Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-03 / 78. szám

Vasárnap, 1949 április 3. f magyar dolgozók ölük m '(BP) Az utóbbi hónapokban és hetekben a világ különböző, egymástól sokezer kilométerre lévő pontjain emberek tízezrei és százezrei jöttek össze értekezletekre, békekongresszusokra. Különböző nyelveken, különböző körülmények között folytak le — és folynak most is — ezek az értekezletek, de abban megegyeznek, hogy a jelenlevők mindenütt az egyszerű emberek sokszázmillióit képviselik — a dolgozók közös nagy kérdését: a béke kérdését tárgyalják. A békét akaró embereknek ezt a világviszonylatban tapasztalható és egyre erősödő memozdulását — spontánul megszerveződött mozgalmát — a falánk amerikai—angol Imperialisták és uszályukat hordozó európai kalandorok háborús uszításai és fenyegetései hozták létre. Az "elárusított és kiárusított MarBhall-országok egyre rosszabb köiülmények között élő dolgozói, haladó értelmisége — azok, akik a saját bőrükön, zsebükön közvetlenül érzik és látják országaik csatlós vezetőinek politikáját, látják ennek a nép- és nemzetellenes, háborús politikának következményeit — élesen és határozottan szembefordulnak és nemet mondanak. Ez a s nem* kifejeződik az Imperialista országok haladóezeliemű tudósainak, művészeinek és íróinak nyilatkozataiban, ahol elítélik országuk vezetőinek háborús mes- terjedéseit. De kifejeződik a sztrájkokban, tüntetésekben, tömeggyűiéseken, ahol a kapitalista rendszer állandó és fokozódó bizonytalanságában éle dolgozók mondják ki a határozott és kemény »ncm«ít. Ezek a megnyilatkozások — gondoljunk a francia, angol, olasz, amerikai munkások sztrájkjaira, a svéd és noivég munkások tüntetéseire -— a tőkések erőszakos gyakran fegyveres beavatkozásai ellenére is — határozottságot, elszántságot mutatnak. Ezek a munkások, az egyszerű emberek százezrei tudják, hogy láncaiknál egyebet nem veszíthetnek —, de látják azt is, hogy a láncaik végét tartó imperialisták keze remeg — és cz a tudat növeli elszántságukat, céltudatosságukat.. Nem kisebb határozottsággal és elszántsággal foglalnak állást a béke kérdésében — a béke védelmében — a Szovjetunió és a népi demokráciák népei. Van azonban egy alapvető különbség. Mív az imperialista államok dolgozóinak határozottságát és elszántságát erősíti az őket elnyomó kapitalista rendszer ingadozása —-, addig a dolgozók szabad országainak polgárait a szocialista, vagy a szocializmust építő rendszerük szilárdsága teszi határozottá és elszánttá a béke védelmében. Ezeknél az országoknál nem arról — vagy nemcsak arról — van szó, hogy megdöntsék, teljesen felszámolják a kapitalizmust, melynek elemi szükséglete a háború, hanem arról, hogy építsék a szocialista rendszert, melynek elemi szükségle1 e a béke. A viiág dolgozó népeit tel.t különböző okok, de azocél — a béke megvédése — közös és szilárd frontba, a béke megingathatatlan frontjába tömöríti. Ennek a kiterjedésében és ütőképessé• gében hatalmas frontnak erejét elsősorban a* adja meg, hogy élén a világ leghatalmasabb állama, a kommunista társadalmat építő Szovjetunió áll. Ebben a forntban résztvenni a legelemibb. — saját érdekek védelmén túl, jelenti az egész emberiség haladásának védelmét is. A magyar dolgozók legjobbjai, a kommunisták mellett ma már egyre szélesebb tömegek látják és érzik annak jelentőségét é3 súlyát, hogy a magyar népi demokrácia is részese ennek a tábornak. És az utolsó hónapok, hetek eseményei még fokozottabban tudatostíották a magyar népben a békefronthoztartozás jelentőségét. Az impozáns békegyűlések országszerte — és a mult héten Szegeden is — megmutatták, hogy a magyar dolgozóka' büszke elszántság és céltudatosság tölti el, az a tudat hogy a magyar népi demokrácia biztos fejlődésének — és egyben az egész világ békéjének védelmében résztvesznek. De a magyar dolgozók — ezt is megmutatták a békegyűlések — tudják azt, hogy a békefront tagjának és harcosának lenni a dicsősér mellett felelősséget is jelent. Felelősséget saját hazánk —, de az egész világ dolgozóival szemben is. És elsősorban — ugyancsak a békegyűlések tanúskodnak erről — tudják, hogy a békéhez való hűség elsősorban jelenti a hűséget, a szilárd helytállást a Szovjetúnió mellett. Jelenti a hűséget és szilárd helytállást szövetségeseink mellett. A magyar dolgozók számára a béke, a béke védelme és a Szovjetunió — egyenlőségjellel összekapcsolható fogalmak. Mert a magyar dolgozókat négy évvel ezelőtt, 194? április 4-én a Szovjetúnió legyőzhetetlen Vörö3 Hadserege szabadította ki a német nácizmus és a fasisztákat kitartó cs kiszolgáló magyar földesurak, gyárosok, bankárok évszázados börtönéből. A szocializmus hatalmas országa adta a feudálkapitaliamus-sanyargatta, fasiszta iga alatt nyögő kis Magyarország munkásainak, dolgozó parasztjainak és a népet szolgáló értelmiségnek kezébe a szabadságot, a függetlenséget — ezzel a fejlődés korlátlan lehetőségét. Az eddigi eredményeink, az újjáépített és fölépített gyárak, az egyre szaporodó gépállomások traktorai, a termelőszövetkezeteink táblái, — de nemkevésbé az új könyvtárak, kutatóintézeteink, a dolgozók iskoláinak szaporodó padjai — mind az1 mutatják, hogy a kapót' ajándékkal jól gazdálkodtunk Azt mulatja, hogy dolgozó népünk érett a szabadságra — és azt mutatja elsősorban hogy van egy kommunista párt, a Magyar Dolgozói Pártja, amely a marw dol qozók százé-. .-' a- Inhifa it, vágyait, tünk éseii éhe ren figyeli és ezek megváló sitásában élenjár. A kommunista párt vezet é se alatt építettük fel rommátett országunkat és döntöttük meg lépésről-lépésre a magyar tőkések elnyomó hatalmát. Ehhez az építéshez és harchoz a felszabadulás után' négy év során egyre nagyobb tömegek csatlakoztak és ezek a tömegek egyre inkább közös akaratba kovácsolódnak össze, A Szovjetúnió felszabadító hadserege, támogatása és segítsége tette lehetővé, hogy négy év alatt nemcsak a második világháború során lerombolt épületeket, gépeket, gyárakat építettük fel és építettünk újakat, hanem felépítettük négy év alatt a magyar dolgozó nép évszázadokon keresztül szétrombol> egységét és felépítettük a széles demokratikus tömegek szövetségét,mely céljául tűzte ki a szocializmus építését. A munkásság és pártja, *> Magyar Dolgozók Pártja - vezetésével és irányításával megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront: »a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége*. A négyévelőtti felszabadulás óta megtett út a magyar történelemben példa nélkül álló iramú és arányú fejlődés volt. Megszilárdította a dolzók hatalmát, emelte az ország népének anyagi és kulturális színvonalát, megbecsülést szerzett a magyar népi demokráciának, a világ minden békeszerető népe előtt. Ez azonban a kezdet, a kiinduló pont ahhoz az eddiginél is nagyobb és alapvetőbb fejlődéshez, ami előttünk áll és amit a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének szombati ülése így fejez ki: »Új szakasz kezdődik: népgazdaságunk újjáalakításának szakasza. Ehhez kel' az ötéves terv, amely a népí demokrácia útja a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyarországhoz.* Révai József elvtárs vezeti a párisi békekongresszuson résztvevő magyar küldöttséget A Magyar értelmiség Nem. zeti Bizottsága szombaton dél. előtt ülést tartott, ahol többek között megtárgyalták a párizsi békekongresszusra küldendő magyar delegáció kérdését is. Magyarország 40 delegátussal képviselteti magát a kongresz. A Magyar Értelmiség Nemzett Bizottsága a résztvevő magyat delegáció vezetőjévé Révai József el9* társat választották meg. Megválasztották a delegácié tagjait is. A delegátusok között, van Mihályfl Ernő, az ország* szuson. Előzetes becslés szerint .gyűlés alelnöke, lx>sonczy Gézt a párizsi békekongresszuson elvtárs államtitkár, Károlyi MU résztvevő küldöttek körűibe. ! háty párizsi követ, Bereczky Al. lül 400 millió embert képd-'bert református püspök, Vető seinek. Ijijos evangélikus püspök is. Ujabb milliók csatlakozlak a békemozgaíomhoz A párizsi békekongresszus külföldi! jelentkezőinek száma állandóan nő. A kongresszus napján országszerte békegyülé «ket tartanak. A párizsi »békei;aravánokban«, amelyek ápr'lit 24-én vonulnak fel a kiküldöttek előtt, a béke és szabadság, ság mozgalom községi tanácsai, a volt frontharcosok, hadifog. Iyok és elhurcoltak egyesületei is résztvesznek. A fiatalság kerékpáron vonul fel a fővárosba. Tőzsdei áresések, sztrájkok Amerikában Szombaton a ncwyorki tőzsd'én tovább estek az' árak és a ketoslet igen lanyha volt. Feb. ruárban az áruházak forgalma 6 százalékkal alacsonyabb volt mint az előző év februárjában. Ez az átlagos vásárló erő csökkenését mutatja. A nagyobb amerikai gyárak tömegesen bocsátjik el a munkásokat 2a nagymértékben csökkentik termelésüket. Pénteken Newgork* ban bitóa faxisofföröM sztrájkja. A város 11000 tajdL soffőrje kőzöl 10.000 vesz réskt a sztrájkban. A megegyezési* nincs kilátás. H szovle! imw^ megtámailhatatlan — ismertlt be Párizsban Párizsi diplomáciai körökben nagy hatást keltett a Szovjet, unió jegyzéke, amelynek érveli, se annyira meg támadhatatlan, hogy rnéjg a szélsőjobboldali lapok sem tudnak szembeszállni vele. Párizsi megfigyelők por. hintésnek tekintik azokat a hi. vaUflos nyilatkozatokat, amelyek szerint Franciaország és Anglia szerződése a Szovjetunióval, semm'ft'le ellentétben A Magyar Dolgozók Parija központi vezetősége ölése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége jó- j ráhagyta Rákosi Mátyás beszámolóját a politikai helyzetről | ^ Anglia lenne Európa egye*. és elfogadta előterjesztett Javaslatait. Az MDP Központi Veze- .jen országa, amelyben a tmuu' tősége Vajda Imre beszámolója alapján elfogadta az ötéves; kásságnak nem engedik meg. nincs az allanti szerződéssel. Amerikában egyre fokozódik aa atlanti egyezmény ellenzéke. Párizsi megállapítás szerint a washingtoni szenátusban tnyug. talcni/ő méreteket kezd 0tt«rú az atlanti egyezménnyel szem* ben mutatkozó ellentét.« A londoni szakszervezeti tanács tiltakozik a május M iinneüSÉj megtiltása miatt A londoni szakszervezeti tanács végrehajtó bizottsága kérést intézett a belügyminiszterhez, fogadja azt a küldöttséget} amely a május l-l tiinteté«C megtiltó rendelkezés visszav«W ! nását követeli. A közlemény szfa' népgazdasági tervről szóló határozatot. hogy május 1-ét ünnepelje. Farkas Mihály elvtárs honvédelmi miniszter 7. ^zámu napiparancsa — Tábornokok, tisztek, tiszthelyettesek, honvédek! Bajtársak! — Április tf-én Esz négy eve annak, hogy a nagy Szovjetúnió dicsőséges hdih serege véglegesen felszabadította hazánkat a német fasiszták és magyar cinkosaik ket* tős rabsága alól. Ezzel visszaadta a dolgozó magyar nép szabadságát és függetlensé* gét. E napon végetért a magyar nép sokévszádos elnyomása. Történelmünk új, bi»» tató korszaka kezdődött: Megindultunk a demokrácia útján, a szocializmushoz vezeté úton. — Megparancsolom, hogy április 3-án este 20 óra 30 perckor hazánk fővárosát ban, Budapesten, a Gellért-hegyen 21) ágyú 20 díszössziüzet adjon le a felszabadulás emlékére és nagy szövetségesünk, a Szovjet Hadsereg tiszteletére. — Hirdessék az ágyúlövések a Szovjetúnió, a Szovjet Hadsereg és a nagy hadé vésér: Sztálin gei -mn* iránti hálánkul-, hűségünket és szeretetünket, a szovjet hadsereggel való » . • -'b/ t szövetségünket és hirdessék, hogy itt, ma* gyár földön nő <•> •••»*;•. • '-hés)l:. <• •.••••httátágnak és függetlenségünk elszánt fegyve* ies őre népünk ifjú had. -rege, a detnokratkus honvédség. V depest, 10)9 április 2. Farkas Mihály hon védclm i miniszteri