Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

jzóraa, 1949 április 20. ti szegedi OTI már valójában a dolgozókat szolgálja A MII DALAINK Drága föld . • • Egymás kezébe adják a kilincset! az OTI kerületi pénztárának látogatói. Járó betegek és fekvő betegek hozzátartozói jár, 3'r-kelnek'ügyes-bajos dolguk elintézése végett. A hatalmas lépt csarnok visszhangzik a járó-kelőktől. A földszinten felírás: OTI a munkásoké.* Ez nemcsak jelszó, hanem valóság. ( sikeresen megváltozott a Társadalombiztosító Intézet apparátusa. Ma már a dolgozókat szolgálja. Ennek az intézménynek nem va'aml jó hire volt a múltban. Annál inkább szeretik ma a rio'cozók, mert tudják, hogy betegség eseién nem kell eladni az> :-tolsó párnát a fejük alól azért, hogy hozzátartozóikat orn i. ápolásban részesítsék. A bi2 tositottak ellátása ma már nem k!kőzik akadályba és »nem dug iák ki a szemét a biztosítottaknak* egy pár fillérrel, ugy mint azt a múltban tették. Mi az oka annak, hogy ilyen gyökeres változás állt be az OTI igyeki intézlsében? tudvalevő, hogy 1945-ben demokratikus vezetőség került az Intézet élére. Nem volt könnyű r o'og A háborús pusztítás nyorrnn romjaiban heverő és kifosztott intézetet kaptak. Az intézet pénztára; üres volt. Az akkori in[ vlósiidők a helyzetet még csak sűgosbitották. Az átszervezett ie cté t a on' an minden akadályt tcldizdötl. Még könnyebb lett az intézet munkája a hároméves terv megkezdése után. A terv keretében a szegedi intézet is hivatásához hűes tudta szolgálni betegeit ij siskresíelSk, házi s*íB¥szer!ír Tönb orvosi szakrendelőt álÜ.oliak fel. Műszereiket ujakkal *c: eré'.ték kl. Házi gyógyszertárt r itottaki fel mintegy'100.000 fo: Uos költséggel, mely mara(é ítalanut. szolgálja a biztosította kát. Döntö lépés volt az OTI é'etéoen a mezőgazdasági munkásoknak a biztosításba való beví.róMv. A távoVeso tanyái közf rn tokban orvosi szakrendelőket r itotlak fel. Szintén a terv sor.n érhette el az intézet azt, r így ellátással járó gyógyfürdőt adhasson a dolgozóknak. Ma már rimlen betegnek az átlagos java íahnazás 65 százalékát juttatja. miut táppénzt. A kórházi ápolás idejét egy évről két évre r ette fel az intézet. Anyasági segély dir.én ma már 500 forintot folyósítanak. 5 mií iá évente táppénzre, kérsjázl ásatásra, gyöavszerjo Ugyancsak a hároméves terv tette lehetővé azt, hogy táppénz, kórházi' ápolás és gyógyszerköltség dmén 5 millió 234 ezer forintot juttasson az intézet Szegedi dolgozóinak. A város különböző kerületeiben uj és uj rendelőket bocsátottunk a betegek az eredmények változtatták meg a közhangulatot az intézettet szemben. Az elkövetkezendő ötéves terv folyamán persze, még hatalmasabb eredmények várhatók a biztosítottak részére. Ujabb beruház; sok történnek az intézet korszerűsítésére. Nagyobb táppénzekre van kilátás és az üdültetési akciókat Is lényegesen kibővítik. Ma már az OTI összehasonlithatatíanul! jobbat ad, mint régen. A biztosító intézet fejlődése párhuzamosan lépést tart országunk ujjáépá lésével. Az OTI munkásintézmeny, — tehát eleven kapc o'atot kell fenntartani a dolgozókkal, akiknek irányító, ellenőrző és tanácsadó szerepe hivatott Javítani a még neglévő es t legesi zökkenőkön. Az intézet biztosítottjai ma már érzik, hogy valóban az ö í szolgálatukban; ált az OTI és an,. „ , nak munkáját minden dolgozó rendelkezésére — mondja Strack tc,jes ;évd támogatja. Janos( elvtárs. — Igen nagy gondot fordít intézetünk az üzemi dolgo'ók egészségvédelmére is. Állandó ellenőrzések alatt állnak a munkások. Állandóalt dolgozunk a népbetegségek leküzdésén. A tanoncok üdültetését évről-évre ismételjük és fokozatosan növeljük az üdülök létszámát. Ebben az évben például 8000 ifjumunkást fogunk nyaraltatni — fejezi Ive. flz ötíves terv uja^S) segítséget jeleat Lényegesen) megváltozott a feP tt3S,V Drága föld, szülőhazánknak földje, Drágakőnél drágább kincset ad. Nincs a földön gazdagabb, szebb ország , Minden ember érzi, hogy szabad. Zúg a tenger, szél sivít a síkon. Hegynek ormán gőgös szálfenyők. Búza ring, ha lágyan súg a szellő S szunnyadoznak végtélen erők. Mint a napfény, víg öröm sugárzik Férfi, nő és gyermekarcokon. Mert a jog s a szabadság közénk jött. Megszereztük kemény harcokon. _ Rerf.: Drága föld..<, Egyik ember annyi, mint a másik, Bár a bőre barna vagy fehér. Egyet ért, mert egyenlő az ember: Mennyi munkát végez, annyit ér. Nincs mi gátat emeljen közöttünk, Társ a társra mindig rátalál, Mert a rend, a jog és a szabadság Bárhová tekints, szilárdan áll. Rerf.: Drága föld... Az árvaház lakóinak ötéves terve A GYERMEKVÁROS Uj élet boniaKozik ki a városi árv hiz falai közöli Néma csend honol az épület-'ket is. Ka izs Gizike az árvaben, csupán a tanulótermekből ház éltaniüója. Szivén viseli hallatszik halk morajlás: szor- j minden tanulókör munkáját, galmasan tanulnak a városi ár- irányítást ad, hogy jól menjen '^aház lakói. A tanterem egyik . a munka. Már négy éve az ársaíkában négy kisleány "tanuló- j vaházban lakik, sok tapasiiáviselők udvariasak a felekkel.; körben beszéli meg a másnapi Jattal rendé'ke: ik. Este — Bizony, hatalmas változás' anyagot. Sietnek a tanulással, ez — mondogatják a betegek. mert mindjárt este lesz s meg —i Nem keil ma már órákhosszat szeretnének újságot is olvasni. ácsorogni egy-egy aláírásért — jegyzi meg egy botjára támaszkodó nénike. Karizs Gizibe, a Kossuth Zsuzsanna brigád vezetője majd bele bújik könyvébe, olyan nagy Ma már korlátlanul kiszolgál- igyekezettel tanul. Néha-néha Ják az intézet házi gyógyszer- felpillant könyvéből s figyeli a tárából a biztosítottakat. Ezek mdlettük dblgozó tanulókörénem kuruttyolnak a békák A üélAWitlflglAM A hároméves terv hereiében megszépült, egészségesebb lett Szeged elhanyagolt városrésze M-iraváros a múltban Szeged mostohafia veit. Lakói még ma ; borzadva gondolnak vissza 8 ra, az időre, amikor bűzös 'íny vízcsatornák, talajvíz, r '' es lakások, mocsarak ve' "'/tették egészségüket. El1 V|'u!t a szivük, ha benn jártak * Belvárosban s lát tóik a rendéO tiszta utcákat. t — Mikor segítenek már rajtnak, mikor szabadítanak meg testűinket a mocsártól, talajWftóJ és a nvári árvizektől?... hiuyszor felvetődüti bennünk a kérdés? — mondja Turi Matyásné. — Kértünk, könyötegtúnk, de hasztalan. A reWe-jóa uraknak kisebb gondjuk 18 ' agyobb volt annál, minthogy K.i unk segítsenek. — Hogy megörültünk, amikor ásóra!, kapás! felszereli tassiása"! itftsk 11 teánkba. Nem akartunk hinW a szemünknek, hiszen mindig 'is az Ígérgetéshez voltunk te>zzaszokva — szól közbe Nyári '•'•'jrné, a harmadik szomszéd, j-zían magyarázni kezd. Gsak omlik belőle a szó: Tessék csak nézni! Itt ™rég még bűzös csatorna A jáiöa? Legalább negyei ^"tivel alacsonyabb volt. felül érő vízben gázoltunk. De ez még csak hagyján! Arca kígyói á haragtól, kezével fenyegetően hadonászik. — Mit törődtek az urak a mi lakásunkkal? Két méter magasan vizes volt a fal. Bz utarfean ná-J és sás veit. Estéként ngy kuruttyoltak a békák, hogy nem lehetett alud- "rnerm ezt is a hároméves tervben csinálták? — Hát persze! — válaszolja határozottan Turiné. — Ha igy haladunk, már pedig ez biztos,. mert a mult rendszerben csak nem kapunk li mint régen ígérgettek, most meg cselcksze-j vesá át a szót Karizs Gizike, nek — mondom, ha igy hala-.Persze azért »bünhődnünk« amikor a tanulókörök befejezik munkájukat, mesél társainak. Elmondja, mennyire megváltozott az /élet az árvaházban, mióta uj nevelőket kaptak. Brigádokban do'gozunk — öokormáavzatanh »an Most mi is szabadok vagyunk — mondja öntudatosan. Régebben sohasem az történt, amit mi akartunk. Most minden kér. désben aközössóg dönt. Bizony, mi is brigádokban dolgozunk, ugy mint a gyárakban a munkások — mondja büszkén egy szőkehaju kislány. önkormányzatunk van — büszkélkedik a másik. A brigádveze'ők először megbeszélik mit és hogvan kellene csinálni, hogy az helyes legyen. A brigádvezetők javaslalát azután a közösség elé visszük megvitatásra. Ha valami hibát követűnk el, dunk, akkor Móra város olyan szép lesz, hqgy rá sem lehet A nyári záporok után bokán ni. No, meg az a sok szemtelen szúnyog! — Hát az aztán ugy volt, hogy jöttek a munkások — veszi át a szót Ismét Turi Mátvásné — és alaposan nekilátItak a dolgoknak. Meg is szépült Mcraváros. Egészségesebb lett. •Mondták jpár nekünk előre, hogv hamarosan rendezik az utcákat, az újságok is irtak róla. Aztán meg is csináltak mindent. Nem félünk már az esőtől, a nedves lakástól. — Jó sok pénzt költhettek a munkára — folytatja Nyári Rétemé. Azt meghiszem — vág közbe ismét Turiné. — Olvastam az újságban, hogy a viAuvübö rastteaca épülésére 700 ezer torintol költöttek. Szép összeg — jegyzi meg feiosóválva Nyáriné. — Ugye Már lassan kibontakozik Szeged legfiatalabb és legmélyebben fekvő városrészének meg változott arculata. Szépek, rendezettek a járdák és a kocsiufcak. A mélyenfekvő utcákat feltöltötték, EJIantel 8 keil mocsarak A lakások is szárazak, egészségesebbek. Az újonnan ültetett facsemeték már bontogatják rügyeiketMosolyog az egész városrész a tavaszi napsütésben. Mosolyog az ég, mosolyognak a fák s mintha. az emberek is jobb kedvvel, derültebb arccal sietnének a munkába. (f. j.) Á pártot építed, he b pár!sajtét erősíted! kell. Kapi'ínyunk, Tarnni Miklós, a brigádvezetőkkel együtt kiszabja a méltó büntetést. Legtöbbször az egész tagság bűnhődik egy tár unk hibájáért. És igy van ez jól, mert igy mindnyájan vigyázunk mindenkire, nehogy valami hiba történjék. Tudjak mi történik a naóyvííigban Megváltozott az élet az árvaházban is — ezt hirdetik nemcsak a gvennekek, hanem az épület minden zuga, minden szobája. A tanulótermekben szép, szinhs faliújságok láthatók, a régi képek helyére szép feliratok kerültek. A brigádok niost is versenyeznek, lázas ütemben folyik a dekorációs verseny. Min ién nap időt szakítunk az újságolvasásra is — mondja Bálik László. A múltban fogalmunk sem volt róla, hogy mi történik künn a városban, a nagyvilágban. Ma mindenről tájékoztainak bennünket. Rendszeresen olvassuk a Szabad Né. pet. Tudjuk azt, hogy a dolgozók milyen nagy Lendülettel küzdenek a hároméves terv sikeréért. Mi is segítünk nekik azzal, hogy jobban tanulunk. Ha valamii nem értünk meg, hzt a mi szeretett tanitúbácsink megmagyarázza. Komoly viták szoktak kialakulni nálunk. A mi ötéves tervünk a gyermekváros Mara dm ég időnk a játékra és kirándulásra is — mondja Csányi Dezső. Nagyonn szeret, jük az énekórákat. Szebbnélszebb mozgalmi dalokat tanúlünk. Mindannyian úttörők vá. gyünk, itt is kivesszük részünket a munkából. A tanulási tartjuk legfontosabb kötelességünknek. Énekünk is azt mond. ja: • Jó tanulás épit uj világot.< Nekünk is van ám ötéves tervünk — mondják egyszerre többen is Mi sem akarunk elmaradni. Az ötéves terv a miénk is. Tervbevettük, hogy a voll Pallavicini birtokon egy szép gyermekvárost létesítünk. Mi is építeni okaranb A gyermekek szeretettel veszik kérül igazgatónőjüket, Ladányi Benedeknek Ö tart nekik szép előadaásokat — mondja a: egyik kisleány. Az ő gyenne. kei is itt vannak közöltünk. Egy barnahajú, eriiiogósze. mű kisleány furakodik mosl előre. Először bátortalan egy Ekissé, látszik jói meg akarja fontolni mondanivalóját Az. után komolyan és bátran beszél: - Mi mindnyájan azt akar. juk, hogy íninél jobb és hasznosabb tagjai legyünk a társada. lomnak. Mi is óoiteni akarunk, tanulással készülünk, hogy segítsük a dolgozó népet a nagy országépilő munkában. Megszólal a csengő, az árva. fiáz lakói vacsorára sietnek. Vacsora után olvasgatnak, beszélgetnek, előadást hallgatnak hogy min 'l jobban megismerjék azt a világot, ameiy őéreítüt van. fKrisUi*