Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-17 / 63. szám

Csütörtök, 1949 március 17. 400 (Folytatás a 2. oldalról.) A hözéppnrasztságnak döntenie hell Ebédszünet után Dobi István miniszterelnök mondott beszé­det. Hangsúlyozta, ho^y nz újjáépítésnek, a tálproál­lásnttk csodája Rákosi Mátyás nevéhez fűződik. Köszönetet mondott azért a szö­vetségi hűségért és útmutatá­sokért, amelyekkel a munkás­osztály a szegényparasztság küz­küzdeímoit már a múltban is felkarolta, valamint azért is, hogy a dolgozó parasztságot so. hasem azonosította p. kulák ügynökökkel. Á munkásosztály országépltó lendülete meggyőzte a pa­rasztságot. hogy n munkás­osztályt joggal illett meg nz áltamtmtalomlrau a vezető sze­rep és u Kominunistn l'árt kezdeményezte reformoknak kedvező hatásuk van a falu fejlődésére. Minden pontjában vállaljuk és szolgáljuk a Népfront pro­gramját a falu felé, mert e program megvalósulása a me­zőgazdaság felemelkedését, a dolgozó parasztság emltersége­sebb életét és nagyobb társa­dalmi megbecsülését fogja hoz­ni. A középparasztságnak most magának kell döntenie: mellénk A!l-e. vagy ellenünk lép fel a kulákok oldalún és vállalja velük a bukást n fa­lud oszlálylinreban. eszköze lesz u reakeió és u nyugati imperializmus mesterkedései­nek. A középparasztságnak éles ha­tárvonalat kell vonnia maga és n falusi kizsákmányoló elemek közé, mert csak így biztosít­hatja a munkásság szövetségét és támogatását. Hangsúlyozta, soha nem fe ledkezhefünk meg a Szovjet unió történelmi felszabadító szerepéről. Minden siker, min den eredmény és győzelem, amit harcainkban és munkánkkal el­értünk, csak fokozza hálánkat a felszabadító Szovjetunió iránt. Végül hangsúlyozta, hogy ki­zárjuk a közéletből a pártok versengését s együtt fogjuk szolgáim közös nagy céljainkat. Ez nz egység és fcnyelem — mondotta —, aminők szolgá­intára n Kisgazdapárt, nevé­ben fogadalmat teszek, aleg. nagyobb biztositéka, hogy programunkat megvalósítjuk Zsófinec Mihály, a Iloffher gyár munkásigazgatója a nagy budapesti ipari munkásság üil vüzletét tolmácsolta, majd i Nemzeti Parasztpárt nevében Erdei Ferenc üdvözülle kongresszust és hangsúlyozta: parasztságunknak a régi Füg­getlenségi Fronttól meg nem oldott nagy kérdéseit a Függet­lenségi Népfrontnak kell meg­oldania. Meg kell szüntetni kisbirtokos gazdálkodás szer­vezetlenségét, biztosítani kell a dolgozó parasztság számára a modern technika és haladó mezőgazdasági tudomány ered­ményeinek alkalmazását, i nagvüzctn előnyeit. Hogy adol gozó parasztság végleg lerázza elnyomóit, annak egyetlen biz­tosítéka, hogy a munkásosztály ve­zető erejére támaszkodik. A magyar dolgozók megvédik demokráciátkai díVMsIyák József, n Szakta­nács elnöke egymillió hatszáz­ezer szervereit dolgozó üdvöz* lilét tolmácsolta, akik nagy lel­kesedéssel vá'lalják mindazt, amit a Népfront programja re­ájuk hárít. mert tudják, hogy harcuk célja ci szocializmus építése. A magy ar dolgozók iniU'ús tábo­ra életrc-lialálra megvédi sza­badságát, demokráciánk ered­ményeit, hazánk függetlensé­gét. Szólt a diósgyőriektől kez­deményezel t munkaversenyek­ről, amelyek máris nagy ered­ményeket hoztak. Az ipari mun­kásság feladatéinak tartja a me­zőgazdaság gépesítésével a dol­gozó parasztság megsegítését is és fizikai és szellemi erejének teljes lathavetésével gondosko­dik, hogy clő'ercmtre néphad­seregünk részére a l azánk meg­védésére szükséges eszközöket. Berki Mlhályné főispán hangsúlyozta, a dolgozó asszo­nyok sohasem felejtik cl, liogy nagy pártfogójuk Rákosi Má­tyás volt. Független Párt ne. kongresz­Balo'ih Isi ed n, a Magyar Demokrata vében üdvözölte a szust. Ilácz Ggula, a DÉFOSz főlit­kára hangsúlyozta, hogy az egész dolgozó parasztság öröm­mel Ickiut a Függetlenségi Nép­front működése elé, mert az biztosítékot nyújt a dolgozó pa­rasztság további boldogulása nak megvalósítására, a kizsákmányolók elleni harc erős'lésére és a termelési versenyeken keresztül a több és jobb termelésre. Jól >rn Magda ár., az MNDSz főtitkára hozzászólásában hang­súlyozta, hogy a Függetlenségi Népfront megvalósítása komoly feladatokat ró a magyar asszo­nyokra. A munkás-paraszt és értelmiségi asszonyok egysége­sen sorakoznak fel a népi de­mokrácia n k 1 ová 1 ib feji eszf ésé­ért, lelkesen vállalják a felada­tok végrehajtását és egysorhan a férfiakkal hazánk felvirágoz­tatásáért és a szocializmusért folyó küzdelemben. Rákosi elvtárs zárószavai Bcncsik Mihály Kossuth-dí­jas szövetkezett ügyvcető fel­szólalása tilán Non György, a MINSz elnöke a munkás-pa­raszt <?s diák fiatalok nevében üdv özei le a kongresszust. Ki­jelentette. hogv nem volt a fia­tal magyar nemzedék elölt vi­lágosabb, egyenesebb ut a fel­emelkedésre, mint a mai ma­gyar falatok előtt. Ezt a vilá­gos utat a boldogabb jövő felé mutatja a Magvar Dolgozók Parija és dolgoznak érte fárad­hatatlanul a magyar kommu­nisták és minden becsületes ha­záját szerető niagyra dolgozó. ílaricr Ferenc, a Magyar Radikális Párt, Erdei Gruz Ti­bor egyetemi tanár a haladó ér­telmiség nevében üdvözülte a kongresszust. A felszólalások után Rákosi •Ivlárs javaslatára a Független Demokrata és Radikális Pár­tot felvették a Népfrontba. Ez­-lilán Rákosi elvtárs megállapí­totta, hogy a küldöttek egyhan­gúlag e'fogadlák a Magyar Füg­getlenségi Népfront nvilalkoza­lát és szervezeti szabályzatát. F/illán felkérte Se• egéig Józse­fei, Pest vármegye DÉFOSz tit­kárát, tegye meg javaslatát a Népfront országos tanácsának elnökére és tagjaira. Amikor felhangzik a javas'at: * Elnök: Rákosi Mátyás*, a kongresszus küldöttei feláll­va percekor lomhoh>a ünne­pelték a Népfront elnökéi, Rákosi Mátyási. Egyhangú lelkesedéssel fogad­ták cl az Országos Tanács 81 tagjára vonatkozó javaslatot. A tanácsban helvét foglalnak töb­bek közölt Anáícs Erzs-'bef, ,\pr6 tn­lal. Bognár József, Csal a István, Darvas József, Dobi István, Dögei Imre. Erdc) Ferenc. Farkas Mihály, Gerő Ernő, (íuönouösi János Un Rosszul spekuláltak a magyarhánhegyest huláboh Vecsernyés István mngyar­bánhegyesi la orn.ikeieska lő ovánv tvukok boriéit zsírosan jövedelmező sertéseket vásá­rit Kisházi Kálmán kuláktól 9.50 forintos árban. A sertése­ket azután engedély nélkül le­vágták. Ugy tervezték, liogy a uisl a szomszédos községbe s 'állit iák, gondolván igy köny­n>en ki Indiák játszani a gai­' a sági rendőrséget A rendőrök a ónban éberebbek voltak és e füleli ék a ícke'e ágó és lán­oló baromfi kereskedőt és u'ák társát. M'nrl'költen meg­kapták n é ló büntetésüket. Én­re élv nélküli vágásért és lán­olásért 2—2 évi börtönre, " er-e.er forint pénzbüntetés­c. ezer-e er forint vagvorsel­kobzásra, hathópapi kitiltásra. Iiázomévi politikai és hvatali ogveszlésre és a sertéshús el­' obzásá -a íté'lék őket. Kószó Imre S/.eged-a'sóköz- [ (énzbünletési*, 11 és fél hold ponti kulákot, aki szintén cn-ltöld elkobzáséra, ötévi híva­godély nélkül vágott sertést I lali ós politikai jogvcsztiésro egyévi börtönre, ezer forint és bafbónapí kitiltásra Ítéltét II szovjet kuitura uj eredményei A szovjet sajtó cz év janu­árjában nyilvánosságra hozta a Szovjetunió minisztertaná­csának Je1 ügyelete nlalt műkö­dő Központi Statisztikai Hiva­tal közié eit. Az adatok bizo­nyítják. hogy a Szovjetunió nemcsak nemzetgazdaságban hanem szocialista kuliurában is rengetegei fejlődült az el­múlt esztendőben. A közé piskótákat 1948-ban 39.2 millió fiatal látogatta, két millióval több, mint az előtte vn'.ó esztendőben. Megnöveke­dett az iskola-iiálóza't is. A Szovjelunióhan jelen'eg 200 ezer általános iskola működik, a felsőbbltoku isko'áirim 213 ezren járnak, ezenkívül 270 ezer diák magánúton végzi aa egyetemeket. A szovjet isko­lákban je cnleg több diák ta­nul, mint az összes eurónál ors'ógokban együtvéve. A középfokú és felső"oxu okla'ás ilyen üteme biztosítja a szovjet államban a nagytö­megű, a népből származó uj intelligencia felnevelő tét. Bádiá ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK! KOSSUTH: G.00: Falurá­dió. 6.30: Hajnali muzsika. 7.00 Hírek, lapszemle. 7.20: Regge­li zene. 12.00: Harangszó, hi­rek. 11.00: Hírek. 14.15: Hi. rek szerb nyelven. 16.00: Rádió, iskola. 16.55: Műsorismertetés. 17.00: ilirek. 17.50: Hírek oro. «nl. 18.00: Ilirek szerb nyelven. 20.00: Ilirek. 20.15: Ilirek né. metül. 22,00: Hírek, Hangos Új­ság. 21.00: Hirek magyarul. — 1.10: Hirek franciául. 0.20: Hirek angolul. PETŐFI: 6.30: Hajnali muzsika. 6.45: Reggeli torna. 7.00: Reggeli zene. '8.00: Hirek. 10.00: Hírek. 10.50: lládióisko­la. 16.30: Hangos Újság. 21.00: Hirek. 21.15: Tiz pero sport 21.25: Alit hallunk holnapi CsiilifrUKi, m írriiis 17. Kossuth-ráőió 7.15: Az Élet és Tudomány műsora. 8.00: Jazz hangszer­zólók. 11.30: Csajkovszkij: Vo­nó-szerenád. 12.15: A liázi­ogvütles jáls ik. 13.00: Hangos Hi aló- 13.15: Asztali muzsika. I 1.30: Könnyű zene. 15.00: Nő- szemmel — női fülnek. 15.30: Hanglemez. 16.10: Sztv ;üldt szivnele szívesen. 1.10: Szovjet narok — szovjet cin­citok, 17.20: Magyar nóták. 18.15: Marxista—leninista tie­gveaóra. 18.30: Dunavölpfvi Híradó. 19.00: Közvetítés az Operaházból. 21.35: Jav-hang­szerszólók. 23.00: Tánczene. d.3ü: Magyar nó'ák. Petőfi-rádió 7.20: Tc ő ő'-talrig. 7.30: Az evs a'ro':. 8.15: I etamié* Brffl­ea müveiből. 9.00: DótélőlitS mrsiika. 10.10: Szólisták hang­versenye. 14.30: Uj kotlák és könyvek ismertelése. 15.20: G ermekrá iió. 16.00: Sanszo­tok. 17.00: Tánczene. 18.00: Korunk re- éje. 18.30: »Vidám evetr. 19.15: Orosz táneszá­rok. 19.30: Falurádió. 20.00: Tánc és muzsika. 20.30: A Rá­iió Szabadegyetemei. 21.35: Csütörtökön erte...« „0 Tanácsköztársaság 1919" cimü albuma a apjun ía'lott C akire n há o n évti e len kc es tül az el'en'orra latom elbé elt tollnoka' és megfizetőit politikusai gyatártták é; rá a'mázták a magyar dolgozó nép. a magyar munkásosz­tály nagvs'erü küzdelmeit, a magyar pro'etárolc álmát, n_Ma­gyűr Tanácsköztársaságot. Ami hazugságot, szennyet, törté­íictémhamisilást ki lehetett gondolni, azt min 1 ni zúdították a legyőzött proletárdiktatúrára. Ki akarták törölni a magyar dolgozók agvából a termé ze'es vágyakozást, a törekvést, arra a társadalmi rendszerre, nmelybben a halalom. a dol­gozók ke ében és csakis a dolgozók kezében volt. A magvar munkásosztály és a do'goz.ó nép legjobbjai a'onba.i nem hagy ták maiikat megtéveszteni. Minden üldft­rés cs enomás ellené e az Illegális Kommunista Párl hir­dette és terjesztette a Magyar Tanácskoztál saság dicső­•tétét. A felszabadulás óta négv év tolt cl. Lassankint előkertül ­lek innen is, onnan is a harminc év előtti küzdelem Irt­• os dokun onluinai. történelmi bizonyítékai. Itt az ideje, hogy n (toi.'O-ók lre-ébe adjuk ezeket. Cő'tink ezúttal nem az, liogy ke; ok cH e'si'é és'f, történelmi leírást adjunk a mult nav c oiré iyeí őb hanem az. hogy magát a multat lereé ­tessük. hogv'a: eredeti 1 i onrttékok és visszaemtéke érek é; íénvké; ekhen mutassuk be a báróin é.li.ede le­küzdelmet. Ezt a célt szolgálja a Munkásmozrahni In é e'e szerkó,z­tévében, a Szikra kiadásában március 21-én megjelenő »A Tanát skőztá satág 1919c eunü album. E z az album, amikor nyers va'óságában, szinté fo'o*­laikus hűséggel mutatja be a Magyar Tanácsközlársa­ság keletkezését, küzdelmeit és e bukását, egyúttal legvltá­go abb, tojileljesebb cáfolatát adja minden imdtbeli rága­lomnak és hazugságnak. Az itt közreadott dokumentumok megmutatják a t a hatalmas küzdc'met. m-h ct a magyar munkásos/.tálv 1919-ben az, etn' oruás le u's e éiefc n.e . zün­le'Őséért, a haza szabadságának megéléséért, a c'o'gozék jótétének I izlo ,Másáért, szóval a magyar do'eozó nép fel­emelkedéséért, a szocializmus megvalósításáért folytatott Nagyszerű fénnyel és ragyogással rajzolódik W itt ní a vitáthat a tJan -tény, hogy a magyar kommün a magyar nép évszázados szabadságharcain-* te-mésretes folytat,l a, a ma­gra- torié e'em egyik legragyogóbb fejezete \o't. rjmu'atiák, hogy a magyar kommün cgyréizt termé­ke vott a Nagv Orosz Októberi I'o rada'ómnak. az 0 osz Tanútst.üzlársaáj ki ebbilc testvéének, nuísrészlt fenn­állásával. harcaival néhány hónarms léiével segítséget J» nyújtóit az akkor é et-ha'lál harcát vívó o osz prototártor­ra'tatomnuk. Ma. amikor if Szovjetunió fe's-a1 a liló tevéken-s+to kö­vetkeztében és az MDP vc.ze'é e a'a itt újra a munkásosz­tálv által vezetett dolgozó nép az ura oi s-á-unknak. amfkor érttjük ezt a szotáalista fársada'mat, arrely é.'t a Magyar 'l'a ná' sközlá'-sa ág harcolt é; amelyért annyi pro'elár liős és mártír vére ömlött — ma különö e í fontos kötelessé ..fink és fvLégOuk »kije'ölni a kommün helyét a magyar lurté­r.e'ciu 1-gtéa; e ebb eseinén .eC közölt.* Magvar Munkásmozgalmi Intézet enn"k az albu nnak a kia :í áva! ennek a hersüle'heli ta to'úsuak o-vré­s é i - o' s ik !ö leszt-nb N Á ruslyák József, Jóbnrn Mag­da, Kádár János, Kállai Gyu­la, Károlyt Mihály, Kossá István, Köhöl József, Kodály '/.ollón, Marosán György, Mekis József, Nagy Imre, Nógrádi Sándor, Orlutay Gyula. Pálfftj György, Píros László, Rajk László, Patkó Anna, Révai József, Rónai Sándor, Rusznyák István, Vas Zollán. Rákosi elviárs ?n ós/a.a'bcn megállapította, liogv a kon­gresszus a magyar dolgozó nép békevágyának nagyszerű meg­nyilvánulása vott s egyben megnyilvánulása annak az eb tökélt akaratnak, hogy szilár­dan folytassuk a népi demo­krácia bevált uliát. (fa a orog­rainot jól hajijuk végre — mon­dotta, — akkor ez a kongresszus n) lapot kezd a magyar fejlő­désben. Innen kérem a ma­gyar dolgozó népet, hogy tá­mogasson bennünket mun­kánkban és fáradozásaink­ban. A kongresszus ré ztvevői fel­állva, percekig tartó tapssal ün­nepelték a Népfront vezérét, Rákosi Mátyást, az emberi ha­ladás élén járó Szovjetuniót éa a békeszerető emberek példaké­pét, a magyar nép nagy barát­ját. Sztálint. A Népfront első kongresszu­sa a Szózat hangjaival ért vé­get. FüggstVenségi Néplront ti^zfibvrn Ferenc, főtitkár Raik László jegyző Barcs Sándor, pénz­táros Szűcs Ferenc, elnök­ségi Ingok: Balogh 1 sivár. Harirdyák József, Jé,boni Magda, Kende Zsigmond. Ko­vács Is!ián. Marosán György, Nagy Dán'el, Non György é\ Bá 'z LQUla. A Magyar Fügre'tonségi Nép­front kongresszusának befeje­zése illán összeüli az Or-zugos Tanács és megválasztotta a Függetlenségi Népfront Iis/.lika­rát. Elnök: Rákosi Mályás, alel­nökük. Dobi István és Erdei

Next

/
Thumbnails
Contents