Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-22 / 92. szám

ii. e*i. 92. szám. Ara co tillór 1349 Április 22, Pentek 1 Megváltozik Uzlekeiéshk az ötéves tervben 36 munkál végeznek a lemezgyár! brigádok Lenin elvtárssal a békéért Ma lenne 79 esz lennős a: emberiség egyik legnagyobb tanítón,estere Vladimír lljtc3 Uljafioo, a haladó emberiség nagg Leninje. 1870 április 22-én született a volgamenti Szimbirszk városban, amelyet azóta róla Vljanovszknak neveztek el. Lenin etvtárs nevét és alakját ma már az egész világon mindenütt ismerik. Munkások, parasztok és haladó értelmiségiek milliói fordulnak feléje, tzavai, tanítása felé, hogij tanuljanak tőle és eszméit minden dolgozó érdekében megvaJósitsák- Lenin elvtárs sokszorozta meg a marxizmus eszmei •gazdagságát, ö fejlesztette tovább a marxizmust uj, magasabb fokra. Egész életét a municások és parasztok felszabadításának szenfe'ts a tőke nyomáfa, a kapi'alislák és földesurak 'hatalma alól. A forradalom lángelméje volt Lenin és a néptömegek élén haladt a szocializmus felé ^lésének nagg harfiban. A leninizmus, Lenin elolárs tanítása ma is finnesen sugártó világítótorony, amely megvilági'ja a dolgozók szabadságharcának győzelmes útját. Jetiin eszméi áldatták a dolgozó tömegeket és igy a társadalom Szocialista átalakulásának hatalmas tényezőivé lettek. A leninizmus a proletároknak és a dolgozók millióinak lobogója az tgész világon. Ezt a lobof.ól keményen szorítják és vtsti/c előre a magyar dolgozók milliói is. A szovjet nép Lenin zászlaja alatt zuzla tszél s pusztította el a fehérgártiisla és intervenciós csapatokat, teremtette meg a győzelmes •Szovjet Hadsereget, amely felszabadította azután hazánkat ts " fasiszta elnyomás alól. Nekünk is Lenirt tanításait megfogadva, Lenin nevével az ajkunkon kell mennünk a szocialista állam megteremtése felé ugy, amint a Szovjetunió prolctárinmenei let/ék, legyűrve minden akadályt és ctsőnőrve a szocializmus összes ellenségeit. Ma. a szocializmus megteremtésének ,a béke megvédésének idején megsokszorozódik a magyar dolgozók ereje is mindazoknak a békére vdgyó és a Léháért harcolni is kész dolgozó millióknak erejével, akik szerte n világon Lenin tanításának Szellemében a marxizmus-leninizmus ideológiája alánján jognak össze Sztálin elvlárs veze. lésévei maguk, családjuk, népük és dolgozó társaik érdekéhen. I.cnin elvtárs az uj társadalom ujtipusti vezetője. volt ntat ezernyi szálak fűztek a tó. Tövekhez. Az 6 nyomán ilyen vjtimisu emberekké kell vájnunk vatamenmnünknek, hogy győzelemre vigyük nz embert boldogulás nagy ügyének: az Ofitálytaian társadalom me-va• lőov'ósáo k , oodHn'áf. Megakadályozzuk a háború!, ha világszerte összefogunk a nemzetközi uszítók és hóhérok ellen A párizsi békekongresszus hatalmas lelkesedéssel tesz hitet a béke mellett A békekongresszus csütörtöki ülését Nenni nyitotta meg. Felolvasták a prágai kongreszszus üzenetét: vHüek leszünk ahhoz a megbízatáshoz, amelyet népcink adtak,* — mondja az üzenet. Ezután Zilliacus angol képviselő szólalt fel. Bevezetőjében kiemelte, hogy a brit nép békeakarata mindent elsöprő. Elegünk volt a háborúból, nem hiszünk a háborúban, a dvilizációban hiszünk — mondotta. Akármi lenne egy harmadik vi. lágháboni eredménye, egészen biztos, hogy Nagybrftannia elvesztené ezt a hábomt. A béke oszthatatlan A párisi kongresszus hatalmas érdeme, hogy kelet ésnyugat békeszerető népeinek képviselői találkozhatnak, kicserélhetik nézeteiket és módot kereshetnek a béke biztosítására. A béke nem harmadik erő, a béke oszthatatlan. Legutóbb elvesztettük a békét, mert a konzervatív, fasisztabarát nyngati kormányok megakarták osztani a békét, hogy a fasiszta náci kormányok előtt megnyissák az utat kelet felé. A nyugati tőkés kormányok azt remélték, hogy elkerülik a háborút és megvédik a kapilalista rendet. A második világháború megmutatta, hogy rett*tenetcsen tévedtek. Most megint ugyanezek ex államférfiak, vagy a hozzájuk hasonlók azok, akik az uralkodó osztályok érdekelt képviselve, ugyanilyen háborús szándékokat táplálnak és ugyanilyen eszközöket használnak szovjet, ellenes uszításaikban. Most ugy akarják a békét megoldani, hogy ki akarják belőle rekeszfeni az emberiség egyharmadlát, amely megnyerte a háborút és hatalmas szocialista forradalmat valósított meg a fasizmus ellen. Nem sikeralt a fasizmus hitelét v hetyfeáVtiaiti Persze, az Imperialisták feladata nagyon nehéz. Nem igen sikerül nekik a fasizmus hitelét helyreállítani a világban. Kommunistaellenes békét akarnak, viszont a kommunistaellenesség és a I éke homlokegyenest ellenkező fogalmak. Zilliacus ezután élesen és gúnyosan támadta Churchillt, ez •eatlanti egyezmény atyját«. Az atlanti egyezmény ellentétben áll az Egyesült Nemzetek alapokmányával. Maga Trygve Lie, az Egyesült Nemzetek főtitkára is kénytelen volt ezt megállapítani, Az atlanti egyezmény alapelve az, hogy a Szovjetunió tárnadó hatalom és hogy erőszakot kell alkalmazni ellene. Ez hazug érv. Képmutatás Acheson amerikai külügyminiszternek az az állítása, hogy a nyugati demokráciák nem is tudnak támadó háborút tervezni. Csak emlékezni kell a gyarmati háborúkra és emlékezni kell arra, hogy az elmúlt nyáron a berlini kérdésben Clay amerikai főparancsnok majdnem háborút robbantott ki. Terve nem sikerült, mert a Szovjetunió szilárd magatartása elriasztotta a francia és az angol kormányt. Az atlanti egyezmény nem kötelezi Clay urat és a hozzá hasonlókat, hogy sokat kérdezzék nz angol és a francia kormányt. Az amsríkai vszeidk Hitfer szerepét játszák Az angol és amerikai lapok akaratlan önleleplezésci mutatják, hogy az USA úgynevezett •belső támadásnak* tekintené például azt, hogy a francia, vagy olasz nép kommunista többségű parlamentet választana. Ebben az esetben működésbe lépne az atlanti egyezmény. Jellemző a washtngton' lég körre: hónapokig észre sem vették, hogy Forrestal őrült. A washingtoni kormány hivatalos közleménye azt állítja, hogy Forrestalt »hlvatali munkája túlerőltette*. Hivatalos közlemény talán még sohasem volt ennyire őszinte, mert az amerikai külpolitika vezetőinek valóban •hivatali munkája* a háborús uszítás, a háborús hisztéria. Zilliacus megállapította az atlanti egyezményről, hogy a szent szövetség éa &z antikomintern egyezmény keveréke, amelyben az amerikai vezetők Metternich és Hitler szerepét játsszák. Felvetette a kérdést, vájjon a nyugati hatalmak fegyverkezési hadjárata ismét világháborúban végződik-e? Nem! — válaszolta —, mert a népek fel fognak lázadni a fegyverkezési politika ellen. Az angol dolgozók — hangsúlyozta a hallgatóság nagy tapsa közepette — sohasem fognak harcolni a Szovjetunió és a haladás többi országa ellen. Hatafmasak n béke erői, hatalmasak Franciaországban, Olaszországban és még Amerikában i». Uj társadalmak alaku'nsk Kifejtette, ho^r világszerte uj, egészségesebb társadalmak alakulnak ki. Megemlítette a szabad Kina győzelmes harcát. A népek nem 'hajlandók megfizetni a tiáboru számláját. Beszéde végén néhány konkrét javaslatot tett. Remélem — mondotta —, hogy ez a kongresszus valamilyen áilandó szervezetet létesit majd határozatainak megvalósítására. A szervezetnek először is tanulmányoznia kell az atlanti egyez, ményt és az egyezmény viszonyát az ENSz alapokmányához. Ennek a tanulmánynak hatalmas jelentősége volna a nemzetközi közvélemény tájékoztatása szempontjából. Tanulmányóznia kellene a fegyverkezén v ruenv hatását az Egyesült Államok életére. Olyan bizottságot i» kellene alakítani, amely tanulmányozná, a »kelet« és »nyugat* között fennálló politikai ellentéteket és javaslatokat kellene tennie ezeknek az ellentéteknek olyan megoldására, meiv összhangban állana az Egyesült Nemzetek alapokmányával. Zilliacus a következő szavakkal fejezte be beszédét: a harc mindenütt áll nz egyszerű emberek é* a kiváltságos kisebb, ségek között. Annak biztosítéka, hogy ebben a harcban a béke, az igazság és a szabadság fog győzni: a dolgozók össze, fogása, testvérisége az egész világon. Nyugafeurópában fegyverkezési verseny folyik A békekongresszus délutáni ülésének első szónoka Fagyejev szovjet író volt. Lelkiismereti kötelességemnek tartom — mondotta többek között, — hogy minden erőmmel védjem a béke ügyét, amely minden becsületes ember ügye. Kijelentette ezután, hogy a Szovjetunió küldöttségei millió és miiHó fizikai munkás és értelmi, ségl összefogását képviseli. A háborús veszéllyel foglal, korva megállapította, hogy Nyugateurőpában és Amerikában a népek akarata ellenére u] fegyverkezési verseny folyik Az Egyesült Nemzetek Szerkezetéről megállapította, hogy a népele békeakaratából született, do egyes hatalmak megteremtették; az úgynevezett nyugati uniőt és az atlanti egyezményt, sőt mái" a földközi tengeri tömb is előreveti árnyékát. Megemlékezett Fagyejev s ncwvoriri békekongi-en/usról is. Ez a kongresszus — mondotta — újra meggyőzött minket arról, hogy az amerikai haladó értelmiség tartós békét ldván és a népek kölcsönös barátságát. Mindenfitt találtunk embereket, aldk barátsággal viseltettek irántunk és akik meg. értették törekvéseint et A háború ellenkezik Isten ahnr-ttáva* óriási tapssal fogadta a közönség a világkongresszus szónokl emelvényére lépő Bereczky Albert magyar református püspököt. Hálás vagyok a rendkívüli alkálómért, hogy egy világfórumhoz szólhatok — mondta Bereczky Albert. Az egyház embere vagyok testestől-lelkestől és éppen ezért meg kell monda, nom, hogy az eddigi kereszténység szemére vetheti azt a mulasztást, hogy az igazságta. lanságnak és társadalmi elnyomásnak hosszú korszaka alatt nem mondott erőteljesen nemet a két háboretokozó régi rendszernek. Az egyházaknak ezt a magatartást meg kell változtattiiok. Az egyház emberének hitből és engedelmességbőt kell szólnia s meg kell vallania újra, amit az egyházak < itágtanácsa amszterdami ülésén Igy fogai, mázott meg: >A háború ellenkezik Isten akaratával.* Az a szerep, amelyet a háború betölt a nemzetközi élet jelenleg rendjében, bün Isten ellen f* az embert méltóság megszégyenítése. OkmriHó munkanélküli sz USA-bm A teljes munkanélküliek száma az USA-ban ötmillióra emelkedett, az amerikai villamosmunkások szakszervezetének kimutatása szerint A Washington Fost beismeri, hogy a munkanélküliség Amerikában állandóan nő. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a heti 30 óránál kevesebbet dolgozók arányszáma márciusban 21 százalékkal' tovább növekedett. Négyéves a szov}el~lengyel egyezmény A lenggel nép életében fontos határkő volt 1945 április 21, a szovjct-lenggel barátsági, kölcsönös együttműködési és segélynyújtási egyezmény aláírásának napja. Ez az egyezmény — mondotta az ünnepélyes aláíráson Sztálin — záloga az uj, demokratikus Lengyelország függetlenségének, hatalmának és felvirágoztatásának. Az egyezmény aláirása óta négy év telt el. A lengyel néo ez alatt az idő alatt kiemelkedő sikereket aratott a népt demokrácia építése, a szocialista nemzetgazdaság és a szocialista kultura terén. A népi demokrőcia felé vett Irány biztosította az uj Lengyelország hatalma növekedésének és nemzetgazdasága felemelkedésének eddig soha nem látott lendületét A szerződés megkötésének negyedik évfordulóján Sztálin táviratot küldött Cyranklewicz lei* gyei miniszterelnöknek. A távIrat szövege Így hangzik: A szovjet-lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási is a háború utáni együttműködési szerződés megkötésének negyedik évforduláfa alkalmával szívélyes szerencseHvánataimat küldöm önnek, miniszterelnök ur. Fogadja szerencseklvánatalmat a lengyel nép és a lengyel népi köztársaság felvirágzására és as államaink közötti barátságnak és szövetségnek további megerősítésére. Sztálin. Választáriratában Cyranklewicz megállapítja, hogy a lengyel-szovjet szerződés szilárd alap a két nép együttműködésé hez és megingathatatlan barátságához a szovjet nép és a lengyel nép és minden békeszerető nép javára és ez a tartós béke és ha'adás záloga