Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-23 / 93. szám

m A brigádok ezrei versenye* i-k a lengyel gyárukban, a fegJobbnk vándorzászlőjáért. A Bé ;c-kohó nevü hatalmas üzem (aunkásai 10-000 munkaórát ajánlottak tel a szolgálati idejükön tnl- Képünk a győztes brigádot ábrázolja. kovácsseíjéiieV. vasesziergályosofc és parasztirt ísmerkeilnek n. r"*>«lés rellelneipet JuPbké/ le,ól mróoróerrcgée nnllats.'ik és a kék égből néhány pillanat múlva elötilnik egy kétfödeles Iskolagép. Lassan, méltóságteljesen ereszkedik a föld felé, szürke szárnyán megcsillan a tavaszi napfény. Már látszik a pilóta feje s a három gumikerék odaütrdik a földhöz. Még párszáz métert gurul a kis vbükker* azután befordul a földbe szúrt piros zászlócskák között a célhoz. Néhányan odafutnak a dohogó, remegő masinához, kicsatoltak a kél utast, egy sárga o e alJi a ölíö ött f'at lember pedig a bőrkabátos oktató előtt vigyázz! 8 vágja magát. — Oktató bajtárs jelentem, Tóth Qy:ln renü'ésre készen éltok. \ Csak ügyes n tigm - hangzik a válasz s a szőke fiu a következő másodpercben már benn ül a repülőgépben. Felére csatolja a börsapká/t s nz első ü'ésben ülő pilótának szót fogad vg, fokozatosan qázt ad. A kétíö 'eles ugrásszerűen nekiIramo 'ik és néhány méter után tieredeken felhúz az ezüstszinü teng ár fölött a levegőbe. 1 assan elmarad a repülőtér tfild pázsitja, elmaradnak a tarItaszlnü szántók és az öreg tlszaparti fűzfák. A kanyargó szőke folyó már csak keskeny sárga szalao és a vidék olyan, mínt vp'a nl fekete-fehér óriási sakktábla. A szárnyak dróthuzalal remegve muzsikálnak az erősödö szélben a motor egyenletelen, álmosítóan btiq és a párás, t 0 tö; messzeség' en megcsillanlak a há-tetőin s a templomtornyok | FzTg'sz zcn ftlfil | bukfenc-bukfenc után kövrtkerlk, tó!ágasra fordul a világ. A szárnyak nekifeszülnek a levegőnek » egy-egy meredekebb fordulónál, B keletkező tlégtsri kokban* harminc-negyven métert ls esik • gén. De a fiatal rpilóta-inas* ni/tusán tartja a sokfajta kormányt s a repülőgép bőgve iramodik egyre följebb. Odalent, a zöld pázsiton a sárga overallos fiuk hanyct'fekve hámészkodnak a tünedező masina után, egy-egy merészebb, . tetszetősebb körnél, vagy mu. tatványnál valamennyinek megdobban a szive. Bér m^r én klfvefiernék A délelőtt folyamán mindanynyian sorra kerülnek. Hat-nyolc Iskolagép térül-fordul állandóan a földön és a levegőben, állandóan dübörögnek a motorok. — Népi demokráciánk kivette az uri fiuk kezéből ezt a gyönyörű sportot. A\a már munkások, parasztok és értelmiségiek tanulnak repülni — révedezik el Kotrdi Gábor oktató, két fölszállás kö ti clgare'Ia-szünetben. — Az OMRE országszerte megindította az elméleti és gyakorlati tanfolyamokat Itt Algyőn is zajlik, pezseg a repül"é!et, egymásután iö mek hozzánk a fiatalok En/ 6n tálkán véget ér a gyakorlati kiképzés, a gének egymásután gurulnak be a hangárba, ahol a szerelők vidám zeneszó mellett javítják ki az esetleges hibákat. A hangszóróból harsány induló árad, a fiatal pilóták ebédhez sorakoznak. Délután elméleti oktatás kezdődik, a szakemberek bevezetik a motorok, a sárkányok, a kormányfelületek rejtelmeibe a kezdőket. A Boióki Istvánok, a Varga Aladárok és a Negyedes Sándorok csillogó szemmel figyelnek a fekete táblára, ahol furcsa ábrák és számjegyek sorakoznak. Az ablakokon beragyog a nap, parányi porszemek táncolnak a levegőben és kloirulnak az arcok ko Acs'ezi 'ek, vasesztergályosok, parasztok ismerkednek a repülőgépek rejtelmeivel. (n. I. v.) A második műegyetem füúpa eoyík íegVcrszeriil^b egyeteme lesz Csűrös Zoltán, a Műegyetem rektora nyilatkozatot adott arról, hogyan biztosit iák a hatalmas arányokban lejlödö magyar ipar számára szükséges mérnükntánpótlási. — Az ötéves terv óriási feladatokat állit elénk a szakemberképzés vonatán — mondotta Csűrös Zoltán. — Tízezer uj mérnökre less szükség az ötéves terv folyamán. Ezekben a hatalmas feladatokban fontos feladat vár m közeljövőben felállítandó miskolci második műegyetemre, amely elsősorban a nehézipar számára nevel majd szakembereket. A második műegyetemen, amelynek felá'litdsára 80 millió forintot irányoztak elő, bányaés kohómé nö'i bányagépész-és kohógépészmérnőki, valamint technológiai tagozatok lesznek. A második műegyetem létesítése ls azt bizonyítja, hogy népi demokráciánk hatalmas távlatokat *ér a tanalnlvávyó Ifjúság elé. 01UU11UB, TOJ "UjJIUI* ifi 5f.~nt - — rím A gárda-brigád A keresi félsziget halászai egy nap leforgása alatt két tengeren is halászhatnak: az Azovi- és a Fekete-tengeren. A félsziget a két tenger között fekszik. A halászfalu legkiválóbb brigádjának, a »gárdábrigádnák* vezetője egy fiatal nő: Marija Kozlovája. összesen hárman vannak, a fiatal lányon kivül két idősebb férfi tartozik a gárdabrigádhoz: Vaszilij Korotlcij és Pável Fjedorov. Akár az Azovi-, akár a Fekete-tengeren halásznak, mindig ez a brigád hozza meg a legnagyobb zsákmányt. De nem ezért kapták a vgárda. nevet. A Honvédő Háborúban érdemelték ki ezt a büszke címet. Hogyan is történt? ... A félsziget többször csévélt gazdát a háború folyamán. Hosszú hónapokon át itt húzódott a forntvonal. A németek erősen lőtték a félszigetet, a tengerszorost pedig állandóan légitámadások tüzében tartották, hogy egyetlen hajó se juthasson keresztül rajta. Marija Kozlovája brigádja mégis minden nap kinn volt a tengeren. Nem halásztak. Sebesülteket szállítottak a tengerszoroson keresztül, a szovjet partraszállás idején naponta többször is megtették a tamanszki és keresi partok között. Katonákat, élelmiszert és hadianyagot szállítottak. Felbecsülhetetlen szolgálatokat tettek a keresi partizánoknak: élelmet és lőszert szállítottak rejtekhelyükre. Krím felszabadulása után Marija Kozlovája brigádja elsőnek látott munkához. Megtisztították — a tengerészekkel együtt — a keresi tengerszorost az úszó aknáktól és megkezdődött a halászat. Ezért nevezik a fiatal leány brigádját »gárda brigádnak*. Mert igazi szovjet emberek ők: a harcban életüket kockáztatják, de a fegyverek elnémulása után nyomban hozzálátnak a munkához, a termeléshez. Jobb a munka a tavalyinál Ukrajna középső, déli és délnyugati területein nagyon kedvező volt az időjárás az őszi vetések trágyázására. A Köztársaság egész ' területén 100 ezer hektó rral több földet láttak el trágyával, mint a mult év ugyanezen időszakában. A vetések műtrágyával való beszórását, repülőgépekről az idén végezték először. Rövid idő alatt 20 ezer hektárnyi vetést láttak el műtrágyával repülőgépről, összesen 70 ezer hektár őszi buzavetést fognak ilyen módon megmunkálni. Egyébként o műtrágya alkalmazása nem történik sablonosam Minden egyes esetben az agronóm bevonásával állapítják meg, hogy mely tápanyagok vannak jelen a ta la]ban és melyek a pótlásra szorulók. Általában mindenütt több és jobb munkát végeznek tavalyinál. Mi., áSFtoS*5? SS® ' ( m% % I ImBmsm 1200 traktort építettek nz. elmúlt év folyamán a lengyel gyárak. Az ország motorterme'é-M- a háboruutáni évben megsokszorozódott- Képünkön azrvik lengyel traktorgyár uj g épéit vizsgálják, mielőtt falnraköld utak őket. » i AZ ANGYALFÖLDI BESZED A z elmúlt héten egymásnak udiák az emberek a liirt> , ^ Húsvét után, kedden Angyalföldön beszél RákosL Aligha vártak nagyobb érdeklődéssel politikai beszámolót Magyarországon. mint ezt, inely a Magyar Dolgozók Páríja első választási nagygyűlésen hangzott el. Tnlzás nélkül mondhatjuk: Angyalföldön Vert nz or-zág szive- Népűnk snját tapasztalataiból 'tan nl ta meg, hogv valahányszor fordulópont előtt áll az ország. Rákosi Mátyás. Pártunk főtitkára a dolgozók nagv vezére. az angyalföldi dolgozókon keresztül szól n mau-ar munkásosztályhoz, a dolgozó nép millióihoz- A nagygyűlést meg. előzó hatalmas érdeklődés hízónvitja: n dolgozók tudták, bogy ez a mostani beszéd nj fordulópontot- a dolgozó nép gvőz'-lmének betakarítását jelenti. Mi'liók bizalma, egé-z népünk szere, tete áiradlt e napon Rákosi Mátyás felé. aki nz nj győzelmek ut. ját mutatta meg népünk számára. K

ettős jelentősége van nz iránymutató beszédnek: Az első: maga n ténv, hogv Rákosi Mártás bcstelt. ö- akinek szavaiból merítettünk erőt eddigi nehévégcink legyürésére. akinek tanításaiból megértettük mii kel! tennünk, hogy kivezessük nz országot- háborniftozín snlvos helvzetéből. fi, akinek hőlcs és előrelátó irányitá»ánnk küs/önbotő. hogv ma már bizakodva mondhatjuk: .romok helvőn virágzó életet, nrnk őrs/ágából dolgozók hazáját-- teremtettünk- A má-odik: 1-n-v váls z'ásnk előtt beszélt. Akkor- amikor »n magv-r népi demokrácia újra nekievüikő.ik, ho-v Olyan narv fMad-ttoknt oldjon meg. melvnek mcgvnfósitá-ához mind-n dolgozó megteszi1-1t ereje szükséges*. a beszéd valóban a fordulópontot tükrözte vissza: AB \ elért fejlődést, az nj honfoglalást, n m"rnvilt szabad jövőt, a feltáruló kapukat, a megtevő nj feladatokat. Rákosi Mátyás mind-n magyar dolgozók szive szerint szólt. Nénflnk öröme, derülátóra, mnnkavá-va és biztonsága ár,dt herédéből. Megadta a felvetett kérdések megoldását és hossza időre megszabta fejlődésünk felfelé Ívelő irányvonalát. V

m áiasztási beszéd volt? Kétségkívül az, is. De mennvlvel más, mint azok, amelyeket n felszabadulás előtt hallottunk, vagv amelyek még nemrégen a reak. ló hortettogáMitól hemzsegtek. Az olcsó .géretek b?he(t. terveket tártamázott, nmelvek pontos alapra épültek- Terveket, amelyek hitelre találnak a dolgozók körében, mert n kommunisták — akik kidolgozták őket - négv esztendő kemény mnnkájánnü ered m én veivel hizonvitofték. hogy a Párt szavára, terveire építeni lehet, mint a kősziklára- Programb"s7éd volt a szó igazi értelmében. Nem légvárakat tartalmazott, hanem olyan célkitűzéseket, nmelvek már nz eddig megvalósítottak™ építhetők. Ugyanakkor megmntntfa azokat a hiányosságokat is, amelvekct éppen ezek a tervek lesznek hivatottak kiküszöbölni. Megtehette ezt nnnál is inkáhb. mert ed'dtó is számtalanszor bebizonyítottuk, hogy nmit Pártunk célul tüz ki maga 6® népünk elé. az. meg is valósnir ázha hozta nz egé=z országot a beszéd- A lelkesedés 1 v a dolgozók programnnk megvalósításába vetett biztos hite épp annak köszönhető, hogv hároméves tervünk is beváltotta, sót túlszárnyalta a hozzáfűzött reménveket. Frört készül most egész népünk szavazataival szentesitó pe-tetet ütni eddigi munkánkra és bizonyítani: részt kér nz nj feladatok megvalósításából. Dolgozó népünk érdekeinek védelme, eiöhbremozditára, « volt a célja az. angyalföldi bcstedn-k, mint nhogv ez n jellemzője nagv Párfnnk egész politikájának. Fr. nz a pl - form ameÍvnek alapján létreiön az nj. mind n eddiginél szé.csebb ö^'fogás. nmelvnek nlapján megszületett dolgozó népünk akaratából n közös választási lista. Az eddigi eredmépyrk azonos értékeié-e. a/, öféves terv megvalórttásn és n béke megvéd-sa olvan kérdések, amelyekben miod -n haladó magyar megegye, zík- A közös lista: közös programon alapszik. M

inden magvar dolgozó tisztában van azzal- hogv a választás njnbh nnevohb lehető épeket, nynjt felemelkc. dósünk. boldogulásunk számóra. Itat is igazolja a hatalmai lelkesedés, mellyel az üzemek munkásai, a dolyozé1 Páztok, kisemberek és az értelmiségiek az angynlfö.d. be-zédét fogadtők. Rákosi elvtárs beszéde mogmo/gntott minden demo. kratikns erőt a választás érdekéhra. Azok, akik a beszédei liallratták, vagv olvasták, párttagok és p<-m párttagok, mos! azon lesznek, liogv a beszéd clin/son mind n magvar doigozőhoz. Mird-nkl átérezze a választás jelentőségét és a hatalmas célkitűzéseket, melyeknek vállalására egész népünk nevében Angyalfő'd igenlő választ adott, minden haladó magyar magánnk tndja* Éljen győzelmünk szervező je a Magyar Dolgozók Pórija