Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-23 / 93. szám
Szombat, 1949 április 23. Szűcsék nem laknak töhbé vtyomorfa nyá Egészséges, tiszta lakásokat teremt a tervgazdálkodás a jsíncelakóknak A Petőfi Bándor-sugáruton messziről szemünkbe tűnik a Faragó-utcai munkás bérliái. Hatalmas, szép épület. Már külseje is elárulja, akik építették, szívvel-leiekkel végezték munkájukat, ötven munkáscsaládnak nyújt most kényelmes, egészséges lakást. Eddig os ah az ura\ laklak ilyen szép és egészséges házban — mondja Szűcs Jutván vizmütelepi dolgozó, a ház egyik lakója. — A múltban nyomortanván laktunk. Ot gyermekem van s egy utcára nyitó nedves, sötét pineélien kellett meghúzódnunk. N'váron még csak tűrhető volt, de télen any. nvira hideg, bogy majd meg. fágvtunk. Tavasszal, amikor meg jött az első napsugár, megindult az olvadás s kiöntött bennünket a viz. itt nem kell félnünk sem a hidegtől. sem a nedvességtől — mondja Szűcs Istvánné. Nagyon szép éz a lakás. — Szűcs Istvánná körülnéz, boldog tnegc'fcedetiségsuáárzíh arcáról, amint körültekint a világos, tiszta szobákon._ Bizonv abban a lakásban még az a néhány bútordarabunk is elkorhadt, amit fáradságos munkával gyűjtöttünk össze — ve?zí át a szót Szűcs István. — Feleségem, a gyerekek s jó magam is sokat Idegeskedtünk. A gyerekek közlien egyre nagyobb" érd klődéssel gyűlnek az asztal köré. A nagvohbak figyelemmel kisérik édesapjuk szavait. A kisebbek is, mintha még emlékeznének a régi egészségtelen, dohos lakásra — íe nem veszik szeműket apjukról. A hároméves tervben azután fölépült ez a ház is — folytatja Szflcs István. En is beadtam az igénylést. Ismerőseim gúnyos megjegyzéseket tettek: — Azt hiszed, hogy majd ti. melósok kaptok szép lakást? Amikor megtudták, hogy mégis csak megkapjuk, tjeszgetni próbáltat — Ott fogtok megfagyni abban a vékonyfalu házban. — En csak ennyit mondtam Nem félünk mi semmitől, mert munkás épitette ezt a házat a munkásnak. Szűcs Istvánné, ki tudja hányadszor, de most ismét kö. rü]járja a lakást, a két szobát, a konyhát, a fürdőszobát, örömtől sugárzó arccal mutatja a terraszt. Milyen jó ide kiülni a szép tavaszi napsütésben. Azután ott van a fürdőszoba. A nmltlen csak az uraknak volt fürdőszobájuk. A gyerekek ott sürögnek-forognak anyjuk körül. Ok is újra és uira megnézik a szobákat, de különösen a fürdőszoba és a terrasz tetszik nekik. Mióta itt lakunk, rótanfolyamra. Szücsnó a pártba készül. Nemsokára itt lesznek a választások — mondja — fel kell világosítani az embereket. Meg t (kell nekik mutatni, mit adott már bútort is vettunk népi demokráciánk a dolgozóknak. Még Marika — mondja ismét Szűcs István. Nagyven forint lakbért fizetünk s kapunk érte egy ilyen szép egészséges lakást. Szűcs Istvánné az ötéves BFAVA ROSI vie on 4P- <z 15. tarte'. Mindennap szerdáig a béke n/gy filmje! a* IMn. . Ha'almas történelmi film. KOft t 0 teleton Aut. : 33-44 215. tarlRl. Mindennap szeidáigl Csupa t-umor, zgaloin, a vídámsár. 01 nagy filmiei Jíftr #» benzinén 'zgatmas hajsza, mulatságos bonyodalm k egy 'urcsa örökség miatt. <>ZzCHENYl lelefon Aut 34-77 416/fe tar cl Atn és minsennop. A magyat ú mg ar ás nagy aiketas: ! Mikszáth Kálmán regénjeböi : lesz etcGQsiiGütö Toínn -Apny Tu u\ Ra'nay síb. iüsílusok 4, s és fi rra' ora legkisebbik leány is ott szorgoskodik az asztal körül. Édesapjának késziti az ebédet, ' aki nemrégen jött haza a muntervről beszel. Az ötéves terv-' kiből. ben sok munkás béri váz épül A faragóutcai bérház melmajd, hiszen máns kibővítik iett már újból munkába kezdezt az épületet is. Hamarosan tek a kőművesek. Épül a másik ujabb ötven dolgozó jut majd munká.sbérhAz s azután sori a a szép, tiszta lakáshoz. többiek, hogy az ötéves tervA Szűcs család lassan készülődik. A legnagyobbik tány, Ilonka az MNDSz-be megy varben egészséges, szép lakása legyen minden dolgozónak. (krísté) Munkás váiiafafv&^etőt és osztályvezetőt íklal be s Dalátyiyáflra Bensőséges ünnepségre gyűltek össze pénteken délután a nemzeti vállalattá alakult Dohánygyár dolgozói. A munkásmozgalom régi, kiváló harcosát, Simovits Mihály elvtársat iktat' ták b* vállalatvezetői megbízatásába. Ugyancsak ezalkalommal Iktatták be Kaposvári Béla elvtársat, a személyzeti osztály uj vezetőjét, aki a szolnoki mozdonviavitó műhelyből került ide Szegedre, fontos megbizatásdba. Négy órakor már minden dohénqgyári dolgozó egybegyűlt a szépen feldíszített kultúrteremben, hogy tanúja legyen az iin • nepélues beiktatásnak, A színpad mellett sorakozott fel a dohánygyári dolgozók egyenruhába ölt&zött énekkara. Fenn a színpadon a vörös és nemzetiszínű drapériával díszített asztaHézasságköfések Szegeden 1940 1945 1949 782 ®05 851 1947 1948 855 SG2. JELEN E inyujtott sóhajjal halt el az ütem a leegy pillantást vetett még szövőszékére s nyúlt az odakészített szatyor után. Letelt a munkaidő az űjszegedi Kenderben, indul hazafelé. A szövő ajtajában már várta Szél Juliska, akivel összebújva szoktak hazamenni 3 menetközben sivár életük apró eseményeit megbeszélni. A kapuban egyszerre álltak a portás elé, aki vizsga szemekkel mérte őket végig. Az átjárón túl már felvetődött a mindennapi, izgalmas kérdés: a fiú. Kovács Juliska udvarlója. Féléve tart az egyre szépülő kapcsolat s a két Juliska nap mint nap megbeszéli a fordulatokat, az apró-csperő változásokat. — Azt mondta szeret... Mindenkinél jobban... — ez csendült vissza ezeken a naponta ismétlődő kis összebúvásokon. És mégis. Kovács Juliska arca ma fakó. Szemei tompán néznek át a szegedi oldalra, a klinikákra, a dóm kettős tornyára. Csak hosszas unszolgatás után böki ki, mi vetett árnyékot csöpp kis életére, mi lopta ki a derűt máskor csillogó szemeiből. — Az este legalaposabban meghánytukvetettük a dolgot Sándor állás nélkül van. Ha megszakadunk se tudunk annyit összehozni, hogy egy kis bútort vásároljunk Edények kellenének ... Ruha... Agynemű... A két lány szótlanul ballagott az Eiffeltervezte vashídon. íme. A pénz miatt, a gazdasági körülmények folytán egyelőre nem lesz a házasságból semmi. És később? Ki tudja mikor. Mikor tud két olyan ágrólszakadt szegény, mint Kovács Juliska szövőnő is Vári Sándor állásnélküli szíjgyártó segéd annyit összekuporgatni, hogy családjukat megalapozhassák. A napok vészes gyorsasággal múlnak és Kovács Juliskából fonnyadt, életunt vénlány lesz, Vári Sanyi pedig elünik az emberek forgatagában. Két életképes fiatal fatörzs, amely nem rügyezik ki soha Az ütem ugyanolyan sóhajjal halt el az államosított Magyar Kenderben, mint Kovács Juliska idején. De Kovács Zsuzsi, Juliska kishúga, másként nézett a szövőszékre. öreg jószág, nővére dolgozott rajta sokáig, de még bírja az iramot. Ma is száztizenhét százalékra teljesítette a normát. Somogyi Bözsi — hű társa — az Aignertelepre ^ballagásában* már várja a kapu előtt. Bözsi arca kipirult, szinte túlszárnyalja a kapun csattogó zászló vörös színét. — Aranyvirágom, százhuszonegy százalék a normám... — karol be vidáman Bözsi. A munkáslányok lába vidáman, szinte vezényszóra dobban a felfelé tartó úton. Vígan tárgyalják, szakadt-e szál és hogy milyen volt az anyag. Az aluljárón túl itt is felbukkan a nagy kérdés: Dési Jóska. Egy iramodással felszáladnak a lépcsőn s míg átmennek a virító miniumszínü új híd túlsó oldalára, Zsuzsi már meséli, hogy hol tartanak. Jóskának az új normák óta megnőtt a keresete. Zsuzsi a munkaversenyek során jutalmat kapott... A szákszervezettől házassági segélyt kapnak... A bútor típusbútor lesz. A konyhaedényeket, üvegtárgyakat a Népboltban veszik meg. Vászonneműt már összegyűjtötték tavaly a gyári akció során kapott textilből. — Jóska az elmúlt héten félretette a Tisza Lajos-kőrúton kinézett típuscipő árának felét. A sötét ruháját elviszi a tisztítóba, kivasaltatja. Holnap délelőttre szabadságot kér az üzemi bizottságban és összeszedi az iratokat, megkezdi az utánjárást. Két hétre már esküszünk is... — Hű, de gyorsan csináljátok. Szólni kell már annak az ügyetlen Pistámnak, hogy siessünk, mert lemaradunk — csíp bele Bözsi. A két lány vidám kacagása messze cseng le a Stefániára. Tavasz van, már kizöldültek a fák ... A felszabadulás óta évente egyre több dolga akad az anyakönywezetőnek Szegeden. Az életszínvonal emelkedése folytár egyre több fiatal emberpár szánja rá magát, hogy családot alapozzon, tűzhelyet létesítsen. Az egyre szaporodó anyakönyvi bejegyzések is a hároméves tervet, annak előkészítőit és végrehajtóit dicsérik... Vasárnap délelőtt Í0 órakor a Vasutas Stadionban országos kíiq ®fos salakpályaverseny! rendez a Szabvdiighircoi Szüvetség szegedi osxiá'ya Ion friss tavaszi virágok vártái) az uj vállalatvezetőt. A dohánygyári dolgozók ütemes taps-, sal és lelkes éljenzéssel fogadták Simovits Mihály és Kaposvári Béla elvtársakat, a minisztérium, az MDP és a szakszervezet kiküldötteit. A nwnkásénekkar mozgalmi Indul ókat és ré /dalokat énekeit, majd Típai Mária fldy Endre: A grófi szérűn. Száraz Pál pedig Kvszanov: ötéves terv cimil versét szavalta el nagy sikerrel. Gábor József elvtárs, miniszteri tanácsos szólott elöször a dohánygyári dolgozókhoz. — Pártunk programjául tűzte ki — mondotta többek kőzött hogv a közigazgatás és a termelés ton'o« 70 i lóiba munkáinkat állit. S íme, most itt ül kőzni, tünk Simovits Mihály elvtárs, aki a dolgozó nép soraiból nett li s aki eddigi munkásságával 'ebizonyította, hogy méltó erre a felelősségi l es megbízatásra És itt van kö öttünk Ka/wsvári Béta elvtárs, aki ugyancsak a mura kanaet mettől Hitt közénk. Ezután Ré.iyi e! társ, pé zii yminiszteri államtitkár üdvö.öú az uj vállalatvezetőt, majd Berta József üb. elnök fejezte ki a dohánygyári dol ;o-ók osztatlan örömét az ünnepélyes alkalomból és meleg szavakkal adta át Simovits elvtársunk a dohánygyári dolgozók ajándékát Rá. kosi elvtárs fényképét. — Rákosi elvtárs mögött sorakozik fel az ország dőlgozá népe — mondotta. — S a dolgozó néo hatalmas táborában ott vagyunk mi ts, dohánygyári dolgozók Bizto.ito'.ta Smorits e,vtársat a dohánygyári dolgozók támogatásáról. Á dohánygyári dolgozók hatalmas lelkesedéssel ün tpelté'i Ríkosl el,társat, a ii« kor az uj vállalatvezető mzgas* ra emelte Rákosi elvtárs fényképp. Minden szem a képre szegeződött s szűnni nem aliaró él« ienzés el, felállva éltették u ma* gyár dolgozó nép vezéréi. Az ü em dolgozóinak nevében Éri Ferencné el.társnő, élmunkás üdvözölte Simovits Mihály Kaposvári Béla elvtársakat, maid a Nagyszegedi Pártbizottság ne< vében Dénes Leó elvtárs mon* dott üdvözlő beszédet. Kaposvári Béla elvtárs meleg szavakkal köszönte meg a do3 hánygyári dolgozók bizalmát, — Amikor a vasúti mühelyhő( először föltem Ide, kissé ideges, nül éreztem magam. De néni lehet itt idegen semmi, hiszen mint munkás jöttem a munkái soh közé — mondotta. Ezután Simovits Mihály elvi társ szólott az üzem dolgozói! hoz. Hangsúlyozta, hogy szórná! ra ez a megbízatás nem rangot jelent, hanem jelelősségteljet munkát. — Én továbbra is munkás ék elvtárs akarok maradni — morv dotta. Érzem a feladat súlyát ét minden erőmmel azon leszek: hogy a dolgozók boldogulását előbbre vigyem. fl dohánygyárt dolgozók leikel ünnepsége az Internacionálé hanglaival ért véget. „O csőn jo művészetet* akció A színház eme'eíi dohányzóit..-n 20-tól az "Olcsón jó művészeten buiiai pesti akció kiállítását nézheti végig Sze cd közönsége. Kiváló művészek kisebb alkat ásai, rézkarcok, vizfestmények. metszai tk és rajzok láthatók. A kiállítás^ •A akarjuk elérni, hogy minél széiesebj cg jusson művészi alkotásokhoz, rendi ivüH olcsó áron és a dolgozók otthonukat i-polgári giccsek helyett Jó raűvekkd i./phes-ék R:*„eM> felvilágosítást a szia íz ti kárs- aj.