Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-12 / 60. szám

Fontos ügyedet Brgyall a Nagyszegedi Népi Bizottság VI. Mi. 60. szám. Ara ÖO fillér Szeged, 1949 Március 12, Szom^s, •i l—llll •!••> ——hmm—é———ii j ÁRVIZEK UTAK V sz Ma 70 esztendeje, hoyy a pet­resi töltésnél a Tisza áttörte a védőgátat és éjjel 3 órakor rá­zudult Szegedre. fl Tisza hullá­mai elönlötték az utcákat és a hatalmas árvízzel szinte a teljes pusztulás szakadt rá a városra. Jóformán az egész város romha­dölt és a házaknak csak egészen egy kis hángada maradt meg. >ÁV £/ á oshíza öreg harangjai Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosa végórája elérkezett« — irta ggászkeretes cikkében a •Szegedi Híradó-. fl város mégis felépült, fl régi helyén uj város épült és a seré­nyen dolgozó munkáskezeknek Olaszországból Kossuth Lajos küldte a biztatást: uSzegedet Szeged népe támaszthatja fel!* Kossuth volt egyéhként az első, aki jelentős pénzbeli támogatás­sal is sietett a szegediek segít­ségére. sőt a Tisza szabályozásá­ról és a város újjáépítéséről ter­vet is készitett. Nagy /rónknak: Mikszáth Kál­mánnak — aki akkor a »Szegedí Napló- munkatársa volt — köl­tői erejű sorai a legidőszerűbbek még ma ts. »fl Tiszából kt szól hozzánk? — irta Mikszáth. — Mi zudul fel, mi kavarog ott misztikus borzadályt gerjesztve? Talán az a néhány könnycsepp, amit a bujdosó Rákóczi ítél év­század elotl Tokajnál a Tiszába hullatott, mikor megsiratta ezt a szép ors ágot? Talán az a vér, amely Bodrogkereszturnái ömlött bele 18118-ban a szabadságért küzoő hősök sebeiből? Attól őrül meg évenkint, atjó] szilajodik meg a Tisza: attól a könnytől, attól a tértől. S miként a lepe­dős kisértet, addig jár föl sírjá­ból a szörnyű »Szemrehányás«, mig az a kéts'dzados könny meg­szűnik keserű lenni a hullámok vak s azt a vért végkép nem szívja fel onnan a nap — a Sza­badság.' Azóta felsütött Szegeden és a Tisza fölött a szabadság napja, felszárította a vért és a könnye­ket, megszüntette a keserűséget. Szeged a nagy árviz után fel­épüti romjaiból, de nem szaba­dult meg végleg a pusztulás ve­szedelmétől. Sokkal nagyobb és puszli'óbb »árriznek« kellett uj­ból végigsöpörnie rajta, annak az árvíznek, amelynek mocskos hullámai az egész országot meg­semmisüléssel fenyegették. Ez az árviz a fasizmusnak és a belőle folyó háborúnak az áradata volt. Ez a rettentő erejű pusztítás zu­dult végig nemcsak Szegeden, de az ország minden városán. Romokba döntötte a házakat, el­l ujzii otla hidjainkat, halált, szo­morúságot vitt a családokhoz. Hosszú évek munkája veszett kárba és a dolgozók munkájának zamta'an gyümölcse pusztult el. Ennek az uj árvíznek ereje ózonban mégis megtört. Óriási, hatalmas védőgát állta útját és akadálvozia meg a szennyes ha­bokat. hogy tovább pusztítsanak. Ez a hatalmas védőgát a Szov­jetunió és erős Vörös Hadserege volt, amely szembeszegült a fa­sizmus ái adatával, visszaszorítot­ta és megtörte erejét. Ez az erős védőgát azóta is n.egi o tha'atlaml, átszakitóalat­lanu! áll. Tövében és védelmében mégindulhatott az élet, megin­dulhatott a békés épitő munka, ez újjáépítés lendületes üteme. L'fra felépültek a lerombolt há­zak, gyárak és üzemek, újra el­készültek hidjaink és újra meg­indulhatott a gazdasági élet. Az ország dolgozói soha nem látott erővel foghattak munkához, mert elérkezett az az idő, amelyben van értelme a munkának. Munkások, dolgozó parasztok és haladó szellemű értelmiségiek áldozatos munkája nyomán épül egyre szebbé és gazdagabbá ez az ország. Ma már nemcsak a háború pusztításait tudjuk újjá­építeni, hanem már valóban ujat is tud alkotni népi demokráciánk. Gondoljunk csak arra, hogy itt Szegeden ls most létesül az a nagy fonóüzem, amely fontos lé­pést jelent a város régóta kivánt iparosodása felé. Mindezt a Szovjetunió fölsza­badítása nyomán saját erőnkből, a magyar dolgozók szervezett ereiével, minden külföldi támo­gatás nélkül tudtuk megvalósí­tani. Kossuth tntö szavai széle­sedtek ki az egész országra és módosultak olyanformán, hogy Magyarországot csak a magyar dolgozó nép támaszthatja fel. Mi nem hitlünk a Marshall-tervek­nek, az amerikalak nagyon is kétes értékű, ravasz segélyeinek, amelyek a segitség örve alatt csak a további romlásunkat je­lentetlék volna. A magyar dol­gozó nép nem várt csodákra, nem várt mások segítségére, hanem az ajándékul kapott szabadság le­hetőségeivel élve, megindította az újjáépítő munkát. Mindebben döntő szerepe volt annak, hogy újjáépítésünket olyan egységes, szervezett, élenjáró elmélettel fel vértezett párt irányította, mtnt a Aiagyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja. A 30 galom örököse: az MDP jelenti ma is azt a zsilipet, amely lezár­ja az utat a pusztító hullámok előtt. Lezárja az útját annak, hogy ujabb árvizek, ujabb hábo­rúk rombolják le mindazt, amit nehéz munkával építettek fel a magyar dolgozók milliói. Hetven esztendő alatt igy szü­letett kétszer ls ujjá Szeged. Ez a második újjászületés azonban még nagyobb távlatokat és lehe­tőségeket nyit meg minden dol­gozó számára. Az első újjászü­letés csak a falakat építette fel, csak az anyagi pusztulást hozta helyre, de ez a második uffászü letés uf szellemi épület falait emelte fel. Eltüntette a mult min­den kísérteiét és a szahad fejlő­dés utját nyitotta meg. Leszá­molt a mult minden bűnével és uj alapokon indította meg az egész város életét, fl szegedi nagy árviz hetven esztendős év­fordulóján erre kell gondolnunk elsősorban és minden dolgozó közös összefogásával kell építe­nünk tovább a dolgozó nép or­szágát. löm holtán l Szocialista termelés eredményei a Szovjetunióban E <y eszlendő alatt 15 százalékkal nőtt a munha termelékenysége, 27 százalékba! emelkedett a terme lés, 8.8 százalékkal csökkeni az önköltség Megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsónak ötödik ülésszaka Verőfényes tavaszi napon ült össze Moszkvában a Szovjet­unió szövetségi tanácsának 682 és a nemzetiségi tanácsnak 657 kiküldött/e. Megjelentek a Szovjetunió mind a 49 népének kikül­döttel, közöttük szinte minden minden második asszony. A diplo­mata páholyban helyet foglalt Molnár Erik, Magyarország nagykövete ls. Mialatt az ülés folyik, a végtelen szovjet földekről tömegé­vel érkeznek az üdvözletek a Szovjetunió legfelső tanácsához. Sok helyről jelentik a dolgozók, hogy a legeflső tanács üléssza­kának tiszteletére túlteljesítik a tervet. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülései fl Szövetségi Tanács illésén a kormány részéről megjelent Ma­lenkov, Vorosilov, Svernik. Kaga­novics, Berta, Popov, Ponomaren­ko és Szuszlov miniszter, akiket nagy tapssal fogadtak. flz ülést Ivan Parfjonov nyi­totta meg. Közölte, hogy a napi­rende a Szovfetuló 1949, évi költségvetési előirányzatának a megerősítése, valamint az 1947. évi zárszámadás és több rendelet elfogadása szerepel. Délután négy órakor nyilt meg a Nemzetiségek Tanácsának ötö­dik ülésszaka, fl kormánypáholy-, ban Svernik, Mikoján, Koszigin, Ponomarenko, Szuszlov és Skiria­tov jelent meg. fl Nemzetiségek Tanácsának ülésszaka ugyanazt a napirendet tárgyalja, mint a Szö­vetségi Tanács. flz együttes ülés fl két tanács este 7 órakor együttes ülésre gyűlt össze, flz ülésen Vasziltj Kusnyecov elnö­költ. Dörgő taps fogadta ar kor­mánypáholyban megjelenő Sztá­lint, Molotovot, Beriját, Malenko­vot, Mikojánt, Vorosilovot, Kaga­novlcsoi, Sver aiket, Bulganyin tábornagyot, Koszigint, Szuszlo­vot, Popovot és Ponomarcukot. Lenin, Sztálin pártja a Szovjetuniót uj, hatalmas gazdasági fellendülés utján veheti Zverjev pénzügynünlszter költ­égvetésl jelentésében rámutatott arra, hogy az ez évi költségvetés sokhal nagyobbméretü, mint az 1948-as. Ez bizonyltja a szocia­lista gazdaság állandó emelkedé­sét és kifejezésre juttatja a szov­jet nép kemény elhatározását, hogy sikeresen teljesíti az 1949­es év nemzetgazdasági tervét. A kiadások nagyrésze a nemzetgaz­daság célfaira, valamint a szo­ciális és kulturális Intézkedések fedezésére szolgál. A kiadások között szerepelnek azok az ösz­szegek is, amelyek a szovjet em­berek békés munkáját védelmező véderővel állnak kapcsolatban. Kifejtette a pénzügyminiszter, hogy a költségvetési előirányzat sikeres teljesítésének feltétele az önköltség csökkentése, a minő­ségi munka, valamint a terme­lékenység fejlesztése. Igy fejez­te be beszédét: Lenin, Sztálin párlfa országunkat uf, hatalmas gazdasági felemelkedés utján ve­zeti. A szovjet nép önfeláldozóan harcol szocialista hazánk hatal­mának további megerősítéséért. Előre haladunk a kommunizmus teljes győzelme felé bölcs vezé­rünk és tanítónk, a Bolsevik Párt is a szovjet nép minden győzel­mének szervezője, a nagy Sztá­lin vezetésével. A miniszternek e szavalnál a képviselők és vendégek helyük­ről felállva, percekig ünnepelték Sztálint. Ezzel az együttes ülés véget ért. Szombaton a két ház külön ülést tart. flz Orosz Szövetség! Köztár­saság legfelső tanácsának elnök­sége felmentette Rodionovot a köztársaság minisztertanácsának elnöki tiszte alól és helyébe Csernouszovot nevezte kL Az uj szovjet költséqvefés 25 százalékát szociális és kulturális célokra fordítják Zverjev pénzügyminiszter az 1948. évi költségvetés végrehaj­tását és az 1949. évi előirányza­tát ismertetve beielentette. hogy a szovjet ipar 106 százalékban teljesítette az 1048. évt terme­lési tervet és 108 százalékban az ötéves terv első három évé­nek termelési terveit. 1947-tel szemben az ipari termelés 27 százalékkal növekedett. A mun­ka termelékenysége 15 százalék­kal lett nagyobb, az önköltség általában 8.8 százalékkal csök­kent és ez több mint 6 milliárd rubel megtakarítást eredménye­zett. Az állami beruházások 1947. tel szemben 23 százalékkal emelkedtek és majdnem más­félszeresen multák felül a há. boruclötlt szinvonalat. A Szov­jetunióban emelték a dolgozók jólétét és megszilárdították a rubelt. Ezzel szemben a kapi­talista államokban növekszik a munkanélküliség, emelkednek a tömegfogyasztási cikkek árai, katonai célokra pedig egyre na­gyobb összegeket fordítanak A Szovjetunió 1949. évt költ­ségvetése biztosítja a gazdasáni élet minden ágának további ggors fejlődését. A köllségvetés bevételi oldala 415 milliárd, ki­adási oldala 415 milliárd rubelt tünlet fel, tehát a bevétel 30 milliárd rubellel fogja megha­ladni a kiadásokat. A kiadások­tól a nemzetgazdaságnak 152 milliárd rubel jut, szociális és kulturális célokra 119 milliárd hadügyi célokra 79 milliárd ru­bcL A szocialista gazdasági élet és a szovjet pénzügyek további erősödéséről tanúskodik, hogy a költségvetés tételei az utóbbi években állandóan növekednek, költségvetés gondoskodik arról is, hogy a szovjet nép tókés al­kotó munkája, szabadsága és függetlensége felelt őri á'ló hadsereg mindén igényét kielé­gítse. fl Legfelső Tanács taglal A Legfelső Tanács a Szovjetunió legmagasabb ál­lamhatalmi szerve. Két ház­ból áll- a Szövetségi Tanács­ból és a Nemzetiségek Taná­csából A Szövetségek Taná­csát a szovjet polgárok vá­lasztókerületeiként választ­ják. Minden báromszázezer Lakosra egy küldött esik. A Nemzetiségek Tanácsát a szovjet polgárok szövetséglés autonóm köztársaságonként, autonóm (örületenként és nemzeti körleteként a követ­kező arányszám szerint vá­lasztják : mindegvik Szövet­ségi Köztársaság 25 kiküldöt­tet és mindegyik autonóm köztársaság 11 küldöttet, min­den autonőm terület 5 ét mindegvik nemzeti körlet egj küldöttet választ. flz ui l8'ts*wb!és jslenMsége A Pravda az uf szovjet költ­ségvetessel foglalkozva megál­lapítja, hogy annak legjellem­zőbb vonása a nemzett jövedo­lem további emelkedése. Nagy­jelentősége van annak, hogy 1 szocialista ipar jövedelmezőségi nagymértékben emelkedik. Al önköltség csökkentése, a terme­lékenység növelése, az üzemi tőke forgásának meggvorsitása teszt ezt lehetővé. Mindez csat­tanó bizonyítéka a szoviet há­ború utáni gazdasági élete si­kereinek, pénzügve szilárdságá­nak, a szovjet ipar nagy fejlő­désének és a termelés mérhe­tetlen minőségi javulásának, ti költségvetés kiadási oldala visz­szatükrözi a Szovjetunió szoci­ális és politika! rendszeréneit nagy előnyeit, a KP és a szov­iet kormány fáradhatatlan erő­feszítéseit a nép életszinvona­nalának emelése érdekében, Amig a Szovjetuntéban a fegy­veres erő fenntartási költségei összege a kiadásoknak csak 19 százalékát teszik, addig például az USA-ban a hadügyi kiadá­sok majdnem tizcnö'szöröseq felülmúlják az 1038 -39-es ki­adásokat. Az idén az amerikai költségvetésnek nviltan 37 szá­zalékát, de burkoltan a felét is katonai célokra fordítják. Az egész szovjet nép hazafias büsz­keséggel üdvözli ezt a költség­vetést, amely előmozdítja azok­nak a történelmi feladatoknak a megvalósítását, amely rkcé Sztálin tűzött a szovjet nép eléj

Next

/
Thumbnails
Contents