének átlagos értéke, A háborús behatások, de nyéinél és több mint 70 millió forinttal a háború előtti színvonalnál. Ennél az eredménynél természetesen számlásba kell venni, hogy a mezőgazdasági ipar mindig ezekben a hónapokban éri el legnagyobb termelését, igy tehát az 5 hónapos terv eredménye nem tévesztendő össze az évi, vagyis a 12hónaap átlagával. A tervszerű beruházások elsősorban a rossz termés miatt a felszabadulás után ez szinte katasztrófálisaii lezuhant ugy, hogy 1940—47-ben is csak 138.9 millió forintra futotta. Az első tervévben mar 238 8 millió forintra emelkedett a havi átlag értéke. 1918-ban volt felszabadulásunk óta az első jó termés, az 5 hónapos terv eredménye ennek megfe'elően már közel 150 millió forinttal nagyobb az első tervév eredméfolytán mezőgazdasági iparunk már talpraállt és kapacitása lehetővé teszi a Irábqru élőttl eredmények állandó felülmúlását. Ezt bizonyítják a 3 éves terv utolsó esztendejének előirányzata is, mely szerint az 1919. esztendő havi átlagát 321.8 millió forintban állapithaatjuk meg, ebben az évben tehát mezőgazdasági iparunk termelése havi átlagban közel 14 millió forinttal múlja felül az 1938-as átlagot. KIRÁLY ERZSI ESETE az istenes kulákkal m ui*é$ a rádió körül ? Április hó 3-án indul a Rádió honvéd műsora. Ettől az idő. ponttól kezdve minden második visarnap 13 órától 13.20 órály a Petőfi rádióban szólal meg »A Néphadsereg Híradója.« • 1948. december óta havi át. lagban 10.000-el emelkedik a rádióelőfizetők száma, örvende. tes bizonyítéka ez az életszin vonal emelkedésének, amit még jobban aláhúz az a tény, hogy a belépő uj előfizetők kéthar. ma<! része vidéki és egyharmad része budapesli. A Magyar Rádió külügyi osz. tálya a következő táviratot kapta Rielskóbót 'Lengyel, országi- »Kedves Rádió Buda. pcs't Nagyon szépen köszönjük az 1949 március 15-én Rudi. pcs'rö/ kö:vetüeft hangversenyt, A vétel nag-ts-erg volt. Sok, sok szívélyes üdvözletet küldünk L Magyar Rádió dolgozóinak ét kérünk további hangversenve. ket. A. KTofas, Brocnek, Ed< k, Martca.t • Április 5-én 21.15 órakor i» mét mikrofon elé kerül Ion Luca Carragialo vígjátékéitól készült rádiójáték, az »El veszett levél, i * Április 8-án keríti mikro! n elé Arislophanes vígjátéka •> •nPlutosz Arany János fordításában, Szűcs László rádiós-e. rüsitésében. A kisérő zenét p, '. gár Tibor szerzetté. A darab, ban Plulost a gazdagság ív'.-. nét Zeus meamkiItatta. Ko>. dúsként hányódik és vakon ol togatja a gazdagságot, olyano'-. nak, akik azt nem érdem'ik meg. Chremyloshoz, egy gény föMmlveshcz kerül Pln' * egy alkalommal. A fölömlves barátai segítségével Zeus is. mét látóvá teszi Piuíost, aki f gadálmat tesz, hogy ezentul bölcsen és érdem szertnt f- vla a földi javakat az emberek között elosztani. 6 %• ^TTffWI HIi'i'i IM Wíff'MIIIKWTWfWWnta^^j I ETÍ INT a €$iilöp világa Ez itt Bulástya, A Pántlika nt méltóságosan kigyózik raj< keresztül, a tanyák az nt mellett két oldalt "szana-széj1 csendesen húzódnak meg. i !z egy ujgazdáé, ez is egy uj, azeiáé, ez meg egy középpaasztté. Hát melyik a kuláké? —• iKulák itt nincs«l — ez lenne a balástyai jelszó. Nézzük e«ak meg, hogy igaz-e? Hallgassuk csak meg Pataki Ferenc ujgazdát. A balástvaí földosztó bizottság annakidején négy hold földet nekem is juttatott Fülöp irtván balástyai kulák földjehői, — meséli. — Mikor a földet megkaptam, rá is építettem, odamentem lakni. Később aztán . Fit ó'p úr összehomásodoll a helybeli földosztó bizottság tagjaival. Rövidesen elintézték, hogy Fülöp Istvánnak vissza kelleti ndriem egy hold földet. Ezt a földet én levetettem, megszántottam, fizettem a költségeit, de már Fülöp aratta le róla a termést. Nem is követeltem már mást, csak a vetőmagot, meg a munkadijat. De Fülöp Istvánnal niost, újra fut a ló, még csak hallani sem akart a rróí, hogy nekem, a szántásdiját meg a vetőmagot rneglizesse. Kemény nyaltai még feszesebben tartja és azt. mondja, hogy el van ez már intézve, nálam "nélkül is. Fülöp Tstván halástyai knlikuak még ennél sokkal több szárad a lelkén, összeköttetések révén sikerült neki márólholnapra kidobni tanyájából Márta György ujgazdát, akinek lakóházát még az első földoszt/jhizotts.Vg, , juttatta. Balástyán ugya nis a helyi pártszervezetben ellenzéki klikkek alakultak ki. Fülöp István egyszeribe jöl>a lett a klikkvecéxekkel, mert a pincéjében bőven volt számukra bor. Eíy-eÍV dáiijó alkalmával döntötték el, hogy melyik darab földet, és melyik hazat veszik vissza, melyiket adják. — Bözó Ferenc balástyai kézbesitő és földosztóbizottsági tag maga hordozta a meghízható házak között a. hozzájárulási 'ivet, hogy irjúk alá. azok. akik Fölönuek tartják jogosnak azt n földet meg házat, amelyet a Tőidre forin által Márta Györgynek juttattak. " "' • Nem is kell olyan nagyon I uát körülnézni Balástyán s nz első szempillantásra is meglátjuk, hogy van ott, kulák elég. .Fülöp Istvánnak is nemrégen ii óg nz volt a jelszava: lia ez a helyzet nem lenne fíl Balástya már rég az enyém volna. — Ez n kulák i fölszabadulás előtt 10—20 holdanként vásárolta, a birtokokat. Nem is csoda, hiszen nagyon sok Márta György dolgozóit neki. Jól aratott a 80 filléres napszámos világban, jól hoztak a uegyet léből kiado'tt földek. Do mosi már az ő világa letűnt. Elfogylak. a, Márta Gvörgvök, ma már u, régi balástyai pártszervezetet is a felülvizsgálás alkalmával !> laposan megrostálták, igy már hasztalan a bor a pincében, nem segit az Fiilöp ur baján. Király Erzsi 15 éves, vézna gyereklány. Az apja sokáig •ágódott magában, míg elhaározta, hogy odaadja szolgálni. Félt, hogy a gyenge, :ovány koszton nőtt lány lem bírja a nehéz munkál, le amikor a zákányi Habar. ?zy Géza, aki igen istenes ?mber hírében áll a környéken, megígérte, hogy úgy vigyáz majd Erzsire, mint a játjára, megnyugodott. Babarczy önmaga ajánlotta fel, hogy a kis házkörüli munkáért ad a lánynak kosztot és havonta 70 forintot. A megegyzés szerint néhány nap múlva a lány betUított kis motyójával a zá•ányi 322. számú tanyára, le Babarczy nem tartotta nagát az egyezményhez, nert már az első percben em bánt úgy Erzsivel, mint i sajátjával. — Tedd le azokat a ron'yokat az udvaron, aztán riggy, vidd a moslékot, mit >ámulsz, mini ha sosem doboztál volna? — röpködtek eléje élesen a szavak. A hosszú út után még pihenni sem hagyták, egyik nunka után kapta a másikat, De ez csak a fogadtais volt. Másnap az istenes Babarczyék még jobban kintit atták a foguk fehérjét. Hajnalban már kiküldték az istállóba, hogy trágyázzon ki a jószág alól és hordjon be friss almot. Király Erzs{ még sosem végzett ilyen munkát, de nem is szokták az ilyent 15 éves lányokkal elvégeztetni. Ellenkezni azonban nem mert. Tudta, hogy otthon nagy szükség van arra a 70 forintra. Babarczy, amikor a* első fizetésre került a sor, még ezt a 70 forintot sem adta meg. Hatvanat nagynehezen kifizetett, de többet egy fillérrel sem. Arra hivatkozott, hogy másutt még ennyit sem adnak a szolgálónak. Király Erzsi hat nehéz hónapot szóigált Babarczyéknál. A kocsisnak is nehéz munkát végeztették vele. A Indáknak mindegy volt, hogy meddig bírja, mikor viszi el a szárazbetegség. Neki az volt a fontos, hogy oíesé munkaerővel dolgoztathatott. A kocsismunkára használ* szolgálólány a hatodik hónap végén kidőlt a munkából. Szervezet nem bírta tovább az állati megerőltetést. Amikor hazakerült, hallotta, hogy a lengyelkápolnai Okos Papot, aki kiuzsorázta béresét, törvény elé állították. Szólt az apjának, hogy ők se hagyják annyiba a dolgot és legalább az elmaradt bért követeljék Babarczyn. Egyik nap azután panaszt tettek a lengyelkápolnai közigazgatáson. Babarczyt azonnal beidézték a népi bizottsáa elé. A gyereknyúzó kulák ájtatos arccal jelent mea. csak akkor húzódtak gonosz ráncok a bőrére, amikor Király Erzsivel szembesítették és as a szemébe mondta qazemberségeit. »Űgy mondj igazat lányom, hogy tudd meg, van Isten is az égben, aki megbünteti a hazugokatr — szakította félbe a lányt. »Hát akkor maga elsülylyedhet nyomban a pokolba —• szólt a vádló. — Maga mondja, hogy van Isten az égben, aki egy vasárnay sem engedett el a templomba, mert akkor is dolgoztatott?* Babarczy dühösen rágta a szája szélét s a zavar végleg lemosta arcáról az ájtatosságot. Végül hebegni kezdett, hogy megfizet minden elmaradt fillért. Saját magában pedig dühöngött, hogy miért is vett fel szolgálónak egy ilyen leányt, a kiígy ki meri nyitni a száját s így meg meri mondani az igazat. A népi bizottság úgy orvosolta Király Erzsi panaszát, hogy felszólította Babarczyt 750 forint elmaradt munkabér azonnali megfizetésére Az ügyet ezenkívül átadták a gazdasági rendőrségnek, hogy megindítsák az eljárási béruzsora és a legsúlyosaVb munkásnyúzás miatt az istenes zákányi kulák ellen, aki iki éhbérért kocsismunkái végeztetett egy gyerékl&nnyal. (P-) rrasaruap, 1919 ipríTM 8. • A Falurádió mindén bét án és pénteken a Kossuth rádió hullámhosszán 19.30- 2000 \ »A Falu Hangja, a megvárd t. gozó parasztság élő újságját cimen rádióujságot ad1 a falu s/á. mára. N. Farberov: A népi deino- g krácia országainak társa-1 dalmii éa állami berende-j zése. Teohart Genrgescut A román népi tanácsokról. Kiril Lnzarov: Változások Bulgária gazdasági és osztály szerkezetében. Sz- Vigodszktj: A» amerikai imperializmus világuralmi törekvéseinek reakciós ideológiája ellen. J. Tepiclit: A lengyel falusi osztályharcról. Megrendelhető: az MDP Propaganda Terjesztőnél, Budapest, IV. Deák Ferene-u. 15. Egyes szám ára: 3.— Ft. Előfizetés negyedévre: 16 Ft. FONTOS KIADVANY A Magyar Függetlenségi Népfront kiadóvá hun megjelent A MAGYAR FÜGGETLENSKGI NÉPFRONTTAL HA/. A N K F ELV IR AGOZTATA SARUT cimii brosúra- Tartalmazza Rákosi Mátyás elvtárs heszámolójüt. valamint Dobi István és Erdei Ferenc beszédét a Népfront első kongresszusán, J049 március I5-én. — Ara: 50 fillér\i Jnyaö éj Hdalszo"g.íliatá$" mártus! szánta megjelent Tartalmából a következő cikkeket emeljük ki: Lenin diadala (a Törő* TTfság 1919 március 23-1 vezércikke). L. Sedin: A Szakszervezeti Világszövetség harca a munkásosztály egységéért. B. Garandv: Aa »Enröpai Ezyesflit" Államok* kelepcéje. Mao Oo Tnng: A Kínai Néphadsereg sztratégiája.