Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-02 / 51. szám

ó dei.magtakoitózag Szerda, 1919 március 2. HIREK HAVASESÖ, HAVAZAS Megélénkülő délnyugati, nyu­gati. később helyenkínt viharos északnyugati szél, váftoző fel­hő/el. Sokfelé futó eső, havas­csö, havazás. A hőmérséklet rö­vid átmeneti emelkedés után ismét süllyed. NAPIREND K/erda, március 2. Nemzeti Szinház este 7 ára­kor: Vitézek és hősök. »F«. bérlet 12. Belvárosi Mozi fél 4, fél 6, fél 8: Ellopott határ. Sztahfmvi Mnn fél 4. fél 6. fél 8: Nagy világi nő. Körző Mozi fél 4, fél 6, fél 8: Egy igaz ember. Alurtum nyitva hétköznap 9-től It oréiií. vasár és ünnep nap 9 tőt 13 óráig. Egyetemi könyvtár reggel 8 őrétől este 7-ig vaD nyitva hétköznapokon. Sznlgiilatos cyégyszertárak: Borbély örök b IJgry I • Tisza l.njos-krl. 20: l.cskó Vil­mos Újszegen. Vedres-u 1; Naav örök it. dr llnngny Jtoííloaisszonv-SBl 31; Zakar S. örök It M'Ilié Mihály: Va­lérin-lér 1 —o— — Br. Ale\i(s György elv­Társ, műegyetemi tanúr, a Tu­dományos Tanács főtitkára a Bolyai Intézet (Adv-tőr 1.. Ij) tantermében pénteken, ináreius 4-én délután il órakor előadást tart - A V.U.ASZTÖI NÉVJEGY­ZÉK helyesbítésével kapcsolat­ban megjelent hirdetmény téves adatokat Inrtalinazott. Lakásvál­tozást mindazok tartoznak je­lenteni, akik 1917. augusztus !. sála változtatták lakásukat. Pol­gármester, - A SZ \TYMAZI MDP szer­vezet pártnapján a nagyszám­ban megjelent tagság élesen |!I­takozoll az imperialisták Ma­gyarország ellen indítóit rága­lomhadjárafa ellen. - A FORIUSKUTÍ F.POSz fí iDolgozók az iskoláért* akció keretében igen jdlsikcrüU színi­előadást rendezett, melyre a falu lakossága nagyszámban jött - NÉPEGÉSZSÉGŐRÖK ré­szére hivatalos órát lart a vá­rosi népegészségőr-fclclős min­den héten csúlőrlökön reggel 9 -10-ig nz MNDSz székházá­ban. Tisza Lajos-körut 57. sz. alatt. - EI.ŐAIHS KINAROL már­cius 5-én délután 5 órakor n központi Egyelem aulájában, Takáts Zoltán cgycleini tanár személyes élményeit velilelt ké­pekkel kísérve adja elő. Ren­dezi az MNDSz és minden ér­deklődőt szivesen Iái. x Cardigán — pullover — Babv és gyermek kötöttáruk mértél' után is lleicbel gép­JkötCipar, Margit-utca 30. x Karórákat, zsebórákat ve szele. Piackor £rás, ékszerész. Szeged. Klauzál-tér 3. x Próféta étterem mindennap reggel 5 óráig nvitva. x A Tnrjóni Gazdaság évi közgyűlést lart vasárnap dél­előtt 9 órakor a Rovó-féle ven­d'glőben, l>ebreeeni-utea 1. x ,\z l"j-omogv ilclcpi SzIT és a P.aklói F.POSz.szervezet 6-án 8 órai kezdettel bálát ren­dez a Köri-féle vendéglőben. x S/.ii(vina/i fajborok olcsó beszerzési helye a Szatvmazi Fö'dmüvesszövcl ke; el. horkeres­kedése, Szeged Béke-utca 2, b. Felhívjuk a pártszervezetek és iizerai bizottságok figyelmét az olcsó bor beszerzési forrásra. Eladás viszonteladóknak is ö litertől. BR!G 4DOKKAL a mindennapi kenyérért A községi kenyérgyárban is bevezették már a tudományos normát Éjjel két órakor frissen sütt kenyér illata tölti be az éjsza­kai cscndl>en békésen nyugvó Polgár-utcát és környékét. A friss tavaszi levegő és a finom kenyérillat megcsiklandozza az éjszakai járókelők orrát és oda­csalogatja őket a Községi Ke­nyérgyár világos ajtajához. Alig bárom hete, hogy a Ke­nyérgyár dolgozói önkéntes ro­hammunkával rendbehozták és kitakarították a modernül fel­szerelt üzemet. Ez alatt a há­rom hét aluli nagy változások történlek a gyárban. Az elmúlt bélen üzemi érte­kezletei tartottak a kenyérgyár dolgozói. Egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezentúl nem reggel Öt órakor kezdenek a munkához, hanem éjszakai munkájukkal biztosít­ják. hogy a város dolgozói már kora reggel megkapják a friss kenyeret. Azóta két csoportban dolgoznak. Este lizkor ková­szolnak s rccfiel öt órakor már elindulhatunk a kenyérgyár ko­rdjai, puttonyos, kerékpáros dolgo ói, liogy eljuttassák a vá­ros dolgozóinak asztalára a frissen sült. izlclcs kenyeret s a finom süteményeket. DAGASZT í:S SZAGGAT A DöZSA- HUG ID Nóvák Jenő verseny bizottsági tag éjfélkor már ott áll a da­gasztógép mellett. Méltóságtel­jes lassú-ággal forog a hatat­más csésze, egy vittanyerővcl uiüködő kar bele-bc!enyu£ a fe­hér tésztába, felemeli, forgat­ja. A dagasztás nem tart to­vább tiz percnél. Nóvák Jenő félretolja a csészét, leiakarja a tésztát, hadd pihenjen egy kissé. '.tó Nóvák Jenő a táblamunkások brigádjába tartozik, vagy aho­gyan ő mondja, a Dózsa György brigádba. — Alig pár napja, hogy megalakítottuk a brigádokat — mondja, miközben belenyúl a tésztába, ellenőrzi, vájjon meg­érett-e már a szaggatásra. So­kan azt gondolják, náfunk nin­csen értelme a brigúdtnunká­nak. Pedig nem igy van. Mi is többet és jobbat akarunk ter­melni. Minél finomabb, ízlete­sebb kenyeret akarunk eljuttat­ni a dolgozók asztalára. Bri­gádunknak egyik fontos célki­tűzése a takarékosság. Külö­nösképpen a szóróliszttcí lehet takarékoskodni. Ugy bizony — mondja Hor­váth Ferenc, aki éppen a tész­ta szaggatásával foglalkozik. A többlcnnelés érdekében tömö­rültünk brigádba. Mi is elfogad­juk a diósgyőri vasgyár dol­gozóinak versenyfelhívását. Mi­ből állítanánk elő a kétezer uj ma — mondja Ilcrceg Anmn üzemvezető. Mindenkinek érde­ke, hogy gyorsan és jól dol­gozzék, mert igy magasabb lesz mindönkiinek a teljesítménye, fjs nem panaszkodhatunk. Na­gyon jó a kollektív szellem, mindenld a legtöbbet igyekszik nyújtani munkájában. Horváth Ferenc szól isinél közbe. — Minden törekvésünk az, liogy többet termeljünk — mondja lelkesen. — Tudjuk, hogy a töhb'ermeléscn muhk minden. Ezen nyugszik népi de­mokráciánk sorsa. Mi ft Rákosi brigád tagjai nagyon jól tud­juk ezt. PIRKADATKOR INDUL A KOCSI A Községi Kenyérgyár dol­gozóinak munkáján meg is lát­szik, tudják miért dolgoznak. traktort, az erős, jól felszerelt népi hadsereget? Miből tud­nánk gyárakat építeni, ha nem termelnénk többel, ba nem ta­karékoskodnánk? A NORMÁRÓL IS MONIHI VTNAL VALAMIT Erre a kéulésro már felfi­gyelnek a kemenceinunkások is. Kocsis János megáll egy pillanatra munkájában, de előbb még bevet a viltanyke­mcncébe egy kétkilós veknit. A normáról is mondhatnál valamit — mondja mosofyog­va. Mert elsejétől kezdve mi is normában dolgozunk már. Hogyan lehet kenyeret normá­ban sütni? Egyszerű az egész. Kiszámították mennyi idő szük­séges egy kétkilós vekni elő­állításához. Lemérték pontosan az egyes munkamozzanatok idejét. A ml normánk 31 darab kétkilós vekni egy óra alalt. Persze itt nincsen egvéni nor­Fürge kezek szaggatják a tész­tát, ügyes velük vigyáznak ar­ra, nehogy tulfiitsék a ke­mencét, nehogy egy perccel is tovább benn maradjon a ke­uyér, mert akkor selejt kelet­kezik, növelik az önköltséget s ez nemcsak nekik, lianem az MII HlVflS SÍINK? Pártkiadványok AZ UJABBAN MEGJELENT OKTATÁSI FÜZETEK: Városi alapfokú 4. »A torm«. lés és a munkaverseny kér­dései.* — 6. »Egyház és de­mokrácia.* — 7. "Szovjetunió, a szocializmus országa.* As egyes füzetek ára 80 fillér. Vidéki alapfokú: 5. sFgyhás és demokrácia*. 23 oldal, ára 80 fillér. Megjelent az »awag- és abatszolgal­tatas* legújabb (februári) száma. Eb. bea a számban is kitűnő és hó anyagot kapnak a párt­funkcionáriusok, szemináriumi vezetők és egyéni tanuló elv. társak tanulásukhoz. fxőee a magyar függet­lenségi népfkottal Ez a füzet tartalmazza nz nj Népfront nyilatkozatát, Rákosi elvtárs utmutató nagy Ixiszé­dét, valamint a többi pártok és tömegszervezetek vezetőinek l/e. tódéit a Népfront alakuló gyű­lésén. Fel kell használni min­den alkalmat, különösen a Nép. front-gyüléseket e füzet terjesz­tésére. " Minden ópitőszándőku magyar dolgozónak tanulmá­nyoznia kell, mert nagy segít­séget nyújt, mnnkájábau. 30 ol­dal, ára 20 fillér. Á DEFOSz kiadásában megjelent itelt a nep cimü képes, rajzos, eredeti ok. mányokat tartalmazó kis bro. sura." Bemutatja Mindszentyt, akiről tárgyalásán beigazoló­dott, hogy" hazaáruló, a ma­gyar nép legveszedelmesebb el­lensége, imperialista bérene, há­borús uszito, közönséges bünöió — és gyáva ember. — 16 oldal, ára 20 fillér. A MOSzK kiadásában megjelent mi az a t eb m előszó vet­kezeti csopoet? Dolgozó parasztságunk régen vár erre a' füzetre. Kérdés — felelet formájában választ ad a termelőszövetkezeti csoportok kai kapcsolatos kérdésekre. 18 eredeti fényképfelvétel. Ismer­teti » három szövetkezeti for­mát — 32 oldal, ára 50 fillér. egcsz dolgozó népnek káros. Még alig pirkad, a községi kenyérgyár kocsija már kinnt áll az utcán. Nagy kosarak­ban hordják kl í frissen sült, ropogós kenyeret, a puttonyok­ba bclcöntik a keménymagos kiflit, a sósperecet, a ropogós zsemlét s aztán elindul a ko­csi, kerékpárra ülnek > putto­nyosok, hogy eljuttassák a sze­gedi dolgozók asztalára mun­kájuk gyümölcsét: a minden­napi kenyerét ló betomtton szalad a hatal­mas autóbusz, apró házak és gyönge búzatáblák közölt, 'Al­győ jelé. Vasárnap délután van, a parasztok kíváncsian néznek a kapuk elől a robogó alkotmány után, értetlenül csóválják a fe­jüket. Bent a kocsiban térd­nadrágos, csipkcgattcros, paró­kás férfiúk, meg hosszít, bro­kát ruhás, kifestett nök üldögél­nek. Egy darab tizenhetedik­századbeli francia nemesi élet gurul el a négy gumikeréken a tar ka szí nü uj házak előtt. — A kutyafáját! — sodorint csodálkozva a bajuszán egy-egy legény —, hova mönnek ezöh a maskarák? Az autóbusz, amelyben a Sze­gedi Nemzeti Szinház művészet ülnek, csikorogva fékez az al­győi Népház előtt. Ut már ha­talmas tömeg szorong az ut két oldalán: ünneplőbe, feketé­be öltözött asszonyok, emberek és rengeteg apróság. Meresztik a szemüket. — Meggyűllek a szl/tészök — súgja egyik a másikának. A nép. AZ ÁLSZENT ALGYŐN benyomul a maskarák után a házba. Kíváncsian, gyerekes iz­galommal várják az előadást. A szinlapon, amely a falra van fölragasztva, nagy belükkel áll a műsor: Moliére: 'Álszent (Tartuffe), játszák a szegedi szinház mű­vészei. Senki sem ismeri a darabot és a szerzőt. Suttognak, talál­gatnak. Csak akkor csöndesedik el a terem, amikor szétnyílik a picinyke színpad függönye és megkezdődik a komédia. — Hü, a teremjőuráját! — áradozik az első sorban egy vasvillabajuszos ujgazda és majd kicsattan a nevetéstől, amikor megjelenik a színen as utálolas és nevetséges álszent, a kislányok pedig nagykomo­lyan felkönyökölnek az emel­vény padlatfára és ellenőrzik a súgót. i Egy-kettőre pompás kapet*­lat alakul kl a közönség és a színészek közölt. Mint valami Shakespeare-korabeli színház­ban, itt is kollektiven játszódik le az Álszent meséje. Minden nézi tevékenven vcs* részt a komédiázásban. Az arcok ugy tükrözik a Moliérc-i indulato­kat, mint az önjeledten rin­gatózó fotyócskák a parti fá­kat. Végig-végig szalad az ar­cokon a nevetés, majd meg a bosszankodás hulláma, ugy ahogy a történet kanyarodik. — "A teremtésit a gazembe­reinek — szisszen föl egy fia­talasszony, amikor Tartujle ke­nette! jes, vallásos szózatok leple alatt az ördöggel cimborál. — Akár Mindszenty! — ne­veti el magát egyszerre egy egész sor és már gurul ls to­vább a nevetés, elönti a termet. Fölséges szórakozással telik el a délután. Moliére boldog benne, ha tudná, hogy at algyői parasztok 1049-ben as ő drámá­ján mulatnak és at 9 szemüve­gén nézik a mai magyar életet, akol szintén szép szerivel akad­nak fohászkodó, istenes akasz­tófavirágok. — Elhagyták a. nyájat a pász­torok — küzködik a kifejezéssel egy hatvanesztendős nénike az előadás utáni beszélgetésen —, a népet belevezették a háború­ba az urak. Ez az Álszent <Tar­tutje-re gondol) is ilyen nrféle volt... — estig elhúzódik a kedélyes, de módfelett tanulsá­gos eszmecsere a közönség és a színészek kőzött. Csillagosodik már az él, ami­kor újra brummogni kezd a motor és megindul a város felé a nagy; sikernek örvendező sze­replökkel . — Ilyen darabokat kellene Imi és ilyen közönségnek kel­lene csak játszani — mondja valaki a sötétben —, mert a munkásság és a parasztság min­den eddigit felüliwilii uf, nagy, emberi kultura csiráit hordoz­za a szivében, (n. I, v.-

Next

/
Thumbnails
Contents